prcikk: Feladta a hivatását, hogy mindent maga mögött hagyva kezdjen új életet külföldön | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Feladta a hivatását, hogy mindent maga mögött hagyva kezdjen új életet külföldön

Anita korábban színésznő volt, de most teljesen mást csinál. Motivációiról és az újrakezdés nehézségeiről mesélt.


Magyarországon színésznő volt, de eljött az az idő, amikor kellemetlenül érezte már magát. A gyerekeivel úgy döntöttek, hogy egy évet adnak maguknak, és kipróbálják, milyen az élet egy új helyen.

Kántor Anita 42 éves. Öt éve él Izraelben, jelenleg Tel-Avivban. Úgy érzi, hogy szerencsés, hiszen fél évig újra gyerek lehetett, majd mindent előlről kezdhettek.

Hogyan érezte magát újra diákként, milyen érzés egészen mással foglalkozni, hogyan pótolja szeretett hivatását, hogyan éli a hétköznapjait – erről mesélt nekünk.

A döntés

Először 2012-ben jutott eszembe a gondolat, hogy elköltözöm Magyarországról. Akkor még csak „birizgált” a dolog, de ősszel már kényelmetlenül éreztem magamat, nehezen viseltem az értelmetlen küzdelmet, az igazságtalanságot. Így döntöttem, és december 5-én már utaztunk.

kantor_anita (3)

Volt segítség

Származásom miatt Izraelt választottam. Tudtam, hogy az első időkben kapok segítséget, amire nagy szükségem volt, mert pénzem sajnos nem igen volt. Azonkívül tudtam, hogy jó hely, mert 18 éves koromban voltam itt. Akkor fél évre jöttem, de két hét után hazautaztam a Kaposvári Színház és egy szerelem – gyermekeim későbbi apja - miatt.

Mikor kiérkeztünk, nekünk már könnyebb volt, mert unokatestvéreim pár évvel korábban vándoroltak ki, mindent felkutattak, így az adataink rendben voltak.

A Sohnut nevű szervezethez jártunk beszélgetésekre. Még arra is figyeltek, hogy a gyerekeim - akik akkor 13 és 15 évesek voltak – megérkezésünk után egyből folytatni tudják tevékenységüket. Lányomat már várta az új szinkronúszó csapata, és a fuvolatanára.

kantor_anita (1)kantor_anita (2)

Egy évet adtak maguknak, hogy kiderüljön, hogyan tovább

Nem voltak nagy terveim. Változásra vágytam, valami teljesen újra, bármi legyen is az. Az első fél évben héber nyelvtanfolyamra írattak be, csak ezzel foglalkoztam, tanultam. Izgalmas volt.

Rengeteget nevettünk eleinte a sok abszurd helyzettől, mert a magyaron kívül semmi más nyelven nem beszéltem. Úgy éreztem, hogy leraktak valahol minket a világban, és tessék.

Én nagyon szeretem az ilyen kihívásokat, és a gyerekeimnek sem idegen a költözés, hiszen korábban ugyan országot nem váltottunk, de rengeteget költöztünk.

A gyerekeimmel azt beszéltük meg, hogy egy évre megyünk, megnézzük, hogy mi a helyzet és utána újra tárgyaljuk a folytatást. Eleinte nem akartak jönni, sőt… A lányom kiabált velem, hogy háborúba viszem. De én éreztem, hogy jó lesz. Ennek ellenére a lányom pillanatok alatt beilleszkedett az új életbe. A fiamnak nehezebben ment, neki őrült honvágya volt.

Újratervezés

Mikor letelt az egy év, a fiam előállt az újratárgyalással. Ő haza akart menni, kollégiumba, mert hiányoztak a barátai. Én igent mondtam rá, bár éjszakánként a párnámba sírtam, ha elképzeltem, hogy elmegy. Mert az már nyilvánvaló lett számomra, hogy én nem akarok hazamenni, és a lányomnak esze ágában sem volt visszaköltözni. Telt az idő, szerveztük a fiam hazaútját, amikor kibökte, hogy nélkülem nem megy.

Itt egy új időszámítás kezdődött, amikor eldöntöttük, hogy maradunk, és itt próbálunk teljesen új életet élni.

Sok szerencsét kívánnak

Itt az emberek rendkívül barátságosak és segítőkészek. Eleinte egy befogadó központban éltünk, ahol egy burok vesz körül. Segítenek a hivatalos ügyekben, a gyerekek iskoláiban, meg mindenben, ami egy kiérkezőnek nehézséget jelent.

Ha bevándorló vagy, a legnagyobb mosoly fogad, sok szerencsét kívánnak az új élethez, és boldogok, hogy hazajöttél.

Egy jó barátom húga már húsz éve Izraelben él. Korábban nem ismertem, de ő nagyon szépen gondunkat viselte. Ő és a barátnője jött velem szülői értekezletre, ünnepi vacsorára hívott, amiben csak lehetett, támogatott. Nagyon hálás vagyok neki, azóta

én is igyekszem az újaknak segíteni.

A nyelv ismeretének hiánya a legnehezebb, mégis a tanulás a legkönnyebb

A legnehezebb eleinte a bürokrácia, meg a nyelvtudás hiánya volt. A legkönnyebb az volt, hogy hosszú idő után újra iskolapadba ültem. Jó volt, mert nem kellett a pénzkeresésen gondolkoznom, újra gyerek lehettem.

Fél év után persze a támogatás megszűnik, bérelni kell lakást, ami extra drága, a friss, botladozó nyelvtudással olyan munkát kellett keresni, amiből meg lehet élni. Ez nehéz volt, de mégis meglepő, izgalmas és sokszínű.

kantor_anita (7)kantor_anita (8)

A nyelviskolában 19 országból érkezett emberek voltak. Mindannyian újrakezdők.

Mindegy, hogy orvos, vagy pincér volt előzőleg. Itt senkit nem érdekelt a múlt. Ember vagy, aki most újraépíti magát, teljesen előről. Ez nekem nagyon szép.

Egy év után kezdődött az igazi új élet

Eleinte Ra’anana-ban éltünk, egy gazdag kisvárosban, amelyet amerikaiak alapítottak. Ez azért is nagyon jó volt, mert szinte az egész város angol anyanyelvű, így a gyerekeim jól megtanultak angolul is beszélni.

Egy év után Tel-Avivba költöztünk, ami szintén egy új időszámítás az életünkben. Innentől kezdve valóban izraeli életet kezdtünk élni. A munkán kívül eljártunk kikapcsolódni, színházba, koncertekre. Mivel a bulinegyed tövében lakunk, így rengeteg új barátunk lett, nekem is és a gyerekeimnek is. Beiratkoztam egy klubba, ahol jógázhatok, táncolhatok.

Az első évben vettem egy nagyon olcsó autót, de eladtam, mikor elköltöztünk. Most jogosítványom sincs. Az autó inkább csak hétvégén hiányzik, amikor kiruccannánk valahová, de nem tudunk, mert szombaton sabatkor nincs közlekedés.

Hálásak, hogy szeretem a gyerekeiket

A második évben kezdtem el gyerekekre vigyázni, és ezt már négy éve csinálom. Szépen meg lehet élni belőle, rengeteg munkám van. Egy kertvárosi részbe járok dolgozni, az elektromos biciklimmel fél óra alatt ott vagyok. Végigmegyek a parton, egy csodás parkon, és egy teljesen más Tel-Avivba érkezem. Jó, hogy szeretnek, és hálásak, amiért így szeretem a gyerekeiket.

kantor_anita (14)

A jó dolgokra koncentrálnak

Mivel elég szociális ember vagyok, sok embert megismertem, sokfelé járok. De a barátaim hiányoznak. Néha azt érzem, hogy odacsapódok valahová, de az ismeretségeimnek nincs gyökere. Persze néha érzem így, néha úgy.

Ugyanakkor megszerettem az itteni kommunikációt,

az emberek szabadságát, egyenességét. Hogy nem a másikkal foglalkoznak állandóan, hogy pozitívan látják a jövőt, a jó dolgokra koncentrálnak, ki tudnak állni az érdekeikért.

Ezt mind igyekszem elsajátítani.

Nagyon megszerettem az izraelieket. Csupa melegszívű ember. Eleinte furcsa volt, hogy nincs semmi gátlásuk, kimondanak azonnal mindent. Ez nekem nagyon szimpatikus. Sőt, valahogy nincs hierarchia a munkáltató és a dolgozó között sem. Logikusabbak a viszonyok, a törvények. Az emberek ezért nem is akarnak csalni, vagy például lógni a buszon. Mert minden őket szolgálja. A rendőr sem beszél csúnyán az emberrel. Egyszerűen szabadság van, és ez jó.

kantor_anita (10)kantor_anita (15)

A nyelvtudás elengedhetetlen

A nyelvtudás nélkülözhetetlen. Vannak magyar barátaim, akik az angol nyelvtudásukkal élnek meg itt, de ez leszűkíti a munkalehetőségeket. Lehet így is munkát találni, de az ország nyelve a héber. Ezért hosszútávon érdemesebb elsajátítani. Én már elég jól beszélek, a lányom pedig már kitűnően. Ő már itt érettségizett.

Szeretnék jövőre egyetemre menni, mivel szeretném a nyelvet magasabb szinten elsajátítani. Ehhez – úgy gondolom – a legegyszerűbb, ha tanulok valami olyat, ami érdekel.

Most, így öt év után az zavar a leginkább, hogy nem tudom itt folytatni az otthoni hivatásomat. Magyarországon színésznő voltam, amihez viszont fontos, hogy szépen beszéljem a nyelvet. Az utóbbi időben elkezdtem kicsit nyitogatni a kapukat a szakmám felé - meglátjuk, mi lesz. Arra nem vágyom, hogy mindenáron játsszak, meg már sokkal jobban érdekelnek a filmek, mint a színház. Most például sokat írok, bár akkor lennék a legboldogabb, ha ezt héberül is meg tudnám tenni.

Az éneklés kedves elfoglaltsággá vált

A munkán kívül van egy olyan elfoglaltságom, ami pótolja számomra a színházat, bár nyilván nem ugyan az. Itt az emberek nagyon szeretnek énekelni. Sokszor egy zenész, vagy énekes köréneklést tart, ahol a saját dalaival megénekelteti az embereket.

Ez egy kedves elfoglaltságommá vált. Együtt énekelni Netanel Godberggel, vagy Orkaval, a csodás hangú zenészekkel.

De sok álmom van még, mert ez a hely lehetőséget ad az álmoknak.

Aki beleteszi az energiáit, és az erejét abba, amire vágyik, az megvalósulhat. Kevésbé fontos, hogy mennyi és milyen papírod van, az a fontos, hogy jól csináld. Énekelés, táncolás mindenkinek jár, nem csak a profiknak. Kevesebb a kritika és több a biztatás, ami hasznos, például akár egy gyerek fejlődéséhez is.

Fontos a gyerek

Az oktatásra is igaz, hogy a gyerek a fontos. A tanárok a szülőkkel úgy beszélgetnek, hogy a gyerek is jelen van, mert partnerként kezelik, és nem döntenek róla a beleegyezése nélkül.

Az orvos felnőttként kezeli a beteget

Az egészségügy megnyugtató. Cukorbetegként nem kell rettegnem minden orvosi találkozásnál, hogy mennyire fog leteremteni, ha nem jók az eredményeim.

Együttműködnek velem, úgy, hogy az én igényeim szerint együtt tudjak élni az egészségügyi problémámmal.

Bíznak a felnőtt döntésemben. A családorvosnál időpontot adnak, nem kell várakozni, jól működik az egész gépezet. Biztonságban érzem magam, korszerűbbnek látom az ellátást, és az az érzésem, hogy odafigyelnek rám.

kantor_anita (17)

Sokan jönnek látogatóba

Nem vagyok túl jó távolsági kapcsolattartó. A szüleimmel minden nap beszélek, a barátaimmal ritkábban. De ha hazamegyek, akkor ott tudjuk folytatni, ahol korábban abbahagytuk. Sokan jönnek látogatóba is, van olyan barátom, aki félévente itt van. Tel-Avivot általában mindenki szereti.

Vagy az egyik hiányzik, vagy a másik

Ami hiányzik otthonról, az a magyar nyelv, és az ezen való világmegváltó beszélgetések. A Balaton, a Duna, az erdő, a Pilis, Szentendre, a színház, a túró rudi, a cseresznye, a Wartburgom, a gyerektáborok, a barátaim, a családom. Ez mind hiányzik, de az életem már itt van, és ha elmennék innen, akkor már innen is egy csomó dolog hiányozna. Ezért, aki elhagyja a hazáját, többé sose lesz már ugyanaz. Vagy az egyik hiányzik, vagy a másik.

Vannak itt élő magyar barátaim is, bár nem sokan. Nem volt célom a magyar közösségekhez tartozni, szeretnék inkább az alapján kapcsolódni, ami közös bennünk, amit együtt szeretünk csinálni. Ez egy kicsit csapda az elején, ha ragaszkodunk azokhoz, akikkel egy nyelvet beszélünk, de lehet, hogy otthon észre sem vennénk egymást. Most már nem az számít, hogy olyat csináljak, ahol magyar szó van.

Kihagyni a telet

A lányom már nem tudja elképzelni, hogy visszatérjen Magyarországra. Dolgozik és egyetemre készül, itt van az élete, a barátja is izraeli.

A fiam hol itt van, hol otthon. Hiányoznak neki a barátok, a nyelv, a család, de a hazai viszonyokat látva úgy érzi, hogy sehogy se jó. Most utazni és tanulni szeretne. Még kiderül, hogy merre van az ő útja.

Én pedig elérkeztem egy fura pillanathoz, amikor többlaki életet szeretnék élni, és most már talán meg is tehetem. Így Izrael, India és Magyarország között ingáznék, kihagyva teljesen a telet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József megüzente Orbán Viktornak: A választást is ezért fogja elveszíteni a Fidesz
A Quick Milk szívószálak gyártója, a Facebookon fejtette ki véleményét a miniszterelnöknek. Az üzletember szerint a 16 évnyi kormányzás alatt annyira megrendült a bizalom, hogy a magyarok már a valós veszélyeket sem veszik komolyan.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



A Quick Milk szívószálak gyártójaként ismert debreceni üzletember egy friss Facebook-posztban szólította meg Orbán Viktort, reagálva a Török Áramlat gázvezeték körül kialakult helyzetre és a kormányzati kommunikációra.

Felföldi József a bejegyzés elején leszögezte, bár vannak fenntartásai, nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint a miniszterelnök a gázvezeték elleni állítólagos szabotázzsal egy olyan vészhelyzeti állapotot készítene elő, amivel elhalaszthatná a választást. Szerinte a valódi probléma ennél sokkal mélyebb.

„Hanem az a szégyen, hogy 2026 tavaszán Magyarország és a magyar nemzet itt tart. Hogy egy lyukas garast nem ér annak az embernek a szava, aki több mint 30 éve részese a közéletnek, és aki 16 éve vezeti ezt az országot” – fogalmazott.

Az üzletember szerint Orbánék 16 év alatt annyit hazudtak, hogy a magyarok már senkinek nem hisznek, a miniszterelnöknek pedig végképp nem. Ez a fajta bizalomhiány a választás előtt a felmérésekben is megmutatkozik.

Felföldi valósnak tartja az energiaválság fenyegetését, de úgy látja, a hitelesség hiánya miatt a társadalom már a reális veszélyt sem veszi komolyan.

„Áll a nemzet egy nagy fenyegetés előtt, egy – szerintem valós – fenyegetés előtt, mert igen, akármennyire is nem akarnak vele szembenézni az emberek, jön az energiaválság, és ez sorsokat, életeket fog átírni. Szóval állunk ezzel a nagy fenyegetéssel szemben, közben akár az is lehet, hogy valaki valóban a stratégiai infrastruktúránkat akarja tönkretenni, de mi, magyarok már egy ilyen helyzetben sem tudjuk komolyan venni a veszélyt, mert nem hiszünk magának” – írta.

„És az a helyzet, Orbán úr, hogy a választást is ezért fogja elveszíteni a Fidesz” – magyarázta.

Az üzletember szerint a „legnagyobb szégyen” Orbán Viktorra nézve az, hogy sokan csak azért szavaznak majd Magyar Péter pártjára, mert „el akarják takarítani” őt és a „belterjes társaságát”. Ezt a vélekedést támasztja alá az a friss kutatás is, amely szerint a választók egy szűk relatív többsége már alkalmasabbnak tartja a TISZA Párt vezetőjét a miniszterelnöki posztra.

Felföldi József a bejegyzését egy személyes, Orbán Viktornak címzett mondattal zárta: „De Önnél még az ördög is vonzóbb választás lenne a szavazólapokon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorban túl nagy volt a mohóság, és amikor rosszul megy az embereknek, akkor ez duplán, triplán visszaüt
Orbán Viktor 16 éve nagyon gyorsan felszámolta azokat a független intézményeket, amelyek a hatalmát korlátozták volna. Az emberek azonban sokáig megengedőek voltak, és csak fokozatosan értették meg, milyen rendszerben élnek. Mérlegen az elmúlt 16 év.


Amikor Orbán Viktor 2010 április 25-én, a választás éjszakáján este bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, nem is titkolta, hogy rendszert akar építeni, nemcsak új kormányzati ciklust kezdeni. Ennek ellenére a társadalom többségének csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá, hogy mindez nemcsak retorika, hanem program. Lett új médiatörvény, alaptörvény, választójogi törvény, sorra került a közoktatás, a bírók jogállása, és sorolhatnánk tovább. A politika iránt nem érdeklődők sokáig beérték a viszonylagos gazdasági prosperitással, nem törődtek az egyre nagyobbra hízó oligarchákkal. Ami igazán figyelemreméltó teljesítmény volt, hogy miközben az intézkedésekkel a felső, vagyonos réteget hozták helyzetbe, a szavazóbázisukat az alsó rétegekből bővítették ciklusról ciklusra.

Mi adta a rendszer stabilitását, és mikor indult el a rezsim hanyatlása? Egy esetleges Fidesz-vereség elindíthatja-e a párt MSZP-sedését? Somogyi Zoltán szociológussal folytatjuk korszakértékelő beszélgetéseinket.

— Ha ezt a 16 évet akarjuk végigvenni, mi volt a startpont? Milyen állapotban volt az ország, a pártok és a társadalom 2010 áprilisában, amikor Orbán Viktor bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét?

— A legjobb szó talán a várakozás. Gyurcsány Ferenc utolsó időszakának kapkodása és szétesettsége nemcsak az ellenzéki szavazókat, hanem a kormányoldalt és az egész közvéleményt is megrendítette. Elveszett róla az a kép, hogy modern, nyugatias, kormányzóképes figura, aki valami újat hoz. Orbán Viktor erre az igényre jelentkezett be: azt ígérte, hogy egészen más politikát csinál. Ebben valódi szociális követelések is megjelentek, elég a szociális népszavazásra gondolni. Az üzenet mindenesetre az volt, hogy valami új kezdődik. És ezt némi iróniával mondom, mert 16 évvel később mintha hasonló helyzet állna elő, csak most Orbán Viktor van Gyurcsány Ferenc szerepében.

— Sokan, még a Fideszt nem pártolók közül is azt mondták, nem is baj a kétharmad, mert legalább meg tudnak valósítani régóta halogatott dolgokat.

— Igen, erről nagy vita folyt, és a liberális értelmiség egy része is helyeselte akkor Orbán kétharmadát. Babarczy Eszter szerkesztett is erről egy vitakötetet, érdemes megnézni, kik szerepeltek benne.

A liberális értelmiség számos tagja is azt gondolta akkor, hogy helyes, ha Orbán Viktor kétharmadot szerez.

Szerintem ez egy védhetetlen pozíció, mert nincs olyan helyzet, amikor örülni kell annak, hogy valaki teljesen kontroll nélküli hatalmat szervez magának, olyan alkotmányozó többséget, amelyhez senki másra nincs szüksége. Az alkotmány elvileg a nemzet közös normarendszere, nem egyetlen párté. Már korábban is volt kétharmad Magyarországon, de az koalíciós kétharmad volt: két eltérő irányzatú párté, belső törésvonalakkal. Azonban akkor Horn Gyula például négyötödöt szeretett volna a kétharmados döntések mögött látni, vagyis az ellenzéket is bevonni. Orbán Viktor másként gondolkodott: úgy tekintett a kétharmadra, mint kizárólag a saját politikai felhatalmazására, és ennek megfelelően is használta.

— A magyar alkotmányos rendszer a torzító választási rendszer miatt eleve magában hordozta a kétharmad lehetőségét, ami 1994-ben már ki is derült. Nem az alapító atyák hibája volt, hogy ezt megengedték?

— Az alapító atyák hibája az volt, hogy a térségben egyedülálló módon kétharmados parlamenti többséggel bármit meg lehet csinálni. Nehéz ezt kezelni, mert ha nagyon eldől a politika egy irányba, annak komoly gyakorlati következményei lehetnek. Láttunk koalíciós és személyes kétharmadot is. Az országot most az nyomja, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag kontrollálatlan hatalmat gyakorol, és megtörténhet, hogy április 12-én erre nemet mond az ország.

— Akkor jöhet egy arányosabb választási törvény?

— Az akkor jöhet, ha kétharmadot szerez a parlamentben egy új erő, amelyik ezt a döntést a saját sikerének kellős közepén meg akarja hozni. Ebben van a bizonytalanság jelenleg: miért is gondolna arra, hogy változtasson azon a rendszeren, amelyik kétharmadot csinált neki?

— Amikor Orbán Viktor bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, a társadalom számára mikor vált világossá, hogy itt valami egészen más kezdődött el?

— Ezt nehéz egy ponthoz kötni.

Az emberek fokozatosan értették meg, milyen rendszerben élnek. Amíg a problémák nem gyűltek össze, a közvélemény megengedő volt.

Orbán nagy szerencséje az volt, hogy az első időszakban a világgazdaság is kedvező volt, jöttek az uniós támogatások, sokan érezték úgy, hogy valamivel jobban megy nekik. Ilyenkor kevésbé kérdeznek rá arra, mit tesz a hatalom a közpénzekkel. Ez akkor fordult meg, amikor a gazdaság már nem ment jól.

— Ez a Covid után történt?

— Igen. Addig a választók sok mindent eltűrtek, amíg a saját életükben nem érzékelték a romlást. Ez 2022 őszétől következett be érezhetően, amikor az újraválasztott Orbán-kormány kemény megszorítást hajtott végre, majd 2023-tól következett a rekordinfláció.

— A rendszer kiépítése szempontjából mik voltak azok a lépések, amelyek valóban NER-ré tették ezt a rendszert?

— El kellett foglalni a közjogi intézményeket: az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat, az ügyészséget, az Állami Számvevőszéket, vagyis mindazt, ami korlátot jelenthet. Ez gyorsan meg is történt.

Megváltoztatták az igazságszolgáltatás struktúráját: megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, és a hivatalban lévő legfőbb bírót eltávolították. Ilyen nem volt Európában sehol, hogy hivatalban lévő főbírót fosztanak meg a tisztségétől.

A hivatalt is eltüntették, lett helyette a Kúria. Orbánnak az a modell kellett, hogy mindenhol ő legyen. Kicsit úgy kell elképzelni, mint az NB I-et: persze ott is vannak egymással versengő csapatok, de a miniszterelnöknek az tetszik, ha minden csapat valahogy a NER-hez köthető. Gyakorlatilag nincs verseny, mert minden csapat ugyanazon tulajdonosi kör alatt játszik. Körülbelül így nézett ki az elmúlt időszakig a politikánk is.

— Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ennek az egyik legfontosabb pontja a médiatörvény volt?

— Nem feltétlenül ezzel kezdeném, de a média kulcsterület volt. Orbánék azt hitték, hogy a nyilvánosság teljes tere elfoglalható az állami médiával és a felvásárlásokkal. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy az MTI ingyen adta a híreket, és ezzel szétverte a korábbi hírügynökségi piacot.

Az volt az elképzelés, hogy a rádiók és tévék mindenütt az állami hírügynökség anyagait használják, és a propagandahírek uralják a teret. Csakhogy ezt benézték.

A nyilvánosság szerkezete megváltozott: közösségi média, új médiacsoportok, véleményvezérek jelentek meg. Ma már nem lehet teljesen elzárni az embereket az információtól.

— Végül mi volt az a társadalmi bázis, amire Orbán fel tudta építeni a „centrális erőtér” modelljét?

— Orbán társadalomképe szerint minél több kiszolgáltatott helyzetű választó van, annál stabilabb a kormányzás.

Nem a polgári Magyarország megteremtése lett a cél, hanem a kontrollálható választóé, aki függ az államtól.

Ezt két irányból építette: a legszegényebb rétegek és a nyugdíjasok felől. Mindkét csoport erősen államfüggő, ezért politikailag is mozgósítható. Ugyanezt a logikát terjesztette ki a gazdaságra is: minél több vállalat, minél több kulcspozíció kötődjön hozzá, és alattuk minél több ember függjön a rendszer fennmaradásától. Ez az orbáni modell, és ez kifejezetten a polgárosult ország ellentéte.

— Furcsa ellentmondás, hogy miközben a Fidesz milliárdosok pártjává vált, és a középosztályt támogatta például az adópolitikájával, mára a „melósoktól”, az alsóbb rétegektől várja a hatalom meghosszabbítását. Hol csúszott ez el?

— Az első ciklusokban a munkaalapú gazdaság logikája részben meg is valósult: papíron azok kaptak, akik dolgoztak. De a legalsóbb rétegeket is ebbe a keretbe húzták be a közmunkával. Így elviekben ők is dolgozó emberekké váltak, valójában viszont kiszolgáltatottá a helyi polgármestereknek és vezetőknek. A kettő nem zárta ki egymást: lehetett egyszerre beszélni munkáról és építeni a politikai függést.

A polgárság erősítése önmegtartóztatást kívánt volna: azt, hogy minél többen tudjanak az államtól független gazdasági pozíciót építeni.

Orbán ehelyett inkább az állam közvetítésével terelte maga alá az embereket. Ugyanakkor a gazdasági fellendülés éveiben kiépült egy másik világ is, főleg a városokban, ahol sokan kevésbé függtek az államtól. Ez a választási eredményeken is látszott: Budapesten és az egyetemi nagyvárosokban egyre erősebb lett az elégedetlenség az orbáni modellel.

— Ennek ellenére 2022-ben kétharmaddal nyerték a választásokat.

— 2022 rendkívüli helyzet volt. Még nem volt gazdasági válság, de bejött a háború rémképe, és Orbán egy rendkívül gyenge ellenfelet kapott Márki-Zay Péter személyében, aki ügyetlenül belesodródott abba a narratívába, hogy háborúpárti. Ráadásul a mögötte álló ellenzéki pártok egymást és a saját miniszterelnök-jelöltjüket is fúrták. Ez most nem állítható elő ugyanígy.

— Vajon a terv része volt-e, hogy tömegeket szegénységben és kiszolgáltatottságban tartva épít magának bázist, vagy csak melléktermék?

— Ezt tőlük kellene megkérdezni, de a struktúra ezt mutatja. Egy országban sokszor nem az ideológia a döntő, hanem az, milyen hatalmi szerkezet épül ki. Magyarország régóta küzd azzal, hogy a politikai elit inkább függésben tartja azokat, akik nem részei a hatalomnak. Orbán Viktor esetében ugyanez látszott:

ő a kormányzás kényelmesebbik útját választja.

Ez már a szociálisnak nevezett népszavazásnál is látszott. Amikor azért kampányolt, hogy ne kelljen 300 forintos vizitdíjat fizetni, már csak az volt a kérdés, hogy amikor ő kormányoz, akkor is ebbe a kényelembe akarja-e helyezni az országot. Hogy jó-e ha az embereknek nem kell semmilyen kényelmetlenséget vállalniuk azért, hogy változás történjen, inkább lépésről lépésre, lassan süllyedjen minden egyre lejjebb? Vagy az élére áll a változásoknak, és azt mondja, hogy mostantól nem így fogunk élni, hanem megpróbálunk egy minőségibb életszervezést kialakítani, és ebben gyertek velem. Orbán Viktor az előbbi utat választotta, azt a kényelmes megoldást, hogy nem nyúl bele az érzékeny területekbe. Az egészségügybe, oktatásba csak annyiban nyúlt bele, hogy centralizálta azokat. Az pedig azért kellett neki, mert akkor a közbeszerzési gyakorlat is centralizált lehetett. Itt nagyon-nagyon sok pénzről beszélünk, amit Orbán magához közel tudott húzni.

Csakhogy, ha egy rendszer rossz, rosszul működik, és nem nyúlunk hozzá, akkor évekkel később még rosszabbul fog működni.

És ezt láttuk az összes állami szolgáltatáson: annyira lerohadtak az elmúlt időszakban, mert nem foglalkoztak velük, nem voltak a politika homlokterében, hogy ez már egyre feltűnőbb lett. Egyre több olyan hír jött ki a nyilvánosságra, amelyik érintette azt, hogy ezek az állami szolgáltatások nem működnek. Orbán kényelmes volt, miközben persze fülkeforradalmat hirdetett. A forradalomból körülbelül annyit állított elő, hogy majdnem minden állami intézménynek megváltoztatta a nevét, hogy ebből a leggiccsesebbet és legízléstelenebbet mondjam, az állam által centralizált dohányboltok is megkapták a Nemzeti Dohánybolt nevet.

— Van egy ilyen mondás, hogy az egészségügy és az oktatás területén a kivéreztetés tudatos döntés volt. Lehetséges ez?

— Teljesen logikus. Rövid távon hasznot hoz, hosszú távon viszont romlást. Most ezt látjuk: az elmúlt négy évben az embereknek nem lett jobb, inkább rosszabb lett. Ebből jött az elégedetlenség, és ezzel együtt az a felismerés is, hogy a 16 év alatt nem történtek olyan nagy pozitív változások, mint amit a rendszer saját magáról állított.

— Számomra érthetetlen, ami az egyházak körül történik. Hogyan sikerült ezt a keresztény kurzust felépíteni egy alapvetően nem vallásgyakorló társadalomban?

— Sok ember keresi a hitét, a politikai kereszténység erre kínál keretet. De amikor mindezt állami pozícióból hangsúlyozzák, érdemes szkeptikusnak lenni, és megnézni a gyakorlati okokat is. A rendszerváltás után nem volt ügynöknyilvánosság egyházügyben sem, vagyis nem történt valódi szembenézés. Emellett az egyházak speciális költségvetési és adózási helyzete is sok előnyt kínál az állammal kötött megállapodásokban. Cinikusan hangzik, de itt is érdemes azt kérdezni: milyen egyszerű gazdasági érdekek húzódnak a háttérben? Ettől még az ideológia fontos: Orbánnak szüksége van arra, hogy patriótaként és keresztény-nemzeti vezetőként határozza meg magát. Vegyük ebből a patriótát. Ez egy ideológiai szerep, még akkor is, ha teljesen üres, ha tartalmilag nézzük. Mert a patrióták európai közössége nem létezik,

mindenki máshol és máshogy patrióta.

Andrej Babiš például Csehországban soha nem menne az Európai Unió ellen, a Le Pen-i Nemzeti Tömörülés teljesen mást gondol az orosz-ukrán konfliktusról, mint Orbán. Nem is működnek együtt igazán a patrióták az Európai Parlamentben, mert össze-vissza szavaznak. De ettől még az az ideológia, hogy ő patrióta, fontos neki, mert ha nem mondaná, akkor azonnal szétesne a kormányzása. Így az is, hogy keresztény-nemzeti politikát visz, szintén egy nagyon fontos ideológiai alap, ami azért megfogja a választókat, és ezzel bent tartja a politikában az orbáni megoldást.

— Nem kerülhetjük meg a korrupció kérdését sem. A központosított hatalom eszköz volt ahhoz, hogy később haveri kapitalizmust építsen, vagy menet közben jött meg az étvágy?

— Azt nem tudhatjuk, mi volt a fejében. Kívülről annyi látszik, hogy

a miniszterelnök a szűk családi körnek és a barátainak juttatta a fél országot, és ezt nem is különösebben rejtegette.

Ehhez persze kellett a kontrollintézmények kiiktatása. Orbán a Simicska-konfliktusban követett el hibát. Simicska úgy érezte, hogy megállapodott Orbán Viktorral: a miniszterelnök viszi a politikát, Simicska meg a gazdaságot, tehát a gazdasági szereplőkre Simicska Lajosként nagyon fontos hatással kell, hogy legyen. Orbán meg úgy érezte, hogy Simicskának inkább őt kéne szolgálnia, nem mellérendelt szereplőként kellene működnie. Megszabadult Simicskától, emlékszünk a G-napra. Akkor Orbán Viktor úgy érezte, hogy most átvette Simicskától a gazdasági pozíciók kialakításának a szerepét miniszterelnökként, tehát a politika mellett ez is az övé már. És eldöntötte, hogy még egyszer egy Simicska-helyzetet nem állít elő, ezért a nagyon szűk baráti kör, sőt, a család lesz az, aki megkapja a közvagyont.

Az, hogy ennyire közel húzta magához ez a területet, hogy ennyire látványossá tette saját családjának a gazdagodását, illetve, hogy a gyerekkori barátja lett Európa és a világ egyik leggazdagabb embere, nagyon-nagyon látványos visszaélést mutatott.

Megtehette volna, hogy ezeket a gazdasági pozíciókat 20-25 olyan szereplőre rakja át, akik nem azonosíthatóak be ennyire Orbán-közeliséggel. És akkor máshogy nézne az ország ezekre a gazdagodásokra. Orbán Viktor itt komoly hibát követett el. Túl nagy volt a mohóság. És amikor rosszul megy az embereknek, akkor ez duplán, triplán visszaüt.

— A külpolitikai fordulat is hiba volt? Hiszen mára teljes elszigetelődéshez vezetett.

— Inkább onnan kezdeném, hogy Orbán Viktort erős politikai szereplőnek tartják Európában és Amerikában. Ezt elérte. Az más kérdés, hogy mire megy vele. Ahogy Trump kívülről hozzájárult ahhoz, hogy Európa összezárjon, Orbán belülről bontotta a szövetséget azzal, hogy állandóan az akadályozó szerepben lépett fel, nem mellékesen az orosz érdekeknek megfelelően. Nem tudhatjuk, mi áll pontosan Orbán Putyin iránti elköteleződése mögött, miközben nem tesz jó neki, hogy így beszél az Európai Unióról, amelyet a magyarok többsége továbbra is támogat. De az biztos, hogy ez a politika is afelé tolja Európát, hogy erősebben szervezze meg saját egységét, miközben egy többsebességes Európa kialakulását is katalizálja: kitaszítja a perifériára azt, aki szembemegy vele - így Orbánt és vele együtt minden magyart is.

— A gyermekvédelmi botrányból kinőtt egy új politikai erő, aminek a gyors felemelkedését a gyenge gazdasági teljesítmény is táplálta. Most, két héttel a választások előtt, ott tartunk, hogy nincsenek se kül-, se belpolitikai sikerek, csak egy rendeleti úton kormányzó, monolit hatalom. Hogyan jutottunk idáig?

— Sok tényező vezetett ide. A négy évvel ezelőtti, 2000 milliárd forintos osztogatás segített megnyerni a választást, de olyan inflációt is rászabadított az országra, amit már nem tudtak kezelni. Az ebből fakadó elégedetlenségből született meg a Tisza, és erre épült rá Magyar Péter. Orbán most is azt hitte, hogy az osztogatás újra működni fog, de nem így lett: nem hozott plusz szavazót, sőt lehet, hogy rontott a helyzetén. Ez arra utal, hogy a választók tanulnak. Ezt mutatják egyes, korábban fideszes társadalmi csoportok, például vidéki kis- és középvállalkozók, akik ma már nem támogatják az Orbán-rendszert. Közben zajlik a generációváltás is:

a 30 év alattiak körében már nagyon alacsony a Fidesz támogatottsága. Az elmúlt 16 év alatt belépett egy új szavazói nemzedék, és ez sok mindent megváltoztat.

— Beszéljünk a végjátékról. Hogyan kezelne egy vereséget egy ilyen típusú vezető?

— Nem szeretnék jósolni, mert fogalmunk sincs, valójában hány szavazót vesznek meg, és ez döntő lehet. Az viszont nagyon nem mindegy, mit látunk majd az eredményben. Ha a Fidesz magabiztosan nyer, akkor az ország jelentős része letargiába zuhan, Orbán pedig viszi tovább ugyanabba az irányba az országot. Ha Magyar Péter nyer, az sem mindegy, hogyan: ha csak szűken, Orbán minden lehetséges akadályt elé tesz; ha viszont magabiztosan, akár kétharmad nélkül is, egy ideig biztosan a Tisza elképzelései formálják majd az országot. A kérdés csak az, hogy ki is Magyar Péter valójában, és mit kezdene ezzel a helyzettel. Orbánnak 2010-ben megvolt a lehetősége, hogy egészen más országot építsen. A nagy kérdés most az, hogy Magyar Péter mit kezdene egy hasonló történelmi eséllyel.

— Ha a Tisza Párt valóban meghatározó győzelmet arat, elképzelhető a Fidesz „MSZP-sedése” a következő években?

— A modell ott van előttük. Simán lehet, hogy egy nagy Tisza-győzelem után a Fidesz lejtmenetbe kerül, és megindul egy ilyen MSZP-sedés. Nagy kérdés lesz, hogy vereség esetén bárki felveti-e Orbán Viktor felelősségét.

— 2006-ban már egyszer láttuk.

— Akkor ezt főleg mellékszereplők tették, akik később visszaemelődtek a rendszerbe. Most az a kérdés, hogy lesznek-e vezető fideszes politikusok vagy maga a politikai közösség, amely megszólal Orbán felelősségéről.

— Más kérdés, hogy egy Orbán nélküli Fidesz szerintem nem sokáig maradna egyetlen párt.

— Valószínűleg nem. De az is kérdés, hogy egy Orbánnal működő Fidesz mire lenne még képes. Megmaradna-e az Európában megszokott, 10 százalék körüli szélsőséges pártok piacán, vagy vissza tudna-e még valaha térni a hatalomba. Könnyen lehet, hogy ezzel az Orbán Viktorral ez már akkor nem lesz lehetséges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András a Vance-látogatásról: Ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor az amerikai alelnök kampányvizitje dolláreső?
A Momentum alapítója szerint az amerikai alelnök látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába. A politikus párhuzamot vont az ellenzéket korábban ért külföldi finanszírozási vádakkal.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a választás előtt öt nappal, kedden kemény hangú Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt. A politikus szerint a vizit nyílt külföldi beavatkozás a magyar választásba.

Fekete-Győr a bejegyzésében felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne merje többet a szájára venni a szuverenitás szót, mert szerinte az amerikai alelnök látogatásának egyetlen célja, hogy „egy nyílt és szégyentelen külföldi beavatkozási kísérlettel” biztosítsa Orbán Viktor újraválasztását.

A politikus szerint ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor „az amerikai alelnök mostani, nyíltan a Fidesz-maffiát támogató kampányvizitje micsoda? Dolláreső?”

A poszt apropóját az adta, hogy kedden az amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol közös sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnökkel. Itt Vance kijelentette, azért jött, hogy segítsen, amennyire csak tud. Később az MTK Sportparkban tartott közös nagygyűlésen Vance telefonon felhívta Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta Orbán Viktort.

Fekete-Győr a posztjában kettős mércével vádolja a kormányt, felvetve, mit tett volna a Fidesz, ha 2022-ben, napokkal a választás előtt Kamala Harris látogat Budapestre, hogy Márki-Zay Pétert támogassa. Szerinte ebből a kormányoldal „véget nem érő koncepciós eljárásokkal” tarkított boszorkányüldözést rendezett volna a „magyar állam megpuccsolásának vádjával”.

A kormányoldal ezzel szemben a látogatást egy új, patrióta szövetség részeként értelmezi. A közös nagygyűlésen Orbán Viktor a magyar-amerikai kapcsolatokat „aranykornak” nevezte, és egy új európai „rekonkviszta” elindításáról beszélt.

Fekete-Győr azt állítja, a miniszterelnök a politikai túléléséért cserébe keleti és nyugati érdekeket egyaránt kiszolgál, és zárt ajtók mögött „kisegérként” ajánlkozott Vlagyimir Putyin szolgálatára.

A politikus a posztjában egy, a Bloombergre hivatkozó külföldi lapokban megjelent hírre is utal, amely egy állítólagos, tavaly októberi, kiszivárgott Orbán–Putyin-telefonhívásról számolt be.

A külföldi beavatkozás vádját erősítheti a Washington Post cikke is, amely szerint a szorosnak ígérkező választás előtt a magyar miniszterelnök mind Trump, mind Putyin támogatását maga kérte.

A bejegyzést Fekete-Győr azzal zárja, hogy a miniszterelnököt egy „rettegő, a hatalmához az utolsó pillanatig görcsösen ragaszkodó politikusbűnözőnek” nevezi. Azt írja: „Ezt be is fogjuk bizonyítani most vasárnap, amikor a szavazófülkékben végleg pontot teszünk az ön kétszínű, nemzetrontó maffiaállamának a történetére! 5 nap, és vége a dalnak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Wáberer György váratlan videója: Április 12-e sorsdöntő dátum, arról fogsz dönteni, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz
A Waberer's International alapítója és volt kormánybiztos egy kedden közzétett videóban szólította meg a választókat. Az üzletember 2023-ban távozott a kormányzati pozíciójából, miután Tiborcz István kivásárolta a cégéből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



A választási kampány hajrájában Wáberer György, a Waberer’s International alapítója és volt kormánybiztos egy kedden közzétett videóban állt a nyilvánosság elé, új keretbe helyezve az április 12-i szavazás tétjét.

„Arról fogsz dönteni, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz.”

Az üzletember a videóban a részvételre buzdított, mondván: „A fiatalok jövője a tét, ezért menjünk el mindannyian szavazni! Derüljön ki végre a többség akarata. Ne maradj közömbös!”

A megszólalás súlyát növeli, hogy

Wáberer 2023 februárjáig a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt.

Megbízatása nem sokkal azután szűnt meg, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István kivásárolta a Waberer’s Internationalben lévő részesedését.

Wáberer üzenete éles ellentétben áll a kormányzati kommunikációval, amely a választást a „béke vagy háború” kérdéseként mutatja be.

A meglepő választási "coming out-ra" a két oldal vezetői is reagáltak. Orbán Viktor egy Győztes csapat feliratú képet helyezett el a videó alá magáról és J.D. Vance-ről, Magyar Péter pedig nemzeti színű szívecskékkel értékelte a posztot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: