prcikk: Külföldön tényleg olcsóbb a nyaralás? Összehasonlítottuk a balatoni, a horvátországi és az olaszországi árakat | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Külföldön tényleg olcsóbb a nyaralás? Összehasonlítottuk a balatoni, a horvátországi és az olaszországi árakat

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon 2025-ben mennyi pénzből jön ki egy nyaralás a Balatonnál és a magyarok által legnépszerűbb nyaralóhelyeken: Horvátországban és Olaszországban.


„Miért menjek belföldön nyaralni, ha ugyanennyi pénzért, vagy akár olcsóbban külföldre is mehetek, és akkor legalább még tengerpart is van?” Ugye ismerős ez a mondat? Az utóbbi években egyre többen azért választanak külföldi úti célt a nyaraláshoz, mert állításuk szerint a szállások, az utazás és az ételek, programok is annyiba kerülnek, esetleg még kevesebbe is, mintha például a Balatonra ruccanna le a család.

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon 2025-ben mennyi pénzből jön ki egy nyaralás a Balatonnál és a magyarok által legnépszerűbb nyaralóhelyeken Horvátországban és Olaszországban.

Annak érdekében, hogy egy pontosabb képet kapjunk, mindenhol ugyanarra az időpontra, jelen esetben augusztus 9-16) hasonló jellegű szállásokat kerestünk egy négyfős család (két felnőtt és két gyerek) számára. Az utazási költségeket is megnézzük, és az ételek, italok árát is belekalkuláljuk, no meg persze némi költőpénzt programokra, vásárfiára.

Magyarország

Kezdjük rögtön a Balatonnal. A legnépszerűbb szállásfoglaló portálon keresgettünk. Több, különböző településre is rákerestünk, hogy egy pontosabb képet kapjunk. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy nem vízparti (attól maximum 1 km-re lévő) apartmanokat 6 éjszakára 4 fő részére 270 ezer forinttól találhatunk, de

az átlagos szállásárak inkább 300-350 ezer forint között mozognak.

400 ezer forinttól pedig már a vízparttól maximum 200 méterre, vagy akár közvetlen a part melletti, modern, felújított szállást is kaphatunk. A határ természetesen a csillagos ég: 4 és 5 csillagos hotelekben ugyanerre az időpontra egy négyfős család 1,5-2 millióért is elmehet nyaralni. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez az ár általában tartalmaz reggelit vagy vacsorát, sőt nemcsak a Balatonban csobbanhatunk, de a szálloda medencéjében is, és még a wellness részleget is használhatjuk, ami jól tud jönni olyankor, ha épp rossz időt fogunk ki.

A legtöbb strand fizetős, így azzal is kell számolnunk. Érdemes a családi belépővel (általában 2 felnőtt+ 2-4 14 éven aluli gyermek) kalkulálni. Az ár változó a különböző településeken, de átlagban azt lehet mondani, hogy 5000 és 8500 forint között mozog egy napra.

Az ételek/italok tekintetében még nagyobb a szórás, de összességében elmondható, hogy egy ebédre körülbelül 4000-5000 forintot érdemes számolni fejenként. Ahogy arról korábban az RTL Híradó gyűjtése alapján már írtunk: a part menti büfékben például két palacsinta 1500, egy sima lángos 1800, a sajtos tejfölös 2500 forint, fél liter üdítő 990-ért kapható. 2790 egy adag halászlé, 2990 forintért van például csülökpörkölt és gyros-tál is. A frissensültek 3500, 4000 forinttól indulnak, egy gombóc fagyi pedig 600 forint felett van.

Egyéb programokra, apartman esetében bevásárlásra, üzemanyagköltségre vagy tömegközlekedésre összesen körülbelül 100-150-ezer forintot érdemes szánni.

Mindent összeadva, átlagárakkal számolva egy egyhetes balatoni nyaralás egy négyfős család részére körülbelül 650-700 ezer forint körül mozog.

Horvátország

Ha külföld, akkor a magyarok egyik legkedveltebb úti célja Horvátország. A Szallas.hu 2025-ös adatai szerint ezen belül is a legnépszerűbb város Vir. Így tehát megnézzük, hogy ugyanolyan szempontok alapján mi mennyibe kerül itt.

Ha a szállásokat nézzük, akkor Vir szigetén körülbelül 300 ezer forinttól lehet megszállni olyan apartmanokban, amelyektől maximum 500 méterre van a tengerpart.

Átlagosan azonban 400-450 ezer forint a szállások ára.

Ezek azonban többnyire 100-150 méterre vannak a parttól. Természetesen a határ itt is a csillagos ég: egy vízparti villában vagy szállodában akár 3 millió forintot is ott lehet hagyni.

A strandok viszont többnyire ingyenesek, így erre nem kell költenünk.

Nézzük az ételeket. Az olcsóbb menüzős helyeken fejenként körülbelül 8-10 euróért, a strandközeli éttermekben 10-15 euró, a drágább éttermekben pedig 15-20 euróért lakhatunk jól.

Egy négyfős család ebédje tehát átlagosan 40-60 euró körül mozog, ami körülbelül 15-25 ezer forint. A fagyi viszont például jóval drágább, ugyanis átlagosan 3 euró, vagyis 1100 forint egy gombóc.

Ha a bevásárlást nézzük, akkor egy nagyobb élelmiszerbolt, mint például Lidl, Konzum vagy Kaufland esetében nagyjából ugyanolyan árakkal találkozhatunk, mint Magyarországon.

A bevásárlásra, egyéb programokra, az üzemanyagköltségre, útdíjakra Horvátország esetében érdemes minimum plusz 200-250 ezer forinttal készülni.

Mindent összeadva, átlagárakkal számolva egy egyhetes horvátországi nyaralás egy négyfős család részére szintén körülbelül 700-750 ezer forint körül mozog.

Olaszország

A magyarok körében az egyik legnépszerűbb olaszországi úti cél Bibione.

Itt már jóval drágábbak a szállások, 450 ezer forint alatt nem találtunk apartmant egy négyfős család részére.

Ezek a szállások is messze, 1-1,5 km-re vannak a strandtól. Az átlagár ugyanakkor inkább 500-550 ezer forint környékén mozog. Ezért az összegért már tengerparthoz közeli vagy vízparti szállást is találhatunk.

A strand többnyire itt is ingyenes, ugyanakkor a napernyők és napozóágyak bérlése 15-20 euró (körülbelül 6-8 ezer forint) környékén mozog két fő részére.

Ami pedig az ételeket illeti: egy büfében 8-15 euróért, egy kisebb, átlagosabb étteremben 15-20 euróért, míg egy magasabb kategóriájú étteremben akár 50-60 euró is lehet az étkezés egy főre számolva. Egy autentikus olasz pizzát 10-15 euróért ehetünk, míg egy tésztaétel átlagosan 10-20 euró. Egy gombóc fagyi ára itt is 3 eurótól kezdődik.

Egy négyfős család részére tehát egy ebéd vagy vacsora átlagosan 60-80 euró, vagyis nagyjából 23-32 ezer forint.

Ha az élelmiszerboltokat, piacokat nézzük, akkor Olaszország bizony drágább, mint Magyarország. Egy heti bevásárlás egy négyfős család részére körülbelül 150-200 euró, vagyis 60-80 ezer forint.

Ha autóval utazunk, nagyjából 80-90 ezer forintos költséggel érdemes számolni az üzemanyagot és az útdíjakat tekintve. Persze utazhatunk repülővel is Velencébe, ahonnan busszal vagy vonattal juthatunk el Bibionéba, árban viszont sokkal drágábban jövünk ki.

És ehhez még hozzájön a költőpénz az egyéb programokr, ajándékok vásárlására.

Mindent összeadva, átlagárakkal számolva egy egyhetes olaszországi nyaralás egy négyfős család részére körülbelül 800-850 ezer forint körül mozog.

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mindenkinek más igényei vannak a szállás, az étkezés és az utazás szempontjából is. Sok személyes szempontot kell figyelembe venni, amikor nyaralást szervezünk. Összességében azt lehet mondani, hogy egy balatoni és egy horvátországi nyaralást nagyjából ugyanakkora összegből ki lehet hozni (a fő különbség az utazási költségben van), Olaszország viszont még mindig valamivel drágább.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Képeken a történelmi vereség: Sokan sírva fakadtak a Fidesz eredményvárójában
A Fidesz-KDNP vezetői és hívei ezúttal is a Bálnában várták a választási eredményeket. Képeinken megmutatjuk az este drámai pillanatait.


Késő délután megnyitotta kapuit a fideszes eredményváró a párt hagyományos helyszínén, a Bálnában, ahová öt óra után nem sokkal kezdték el beengedni a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait. A beengedésnél szigorú volt az ellenőrzés, a látszólag találomra kiválasztott külföldi újságírók táskáját még kutyákkal is átvizsgáltatták. A média munkatársai ezúttal is elkülönítve, egy külön helyiségben várakozhattak. A párt meghívó nélkül érkező szimpatizánsainak az épület mögött állítottak fel sörpadokat, illetve van egy színpad is.

Miután megérkeztek a friss választási eredmények, Orbán Viktor pártelnök pedig elmondta beszédét, sokan sírva fakadtak a helyszínen. Képeinken a történelmi Fidesz-vereség pillanatai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába
A politológus szerint a kormánypárt stratégiai hibát követett el, amikor kizárólag a saját szavazóinak kommunikált. Meglátása szerint viszont a valódi probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.


A Fidesz kampányát és a választási éjszaka legfontosabb tanulságát foglalta össze éjszaka közzétett Facebook-posztjában Török Gábor politológus.

Szerinte a kormánypárt stratégiai hibát követett el azzal, hogy elszigetelte magát, miközben Magyar Péter sikeresen mozgósította azokat, akiket a Fidesz már nem tudott megszólítani.

Török délelőttre ígért részletesebb elemzést, de egy gondolatot már előzetesen is kiemelt. A politológus szerint a kormánypártok alapvető tévedést követtek el azzal, hogy kommunikációjukat a saját szavazóikra szűkítették.

„A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, kizárólag a saját szavazóihoz beszélt, csak arra összpontosított, hogy a lehető legjobban leegyszerűsített, alapvetően félelemre épített mondanivalóval és bizony időnként hasonlóan egyszerű szereplőkkel, továbbá mindenféle győzelmi jelentéssel őket egyben tartsa.”

Török Gábor ugyanakkor elismerte, hogy ez a taktika a keménymag egyben tartására részben alkalmas volt. „Ebben nem is volt teljesen sikertelen, hiszen a 2010 utáni időszakban eddig tapasztalt 2,1-2,8 millió közötti belföldi tábora - inkább alsóhangon - nagyjából most is rá szavazott.”

Az elemző úgy látja, a valódi probléma abból fakadt, hogy a kormánypártok figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.

Szerinte a Fidesz „egyáltalán nem vett tudomást arról, hogy egyre több ember számára a politikája, a kommunikációja, a propagandája és a kirakata értelmezhetetlen, vállalhatatlan, befogadhatatlan.”

„Ezt a tábort terelte egybe és győzte meg a korábban az ellenzéki térfélen nem látott politikai munkájával Magyar Péter.”

A TISZA Párt több mint hárommillió szavazattal történelmi rekordot döntött, miközben a Fidesz–KDNP közel egymillió szavazót vesztett négy év alatt. Az előzetes adatok szerint a TISZA bő kétharmadot, 138 mandátumot szerzett, és a Fidesz mellett csak a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe.

A győzelem nemcsak listán, hanem egyéni körzetekben is elsöprő volt, olyan ismert fideszes politikusok bukták el a körzetüket, mint például Menczer Tamás és Tállai András.

A választási éjszaka gyors és egyértelmű politikai következményekkel járt. Magyar Péter győzelmi beszédében a köztársasági elnök és a legfőbb bírói vezetők távozását követelte. A vesztes oldalon Dobrev Klára lemondott a DK elnöki posztjáról, a kormánypárti véleményvezérek pedig, mint Bohár Dániel vagy Deutsch Tamás, szűkszavúan reagáltak a vereségre.

Az eredmények kihirdetése után Budapesten hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nemzeti színűre kivilágított Lánchíddal köszöntötte a győztest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.


Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.

„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The Guardian Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.

A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.

A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.

A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.

A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.

A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.

A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”

A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET: