Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak
A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.
„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”
– mondta.
Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.
„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.
A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.
A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.
Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.
Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”
Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.
Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett” – Magyar Péter a V4-csúcs előtt jelentette be, hogy új alapokra helyezi a szövetséget
A miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtt szólalt fel a visegrádi együttműködés jövőjéről. A mai gödöllői csúcstalálkozó előtt vázolta fel, hogy konkrét javaslatokkal érkezik az energiabiztonság és a közlekedésfejlesztés terén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint a régió népei pontosan tudják, milyen érzés a szabadság elvesztése és visszaszerzése. Kiemelte, hogy a kommunizmus összeomlása után a térség vezetői ösztönösen ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ami évszázadok óta jelen volt a közép-európai gondolkodásban. „Ahhoz a gondolathoz, hogy Közép-Európa népei külön-külön könnyen válhatnak mások játékszerévé, együtt viszont képesek alakítani a saját jövőjüket” – jelentette ki. Ez a felismerés szerinte jóval régebbi a modern visegrádi együttműködésnél, és ott volt már Kossuth Lajos Duna-konföderációs terveiben is. Felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, ahol Antall József, Václav Havel és Lech Wałęsa felismerték, hogy a szabadságot meg kell szervezni, amihez intézményekre, gazdaságra és demokratikus jogállamokra van szükség.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség országai között akkor is voltak viták, léteztek történelmi sérelmek és erős nemzeti érdekek. „Mégis volt valami, amit fontosabbnak tartottak ezeknél, a közös jövőt” – tette hozzá. A rendszerváltás légkörét egy 1989-es fotóval illusztrálta, amelyen egy bősi ház falán az „A.N.W. Havel” felirat volt látható. Szerinte ez jól mutatja a korabeli szolidaritást. „Természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást, szurkolnak egymásnak, és saját ügyüknek érzik a másik szabadságát is” – mondta.
Ezt követően élesen bírálta az előző kormány politikáját. Magyar szerint az Orbán-kormány nem megoldotta, hanem újraélesztette Magyarország tragédiáját.
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett. Még azon az áron is, hogy a visegrádi szövetség mélypontra kerüljön” – fogalmazott.
Álláspontja szerint ez senkinek sem állt érdekében, sem Magyarországnak, sem a régiónak, sem Európának. Úgy látja, a bizalomvesztés következtében a visegrádi együttműködés mélypontra került, és Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt a régiótól.
A miniszterelnök elismerte, hogy ma is vannak viták az országok között, például a külhoni magyarok ügyében a szlovák kormánnyal, de szerinte az együttműködés alapja sosem a teljes egyetértés volt.
„A közép-európai együttműködés alapja az a felismerés volt, hogy a nézetkülönbségeinkkel együtt is közös térben élünk, közös történelmet, sorsot hordozunk, és sok-sok közös érdek köt bennünket össze” – jelentette ki.
Hozzátette, a közös érdekek nem tűntek el, csak az Orbán-kormány vak volt rájuk.
A kormányfő megvédte első külföldi útja helyszínének kiválasztását. Elmondta, nem véletlenül vezetett az első útja Varsóba, mert ez annak a meggyőződésnek a kifejezése volt, hogy Magyarország érdeke a visegrádi együttműködés újjáépítése. Azért kezdte Lengyelországban, mert szerinte ott keletkezett az egyik legmélyebb seb az elmúlt években. Hozzátette: „ezeréves barátságainkat nem tudja néhány elhibázott év külpolitikája tönkre tenni. Megpróbálta, de nem tudja.”
A mai gödöllői találkozóra világos célokkal érkezik. A következő évtized feladatairól beszélt, mint például az észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatok kiépítése. „A következő években az lesz a kérdés, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivinni magának az európai gazdaságban és az európai döntéshozatalban” – vázolta a jövőt. Konkrét javaslatokkal érkezik a csúcstalálkozóra, amelyek a régió energiaellátásának biztonságát, a közlekedési folyosók fejlesztését és a politikai bizalom visszaépítését célozzák.
„Azért dolgozunk, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének, biztonságának és európai súlyának egyik legfontosabb motorja legyen” – mondta.
Beszéde végén visszatért Kunderához, megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés újjászületése politikai formát adott annak a felismerésnek, hogy Európa nem a berlini falnál ér véget. A rendszerváltó vezetők üzenete az volt, hogy „Közép-Európa visszatért.”
A mostani találkozó üzenete pedig szerinte az, hogy „Közép-Európa jelen van, erős és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.”
Úgy véli, a több mint 65 millió ember otthonát jelentő térség az unió gazdasági növekedésének egyik motorja. „Ha jól végezzük a dolgunkat, néhány évtized múlva Közép-Európa történetét a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés történeteként mesélik majd” – zárta gondolatait, hozzátéve Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait, miszerint a Visegrádi Szövetség visszatért. „Azt javaslom, hogy dolgozzunk rajta közösen, hogy együtt erősebbek legyünk, mint valaha” – mondta beszéde végén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
