TUDOMÁNY
A Rovatból

Kemenesi: Nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra a jelenlegi vírushelyzetben

A virológus arra biztat, hogy éljünk az oltás lehetőségével, mert jelenleg nagy a vírusnak való kitettség esélye. Szerinte az AstraZeneca oltását is mindenképpen érdemes beadatni a mostani járványhelyzetet tekintve.

Link másolása

Miután több olyan eset is történt, amikor egyes beoltottak szervezetében az AstraZeneca vakcinájának beadása után vérrögök keletkeztek, sokan elbizonytalanodhattak abban, hogy merjék-e beadatni maguknak a brit-svéd fejlesztésű oltóanyagot.

Kemenesi Gábor virológus legújabb Facebook-posztjában a kockázatelemzésről és a kockázatok mérlegeléséről ír az AstraZeneca-ügy kapcsán.

"Beadassam-e az AstraZeneca oltását? A rövid válasz: a jelenlegi járványhelyzetben mindenképpen. A hosszabb bonyolultabb"

- írja a szakember.

Magyarázatát szó szerint idézzük:

"A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni.

Máris oldom a feszültséget:

A COVID fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb (100 000 x) a vakcináknál tapasztalt értéknél.

Egy kiváló ábra, amelyet a Covid1001 csapata lefordított, nagyon szépen szemlélteti a lényeget (fogamzásgátlók, dohányzás és COVID megbetegedés viszonylatában).

Egy másik kiváló ábra a KOVIDők-től szintén nagyszerűen összefoglalja a lényeget, nagyon köszönjük a munkájukat!

A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis

nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi.

Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték.

A mellékelt képek (angol) három járványügyi forgatókönyv esetén vizsgálják korcsoport függvényében a súlyos kockázatokat. A SARS-Cov-2 általi intenzív ellátás előfordulási gyakoriságát és a VITT jelenség előfordulását szemlélteti korcsoportonként, figyelembe véve a járvány helyzetét (incidencia) amellyel közvetlenül összefügg a vírussal való találkozás esélye (expozíciós esély).

Jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi, így egyértelműek minden korcsoportban az AZ [AstraZeneca] előnyei. A jövőre nézve pedig az ismertetett főbb tényezők mentén érdemes saját magunk számára kockázatértékelést végezni. Megnyugtatásként mondható, hogy ezt a háziorvos, oltóorvos megteszi értünk. Köszönjük a munkájukat!

További tudományos eredmények érkezése pedig egyre közelebb hozza majd a részletes választ is a háttérben húzódó ok-okozati összefüggésére. Friss hír, hogy az egy dózisú, szintén Adenovírus vektor-alapú J&J vakcina esetében is felmerült a gyanú vérrögképződésre. A leállás oka ilyenkor minden esetben a kivizsgálás és kockázatértékelés, a rutin gyógyszervizsgálati eljárás működése. Ha olvassuk, hogy bizonyos országok bizonyos korlátozás alá vetik a készítményeket, nagyon hasonló, bár valamivel több tényezős értékelés zajlik a háttérben.

Az ehhez hasonló, összetett kockázatelemzés és helyzetértékelés a közeljövő járványhelyzetének megértésében is óriási segítségünkre lesz.

Éljünk az oltás lehetőségével és amennyire csak tudunk, küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel, melyet eddig megtanultunk".

A virológus egy kommentben azt is leírta, hogy szerinte a mostani járványhelyzetben nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra.

"Tegyük fel, hogy elutasítja valaki a vakcinát, várva egy másikra. Attól függően, hogy az expozíció milyen mértékű, ezzel a COVID kockázatainak kitéve tölt további napokat és ezáltal (az expozíció függvényében) de nagyobb esélye van vérrögképződésre, súlyos eü állapotra, mint a vakcinával lenne. Véleményem szerint jelen járványhelyzetben nem éri meg várni, nagy az expozíció esélye"

- írta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: