SZEMPONT

Ki volt Ferenc, az argentin jezsuita pápa, akit nemcsak a katolikusok tiszteltek?

Sokak szemében a remény a társadalmi igazságosság felé, ám sok katolikus a felforgatót látta benne, holott nem is sikerült igazán felforgatnia az egyházat. Kérdés, folytatják-e életművét Rómában, vagy jönnek azok, akiknek ez a kevés reform is túl sok volt?

Fotó: Kékesi Donát/Sándor palota/MTI - szmo.hu
2025. április 22.

Jorge Mario Bergoglio ma, húsvéthétfőn meghalt Rómában.

Argentínában született, 1936. december 17-én, amiből az is következik, hogy már nyiladozó értelemmel szembesülhetett mindazzal a borzalommal, amit a II. világháború jelentett az emberiségnek, és az is, hogy személyében maga is, ha úgy tetszik, bevándorló volt Európában.

Ferenc pápa apja, Mario José Bergoglio Olaszországból, Piemont régiójából érkezett Argentínába 22 évesen. Kezdetben az argentin vasútnál dolgozott, később könyvelőként tevékenykedett. Feleségét, Regina María Sívorit már Argentínában ismerte meg. Ferenc volt az elsőszülött az öt gyermek közül. Mivel a család olyan régióból származott, ahol piemonti nyelvet beszéltek, a pápa később úgy határozta meg anyanyelvét, mint piemonti nyelv. Két öccse (Óscar Adrián és Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina és María Elena) is született.

Fiatalkorában légúti betegséggel kellett megküzdenie, ezért tüdejének egy részét eltávolították. Akkoriban – a megfelelő antibiotikumok híján – ezzel az orvosi beavatkozással mentették meg az életét.

Középiskolai tanulmányait követően Buenos Airesben vegyésztechnikusi oklevelet szerzett, majd a papi hivatás mellett döntött, és belépett a Villa Devotó-i szemináriumba. Huszonkét évesen, 1958. március 11-én elkezdte a jezsuita rendi noviciátust. Chilében folytatott humán tanulmányokat, majd visszatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. Később, 1964–65-ben a Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Gimnáziumban és 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.

1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokon vett részt ugyanebben az intézményben (Colegio Máximo San José), és licenciátusi fokozatot szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. A harmadik probációs időszakát 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte, örökfogadalmát pedig 1973. április 22-én tette le.

Jorge Mario Bergoglio élete során – de már előtte is – Latin-Amerika sajátos történelmi utat járt be, országai diktatúrákból diktatúrákba ájultak, hihetetlen vagyoni különbségek alakultak ki, és

a történelmet az ötvenes-hatvanas-hetvenes, de még a nyolcvanas években is sokszor vérrel írták szülőföldjén.

Nekünk, európaiaknak talán nehezen érthető, de az amerikai kontinensnek ezen a felén a katolikus egyház teljesen más szerepet játszott az elmúlt évtizedek történéseiben, mint a mifelénk. Ferenc pápa szülőföldjén inkább kapcsolódott össze a szociális mozgalmakkal, a társadalmi igazságosság védelmével és az azért való kiállással, mint mifelénk, ahol, ha politikai szerepet is vállal az egyház, nagyon ritka, hogy a társadalmi progresszió melletti kiállás érdekében tenné azt.

Juan Perón vitatható, autokrata rendszere után a gyenge polgári és katonai kormányzatok váltogatták egymást Argentínában, majd megélhette az 1976-os katonai puccsot, amely regnálása alatt emberek ezrei tűntek el, az ország rettegett titkosszolgálata együttműködött az akkor még kőkemény chilei rezsimmel.

Ebben az időszakban történt egy olyan eset, melyben a későbbi pápa, aki akkor a jezsuita rend argentin tartományfőnöki tisztségét látta el, szerepet kapott. Két jezsuita papot – köztük a magyar Jálics Ferencet és Orlando Yorio atyát – elrabolták.

A történtek kapcsán Bergogliót is többen megvádolták, hogy nem tett eleget a védelmükben, sőt közre is működött az emberrablásban. 2005-ben per is indult ellene, végül a vádakat elvetették.

A kérdéses események megítélése vitatott maradt; Jálics Ferenc a későbbiekben annyit mondott, hogy nem Bergoglio miatt hurcolták el őket, és nem tudott arról nyilatkozni, hogy a későbbi pápa milyen szerepet játszott a történtekben.

A diktatúra éveinek erőszakos politikája egyenes úton vezette az országot a katasztrófába, és a kétes kimenetelű falklandi háborúba.

A természeti kincsei által gazdaságilag ígéretes ország kirívóan gyenge gazdasági és társadalmi teljesítménye, a válságokból válságokba bukdácsolás korán megtanította Jorge Mario Bergogliónak, hogy a hivalkodó nagyotmondás és demagógia helyett mennyire fontos lehet(ne) az emberek valódi szolgálata.

1992. május 20-án kinevezték a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspökévé, emellett Auca címzetes püspökévé is. Június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án lett Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöki tisztségét is betöltötte. II. János Pál pápa 2001. február 21-én kreálta bíborossá.

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén. A kiszivárgott információk szerint a pápaválasztó konklávén a második legtöbb szavazatot kaphatta Joseph Ratzinger bíboros mögött.

Amikor XVI. Benedek pápa lemondása után 2013-ban pápává választották, már a beiktatásakor kiderült, hogy a katolikus egyház élén is progresszív irányt kíván mutatni.

Beiktatási ceremóniáján első ízben vett részt a nagy egyházszakadás (1054) óta a konstantinápolyi pátriárka is, Bartholomaiosz pátriárka személyében.

És hogy miben is nyilvánult meg a progresszivitása? A világi progresszió felől nézve igencsak óvatosnak tűnhet, amit képviselt, de a katolikus egyház évezredes, nehézkes és igencsak konzervatív világa felől nézve, amit képviselt, felért egy kisebbfajta földindulással. Miközben elutasította a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát,

ellenezte a halálbüntetést, és hangsúlyozta, hogy a homoszexuális emberek iránt is szeretettel és tisztelettel kell viseltetni.

2023 decemberében kiadta a Fiducia supplicans („Könyörgő bizalom”) című dokumentumot, amelyben jóváhagyta az azonos nemű párok megáldását, noha ez nem jelentette azt, hogy a melegek katolikus szertartás szerinti házasságát lehetővé tette volna. Fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiállt a szegények és az elesettek mellett, gyakran bírálta azokat a kormányokat, amelyek nem törődnek a társadalom peremén élőkkel. Közel állt a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, azonban távolságot tartott a felszabadítási teológiától.

Minden eddigi egyházfőhöz képest határozottabban lépett fel a papi szexuális zaklatásokkal szemben. 2023 augusztusában például találkozott a papi szexuális zaklatások túlélőivel is portugáliai útján. Akkor azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház szexuális botrányai rossz megítéléssel járnak, az esetek eltussolása pedig csalódottságot és dühöt vált ki. Épp ezért az áldozatok gyötrelmekkel teli kiáltását meg kell hallgatni, a katolikus egyháznak meg kell tisztulnia.

Azonban bírálói szerint hathatós intézkedéseket azért nem tett, hogy az elkövetőket világi bíróságok elé állíthassák, és ne csak az egyházon belüli, sokszor nem kellően erélyes, eltusoló eljárások alá vessék.

A menekültválság kirobbanásakor a befogadásukat szorgalmazta, ugyanakkor elítélte a terrorizmus minden formáját, és hangsúlyozta a biztonsági intézkedések szükségességét a menekültek közé keveredő terroristák kiszűrése érdekében. 2016 húsvétján menekültek lábát mosta meg szimbolikus gesztusként. Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet fogadott be a Vatikánba, és többször kiállt amellett, hogy az anyagi érdekek miatti fegyvergyártás és háborúk áldozatai ezek az emberek.

Többször utalt arra, hogy a fegyveripart a „világ legnagyobb csapásának” tartja, és a 2022-ben kirobbant háborús konfliktust a „harmadik világháború első szakaszának” nevezte. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a pápa személyesen kereste fel az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában, majd két bíborost (Konrad Krajewski és Michael Czerny) küldött Ukrajnába. Erre korábban nem volt példa a vatikáni diplomáciában.

2022. március 25-én Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

Életmódjával demonstrált a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben. Már érsekként sem használt saját autót, tömegközlekedéssel járt, repülőn pedig turistaosztályon utazott. Egyszerű lakásban élt, gyakran hordta elődje bíborosi öltözeteit, és szívesebben jelent meg egyszerű fekete ruhában. Később pápaként sem költözött be az Apostoli Palota hagyományos pápai lakosztályába, hanem a vatikáni Szent Márta-házban maradt.

A Castel Gandolfó-i nyári rezidenciát megnyitotta a nyilvánosság előtt, így az múzeumként funkcionál tovább.

Ferenc pápa közvetlen volt a híveivel, gyakran közvetlen kapcsolatot keresett velük, ami a testőrségét olykor nehéz helyzetbe hozta. Kedvelte az irodalmat, a labdarúgást és az úszást, emellett jól beszélt spanyolul, olaszul, latinul, franciául, németül és angolul.

Ferenc pápa, aki kétszer is ellátogatott Magyarországra, rendkívül népszerű volt a nem hívő emberek között is, miközben sokan, akik magukat hívő katolikusnak vallották, radikális reformjai miatt a sátánt látták benne (egy magyarországi vezető publicista egy ízben „demens vénembernek” nevezte). Tisztelői, hívei között sokan abban is reménykedtek, hogy alkalmasnak bizonyul a vatikáni bürokrácia és a kúria megreformálására. Azonban,

bár Jorge Mario Bergoglio, olasz származású argentin bevándorló a Róma által övezett Vatikánvárosban sokat megtett ezért, a kétezer éves szervezet egyelőre ellenállóbbnak bizonyult.

A világ jelenleg elfordulóban van a progressziótól, miközben az egyház is elveszítette azt a személyt, aki minden eddiginél erőteljesebben képviselte a társadalmi igazságosság és megújulás szükségességét. Sokan vannak, akik gyászolják, de sokan állnak készen arra, hogy lerombolják életművét. Róma hamarosan dönteni fog.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Ez a 2026-os rendszerváltás himnusza lesz” - ilyen Azahriah új dala és videója a kommentelők szerint

Egy nappal a Rendszerbontó Nagykoncert után máris kijött az új dal. Az utema videóklipje alatt nem győzik dicsérni a számot a kommentelők.

KÉK HÍREK

Videón, ahogy az ütközés után a mélybe zuhan az autó a Váci úti halálos balesetnél

Egy luxus Audi sofőrje a gyanú szerint versenyzett péntek este a Göncz Árpád felüljárón, amikor áttért a szembesávba és frontálisan ütközött. A vétlen autó 66 éves sofőrje a helyszínen meghalt, ahogy az ámokfutó 35 éves török utasa is.

KULT

Putyin jóképű lett a most is kiváló Jude Law-nak hála, A Kreml mágusa azonban igazán lehetett volna tökösebb is

Száraz történelemlecke, vagy szatirikus beszólás Oroszország első emberének? Még a magyarországi választások előtt megnéztük a Putyin-filmet.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"

A szakértő szerint az orosz titkosszolgálatok már Magyarországon tartózkodó embereikkel készülnek egy provokációra. A cél szerinte egy szűk kormánypárti győzelem utáni esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakos lejáratása és delegitimálása lehet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 12.

A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.

Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.

Állítása szerint a kormányzati kommunikáció olyan elemeket vesz át, amelyek egyértelműen visszavezethetők orosz dezinformációs platformokra. Ezek a hálózatok – mondta – már évekkel ezelőtt beazonosításra kerültek más országokban, és most ugyanazokat a paneleket alkalmazzák Magyarországon is: álhíreket terjesztenek például álruhába öltözött ukránokról, akik erőszakos tüntetéseket szerveznek, megrohamozzák a Parlamentet és rátámadnak a rendőrökre. Ezeket a tartalmakat a kormánymédia és a kormányzati politikusok is megosztják.

A szakértő szerint a cél egy kaotikus, destabilizációt erősítő forgatókönyv megvalósítása, amely illeszkedik az eddigi orosz választási beavatkozások mintázatába.

„Tehát ez, hogy úgy mondjam, nagykönyv szerint megy, ebben semmi kiszámíthatatlan és meglepő nincsen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen a forgatókönyvek ismertsége ad lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság erejével delegitimálják ezeket a törekvéseket.

A szerbiai hamis zászlós műveletet Buda Péter szerint sikerült „nagymértékben kipukkasztani”, de az, hogy mégis meglépték, szerinte kényszerhelyzetre utal a kormányzat és orosz támogatóik részéről.

A művelet megszervezésével kapcsolatban úgy vélte, hogy abban valószínűleg egyik állam részéről sem a hivatalos szervek vettek részt, de a végrehajtás a legmagasabb politikai szintek tudtával történt. Ezzel magyarázható a „hihető tagadhatóság”, és az is, hogy a szerb katonai titkosszolgálat hiába figyelmeztetett a veszélyre, a politikai vezetés „lerázta” őket, hogy ne dekonspirálják a műveletet.

A választások utáni lehetséges forgatókönyvekről szólva elmondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztását. Inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem utáni tiltakozásokat fognak provokatív csoportok beépítésével lejáratni.

„Ezeknek a tiltakozásoknak a delegitimációja vagy a lejáratása érdekében olyan provokatív csoportokat építenek be, akikre hivatkozva, akiknek a tevékenységére hivatkozva erőteljesen föl lehet lépni az úgymond népharaggal szemben” – mondta.

Hozzátette, Moszkvának valószínűleg mindkét kimenetelre megvan a saját forgatókönyve.

A kiszivárgott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mint amilyen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, vagy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd volt, Buda azt mondta, a legfontosabb dolgokat személyesen beszélik meg, ez magyarázza a sűrű találkozókat.

Az Orbán-Putyin leiratban elhangzott „kisegér-oroszlán” hasonlatot megdöbbentőnek nevezte. „Tehát itt lelepleződik az, hogy tulajdonképpen Nyugat-Európa az számunkra az ellenség, a szövetséges pedig Oroszország” – értékelte a helyzetet. Szerinte ez a beszélgetés is bizonyítja, hogy a magyar kormány egy teljesen más szövetségi rendszer mellett köteleződött el, mint amiben hivatalosan benne van, és Orbán Viktor arra játszik, hogy Ukrajna megszűnésével átalakul Európa geopolitikai térképe.

A szakértő súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy az Alapjogokért Központhoz hasonló szervezetek tudatosan terjesztenek orosz dezinformációt.

„Gyakorlatilag egy külföldi ország titkosszolgálatával való összejátszás a magyar választásokba való beavatkozás érdekében. A magyar választások rendjének a megsértése érdekében ez súlyos bűncselekménynek számít” – jelentette ki. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányzati szereplők ne lennének tisztában ezen információk orosz eredetével.

A helyzet súlyosságát azzal az analógiával írta le, hogy a magyar állami szervek nem figyelmeztetnek az orosz dezinformációra, ahogy a Sherlock Holmes-történetben sem ugatott a kutya, mert ismerte a tettest.

„Miért nem ugat? Mert ismeri az elkövetőt. Erre csak ez az egyetlen magyarázat van. Elképesztően súlyos bűncselekmény a kormánynak a támadása a saját országa, a saját társadalma ellen.”

Buda Péter szerint a nemzetbiztonsági szerveken belül sokan „félábon várják a változást”, hogy a pártpolitika ne telepedjen rá a szakmai munkára. Úgy látja, Magyarország mára az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé és menhelyévé vált, ahonnan Európa-ellenes akciókat hajtanak végre.

„Mi kárt okozunk nemcsak a saját országunknak, hanem Európának is” – mondta. A nyugati titkosszolgálatok által kiszivárogtatott információkat nem a magyar választásokba való beavatkozásnak, hanem a nyugati országok önvédelmének tartja egy olyan szövetségessel szemben, amely trójai falóként viselkedik.

„Mi vagyunk a rés a pajzson. Mi vagyunk az az erő, amely az ellenséget, amely egyébként hibrid háborút folytat Nyugat-Európában... segíti” – fogalmazott.

A magyarországi oroszbarát műveletek irányításával kapcsolatban „koprodukcióról” beszélt, amelyben a magyar fél nincs mindenbe beavatva, mert Oroszország csupán eszközként használja.

„Gyakorlatilag egy bunkós bot vagyunk Oroszország kezébe, és Oroszországot az abszolút nem érdekli, hogy a bunkónak fáj-e az, amikor odacsapnak vele valahova.”

Ezeket a bizalmi műveleteket szerinte nem hivatalos állami szerveken keresztül, hanem a kormány körül lévő „intézőkkel” hajtják végre, hogy a szálak ne legyenek visszavezethetők a politikai döntéshozókig. Ez felveti egy árnyék-titkosszolgálat létezésének gyanúját, ami Buda szerint egy demokráciában elfogadhatatlan és alkotmányellenes.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata lenne azt, hogy ezt felszámolja, nem pedig azt, hogy támogassa.”

A szakértő úgy véli, Oroszország célja a jelenlegi kormány hatalmon tartásával nem csupán egy szövetséges megtartása, hanem az, hogy Magyarország továbbra is obstrukciós politikát folytasson, és megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.

„Ha marad a jelenlegi kormány, akkor még keményebben fogja ezt a bunkós botot Oroszország, ami mi vagyunk, használni.” Szerinte a kormány hatalmon maradása háborúval fenyeget, mivel az országot „az orosz stratégia készséges eszközévé teszik”.

A magyar kormány oroszbarát politikájának mélyebb motivációiról szólva Buda egy geostratégiai téveszmét említett. Eszerint a kormány abból a felismerésből indul ki, hogy a Nyugatnak „befellegzett”, a Kelet pedig felemelkedőben van, és ha Magyarország időben a jó oldalra, vagyis Oroszország mellé áll, akkor a végén nagyobb szeletet kaphat a tortából.

„Magyarország egyfajta hullarabló megközelítésből kifolyólag az ellenségnek segít, hogy a gyengélkedő nyugati szövetségi rendszert minél előbb le tudja győzni, és cserébe majd akkor kapunk tőle valamit. Ezt hívják egyébként árulásnak.”

Ebben a geostratégiában szerinte az is belefér, hogy Ukrajna területi egységének felbomlása esetén Kárpátalja magyar fennhatóság alá kerüljön. „Amelyik geostratégiába belefér egy 600.000 négyzetkilométer fölötti uralomnak a lecserélése... onnantól fogva szerintem tulajdonképpen minden belefér.”

A választás napjára vonatkozó lehetséges orosz akciókkal kapcsolatban elmondta, megbízható forrásokból olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodnak azok az orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció megszervezésében vesznek részt. Ők nem azonosak a GRU-tisztekkel.

„Ők, hogy úgy mondjam, politikai mérnökök, ők pedig a mesteremberek, akik betonoznak és fűrészelnek.”

Hogy ténylegesen mit csinálhatnak, az a helyzetértékelésétől függ. Az tűnik célravezetőbbnek, hogy megakadályozzák a választásokat és elhalasztják, vagy pedig már biztosítottnak látják a választási eredményt, egy szűk győzelmet a különböző egyéb eszközök segítségével, és aztán az adott esetben másnap kitörő ellenzéki tiltakozásokat próbálják delegitimálni.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kiderült, hogy kik a Váci úti halálos baleset áldozatai - őrizetbe vették a feltételezett okozót

A rendőrök a balesetet okozó autó 35 éves, török állampolgárságú, de magyarországi lakcímmel rendelkező sofőrjét előállították. A nyomozók vizsgálják az alkohol- és kábítószeres befolyásoltságot, valamint a versenyzés lehetőségét a tragédiában.

KÉK HÍREK

29 millióért árulta az Audiját a tragédia előtt a török vállakozó, aki a Váci úti felüljárón történt balesetet okozhatta

A Blikk szerint családja éttermet és egy reptéri parkolót üzemeltet. Szemtanúk szerint a két ember életét követelő tragédiát illegális utcai verseny előzte meg.

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a sofőrt, aki a Váci úti felüljárón történt halálos balesetet okozhatta

A Telex szerint az Audi nagy sebességgel érkezett a Megyeri híd felől, majd a felüljáróra felhajtva áttért a szemközti sávba. A balesetben két ember meghalt.

SZEMPONT

A kormánymédia megvalósítja Buda Péter jóslatát: ukrán típusú zavargásokról, magyar Majdanról írnak

Csercsa Balázsra hivatkozva a Metropol előállt egy újabb, tiszásnak mondott titkos tervvel, ami szerint ha Magyar Péterék veszítenek, utcai zavargásokra, a főváros stratégiailag fontos pontjainak elfoglalására készülnek. Mindez arra utal, az orosz befolyásolási terv nem állt le.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 12.

Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő nemrég arról írt, választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek. Szerinte az orosz médiában egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, ami arra utalhat, hogy az oroszok egy hamis zászlós műveletet készítenek elő, és erőszakosan is beavatkoznának a magyar választásokba.

Ezt támasztotta alá Rácz András Oroszország-szakértő is, aki szerint kitartóan terjed egy álhír arról, hogy Ukrajnában jó fizikai állapotú embereket toboroznak, hogy magyarországi nyilvános eseményeken vegyenek részt. Rácz szerint „ha választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Buda Péter még egy olyan hamis vidót is bemutatott, amin állítólagos ukrán katonák tanulmányoznak egy akciótérképet, amire nagy betűkkel ráírták: BUDAPEST.

Úgy tűnik, most a Buda Péter és Rácz András által megjósolt orosz akció valóban elindult.

A Metropol a választás napján, 11 óra után nem sokkal ugyanis megjelentetett egy cikket, amiben azt írják: "itt van Magyar Péterék titkos dokumentuma: választási vereségre készülnek, ukrán típusú zavaragásokat akarnak kirobbantani.”

Ezután ismertetnek egy „választásnapi akcióterv” című angol nyelvű "dokumentumot". Eszerint a tiszásoknak „fel kell készülniük a vereségre, Magyar Péteréknek már nap közben el kell kezdeniük a csalás narratíváját építeniük, még a szavazás befejezése előtt hamisan győzelmet kell hirdetniük, majd a vereség után zavargásokat kell kezdeniük, úgy, ahogyan 2014-ben Ukrajnában, a Majdanon tették.”

A "dokumentum" szerint ennek érdekében terjeszteni kell, hogy a Fidesz választási csalásokat követett el. „A "jogellenes" kampánylépésekre "bizonyítékokat" kell felmutatni (természetesen hamis bizonyítékokat), és lehetőség szerint tanúkat kell megszólaltatni. A kommunikációs nyomásgyakorlás részeként már a választás vége előtt győzelmet kell hirdetni, de legkésőbb az urnazárás után meg kell ezt tenni” - idéz a "dokumentumból" a Metropol.

Majd ezt írják:

„Amennyiben az eredmények kedvezőtlenek, szervezett tömegeket kell mozgósítani, meg kell szállni a főváros stratégiailaig fontos pontjait, és szükség esetén össze kell csapni a rendőrséggel.”

A Metropol szerint a "dokumentumban" kifejezetten úgy fogalmaznak: az ukrajnai Majdanhoz hasonló zavargások kellenek, és állítólag arról is írtak, hogy a nemzetközi médiát és politikusokat is be kell vonnia a választás eredményének megkérdőjelezése érdekében.

A "dokumentum" forrásaként a Tisza Pártból kiugrott Csercsa Balázst jelölik meg, aki az elmúlt hónapokban több más, később egyértelműen hamisnak bizonyult "dokumentum" hitelesítőjeként is feltűnt. Például ő "erősítette meg", hogy valós a Tisza Párt kiszivárgott, adóemeléseket tartalmazó programja, amiből persze egy szó sem volt igaz.

Csercsa facebook oldalára valóban kikerült egy poszt, ami egyetlen fotót tartalmaz, egy aláírás nélküli, gépelt szöveggel teleirt oldalról. Ő csak ennyit írt mellé: „Ez most érkezett a belső forrásomtól. Durva. Tudjatok róla...”

A rendőrséggel való összecsapás narratívája azért aggasztó, mert egyértelműen beleillik abba a sorba, amire Buda Péter és Rácz András figyelmeztettek.

Persze az egésznek csak akkor van értelme, ha a valós eredménytől függetlenül a Fidesz győzelmét hirdetik ki este, és az ezen felháborodó tömegek kimennek az utcára. Ebben az esetben a kormány hivatkozhat arra, hogy Magyar Péter győzelemről tett napközbeni állításai csak a "titkos terv" részét képezték, a bejelentett eredmény miatt tiltakozók pedig mind Ukrajna titkos tervét hajtják végre. Legrosszabb esetben ukránoknak álcázott orosz provokátorok gondoskodhatnak arról is, hogy gyorsan kitörjön az erőszak, ami legitimálná a rendvédelmi erők bevetését.

Mindez természetesen csak egy elképzelt forgatókönyv, aminek az eddigi események, és különösen a kormánymédiában terjedő állítólagos tiszás dokumentum megágyazhat.

Kapcsolódó

Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videón a Váci úti tragédia utáni percek: a tűzoltók emelték az egyik utast a roncsból

Öt autó ütközött össze a felüljárón, az egyik a mélybe zuhant. A balesetben két ember meghalt.

KULT

„Úgy mozog, mint a lazac a medve mancsában” - Bödőcs Tibor bemutatta, mi zajlik szerinte Orbán Viktor és Putyin találkozóin

Egy tolmácsjelenettel is illusztrálja a helyzetet, ahol a fenyegető orosz mondatokat diplomatikus semmitmondássá szelídítik.

KULT

Ha rátok nézek, úgy érzem, hogy van jövője ennek az országnak - Kiss Tibi, Azahriah, Beton.Hofi a Rendszerbontó Nagykoncerten

Rengeteg ismert énekes, rapper, előadó sorakozott fel a hat órás koncerten. Volt, aki csak játszott a színpadon, de sokan üzentek is a százezres tömegnek, mint például a Quimby frontembere.

SZEMPONT

Bódi Mátyás a részvételi adatokról: Ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem örülnék

A szakértő szerint a kistelepülések meglepően alacsony részvétele rossz előjel a kormánypártnak. Az új szavazók pedig jellemzően a közepes méretű városokból érkeznek, ahol a Fidesz hagyományosan kevésbé erős.

M.M. / Fotó: Telex - szmo.hu
2026. április 12.

Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”

Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.

Bódi Mátyás szerint „az látszik, hogy nagyon sok olyan választó fog most szavazni, aki korábban nem szavazott.”

Úgy véli, a fenti adatok alakulását az indokolhatja, hogy „az új választók jellemzően a közepes méretű városokból jönnek, és kisebb arányban érkeznek a kisebb településekről.”

Az elemző szerint a fenti eredmény „nem egy jó előjel a Fideszre nézve.”

Kifejtette, hogy „a Fidesz számára a leginkább aggodalmat okot adó fejlemény, hogy a kisebb településekről kevesebb választó érkezik, mint a nagyobb településekről.”

A részvételi adatok alapján a pesti és tolnai választókerület is aktív, ugyanakkor „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szembetűnő a viszonylagos passzivitás”.

Az elemző kifejtette, itt ment el eddig talán a legkevesebb választó szavazni, és ez valamennyire igaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nem nyíregyházi választókerületekre is.

Bódi szerint ha a nap végére sikerül elérni a 75-80 százalékos részvételi arányt, akkor az azt jelenti, hogy „több százezer olyan választó lesz ma Magyarországon, aki korábban soha nem szavazott,” mert állítása szerint „máshogy nem jön ki a matek.” Egy ilyen részvételi aránynál ez azt jelentené, hogy „minden tizedik választó új választó.”

Bódi Mátyás a műsor egy korábbi pontjában kiemelte a budapesti agglomerációt is, ahol állítása szerint szintén nagyon erős a részvétel.

Az adatok jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem biztosan örülnék ezeknek az eredményeknek”.

Szerinte „a fővárosban és a megyei jogú városokban hagyományosan magasabb aktivitás most még inkább felerősödött, ami politikailag is jelentős következményekkel járhat”. Példaként említette Győrt, Szekszárdot, Debrecent és a Balaton-felvidéket, ahol különösen magas részvételt mértek.

Úgy véli, ezek „jellemzően nem a Fidesz felé mozgó választókerületek”.

Közölte azt is, hogy „az egyik legaktívabb megye jelenleg Hajdú-Bihar, ahol a [tiszás] kampányzárót is tartották”. Az adatok alapján megállapította, hogy „a legaktívabb településtípusok most a kisvárosok, míg a leggyengébb részvétel az aprófalvas térségekben látható”. Mindez szerinte komoly fordulat a korábbi trendekhez képest.

Kifejtette, hogy „korábban a legapróbb falvak voltak a legaktívabbak, most viszont ez megváltozni látszik”.

Bódi szerint „különösen figyelemre méltó, hogy az ezer fő alatti településeken – ahol általában a legkorábbi órákban szavaznak – most nem látszik a megszokott kiugró aktivitás”.

Kapcsolódó

Megjöttek az újabb részvételi adatok: 9 óráig 16,89 százalék szavazott

Már több mint 1,2 millióan leadták a voksukat. Eddig Békésben voltak a legaktívabbak a választók, a legkevesebben pedig Borsodban mentek el szavazni 9-ig. Soha korábban nem volt ilyen magas a részvétel a választás délelőttjén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tömegbaleset a Váci úti felüljárón: öt autó ütközött, az egyik a mélybe zuhant, ketten meghaltak

Egy ember a helyszínen életét vesztette, a másik áldozat kórházba szállítás közben halt meg. A rendrőség vizsgálja a baleset körülményeit.

KÉK HÍREK

Utánpótlás-sportegyesület kisbuszával autózott a fideszes képviselő, akitől ittas vezetés miatt korábban már elvették a jogosítványát

Lapinformáció szerint rendőrségi eljárás indult a balatonfűzfői fideszes képviselő ellen, eltiltás hatálya alatti vezetés gyanúja miatt. A politikus tagadja a legsúlyosabb állításokat.

KÉK HÍREK

Kiengedték a letartóztatásból a Péterfy kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosait

A Péterfy Sándor Utcai Kórház krónikus belgyógyászati osztályának két főorvosa bűnügyi felügyelet alá került. A rendőrség szerint fejenként legalább 16-16 millió forintot fogadhattak el a betegek hozzátartozóitól.

SZEMPONT

Török Gábor: A 70 százalékot jelentősen meghaladó részvétel inkább a Tiszának kedvezhet

A politológus a választás napján elemezte a részvételi adatok lehetséges hatását. Meglátása szerint a kisebb pártokat rosszul érintheti a magas részvétel.

DKA – Fotó: MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2026. április 12.

Török Gábor politikai elemző a választás napján egy Facebook-posztban intett óvatosságra mindenkit, aki a napközbeni részvételi adatokból próbál messzemenő következtetéseket levonni.

A szavazás ugyanis rendkívüli aktivitással indult: országszerte több helyen már a reggel 6 órás nyitás előtt sorok álltak, a 7 órás adatok pedig rekordmagas, 3,46 százalékos részvételt mutattak.

Török Gábor szerint azonban érdemes hűteni a kedélyeket. Mint írja, „miután estig mindenki sötétben tapogatózik, napközben leginkább ezeket a számokat fogjuk figyelni és elemezgetni.”

Figyelmezteti azokat, akik túlságosan belelendülnének az elemzésbe: „még ha területi, akár szavazóköri részvételi adatokat is hasonlítunk össze, biztos tudásunk akkor sem lehet arról, hogy a nagyobb/kisebb részvétel kinek kedvez.”

Az elemző szerint bár lehet gondolkodni a részvételi adatok jelentésén, „ezek a választási adatok megjelenéséig csak hipotézisek.”

Hozzáteszi, hogy a jelenlegi vélekedések szerint

egy a 70 százalékot jelentősen meghaladó (75 feletti) részvétel a két nagy párt versenyében elméletileg a Tiszának kedvezhet, míg a kisebb pártokat rosszul érintheti.

A bejegyzés végén azonban ismét hangsúlyozza, hogy a valóságot csak az urnazárás utáni eredmények mutatják majd meg.

Török Gábor már a választás előestéjén is jelezte, hogy a legfontosabbnak egy olyan politikai versenyt tartana, ahol a hatalmat folyamatosan kontrollálják-

Kapcsolódó

Megvannak az első részvételi adatok: ilyen magas számmal még soha nem indult magyar választás

A választásra jogosultak 3,46 százaléka szavazott az első órában, ami messze a legmagasabb adat a rendszerváltás óta. Mutatjuk, melyik választókerületekben voltak eddig a legtöbben voksolni.