Kik is azok a trollok, hogy működnek, hogy lehet felismerni őket?

Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:

Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.

Gyakorlatilag lefejezték a kínai hadsereg vezetését január 24-én. Egyszerre buktatták meg Csang Ju-hsziát, a Központi Katonai Bizottság rangidős alelnökét, és Liu Csen-li vezérkari főnököt. A hadsereg lapja, a Liberation Army Daily vezércikke korrupcióra és – ami ennél is súlyosabb – Hszi Csin-pinggel szembeni hűtlenségre utalt.

Bár a Központi Katonai Bizottság és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetésében már 2023 közepe óta kiterjedt tisztogatás zajlik, ami a rakétaerőket és a beszerzési láncokat is érintette, a mostani fejlemény példátlan.

A két tábornok eltávolítása után a korábban hét tagú Központi Katonai Bizottság, a hadsereg legfőbb döntéshozó testülete mindössze két tagra zsugorodott: magára Hszi Csin-ping elnökre és Zhang Shengmin alelnökre, aki a tisztogatásokat felügyeli. Zhang azonban egész pályáját politikai komisszárként töltötte, és alig rendelkezik műveleti parancsnoki tapasztalattal. Ezzel nyugati elemzők szerint a legmagasabb szintű honvédelmi döntéshozó szerv gyakorlatilag működésképtelenné vált.

Csang Hszi Csin-pinggel együtt az úgynevezett „hercegecskék” közé tartozott, a Mao Ce-tung alatt szolgáló forradalmárok fiainak nemzedékébe. Apja maga is tábornok volt, aki Hszi apja mellett szolgált.

Csang a mai kínai tábornokok között ritka kivételnek számított, mivel valódi harci tapasztalattal rendelkezett: részt vett az 1979-es kínai–vietnámi háborúban, majd az 1984-es határkonfliktusokban is. „Először a torkánál kell megragadnunk az ellenséget, hogy ne tudjon elmenekülni, előrenyomulni vagy mozogni, és csak utána csapunk le” – mondta egy fiatal tisztnek egy 1989-es visszaemlékezés szerint.

Hszi 2012-es hatalomra kerülése után Csangot bízta meg a hadsereg nagyszabású reformjának vezetésével. 2012 és 2017 között a fegyverzeti beszerzésekért felelős hivatalt vezette, 2017-ben a Központi Katonai Bizottság alelnöke, 2022-től pedig első számú alelnöke lett.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint eltávolítása példátlan. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy szeizmikus esemény” – mondta Sullivan  a New York Times-nak, hozzátéve:

Neil Thomas, az Asia Society elemzője pedig arról beszélt a Guardiannek, „ez lehet a legjelentősebb tisztogatás a Népi Felszabadító Hadseregben a poszt-Mao korszakban. Olyasmi, mintha az USA vezérkari főnökét tartóztatnák le korrupció miatt”.

A Liberation Army Daily című kínai lap vezércikke szerint Csang és a vele együtt megbuktatott Liu Csen-li tábornok aláásták Hszi tekintélyét, és „súlyosan aláásták a párt abszolút vezetését a hadsereg felett”.

„Ez inkább arra utal, hogy valóban kihívást intéztek Hszi Csin-pinggel szemben, hogy ez egy személyes árulás volt” – mondta Shanshan Mei, a RAND kutatóintézet politológusa. „A korrupciót megemlítik, de számomra a vádak lényege nagyon is politikai: Hszi elárulása.”

Hasonlóan gondolja Dennis Wilder, a Georgetown Egyetem professzora és a CIA korábbi Kína-elemzője is. „Nem a korrupcióról vagy titkok kiszivárogtatásáról van szó, hanem egy tábornokról, aki túl erőssé vált”.

A The Wall Street Journal névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Csangot azzal vádolják, pénzért cserébe befolyásolt katonai előléptetéseket, valamint nukleáris titkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak. Utóbbinak azonban nem sok alapja lehet.

Csang 2024-ben Sullivannel valóban tárgyalt nukleáris kérdésekről Pekingben, de ezen 20 másik kínai katonatiszt is részt vett, és mindenről csak általánosságban esett szó. „Ez nem tartozott a megbeszélés fő témái közé” – szögezte le Sulliven.

– mondta Deng Yuwen, egy kínai pártlap korábbi, ma már az Egyesült Államokban élő szerkesztője.

A Diplomat című lap szerint a kínai hadsereg vezetésének instabilitása olyan szintet ért el, amilyenre a Kulturális Forradalom fénykora óta nem volt példa. A januári események vízválasztónak számítanak a hadsereg történetében, mivel a Központi Katonai Bizottság csak névleg maradt kollektív döntéshozó szerv, a vezérkari főnöki poszt pedig a kaotikus időszak óta először maradt betöltetlen.

Drew Thompson, a Pentagon egykori tisztviselője szerint Csang kiesése nagy veszteség a Nyugat számára is. Ő ugyanis magabiztos és kíváncsi volt. „Nem félt külföldiekkel beszélni, ellentétben más magas rangú tisztekkel, akik gyakran féltek vagy képtelenek voltak erre.”

A Reuters arra emlékeztet, hogy a tábornok leváltása egy kulcsfontosságú amerikai válságkezelő csatornát is elvág. Ő volt ugyanis az egyik legmagasabb szintű, működő  kapcsolat Peking felé, miután Kína 17 hónapra gyakorlatilag minden katonai kommunikációt megszakított Nancy Pelosi 2022-es tajvani látogatása után.

„Azt hiszem, objektíven fel tudta mérni az amerikai és tajvani katonai képességeket, és el tudta magyarázni Hszi Csin-pingnek, hogy egy Tajvan elfoglalására irányuló hadműveletnek mekkora katonai kockázatai és költségei lennének. Aggódom a következmények miatt, ha Csang Ju-hszián kívül valaki más ad katonai tanácsot Hszi Csin-pingnek.”