prcikk: KSH: 8331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagaihoz képest | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

KSH: 8331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagaihoz képest

Az Európai Unióban többlethalálozásban nem állunk a legrosszabbak között, ugyanakkor nem egységes, mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus áldozatai közé.
Fotó: Carolyn Booth / Pixabay - szmo.hu
2021. március 22.



8331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagaihoz képest. 2020-ban az Európai Unió 27 tagállama közül csak öt országban volt arányaiban kevesebb a többlethalálozás, mint Magyarországon - mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Közölte: az elektronikus anyakönyvi rendszer tavalyi adatai most már véglegesnek tekinthetők, így megállapítható, hogy

tavaly Magyarországon 140 900-an hunytak el. Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz a 2015-2019. közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent.

Az elnök szerint ez szomorú adat, de látni kell, hogy ugyanakkor az EU 27 tagállama közül még mindig a hatodik legalacsonyabb többlethalálozást lehetett Magyarországon mérni. Csak Lettország, Izland, Finnország, Dánia és Észtország adatai mutatnak kisebb halálozási növekedést 2020-ban, míg a "szomorú lista" másik végén Lengyelország és Szlovénia áll 19 és 18 százalékos növekedéssel - tette hozzá.

Vukovich Gabriella tudatta: az uniós tagállamok között nem egységes, mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus áldozatai közé. Erre utal, hogy míg egyes tagállamokban a tavalyi többlethalálozás nagyobb részét, vagy egészét lefedi a Covidban elhunytak száma, addig más országokban a jelentősen megnövekedett halálozás csak negyedét, felét teszik ki a vírus áldozataiként besorolt esetek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban a halálesetek 7,5 százalékkal növekedtek 2020-ban, de a jelentett Covid-halálozás ennek éppen csak a felét fedi le, de még ezt az arányt sem éri el például Bulgária, Észtország, Ciprus vagy Szlovákia. A KSH elnöke szerint nyilvánvaló, hogy e mögött a halálesetek koronavírushoz köthető halálesetként besorolásának országonként eltérő gyakorlata áll.

Magyarország ebből a szempontból transzparens gyakorlatot folytat, ez olvasható ki abból, hogy

tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8331 fő volt

- mondta Vukovich Gabriella.

Ugyanakkor a Népességtudományi Kutatóintézet is közzétett egy tanulmányt arról, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással lehetett a magyarországi halálozásokra - közli a 444.hu.

Az ő számításuk szerint 13 700-zal növelhette meg a magyarországi halálesetek számát a koronavírus-járvány tavaly. Sőt, frissített KSH-s adatok szerint a többlethalandóság meghaladhatta a 14 ezret.

A többlethalandóság egyébként két adatsort hasonlít össze.

Az egyik a valós statisztika arról, hogy hányan haltak meg egy adott időszakban. (Ez esetben konkrétan 2020-ban és Magyarországon.)

A másik egy kalkulált adat, ami azt jelenti, hogy az előző évek legfontosabb adatai, trendjei alapján mennyien haltak volna meg 2020-ban Magyarországon, ha nincs a koronavírus. Figyelembe vesznek sok mindent, az előző jó pár év halálozási adatait, akár hetekre lebontva.

A járvány első halálesetei (12. hét) és az 52. hét utolsó napja között a többlethalandóság 13,7 ezer fő volt.

A szerző, Tóth G. Csaba szerint a becsült többlethalandóság nagyjából a másfélszerese annak, ahányan a hivatalos statisztika szerint elhunytak közvetlenül a koronavírushoz kapcsolódóan 2020-ban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán tett közzé újabb fenyegetést Irán felé. A bejegyzést egy végső, kedd estére kitűzött határidő előtt publikálta, amely a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozik.


„Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg így lesz” – ezzel a bejegyzéssel fokozta a feszültséget Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán, egyértelműen Iránra utalva.

Trump egy végső, kedd estére (washingtoni idő szerint 20:00-ra, ami Budapesten szerda hajnali kettőt jelent) kitűzött határidőt szabott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására és egy átfogó megállapodás elfogadására. Az amerikai elnök ugyanakkor hozzátette: „talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet – KI TUDJA?”

Trump kilátásba helyezte, hogy ha nem születik egyezség, az Egyesült Államok iráni hidakat és erőműveket támadhat meg.

Hétfőn Teherán a közvetítőként fellépő Pakisztánon keresztül elutasította az ideiglenes tűzszünetet, és a „háború tartós lezárását” követeli. Az Associated Press szerint nemzetközi tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a civil infrastruktúra elleni szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek, amire Trump úgy reagált, hogy ettől „egyáltalán nem” tart.

Iránban eközben élőláncok szervezésére szólítottak fel az erőművek védelmében.

Trump korábban egy 48 órás ultimátummal fenyegetőzött, kilátásba helyezve, hogy „a teljes pokol szabadul rájuk”, egy másik, húsvéti üzenetében pedig trágárabb stílusban követelte a szoros megnyitását.

A feszültséget az is növelte, hogy a konfliktus során lelőttek egy amerikai vadászgépet, a személyzetet pedig egy kommandós egységnek kellett kimentenie ellenséges területről.

Az iráni hadsereg már a korábbi fenyegetéseket is „ostobának” nevezte és elutasította.

A vita középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amelyen békeidőben a világ olajszállításának nagyjából egyötöde halad át. A blokádja komoly gazdasági kockázatot jelent, ami az olajárak emelkedésén és ellátási zavarokon keresztül éreztetheti hatását. Közvetítők egy kétlépcsős megállapodáson dolgoznak, ami egy körülbelül 45 napos tűzszünetből és egy azt követő végleges rendezésből állna, de a siker esélye a határidő lejárta előtt bizonytalan.

A konfliktusnak magyar vonatkozásai is vannak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium több ezer, a térségben tartózkodó magyar regisztrációját kezelte és hazaszállításokat is indított. A kormányfő korábban jelezte, hogy Magyarország nem küldene csapatokat a szoros felszabadítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Az USA is elengedte Orbán Viktor kezét
Magyar Péter a Facebookon kommentálta J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását. A TISZA Párt elnöke szerint a viziten elhangzottak azt jelentik, Washington már egy esetleges új magyar miniszterelnökkel is együttműködne.


A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.

A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:

„Magyarul az USA is elengedte Orbán Viktor kezét.”

A TISZA Párt vezetője a bejegyzésében hozzátette, hogy egy TISZA-kormány kiemelt partnerként tekintene az Egyesült Államokra, és az amerikai elnököt, valamint az alelnököt is szívesen látnák Budapesten az 1956-os forradalom 70. évfordulóján.

A poszt akkor jelent meg, amikor J. D. Vance amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol programja szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, és közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen hangzottak el újságírói kérdésre reagálva az amerikai alelnök szavai.

Magyar Péter azt már posztjában nem emelte ki, hogy Vance hozzátette: biztos benne, hogy Orbán és pártja nyeri a választást. A magyar miniszterelnök ehhez angolul hozzátette, hogy „ez a terv”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kitálalt az MCC kutatója: Nincsen B-forgatókönyv, a pánik jelei érzékelhetők az intézményben
Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója szerint a kampány hajrájában politikai nyomás nehezedik rá. Egyik kollégáját el is bocsátották, mert nem volt hajlandó lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról.


Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója kedden nyíltan beszélt arról, hogy a választási kampány hajrájában a munkahelyén felülről nyomást helyeztek rá, hogy támogassa a Fidesz-propagandát. A kutató a 24.hu kérdéseire elmondta, egy olyan ismeretterjesztő anyagot kellett volna írnia, amelyben Donald Trump Béketanácsát összeköti Orbán Balázs konnektivitásról előadott nézeteivel.

Azt mondta, a vezetők egy megbeszélésen inspiráló ötletként tálalták a felvetést, hogy a cikk fő állítása az lehetne, hogy „a Donald Trump amerikai elnök által újonnan alapított Béketanács valójában az Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése”.

Alkonyi ezt elutasította, mert „semmilyen körülmények között nem volt hajlandó részt venni személyi kultusz építésében, még ismeretterjesztésbe csomagolva sem”.

A kutató szerint egy munkatársát azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó egy lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjéről.

Az elbocsátott kollégának a történelem során leszerepelt vezérkari főnökökkel kellett volna összehasonlítania a volt vezérkari főnököt.

Kirúgását azzal indokolták, hogy nem teljesítette az elvárt feladatot. Alkonyi hozzátette, hogy a kollégájára korábban semmi panasz nem érkezett.

Szerinte az MCC és a Fideszhez köthető Mandiner híroldal között a vezetők részéről teljesen egyértelmű együttműködés zajlik, és egy másik, hasonló témájú cikk ezen a felületen keresztül jelent volna meg.

Úgy véli, a politikai befolyásért személyesen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke a felelős, akinek szerinte komoly ráhatása van az intézet napi működésére.

A kutató a saját ügyében is hasonló eljárásra számít, és úgy látja, a minimum az, hogy kirúgják.

Elmondása szerint az MCC-n belül nincsen B-forgatókönyv arra az esetre, ha nem a Fidesz nyeri a 2026-os választást, és a pánik jelei érzékelhetők az intézményben.

Alkonyi Zalán nem először került a hírekbe. Korábban egy azóta eltávolított Facebook-posztban azt állította, hogy példa nélküli mértékű orosz beavatkozás zajlik a magyar választásokba, mert a jelenlegi vezetés hatalomban tartása Moszkvának állambiztonsági prioritás. A bejegyzés után egy újabb posztban jelentette be átmeneti visszavonulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a jelentés: eszméletlen és döntésképtelen lehet Irán legfelsőbb vezetője
Egy hírszerzési anyag szerint Modzstaba Hamenei ajatollahot a síita szent városban, Komban kezelik. Az iráni vezetés szerint a hír dezinformáció, a vezető pedig biztonsági okokból nem mutatkozik.


„Eszméletlen és döntésképtelen” – egy kiszivárgott diplomáciai feljegyzés szerint Irán új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei kórházi kezelés alatt áll Komban, miközben Teherán hivatalosan mindent cáfol. A tét óriási: ki irányítja Iránt a háború kellős közepén, órákkal egy amerikai ultimátum lejárta előtt?

A hírt, amely egy lapértesülésen alapul, kedden több nemzetközi sajtóorgánum is átvette.

Az információ egy amerikai–izraeli hírszerzési anyagra hivatkozik, amely szerint az új legfelsőbb vezető állapota súlyos, és a Teherántól mintegy 140 kilométerre fekvő síita szent városban, Komban ápolják.

A diplomáciai emlékeztető azt állítja, „Modzstaba Hamenei Komban súlyos állapotban kap kezelést, és nem képes részt venni a rezsim bármilyen döntéshozatalában” – írta a New York Post.

Ha ez igaz, az a gyakorlatban a legfelsőbb hadúri poszt betöltetlenségét jelenti egy kiélezett háborús helyzetben.

Teherán szinte azonnal reagált a hírekre, és dezinformációnak minősítette azokat. Ali Bahraini,

Irán genfi ENSZ-képviseletének vezetője szerint a legfelsőbb vezető jól van, és a nyilvánosságtól való távolmaradása tudatos döntés.

A diplomata szerint „a nyilvános távollét oka a jelenlegi különleges körülmények miatti biztonsági megfontolások”, hozzátéve, hogy a vezető „teljesen egészséges, és továbbra is vezeti az országot”.

A két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó állítás között a nyilvános bizonyítékok hiánya mélyíti a bizonytalanságot. Modzstaba Hamenei megválasztása óta egyetlen hiteles, friss videó- vagy hangfelvétel sem készült, amelyen személyesen adna utasításokat vagy szólna a néphez. Az elmúlt napokban ugyan terjedt egy klip, amelyen állítólag egy hadműveleti szobában látható, de ezt több tényellenőrző oldal, köztük a Hindustan Times is mesterséges intelligencia által generált hamisítványnak minősítette. A nevében kiadott üzenetek eddig kizárólag írásos formában jelentek meg.

Ha a legfelsőbb vezető valóban cselekvőképtelen, azonnal felmerül a kérdés, ki hozza meg a döntéseket Teheránban.

A kialakult helyzetet elemző, izraeli és amerikai forrásokra hivatkozó jelentések szerint a Gárda szerepének megerősödését jelzi, hogy a külvilág felé a parancsnokok kommunikálnak a leghatározottabban. Más, például orosz diplomáciai források szerint azonban nincs szó hatalmi vákuumról, csupán a legfelsőbb vezetőre vonatkozó biztonsági protokollt emelték a legmagasabb szintre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: