„Kirúgtak alvás közben, mindig van új mélypont” – ezreket küld el Elon Musk, túlélheti-e a káoszt a Twitter?
Jaseem Abid péntek reggel arra ébredt, hogy többé nem fér hozzá a Twitter belső rendszeréhez, se a levelezéséhez, sőt, még a laptopja tartalmát is törölték távolról az éjszaka folyamán. Már előző nap sem kellett bemennie dolgozni, a Twitter hatalmas irodaházait ugyanis világszerte lezárták, a biztonsági őrökön kívül senki sincs most az épületekben.
A dolgozók jobb híján különböző fórumokon tartják egymással a kapcsolatot, és itt adnak hírt arról, hogy mi lett a sorsuk. Ezt a szerencsésebbek e-mailekből tudják meg. Akiket kirúgtak, azok a személyes fiókjukba kapnak erről mailt, akiket nem, azokat a vállalati fiókjukban várja egy levél.
De olyan is van, aki nem kapott semmilyen értesítést. A New York Times szerint előfordult, hogy valaki egy munkahelyi konferenciahívás kellős közepén tűnt el a résztvevők közül, mert menet közben szüntették meg a hozzáférését a cég rendszeréhez. Más azt mondja, úgy fedezte fel, hogy már nem dolgozik a Twitternél, hogy amikor éjfél után leellenőrizte vállalati laptopját, már nem tudott belépni.
„Annyira hálás vagyok, hogy ez hajnali 3-kor történik” – reagált gúnyosan a Twitteren. „Nagyon értékelem a figyelmességet az időzítés terén.” Egy másik volt alkalmazott így kommentálta a történteket:
Mostanára kiderült, ezen a hétvégén a 7000 dolgozó legalább fele elveszítette a munkáját. Az elbocsátások számos részleget érintenek, beleértve a mérnöki és gépi tanulási csapatokat, a tartalommoderálást irányító teamet, valamint az értékesítési és hirdetési osztályt is. A Verge szerint különösen aggasztó, hogy a félidős amerikai választások előtt néhány nappal elküldték azokat is, akik a választási félretájékoztatás ellen küzdöttek, kontextust adtak a félrevezető tweetekhez, és az újságírókkal, köztisztviselőkkel, kampánystábokkal kommunikáltak.
A Twitter emberi jogi tanácsadója, Shannon Raj Singh a Twitteren írta meg, hogy az egész csapatát kirúgták. Pedig ők voltak azok, akik azon dolgoztak, hogy megvédjék az embereket Ukrajnában, Afganisztánban és Etiópiában, például azokat az emberi jogok aktivistákat és újságírókat, akik a közösségi médiában való jelenlétük miatt kiszolgáltatottabbak másoknál.
Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és egyben a cég új tulajdonosa is a Twitteren indokolta meg a lépést:
– írta.
Muskra valóban hatalmas nyomás nehezedik, hogy rendezze a Twitter pénzügyeit. Az elemzők által 25 milliárd dollárra becsült cégért eleve rengeteget, 44 milliárd dollárt fizetett. Ehhez 13 milliárd dollár hitelt vettek fel, aminek csak a kamata évi 1 milliárd dollár. Mindeközben a Twitter az elmúlt tíz évből nyolcban veszteséges volt, ráadásul most a legnagyobb hirdetők is egymás után jelentik be, hogy a káoszt látva felfüggesztik reklámjaikat a platformon. Olyan hirdetők csatlakoztak a bojkotthoz, mint a Volkswagen Group, a Pfizer, a General Motors és a General Mills.
A Washington Postnak jelenlegi és volt alkalmazottak azt mondták, hogy
Már az első látogatása is rendhagyó volt: egy mosdókagylóval a kezében vonult be a vállalat San Franciscó-i székházába. Ezzel a "let that sink in" angol kifejezésre utalhatott, amit akkor használnak, ha nyomatékosítani akarnak valamit, de szó szerint azt jelenti: "engedd be azt a mosdókagylót". Ezután "főcsiripnek" nevezte ki magát, majd a panasztevő forródrót operátorának.
Következő lépésként megváltoztatta a Twitter nyitólapját. Addig csak a bejelentkezési mező szerepelt rajta, akárcsak a Facebookon, mostantól viszont a legérdekesebb, legfelkapottabb tartalmakból kap ízelítőt az, aki még nem regisztrált, vagy kijelentkezett. Ez a lehetőség már korábban is számtalanszor felmerült a Twitternél, de most nem volt sem tesztelés, sem vita. Musk eldöntötte és kész.
Már az első nap kirúgta a vállalat csúcsvezetőit: a vezérigazgatót, a pénzügyi igazgatót, valamint a jogi igazgatót, Vilaya Gaddét, akit korábban a legnagyobb hatalmú nőnek tartottak a cégnél. Annak idején ő döntött úgy, hogy kitiltja Donald Trumpot az oldalról. Még végkielégítésüket sem kapták meg, ami valószínűleg újabb pereskedést jelent Musk számára. A Financial Times úgy tudja, hogy az új tulajdonos azzal érvelt, a Twitter részvényei összeomlottak.
A cég irodáit a vásárlás után megszállták Musk saját emberei. Agytrösztjét közeli barátaiból állította össze. Olyan kockázati tőkések vannak körülötte, mint Jason Calacanis és Sriram Krishnan, a Pay-Pal társalapítója, David Sacks, és ügyvédje, Alex Spiro. Kiválasztott egy mérnökcsapatot is a Teslából, akiket a Twitterhez vezényelt át. Rengeteg ötlet szivárgott ki, hogyan tennének szert több bevételre. Ezek közül az oldalak hitelességét igazoló kék pipáért kért havi előfizetés terve keltette eddig a legnagyobb hullámokat.
Musk bejelentette, hogy ezekért ezentúl 20 dollárt kérnek havonta, amin még Stephen King, a világhírű regényíró is felháborodott.
„20 dollár havonta, hogy megtartsam a kék pipát? Menjenek a fenébe, nekik kellene fizetniük nekem” – írta, hozzátéve, ha ezt az újítást bevezetik, ő otthagyja a platformot. Bejegyzését rengetegen osztották meg, mire Musk lejjebb engedte az árat, és most már "csak" havi 8 dollárt kérne a hitelesítésért, amihez kevesebb reklám, valamint hosszabb videók és podcastok feltöltésének a lehetősége, és az algoritmus szabályozásának joga is járna. A hitelesítő funkció tehát tulajdonképpen amolyan prémium előfizetéssé alakulna át.
A Twitternél dolgozók alig egy hetet kaptak, hogy bevezessék a havi előfizetési rendszert. Ez a képtelen tempó sokak szerint csak arra volt jó, hogy már eleve távozzanak azok, akik nem hajlandók éjt nappallá téve dolgozni új főnökük ötletein.
Tavaly kiszivárgott egy belső e-mail, amely világosan megmutatta, hogyan gondolkodik. Ebben azt írta: „Ha küldök egy e-mailt konkrét utasításokkal, a menedzserek három dolgot tehetnek: 1. Visszaírhatnak nekem, hogy elmagyarázzák, hogy az, amit mondtam, miért nem helyes. Előfordul, hogy tévedek. 2. Pontosításokat kérnek. 3. Végrehajtják az utasítást. Aki egyiket sem teszi, annak azonnal mennie kell.”
Tavasszal pedig bejelentette, hogy vége a home office-korszaknak a Teslánál. Közölte, hogy az alkalmazottaknak minimum heti 40 órát a munkahelyükön kell tölteniük, vagy pedig távozniuk kell a Teslától. Hogy némi jóindulatot mutasson, megengedte, hogy a heti 40 óra feletti túlórát távmunkában töltsék.
Persze van különbség aközött, hogy Musk a saját maga által megálmodott vállalkozásoknál viselkedik így, vagy egy olyan cégnél, amit szimplán felvásárolt.
A Guardian ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Twitterrel már Musk érkezése előtt is komoly gondok voltak. A 2010-es évek elején még a Facebook méltó versenytársának tűnt, azonban Zuckerberg cége hamar elhúzott.
Legfőbb bevételi forrását a reklámok jelentik, de a Google és a Facebook mellett ugyanúgy kevésbé rúg labdába az online hirdetések terén, mint bárki más. A Twitter problémáit egyszerre nagyította fel és rejtette el legismertebb felhasználója, Donald Trump, akinek jelenléte négy éven át meghatározta az oldalt. Az újságírók és politikusok napi szinten figyelték Trump twitter-oldalát, hogy megértsék az elnököt.
Bár azokban az években nőtt valamelyest a Twitter-felhasználók száma, ennél sokkal nagyobb volt az oldal jelentősége az online kultúra alakításában, mert a felületen „mindig történt valami”. A megnövekedett figyelem miatt a Twitternél sokáig nem vettek tudomást a növekvő gondokról. Leginkább arról, amit maga Trump jelentett. A cég egyik volt alkalmazottja a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást vizsgáló kongresszusi bizottság előtt azt mondta, ha Trump egy közönséges Twitter-felhasználó lett volna, már rég örökre kitiltották volna. Csakhogy – tette hozzá – „a Twitter élvezte azt a helyzetet, hogy kedvenc platformja volt az elnöknek, és egyfajta hatalma volt a közösségi média ökoszisztémáján belül”.
Trump végül megbukott, majd a botrányos capitoliumi események után a fiókját is letiltották, a bukását követő egy éven belül pedig mennie kellett a Twitter társalapító-igazgatójának, Jack Dorsey-nak is, mivel a részvényesek úgy vélték, ő felelős a cég stagnálásáért. Utóda, Parag Agrawal alig fél évig töltötte be a tisztséget, amíg Elon Musk át nem vette a helyét.
Emellett korábban azt hangoztatta, hogy nemcsak saját birodalmának növelése céljából vásárolta meg a Twittert. Áprilisban azt mondta, hogy „a szólásszabadság a működő demokrácia bölcsője, és a Twitter az a digitális főtér, ahol az emberiség jövőjének legfontosabb dolgait meg lehet vitatni.” Kilátásba helyezte, hogy liberalizálja a moderálást, és újra aktiváltatja a korábban letiltott fiókokat.
Bár a korlátlan szólásszabadságról és a kitiltottak visszaengedéséről szóló kijelentésein az utóbbi napokban sokat finomított, sokan mégis arról tartanak, hogy döntései erősíthetik az Egyesült Államokban és a világban a megosztottságot, és a közbeszédben terjedő álhírereket.
Musk az aggodalmaskodókat úgy próbálja megnyugtatni, hogy azt hangoztatja, egyáltalán nem nyúltak a moderálási szabályokhoz. Emellett a vásárlást követő első hétvégén bejelentette, létrehoz „egy sokféle nézetet képviselő tartalommoderáló tanácsot” és nélkülük nem fog semmilyen nagyobb döntést meghozni. Akárcsak Mark Zuckerberg, aki a Facebook-nál létrehozta a „felügyelő testületet”.
Megvannak a határozott kereskedelmi okai arra, hogy ne őt tekintsék felelősnek a cég döntéseiért. Lehet, hogy a Twitter a jelenlegi szerelme, de a Tesla gazdagságának forrása: elektromos autóit a világon mindenütt veszik, köztük Kínában is, ahol a Twittert betiltották – írja a lap.
Hívei azt hangoztatják, Musk olyasmit is meglát, amit mások nem. Ezt már bebizonyította az elektromos autóval, amelyet az iparágban kezdetben környezetvédőknek való hóbortnak tekintettek, és ma már évente egymilliót ad el belőle. És hasonlóan bizonyított a SpaceX-szel is, mindenekelőtt az újrafelhasználható rakétákkal. Igaz, olyan projektjei is vannak — például a Hyperloop –, amit hasonlóan nagy hévvel harangozott be, de egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Hogy Musk képes lesz-e nyereségessé tenni és felvirágoztatni a Twittert, vagy épp ellenkezőleg, bedönti a céget, arra csak az idő ad majd választ.