Kik is azok a trollok, hogy működnek, hogy lehet felismerni őket?

Újabb jelek utalnak arra, hogy visszahúzódnak az állami és államközeli pénzek az élvonalbeli klubok finanszírozásából, a Puskás Akadémiánál is megindultak a távozások a szponzori körből. Erre reagálva a Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond egy Facebook-posztban tette közzé véleményét. A bejegyzés nemcsak elvi kritikát fogalmaz meg, hanem egy konkrét példát is hoz egy sportigazgatói fizetésről és juttatásokról, amelyek szerinte piaci alapon nem fenntarthatók.

Fülöp a bejegyzést azzal kezdi, hogy örül az élvonalbeli sportklubok állami és államközeli támogatásának megszűnéséről szóló híreknek. Úgy látja, a közpénzek kivonása hosszabb távon az ágazat érdekét is szolgálja, mivel az állami támogatás „csak az alacsony hatékonyságú, nemzetközi mércével mérve versenyképtelen struktúrák és működésmódok túlélését szolgálja.”

Példaként hozza a magyar válogatott sikertelen világbajnoki selejtezőjét, megjegyezve, hogy „erre az idei labdarúgó világbajnokság szolgáltatja a legjobb példát, melyre a magyar válogatottnak 16 év – iszonyatos mértékű anyagi támogatásban megnyilvánuló – állami futballmánia után sem sikerült kijutnia.” Ebből azt a következtetést vonja le, hogy „az orbánizmus még a futballban is csődöt mondott.”

Ezt követően egy konkrét jogesetet ismertet, amelyet a Kúria tett közzé. A BH.2026.138 számú határozat egy sportigazgató munkaügyi perében született, és az anonimizált iratból kiderül, hogy „a sportigazgató alapbére nettó (!) 8.000,- EUR volt, melyet ösztönzői javadalmazás és ‘minőségi jármű’ is kiegészített.”

Azt írja, „arra pedig az égvilágon nincs semmi szükség, hogy a magyar adófizetők biztosítsanak luxusfizetéseket” olyan sportvezetőknek, akik nem képesek nemzetközileg mérhető teljesítményt elérni. Álláspontja szerint egy sportoló vagy edző bármennyit kereshet, „de ezt ne a magyar adófizetők pénzéből tegye.”

A poszt azzal zárul, hogy az államnak elsősorban a tömegsportot és a fiatalok sportolását kellene támogatnia, a látványsportokból pedig ki kellene vonulnia. „A cél nem a jól fizetett, de nemzetközileg sehol nem jegyzett futballista, hanem az egészséges nemzet és a tehetség érvényesülése” – írja.

Laczó Adrienn ügyvéd a Kontroll.hu-nak adott interjúban beszélt a Magyar Péter kampányában ígért „Orbán-bábok” eltávolításáról, ami szerinte jó úton halad. Az ügyvédnő, akit egy civil kezdeményezés köztársasági elnöknek javasolt, a beszélgetés elején tisztázta a jelölésével kapcsolatos félreértéseket. „Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogi feltételeknek – 35. életév betöltése, büntetlen előélet – egyébként megfelel.

Az új államfő megválasztásának folyamatáról szólva kifejtette, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles körű társadalmi egyeztetést, de a Tisza Párt láthatóan figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül hozzájuk. Laczó Adrienn szerint a jelenlegi, gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Úgy véli, ha egy új alkotmány bevezetné a közvetlen elnökválasztást, azzal párhuzamosan a jogköröket is bővíteni kellene.

A legfőbb ügyész múlt szerdai lemondásával kapcsolatban elmondta, büszke arra, hogy az ő ügyvédi irodája fordult hivatalosan az ideiglenes államfőhöz, hivatalvesztési eljárás megindítását kérve Nagy Gábor Bálinttal szemben. Elismerte, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalása valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, de úgy gondolja, a beadványuk is számított. „A lemondó nyilatkozatában azért odaszúrt nekünk is egyet-kettőt, ezért gondolom, hogy olvasta” – jegyezte meg.

Laczó szerint a lemondással a volt legfőbb ügyész elkerülte, hogy hivatalvesztéssel, „csúfosan leváltsák”, és így ügyészként a rendszerben maradhat, méghozzá a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői státuszában.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán kifejtette, reméli, hogy a legfőbb ügyész távozásával megszűnik az a személyi akadály, ami eddig gátolta a mélyebb nyomozást. Álláspontja szerint az egész intézkedéssorozat megalapozatlan volt. „Ezt nemcsak utólag látjuk, hanem ezt azok, akik a döntéseket hozták, az elején látniuk kellett, hogy semmilyen alap nincsen a pénzszállítmánynak a feltartóztatására és ezeknek az állampolgároknak a lefogására” – mondta.

„Mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá, és hogyha számomra világos, hogy ez alaptalan, akkor számára is világos kellett, hogy legyen” – fogalmazott.

A parlament előtt lévő, vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatról Laczó Adrienn elmondta, hogy a hivatal a vártnál jóval erősebb, tényleges nyomozati és vádemelési jogkörrel is rendelkezne, lényegében speciális ügyészségként működne. A létrehozását politikai döntésnek és a választási kampány egyik legfontosabb ígéretének tartja, aminek legitimitását az ügyészi szervezettel szembeni általános bizalmatlanság adja.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán azonban felhívta a figyelmet a gazdasági kockázatokra is. Példaként Mészáros Lőrinc cégbirodalmát említette, ahol tízezrek dolgoznak.

Épp ezért okosan kell csinálni, bár mivel egy ilyen büntetőeljárás hosszú ideig tart, ezt a problémát nem három hónap alatt kell majd megoldani.

Laczó szerint az elején fontos a gyorsaság, mert ha a vagyont vissza akarjuk szerezni, akkor azt időben el kellene kapni. Utána már azért lesz egy kis idő arra, hogy tisztességesen megalapozzák a gyanúsítást és a vádat.

„Azt semmiképp nem szeretném látni, hogy most lóhalálában nekiállnak többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összebarkácsolni, amik aztán bedőlnek a bíróságon. Annál rosszabbat nem tehetünk a társadalom igazságérzetének, mintha azt látják, hogy ezek a mindenki által ismert esetek a végén felmentésekkel zárulnak.” - fogalmazott.

Szerinte a gyanúsítottaknak nem lesz érdeke, hogy segítsék az eljárásgyorsását, kivéve ha valamilyen egyességet kötnek velük. „Azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal bőven fog élni ezzel az eszközzel, egyidejüleg elvárja, hogy a vagyon vissza is kerüljön.”

Az Alkotmánybíróság átalakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a hamarosan távozó hat-hét bíróval komoly átrendeződés várható. Szerinte azonban a személycseréknél is fontosabb lenne, hogy a testület visszakapja azokat a jogköröket, amelyeket a Fidesz-éra alatt elvettek tőle, különösen a normakontroll szélesebb körű kezdeményezésének lehetőségét.

„Ha újra lenne lehetőség szélesebb körben kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, az nyilván őket is lépéskényszerbe hozná” – állította.

Az igazságszolgáltatás egészének reformját hosszadalmas és összetett folyamatnak látja. Véleménye szerint a rendszer alapjaiban rossz, „bele van kódolva a kontraszelekció” és egy „elképesztően nehézkes, bürokrata, hivatalnok szemléletet” vár el a bíróktól.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával kapcsolatban szkeptikus. Szerinte a kormány által választott megoldás, miszerint a bírói testületnek kell kezdeményeznie a visszahívást, kockázatos.

Úgy véli, a bíróságok vezetőinek kérdése nem a bírák magánügye, hanem az egész társadalomé.

Laczó Adrienn ügyvéd, volt bíró a KlikkTV Mélyvíz című műsorának vendégeként beszélt az igazságszolgáltatás helyzetéről, a legfőbb ügyész elleni beadványukról és a Fidesz-székházban tartott házkutatásról is. Az interjúban arra a kérdésre, hogy ő lehet-e a jövendő államfő, miután Lányi András, Fleck Zoltán és Puzsér Róbert is őt jelölte, úgy reagált, nem szaladna ennyire előre, de a jelölést megtisztelőnek tartja. Szerinte nem feltétlen elvárás, hogy egy államfő jogász legyen, bár a jogi tudás biztosan segít. „Biztos vagyok benne, hogy jogi végzettség nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot. Biztos, hogy a jogi tudás segít, de kellő értelmi és érzelmi intelligenciával más is meg tudja ugrani ezt a feladatot” – fogalmazott.

A Fidesz-székházban tartott házkutatás hírét Laczó Adrienn is a sajtóból ismeri, de rendkívüli fejleménynek tartja. „Kétszer visszanéztem, hogy jól olvasom-e: a ‘házkutatás’ és a ‘Fidesz’ szókapcsolatot. Nagyon érdekel, hogy mit keresnek, és különösen az, hogy mit találnak” – mondta.

Laczó Adrienn és dr. Horváth Lóránt nemrég hivatalvesztési eljárás megindítását kérték az ideiglenes államfőtől Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel szemben. Az ügyvéd elmondta, a beadvánnyal az volt a céljuk, hogy jogászként összegyűjtsék és formába öntsék azokat az eseteket, amelyek szerinte a legfőbb ügyész méltatlanságát támasztják alá. Hangsúlyozta, hogy nem egyedi törvénysértésekről, hanem sokféle kötelességszegésről van szó. Arra a felvetésre, hogy szinte egy időben léptek Magyar Péter miniszterelnökkel, azt mondta, nem volt köztük egyeztetés, de hízelgőnek tartja a gondolatot, hogy talán ők adtak egy kis ötletet.

Az ügyvéd szerint több oka is van, amiért a legfőbb ügyész méltatlanná vált pozíciójára. Az egyik az aranykonvoj-ügy, amelyben ők képviselik az ukrán felet. „Azt gondolom, hogy ami ott történt, az elképesztő jogtiprás; mindenkinek, aki része volt ennek a folyamatnak, felelnie kell érte, nem is csak egyszerűen a hivatalával, hanem büntetőjogilag is” – jelentette ki. Emellett politikai motivációt lát két rágalmazási ügyben is, ahol az ügyészség átvette a vád képviseletét Semjén Zsolttól és Gulyás Gergelytől, majd a választás után nem sokkal ki is lépett az eljárásokból.

További problémaként említette a legfőbb ügyész külföldi útjai során igénybe vett személyvédelmet, amely szerinte jogellenesen történt, mivel a legfőbb ügyész nem szerepel a törvényben felsorolt, védelemre jogosult személyek között. Azt az érvelést, hogy a Legfőbb Ügyészség megtérítette a költségeket, nem tartja elfogadhatónak.

A legsúlyosabb mulasztásnak mégis azt tartja, hogy a legfőbb ügyész tíz hónapja nem tett előterjesztést bűnügyi helyettesének kinevezésére. „Semmilyen értelmezhető indok nem található arra, hogy 10 hónapon keresztül ő miért nem tett ilyen előterjesztést, és az ő előterjesztése nélkül nem indul el a folyamat. Tehát legfőbbügyész-helyettes nélkül működik az ügyészség” – tette hozzá.

Az ügyészségen belüli felelősségről szólva Laczó Adrienn elmondta, a hierarchikus felépítés miatt egy alsóbb szinten lévő ügyésznek engedelmeskednie kell, de a törvénysértő utasításnak ellen kell állnia. „Mondhatják, de ilyenkor meg kell nézni, hogy az a parancs számára is láthatóan törvénysértésre vagy kötelességszegésre irányult-e; ha igen, akkor ellent kell állni.”

Az igazságszolgáltatás megtisztításával kapcsolatban úgy vélte, a politikai befolyástól viszonylag gyorsan meg lehet szabadulni, ám a kialakult kontraszelekcióval sokkal nehezebb lesz megbirkózni.

„Ami nagyobb probléma: a sok év alatt kialakult kontraszelekció, hogy sajnos most már nagyon sok pozícióban ülnek olyan emberek, akiknek igazából se a képességei, sem a személyisége nem teszi őket alkalmassá a feladatbetöltésére, na az sokkal nehezebb lesz visszaépíteni” – fogalmazott. A helyzet kialakulásáért a Fidesz 16 éves kormányzását tette felelőssé, mondván, a pártnak nem állt érdekében egy független és hatékony igazságszolgáltatás működtetése.

A hamarosan megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatban a legnagyobb problémát a szakemberhiányban látja, mivel az új feljelentés-dömpinghez rengeteg felkészült ügyészre lesz szükség. A volt legfőbb ügyész, Polt Péter felelősségét firtató kérdésre egyértelmű választ adott.

Hozzátette, a vizsgálatok valószínűleg sokáig tartanak majd, de a megalapozottság fontosabb a sietségnél.

Csütörtök este 8 órakor véget ért a várakozás, és több mint 140 ezer fiatal sorsa dőlt el, amikor kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az elmúlt 15 év rekordját jelentő jelentkezői létszám miatt az izgalom óriási volt, a diákok pedig országszerte Pont Ott Partikon várták az eredményeket.

A hivatalos döntések este 8 órától váltak elérhetővé a felvi.hu oldalon, az E-felvételi személyre szabott felületén, illetve sokan SMS-ben kaptak előzetes értesítést.

A ponthatárok alakulását idén is a jelentkezők száma és ponteloszlása, valamint a meghirdetett férőhelyek száma határozta meg. A maximálisan elérhető 500 pontot továbbra is három részből számolták: 200 pontot a középiskolai tanulmányi eredmények, 200 pontot a két kötelező érettségi tárgy eredménye, legfeljebb 100 pontot pedig intézményi pontként lehetett szerezni például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért.

A harmadik legkeresettebb a pszichológia volt, de a top szakok között szerepelt a nemzetközi gazdálkodás, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az általános orvos és a jogász képzés is.

A legnépszerűbb intézmények között van még a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely két helyet ugrott előre a listán.

Az eseményeken a diákok együtt örülhetnek, vagy éppen vigasztalhatják egymást, ha valakinek nem sikerült bejutnia a vágyott egyetemre vagy főiskolára. Képeink az ELTE fővárosi buliján készültek.