Ketyeg az óra: alig maradt időnk a klímakatasztrófa megelőzésére, állítja az IPCC
Még van lehetőségünk arra, hogy elfogadható szinten tartsuk a globális felmelegedést, de egyre fogy az idő: Földünk egy évtizeden belül elérhet arra a kritikus pontra, ahonnan már nincsen visszaút – ezt a baljós jövőképet tárta elénk az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) hétfőn közzétett jelentése.
Az ENSZ által létrehozott szakértői csoport szerint amennyiben nem csökkentjük azonnal drasztikusan szén-, olaj- és földgázfelhasználásunkat, már a 2030-as évek első felére elérjük az ipari forradalom átlaghőmérséklete feletti 1,5 C fokot.
A felmelegedés fenntartására tett ígéretet gyakorlatilag a világ valamennyi országa a 2015-ös párizsi klímaegyezményben. A tudósok szerint ugyanis e felmelegedési szint felett katasztrofális hőhullámok, árvizek, szárazság, élelmiszerhiány és számos élőlény kipusztulása fenyeget, és a helyzet egyre kezelhetetlenebbé válhat az emberiség számára.
– idézi a New York Times.
Talán van még egy utolsó esély a folyamatos megfordítására, de ehhez az kell, hogy a fejlett ipari országok azonnal fogjanak össze, hogy 2030-ra csökkentsék felére az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd a 2050-es évek elejére szüntessék be teljesen. Ebben az esetben még marad 50%-nyi esély arra, hogy a felmelegedést 1,5 C fokra korlátozzuk, de már néhány évi késedelem is tarthatatlanná teheti ezt a célkitűzést – figyelmeztet a dokumentum, amely egyúttal összegzi az IPCC 2018 óta kiadott valamennyi jelentését.
„Amit eddig tettünk és a jelenlegi tervek elégtelenek a klímaváltozás megfékezésére. Sétálunk, amikor sprintelnünk kellene” – jelentette ki Hö Szong Li dél-koreai közgazdász, az IPCC soros elnöke.
Antonio Gutteres ENSZ-főtitkára az új szénerőművek építésének leállítására, és az újabb olaj- és gáztervek elvetésére szólított fel.
Tavaly Kína 168 különböző méretű széntüzelésű erőmű működésére adott engedélyt. A múlt héten az amerikai kormány egy óriási olajkitermelési tervet hagyott jóvá Alaszkában. És a magyar kormány is bejelentette három új gázerőmű építését.
Már a jelenlegi és a tervezett fosszilis tüzelésű infrastruktúrák – a szénerőművektől az olajkutakon át a személy- és tehergépkocsikig – is annyi szén-dioxidot termelnek, amelytől bolygónk átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban 2 C fokkal melegebb lesz.
Számos tudós hangsúlyozza ugyan, hogy a 1,5 C fokos küszöb átlépése nem jelenti az emberiség végét, de minden tizedfoknyi melegedés súlyosbítja az olyan veszélyeket, mint a vízhiány, az alultápláltság, a halálos hőhullámok és a tengerszint emelkedése miatti partmenti áradások. Az 1,5 és a 2 C fokos emelkedés közti különbség azt jelentheti, hogy ez utóbbi csapásoknak tízmilliók eshetnek áldozatul.
Nagyon sok múlik azon, hogy az egyes országok milyen gyorsan jutnak el a „nettó zéró” kibocsátásig. Elemzők szerint ha a jelenlegi globális klímapolitikai döntések végrehajtásából indulunk ki, akkor az évszázad végére a felmelegedés 2,1 – 2,9 C fokot is elérhet.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2050-re tűzte ki a „nettó zéró” kibocsátást, Kína 2060-ra, India pedig 2070-re. A jelentés alapján viszont, mondta Guterres, minden országnak gyorsabban kellene cselekednie, a gazdag országoknak már 2040-re el kellene jutniuk idáig.
Az emberiség mai cselekedetei akár évezredekre átalakíthatják a Földet – szögezi le a jelentés. Úgy tűnik, hogy a legpesszimistább forgatókönyvekkel, amelyek 4 vagy annál is több C fokos emelkedést jósoltak, nem kell számolnunk, mert nagyon sok ország eszközölt igen jelentős befektetéseket tiszta energiába. 18 olyan ország van, köztük az Egyesült Államok, amelyek több mint egy évtizede csökkentik kibocsátásukat, miközben a napelemek, szélturbinák, az elektromos autók számára gyártott litiumionos akkumulátorok ára folyamatosan zuhan. Ugyanakkor még a viszonylag kis méretű globális melegedés is pusztítóbb hatásokkal járhat, mint azt korábban gondoltuk.
Ez tapasztalható például az élelmiszertermelés terén.
Már napjainkban soha nem látott viharok csapnak le Kaliforniára és számos régiónak, köztük Kelet-Afrikának kell szembenéznie évekig tartó szárazsággal. De ha a 2030-as években emelkedik a hőmérséklet, az egész Földön gyakoribbak lesznek ezek az extrém klímajelenségek. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a meleg miatt új területekre is betörhetnek a súlyos betegségeket, maláriát és dengue-lázat hordozó moszkitók.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világ számos részén a lakosságnak egyre nehezebb lesz a felmelegedés okozta új körülményekhez alkalmazkodni. Másfél celsius fokon túl például az alacsonyan fekvő szigeteken ivóvízhiány lehet a gleccserek olvadása miatt.
Mi a teendő mindennek megakadályozására? A jelentés újra hangsúlyozza a fosszilis tüzelő anyagokról való leválást, amelyek több mint 180 évig meghatározták a világ gazdasági életét.
Bár globálisan rendelkezésre áll ennyi tőke, de a fejlődő országoknak sokkal nehezebb alkalmazkodniuk az új feladatokhoz.
Sokféle stratégia létezik a fosszilis eredetű kibocsátások csökkentésére: a szél- és a napenergia felhasználásának növelése, az elektromos autók, a házak elektromos hűtése, az olaj- és gáztermelés során kibocsátott metán csökkentése, és nem utolsósorban az erdők védelme. De mindez nem elég: több milliárd tonna CO2-t kellene az atmoszférából kiszűrni, amelynek technológiája ma még nem széles körben elterjedt.
A jelentés elismeri, hogy a klímaváltozás elleni harc számos egyéb kihívással jár: a szén-, olaj- és gázprojektek leállítása munkahelyek elvesztését, a gazdasági egyensúly felborulását jelentheti. Az erdők védelmével kevesebb földterület lesz a mezőgazdaság számára, az elektromos autók akkumulátoraihoz a fémbányászatot kell erősíteni. És mivel az országok túlságosan sokáig vártak a kibocsátások csökkentésével, súlyos milliárdokat kell költeniük a már létező klímaveszélyek elhárítására.
Bár a következő évtized minden bizonnyal melegebb lesz, Piers Forster, a leeds-i egyetem klimatológusa, aki korábban maga is dolgozott az egyik IPCC-jelentésen, úgy véli: a mostani dokumentum egyértelművé teszi, hogy a jövő rajtunk múlik.
A jelentést a decemberi dubai klímacsúcson tárgyalják meg a világ vezetői. A tavalyi Sarm-es-Sejkben tartott értekezleten több olajtermelő ország nyomására a zárónyilatkozatból törölték a fosszilis tüzelőanyagok leállítására vonatkozó felhívást.
