„Nekem senki ne mondja meg, mit csináljak!” – kis magyar utcai helyzetkép a világjárvány közepén
Hazafelé két cigiző, komótosan sétáló, fiatal nőbe, és vagy három fiatal anyukába futottam bele. Kicsi gyerekkel jöttek, senkin, semmilyen védőfelszerelés. De ők legalább a távolságot tartották, bár lehet, hogy csak a maszkomtól ijedtek meg. Érdekes, ennek is van elrettentő hatása. Nagy ívben kikerültek, egy kisfiú kíváncsian nézett rám, de kötelességtudóan odébb bandukolt, ahogy elhaladtak mellettem az anyjával. Maradt köztünk a két méter.
Aztán egy kis parkon átvágva két, középkorú férfiba botlottam, akik egy padon söröztek(!), szintén maszk nélkül. Az egyik hevesen gesztikulált, csak egy mondatát kaptam el: "Ezek azt akarják, hogy minél többen dögöljenek meg, hogy aztán ráfoghassák a kormányra, hát nem hiszem el, ezeknek semmi se drága, csak nekik legyen igazuk!"
A fent leírtak fél óra alatt zajlottak le. Hétköznap, dél körül, egy budai lakótelepen. Bevittem anyáméknak az ebédet (a kérésemre még az élethordót is lemossák fertőtlenítős ronggyal, mielőtt kinyitják). Nagyapám kikiabált a szobájából, hogy "a tévé azt mondja, nem lesz kijárási tilalom, mert még nem tudják, mennyire terjedt el a járvány." Hazajöttem, kezet mostam, lefertőtlenítettem a telefonomat és a laptopomat, most itt ülök előtte. Gondolkodom.
Fél óra alatt legalább tíz olyan emberrel találkoztam, akik vagy a saját pökhendiségük, vagy a pénzkereseti kényszer miatt (a kifőzdében dolgozó asszonyok), vagy a fene tudja, miért (a padon söröző férfiak) TELJESEN fittyet hánynak a koronavírus elleni, alapvető védekezésre.
Akinek pénzt kell keresnie, azt megértem. Az anyukákat is, akik a kihaltabb környékeken egy kicsit kiviszik levegőzni a gyerekeiket, bár maszk nekik sem ártana. De a többiek? Egy világjárvány közepén vagyunk. Jelenleg Európa az epicentrum. Azt már tudjuk, hogy a koronavírus Magyarország egész területén megtalálható. Fogalmunk sincs, hol, mikor kaphatjuk el. A vírus nagyon gyorsan terjed, és még nincs ellenszere. Aki idős vagy beteg, arra ÉLETVESZÉLYES. Aki fiatal, és megbetegszik, átvészelheti, viszont a jelenlegi tudásunk szerint az esetek jelentős részében nemcsak "egy könnyű náthával", hanem magas lázzal, szaggató tüdővel, légzési nehézségekkel, tehát elhúzódó, komoly szenvedéssel.
És mindenki elkaphatja. Mindenki terjesztheti. Az is, akit "egy újságíró kisasszony csak ne oktasson ki", az is, "aki nem dől be minden hülyeségnek", és az is, aki a parkban sörözve politikát csinál ebből is. Úgyhogy a józanabbul gondolkodók hiába védekeznek ezerrel. Igenis, rengetegen magasról tesznek az egészre. Kimennek az utcára, plázáznak, bandáznak, shoppingolnak, játszótereznek, traccsolnak, mindenféle védelem, távolságtartás és felelősségtudat nélkül. Mert még nem tilos.
Csak halkan jegyzem meg: az olaszok is így kezdték.