SZEMPONT
A Rovatból

Ebek ura: Kovács Gergely kétórás videóban reagált a Kutyapárttal kapcsolatos vádakra

A Kutyapárt elnöke egy élő videóban válaszolt a róla és a párt vezetéséről készült dokumentumfilm állításaira. A polgármester a Tiborcz Istvánnal folytatott találkozóról és a párt pénzügyeiről is beszélt, tagadva a korrupciós vádakat.


A Magyar Kétfarkú Kutya Pártról és annak elnökéről, Kovács Gergelyről készült egy dokumentumfilm, amely komoly vitákat váltott ki a nyilvánosságban. „Az ebek ura” című filmben a párt volt tagjai és munkatársai szólalnak meg, akik többek között pénzügyi visszaélésekkel, a belső demokrácia felszámolásával és a Fidesznek kedvező politikai lépésekkel vádolják a párt vezetését.

A filmre a párt vezetése és más politikai szereplők is reagáltak. Döme Zsuzsanna, az MKKP társelnöke szerint az anyag egyoldalú, és a „legrosszabb Hír TV-s szintű” lejáratás, amelynek célja, hogy a pártot a Fidesszel mossák össze. Jámbor András országgyűlési képviselő elismerte, hogy a filmben súlyos állítások hangzanak el, ugyanakkor helytelennek tartotta a kampány utolsó hetére időzített támadást. Kovács Gergely, a párt elnöke és a XII. kerület polgármestere most egy videóinterjúban reagált a vádakra.

Úgy látja, a róla és a pártjáról készült videónak kettős célja van. Egyrészt a XII. kerületi polgármesterségével kapcsolatos, mivel szerinte vannak, akik elvesztették az előválasztást és ennek nem örülnek, másrészt pedig

sokan nem örülnek annak, hogy a Kétfarkú Kutya Párt elindul a választáson, és egy lejárató videó szerinte erre lehet válasz.

A filmet egyoldalúnak tartja, mert állítása szerint gondosan figyeltek arra, hogy abban csak olyan emberek szólaljanak meg, akiknek valamilyen problémájuk van vele, vagy politikai ellenfelei. Kovács szerint a videó készítői összegyűjtöttek nagyjából tíz embert, akik között vannak a pártból hét-nyolc évvel ezelőtt elküldött, vélhetően rá haragudó személyek, valamint a jelenlegi XII. kerületi önkormányzati világból érkezők, mint például Naszályi Márta, I. kerületi polgármester. Úgy látja, a videó pontosan ugyanúgy készült, mint a 444 tavaly augusztusi, szerinte valótlanságokkal teli cikke.

A Tiborcz Istvánnal való találkozójáról szóló vádakra reagálva Kovács Gergely elmondta, hogy a megbeszélés nem volt titkos, azon a hivatal részéről a főépítészi iroda jogi képviselője és a kabinetvezetője is részt vett, és utólag posztoltak is róla.

A találkozó szükségességét azzal indokolta, hogy polgármesterként dolga beszélni a kerületben ingatlanfejlesztéseket végző nagyvállalkozókkal, legyenek azok NER-esek vagy baloldaliak, mert a „tök csóró önkormányzat” így tud forrásokhoz jutni településrendezési szerződéseken keresztül. „Nekem ilyen dolgok miatt találkoznom kellett Csányi Sándorral, Balog Zoltánnal, Széles Istvánnal, Parragh Attilával, Varga Zoltánnal, és sok ilyen emberrel,

akikről nekem nem feltétlenül van jó véleményem, de szerintem polgármesterként akkor is ez a dolgom, hogy ezekből a cégekből, emberekből pénzt szedjünk ki a kerület részére” – fogalmazott.

A konkrét ügy egy régi fogaskerekű állomás-épület felújítása lett volna, ami egy több száz milliós tétel, de elmondása szerint a dologból végül nem lett semmi. Tiborcz cége, a BDPST a Városmajor felújításába adott pénzt, egy 10-20 millió forintos összeget, ahogy Garancsi István cége, a Market, és Varga Zoltán, a Centrál Média tulajdonosa is.

Kovács a mai napig nem tudja, Tiborcz miért jött el a találkozóra, szerinte talán egy fideszes „policy” lehetett, hogy „menjenek, adományozzanak, legyenek jó fejek”. A képviselőket állítása szerint azért nem hívta meg, mert a polgármesterek nem szokták a hivatalban tartott egyeztetésekre meghívni a testület tagjait, úgy nem lehetne megbeszéléseket tartani.

A kerületi korrupciós ügyek feltárásával megbízott Balla Judit elküldésével kapcsolatban Kovács azt mondta, fél év alatt nem tudott eredményt felmutatni, szerinte pusztán papírok nézegetésével nem is lehet korrupciót találni. Hozzátette, hogy a hatalmas iratmennyiség, amit Balla elkért, akadályozta a munkát. Cáfolta, hogy az elküldésnek köze lett volna Tiborcz István látogatásához.

„Őszintén tudom mondani, hogy semmi köze volt a kettőnek” – jelentette ki.

Ehelyett a Transparency Internationalt bízták meg az átvilágítással, mert szerintük nekik ez a szakmájuk, és a nagy értékű, meghívásos közbeszerzéseket érdemes vizsgálni, ahol érdemi eredményre van esély.

Az átvilágítási bizottság felállítását azért nem támogatta, mert szerinte az ilyeneknek semmi értelmük.

„Van egy ilyen mondás, hogy ha azt szeretnéd, hogy egy ügy elhalljon és soha ne történjen benne semmi, akkor csinálj rá egy bizottságot” – mondta,

hozzátéve, hogy a fővárosi átvilágító bizottság sem jutott semmire.

Úgy vélte, a bizottságot javaslók egy része nem a korrupciót akarta feltárni, hanem a frakción belüli ellentéteket szítani. Azt, hogy a Fidesz képviselőivel együtt szavazta le a javaslatot, és utána egy „yes” kiáltás is elhagyta a száját, azzal magyarázta, hogy ideges lett.

„Azért, mert ez volt az első alkalom, hogy azt láttam, hogy a mi képviselőcsoportunkban éket akarnak verni. Azt láttam, hogy ezt az egészet azért csinálják, hogy konfliktusokat gerjesszenek a csoporton belül.”

A párt pénzügyeit érintő vádakra is részletesen reagált. A pénzlopás vádját visszautasította.

„Most törvény alapján, polgármesterként és fővárosi közgyűlési képviselőként nettó körülbelül 3 milliót kapok havonta. Nem tudom mire elkölteni a pénzt. Én azt sem tudom, hogy miért lopnék pénzt” – mondta.

A 10 millió forintos pénztárhiányt elismerte, de azt a sok százmilliós forgalom melletti adminisztrációs hibákkal magyarázta, például elveszett vagy rossz névre kért számlákkal, és azzal, hogy sokáig csak egy félállású pénzügyesük volt. A hiányt végül a saját pénzükből fizették be.

Az autóvásárlásról elmondta, hogy a párt totálkáros Daciája helyett kellett új jármű, és édesapja 5,5 millióra tartott autóját 4 millióért adta oda a pártnak. Kovács szerint ezt utólag nem kellett volna így csinálni, mert félreértésekre adott okot. Később ő maga vette meg az autót a párttól ugyanannyiért, így szerinte a párt nullára jött ki az ügyletből.

A 2 millió forintos, párttól kapott kölcsönről elmondta, hogy édesanyja halála után derült ki egy tartozás, ami kamatokkal 10 millióra nőtt. A bankkal megegyezett, hogy a 2 milliós tőke befizetésével elengedik a többit. Mivel nem volt ennyi pénze, a párttól kért kölcsön, amit állítása szerint részletekben visszafizetett.

Kovács beszélt a videóban megszólaló egykori párttagokról is. Victora Zsoltról azt állította, hogy miután a tagság megszavazta a fizetésének csökkentését, a pénzügyesnek szerinte azt hazudta, hogy megbeszélte Kováccsal a régi összeg folyósítását, így egy év alatt 1,2 millió forinttal kapott többet. A viszonyuk ekkor romlott meg.

Egy másik megszólalóról azt mondta, azért kellett elküldeniük a pártból, mert visszaélt a helyzetével.

„Azt vettük észre a levelezésében, hogy a webshopos csatornát arra használja, hogy vele érdeklődő másik nemű vásárlókkal közelebbi kapcsolatba kerüljön. Találkozókat beszélt meg, azt mondván, hogy személyesen viszi a pólót, miközben felesége volt és kisgyereke.”

Azt is elismerte, hogy a taggyűlés, ahol kizárásokról döntöttek, valóban szabálytalan volt, mert közterületen tartották, amit a törvény tilt. Az érintetteket azóta újra kizárták.

Kovács Gergely elismerte, hogy követett el hibákat. „Biztos, hogy nem fektettem elég energiát abba, hogy azok, akik megbántódtak, ne ilyen rosszban váljunk el” – mondta. Hibának tartja azt is, hogy nem figyelt eléggé arra, hogy bizonyos képviselőket ne lehessen befolyásolni, és hogy nem töltött velük elég időt.

A filmben való szereplést azért utasította el, mert szerinte a film már elkészült, és csak olyanokat kérdeztek meg, akik negatívan nyilatkoznak róla. Nem akarta legitimálni a jelenlétével a szerinte egyoldalú anyagot.

Kovács Gergely teljes videója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk