prcikk: Ki volt Ferenc, az argentin jezsuita pápa, akit nemcsak a katolikusok tiszteltek? | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Ki volt Ferenc, az argentin jezsuita pápa, akit nemcsak a katolikusok tiszteltek?

Sokak szemében a remény a társadalmi igazságosság felé, ám sok katolikus a felforgatót látta benne, holott nem is sikerült igazán felforgatnia az egyházat. Kérdés, folytatják-e életművét Rómában, vagy jönnek azok, akiknek ez a kevés reform is túl sok volt?


Jorge Mario Bergoglio ma, húsvéthétfőn meghalt Rómában.

Argentínában született, 1936. december 17-én, amiből az is következik, hogy már nyiladozó értelemmel szembesülhetett mindazzal a borzalommal, amit a II. világháború jelentett az emberiségnek, és az is, hogy személyében maga is, ha úgy tetszik, bevándorló volt Európában.

Ferenc pápa apja, Mario José Bergoglio Olaszországból, Piemont régiójából érkezett Argentínába 22 évesen. Kezdetben az argentin vasútnál dolgozott, később könyvelőként tevékenykedett. Feleségét, Regina María Sívorit már Argentínában ismerte meg. Ferenc volt az elsőszülött az öt gyermek közül. Mivel a család olyan régióból származott, ahol piemonti nyelvet beszéltek, a pápa később úgy határozta meg anyanyelvét, mint piemonti nyelv. Két öccse (Óscar Adrián és Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina és María Elena) is született.

Fiatalkorában légúti betegséggel kellett megküzdenie, ezért tüdejének egy részét eltávolították. Akkoriban – a megfelelő antibiotikumok híján – ezzel az orvosi beavatkozással mentették meg az életét.

Középiskolai tanulmányait követően Buenos Airesben vegyésztechnikusi oklevelet szerzett, majd a papi hivatás mellett döntött, és belépett a Villa Devotó-i szemináriumba. Huszonkét évesen, 1958. március 11-én elkezdte a jezsuita rendi noviciátust. Chilében folytatott humán tanulmányokat, majd visszatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. Később, 1964–65-ben a Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Gimnáziumban és 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.

1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokon vett részt ugyanebben az intézményben (Colegio Máximo San José), és licenciátusi fokozatot szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. A harmadik probációs időszakát 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte, örökfogadalmát pedig 1973. április 22-én tette le.

Jorge Mario Bergoglio élete során – de már előtte is – Latin-Amerika sajátos történelmi utat járt be, országai diktatúrákból diktatúrákba ájultak, hihetetlen vagyoni különbségek alakultak ki, és

a történelmet az ötvenes-hatvanas-hetvenes, de még a nyolcvanas években is sokszor vérrel írták szülőföldjén.

Nekünk, európaiaknak talán nehezen érthető, de az amerikai kontinensnek ezen a felén a katolikus egyház teljesen más szerepet játszott az elmúlt évtizedek történéseiben, mint a mifelénk. Ferenc pápa szülőföldjén inkább kapcsolódott össze a szociális mozgalmakkal, a társadalmi igazságosság védelmével és az azért való kiállással, mint mifelénk, ahol, ha politikai szerepet is vállal az egyház, nagyon ritka, hogy a társadalmi progresszió melletti kiállás érdekében tenné azt.

Juan Perón vitatható, autokrata rendszere után a gyenge polgári és katonai kormányzatok váltogatták egymást Argentínában, majd megélhette az 1976-os katonai puccsot, amely regnálása alatt emberek ezrei tűntek el, az ország rettegett titkosszolgálata együttműködött az akkor még kőkemény chilei rezsimmel.

Ebben az időszakban történt egy olyan eset, melyben a későbbi pápa, aki akkor a jezsuita rend argentin tartományfőnöki tisztségét látta el, szerepet kapott. Két jezsuita papot – köztük a magyar Jálics Ferencet és Orlando Yorio atyát – elrabolták.

A történtek kapcsán Bergogliót is többen megvádolták, hogy nem tett eleget a védelmükben, sőt közre is működött az emberrablásban. 2005-ben per is indult ellene, végül a vádakat elvetették.

A kérdéses események megítélése vitatott maradt; Jálics Ferenc a későbbiekben annyit mondott, hogy nem Bergoglio miatt hurcolták el őket, és nem tudott arról nyilatkozni, hogy a későbbi pápa milyen szerepet játszott a történtekben.

A diktatúra éveinek erőszakos politikája egyenes úton vezette az országot a katasztrófába, és a kétes kimenetelű falklandi háborúba.

A természeti kincsei által gazdaságilag ígéretes ország kirívóan gyenge gazdasági és társadalmi teljesítménye, a válságokból válságokba bukdácsolás korán megtanította Jorge Mario Bergogliónak, hogy a hivalkodó nagyotmondás és demagógia helyett mennyire fontos lehet(ne) az emberek valódi szolgálata.

1992. május 20-án kinevezték a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspökévé, emellett Auca címzetes püspökévé is. Június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án lett Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöki tisztségét is betöltötte. II. János Pál pápa 2001. február 21-én kreálta bíborossá.

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén. A kiszivárgott információk szerint a pápaválasztó konklávén a második legtöbb szavazatot kaphatta Joseph Ratzinger bíboros mögött.

Amikor XVI. Benedek pápa lemondása után 2013-ban pápává választották, már a beiktatásakor kiderült, hogy a katolikus egyház élén is progresszív irányt kíván mutatni.

Beiktatási ceremóniáján első ízben vett részt a nagy egyházszakadás (1054) óta a konstantinápolyi pátriárka is, Bartholomaiosz pátriárka személyében.

És hogy miben is nyilvánult meg a progresszivitása? A világi progresszió felől nézve igencsak óvatosnak tűnhet, amit képviselt, de a katolikus egyház évezredes, nehézkes és igencsak konzervatív világa felől nézve, amit képviselt, felért egy kisebbfajta földindulással. Miközben elutasította a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát,

ellenezte a halálbüntetést, és hangsúlyozta, hogy a homoszexuális emberek iránt is szeretettel és tisztelettel kell viseltetni.

2023 decemberében kiadta a Fiducia supplicans („Könyörgő bizalom”) című dokumentumot, amelyben jóváhagyta az azonos nemű párok megáldását, noha ez nem jelentette azt, hogy a melegek katolikus szertartás szerinti házasságát lehetővé tette volna. Fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiállt a szegények és az elesettek mellett, gyakran bírálta azokat a kormányokat, amelyek nem törődnek a társadalom peremén élőkkel. Közel állt a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, azonban távolságot tartott a felszabadítási teológiától.

Minden eddigi egyházfőhöz képest határozottabban lépett fel a papi szexuális zaklatásokkal szemben. 2023 augusztusában például találkozott a papi szexuális zaklatások túlélőivel is portugáliai útján. Akkor azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház szexuális botrányai rossz megítéléssel járnak, az esetek eltussolása pedig csalódottságot és dühöt vált ki. Épp ezért az áldozatok gyötrelmekkel teli kiáltását meg kell hallgatni, a katolikus egyháznak meg kell tisztulnia.

Azonban bírálói szerint hathatós intézkedéseket azért nem tett, hogy az elkövetőket világi bíróságok elé állíthassák, és ne csak az egyházon belüli, sokszor nem kellően erélyes, eltusoló eljárások alá vessék.

A menekültválság kirobbanásakor a befogadásukat szorgalmazta, ugyanakkor elítélte a terrorizmus minden formáját, és hangsúlyozta a biztonsági intézkedések szükségességét a menekültek közé keveredő terroristák kiszűrése érdekében. 2016 húsvétján menekültek lábát mosta meg szimbolikus gesztusként. Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet fogadott be a Vatikánba, és többször kiállt amellett, hogy az anyagi érdekek miatti fegyvergyártás és háborúk áldozatai ezek az emberek.

Többször utalt arra, hogy a fegyveripart a „világ legnagyobb csapásának” tartja, és a 2022-ben kirobbant háborús konfliktust a „harmadik világháború első szakaszának” nevezte. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a pápa személyesen kereste fel az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában, majd két bíborost (Konrad Krajewski és Michael Czerny) küldött Ukrajnába. Erre korábban nem volt példa a vatikáni diplomáciában.

2022. március 25-én Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

Életmódjával demonstrált a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben. Már érsekként sem használt saját autót, tömegközlekedéssel járt, repülőn pedig turistaosztályon utazott. Egyszerű lakásban élt, gyakran hordta elődje bíborosi öltözeteit, és szívesebben jelent meg egyszerű fekete ruhában. Később pápaként sem költözött be az Apostoli Palota hagyományos pápai lakosztályába, hanem a vatikáni Szent Márta-házban maradt.

A Castel Gandolfó-i nyári rezidenciát megnyitotta a nyilvánosság előtt, így az múzeumként funkcionál tovább.

Ferenc pápa közvetlen volt a híveivel, gyakran közvetlen kapcsolatot keresett velük, ami a testőrségét olykor nehéz helyzetbe hozta. Kedvelte az irodalmat, a labdarúgást és az úszást, emellett jól beszélt spanyolul, olaszul, latinul, franciául, németül és angolul.

Ferenc pápa, aki kétszer is ellátogatott Magyarországra, rendkívül népszerű volt a nem hívő emberek között is, miközben sokan, akik magukat hívő katolikusnak vallották, radikális reformjai miatt a sátánt látták benne (egy magyarországi vezető publicista egy ízben „demens vénembernek” nevezte). Tisztelői, hívei között sokan abban is reménykedtek, hogy alkalmasnak bizonyul a vatikáni bürokrácia és a kúria megreformálására. Azonban,

bár Jorge Mario Bergoglio, olasz származású argentin bevándorló a Róma által övezett Vatikánvárosban sokat megtett ezért, a kétezer éves szervezet egyelőre ellenállóbbnak bizonyult.

A világ jelenleg elfordulóban van a progressziótól, miközben az egyház is elveszítette azt a személyt, aki minden eddiginél erőteljesebben képviselte a társadalmi igazságosság és megújulás szükségességét. Sokan vannak, akik gyászolják, de sokan állnak készen arra, hogy lerombolják életművét. Róma hamarosan dönteni fog.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Képeken a történelmi vereség: Sokan sírva fakadtak a Fidesz eredményvárójában
A Fidesz-KDNP vezetői és hívei ezúttal is a Bálnában várták a választási eredményeket. Képeinken megmutatjuk az este drámai pillanatait.


Késő délután megnyitotta kapuit a fideszes eredményváró a párt hagyományos helyszínén, a Bálnában, ahová öt óra után nem sokkal kezdték el beengedni a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait. A beengedésnél szigorú volt az ellenőrzés, a látszólag találomra kiválasztott külföldi újságírók táskáját még kutyákkal is átvizsgáltatták. A média munkatársai ezúttal is elkülönítve, egy külön helyiségben várakozhattak. A párt meghívó nélkül érkező szimpatizánsainak az épület mögött állítottak fel sörpadokat, illetve van egy színpad is.

Miután megérkeztek a friss választási eredmények, Orbán Viktor pártelnök pedig elmondta beszédét, sokan sírva fakadtak a helyszínen. Képeinken a történelmi Fidesz-vereség pillanatai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tesztelték, hogy Orbán az összeomlása után képes-e közönség előtt beszédet mondani – ezt állítja egy korábbi MTVA-s vezető
Bognár Tibor, az MTVA korábbi kabinetvezetője a választás hétvégéjén egy Facebook-videóban állította, hogy egy amerikai úton Orbán Viktor sofőrjeként dolgozott. A jelenleg Németországban élő férfi a közmédiában uralkodó félelemről is beszélt.


A választás hétvégéjén egy videóban jelentkezett be Bognár Tibor, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap korábbi kabinetvezetője, aki több, személyes emléket is felelevenített a Fidesz vezető politikusairól. Állítása szerint egykor Orbán Viktor sofőrje is volt.

„Orbán Viktor sofőrje voltam Amerikában két napig, amikor

az összeomlása után azt tesztelték, hogy vajon el tud-e mondani még egy beszédet élőközönség előtt. Sikerült neki. Kár, hogy idevezetett”

– mondta Bognár, majd hozzátette, hogy bár nem szimpatizál a TISZA Párttal, a változás reményében mégis rájuk szavazna.

Bognár a videóban felidézte azt is, milyennek látta tinédzserként Szijjártó Pétert. „Emlékszem a 15 éves Szijjátó Péterre. A Győri Bencés gimnáziumban olyan atyák is tanítottak minket, akik megjárták a börtönt és megjárták a gúlagot.

Nem gondoltam volna róla, hogy egyszer majd Moszkvától kér telefonos segítséget, hogy vajon mi a magyar nemzeti érdek.”

A volt kabinetvezető beszélt a közmédiában szerzett tapasztalatairól is. Azt állította, hogy egykori kollégái között általános a félelem, függetlenül attól, hogy kormánypártiak, ellenzékiek, vagy politikailag semlegesek.

„Közös bennük, hogy félnek. Félnek attól is, hogy a rendszerváltás lesz, és attól is, hogyha nem.”

Szerinte ez a félelem a megélhetés elvesztéséből fakad. Ezzel szembeállította a saját helyzetét, mondván, ő már egy szabad országban él.

„Én most Németországban vagyok kamionsofőr. Szabad ember egy szabad országban. Azért, hogy ők is megtudják, milyen egy szabad országban élni, nem vagyok tiszás. De a rendszerváltásra szavazok.”

Bognár elmondta, hogy bár idegenkedik Magyar Pétertől, mégis rá szavazna, mert szerinte most egyedül neki van reális esélye a változásra.

„Föláll a szőr a hátamon Magyar Pétertől. Egyszerűen nem értem, hogy hogy jutott idáig” – fogalmazott, de hozzátette, hogy Magyar rendszerváltást ígér, és a közvélemény-kutatások szerint egyedül neki van esélye ezt elérni.

„Ezért most megkapja a szavazatomat. Most az egyszer.”

A volt kabinetvezető arról is beszélt, hogy szerinte a hatalom mindent bevetett Magyar Péter ellen. Bognár Tibor a videóját egy Magyar Péternek és pártjának címzett figyelmeztetéssel zárta: „És szerintem ő is tudja, erről szól a szlogenjük, hogy soha többet, soha többet, hogyha ezt most elcseszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
G. Fodor Gábor: Nem ilyen országtérképre számítottunk
A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: "nem néz ki jól a történet, ez biztos, hogy nem találkozik azokkal az előzetes elvárásokkal, amikkel számoltunk". Az elemző másra számított.


A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, G. Fodor Gábor beszélt a választás eddig beérkezett eredményeiről a Patrióta stúdiójában:

„Nem néz ki jól a történet, ez biztos, hogy nem találkozik azokkal az előzetes elvárásokkal, amikkel számoltunk.

Én győzelemmel számoltam, türelem, nem kell kapkodni, de nem néz ki jól. Nem ilyen országtérképre számítottunk."

G. Fodor munkatársa szerint a probléma az lehetett, hogy kutatásaik nem érték el az ellenzéki buborékot vagy volt egy olyan eltolódás a magyar közvéleményen belül, amivel nem tudtak számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Képriport: Így járőröztek a motoros őrszemek Szabolcsban, hogy megakadályozzák a választási csalásokat
Szabolcsban a DE akcióközösség tagjaival tartottunk, hogy lássuk, hogyan lépnek fel a választási csalások ellen. Érezhető volt, hogy mindenki sokkal óvatosabb a jelenlétük miatt, ami a részvételi adatokon is meglátszik.


A DE Akcióközösség felhívására több ezer civil és több száz motoros vállalta, hogy vigyáz a választások tisztaságára. Mi Tiszaburára kísértünk el egy csoport őrszemet.

Itt a leggyanúsabbnak azt találták, hogy a helyi boltból egymás után jöttek ki az emberek, nagy zacskókat cipelve. Azt persze nem tudni, hogy csak a normál bevásárlást időzítették-e épp a szavazás vasárnapjára, vagy másról van szó. A boltba belépve mindenesetre a pénztárgép mellett felfigyeltünk egy adag laminált kártyára. Mindegyikre a helyi fideszes jelölt nevét nyomtatták, és még azt is rárajzolták, melyik pártlistára kell húzni az X-et. A kis kártyák épp elfértek egy ember tenyerében, így aki akarta, a szavazófülkébe is magával vihette azokat.

Délelőtt aztán megjöttek a motoros őrszemek is. Ők több településen járőröznek egyszerre. Például Kiskörén, Fegyverneken, Tiszanánán, Sarudon, Poroszlón, Újlőrincfalván, Kömlőn és Átányon is ők vigyáztak ma a rendre.

Azt mesélték, attrocitás nem érte őket, legfeljebb akadt, ahol csúnyán néztek rájuk, beszóltak valamit, vagy látványosan becsukták jöttükre az ajtót. Beszéltünk helyiekkel is, a település szegényebb részén. Ők azt mondták, Fidesz szavazók, de választási csalásról még csak nem hallottak. Arról is beszéltek, hogy zavarja őket a sok idegen, akik szerintük mind tiszáésok lehetnek.

Aztán a motorosoktól riasztást kaptunk, egy közeli településen rendőrt is kellett hívniuk, mert a patika előtt a polgármester épp mozgóurna-kérelmeket íratott alá a helyiekkel. Mozgóurnát a választás napján kérni nem tilos, de az szokatlan, hogy ezt a polgármester intézi, ráadásul ilyen esetben csak két ember megy ki a helyszínre, vagyis nagyobb az esélye annak, hogy rábeszélik az időseket, hová húzzák az X-et.

Bár konkrét csalásokre délelőtt az általunk kísért őrszemek nem bukkantak, az mindenesetre gyanús szerintük, hogy a lottózóban megélénkült a forgalom. Ilyenkorra ugyanis már sokan kifogynak a pénzből, ha viszont lottót vagy más szerencsejátékot vesznek, az arra utalhat, hogy valahonnan mégis pénzhez jutottak.

Részben az őrszemek miatt lehet is, hogy a kis településeken idén kevesebben mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt, legalábbis az eddigi adatok szerint. Lehet, hogy közülük sokan inkább most kockáztatták meg, hogy pénzért vagy ajándékért behúzzák az X-et, és inkább otthon maradtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: