SZEMPONT
A Rovatból

„Sok kényszeres betegnek most beigazolta a félelmeit a valóság” – Unoka Zsolt pszichiáter a karanténról

Fontos tudni, hogy a pszichiátriai ellátás nem szünetel most sem, mondja a szakember. Szóba került az is, hogy beszéljünk a koronavírusról a gyerekeknek, és az, hogy miként hat a karantén a borderline személyiségzavarra.


Dr. Unoka Zsolt, PhD egyetemi docens, osztályvezető pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, pszichoanalitikus, akit a járvány és a karantén pszichiátriai vonatkozásairól kérdeztem.

- A közösségi médiát elárasztották a különböző mémek és viccek, amelyek arról szólnak, milyen jelei vannak, hogy valaki kezd „begolyózni” a bezártság hatására. Mekkora a veszélye, hogy valaki, akinek eddig nem volt semmilyen ismert pszichikai problémája, a bezártság hatására elbillen valamilyen irányba, és mik lehetnek árulkodó jelek?

- Fokozottan figyeljünk egymásra, mert ez egy fokozott stresszhelyzet. Aki hajlamos valamilyen mentális zavarra, annál a megnövekedett stressz könnyen előhozza a betegség tüneteit.

A legdrámaibb a pszichiátriában nyilván az öngyilkosság problematikája.

Fontos odafigyelni azokra a barátainkra, hozzátartozóinkra, akik valaha is depressziósak voltak, volt öngyilkossági kísérletük vagy beszéltek erről.

Az izoláció, a magányosság nagyon megterhelő. Ha valaki elveszíti azt a szociális közeget, ahol nap mint nap megfordult, nem mehet be a munkahelyére, nem találkozhat a rokonaival. Ezen kívül sok ember most vagy elvesztette az állását, vagy felfüggesztették a munkáját, jelentős mértékben lecsökkent a fizetése, vagy egyáltalán nem kap fizetést. Ez mind kockázati tényező azoknál, akik hajlamosak az öngyilkosságra.

Nagyon fontos, hogy beszéljünk velük arról, hogy vannak. Próbáljuk megtudni, mennyire tartják reménytelennek a helyzetüket, van-e öngyilkossági gondolatuk. Ha a családtagok ilyesmit tapasztalnak, fontos pszichiáterhez fordulni, aki megpróbál segíteni.

- Jelenleg minden egészségügyi intézményben korlátozták az ellátást, csak a sürgős, veszélyes eseteket kezelik. A pszichiátriában mi a helyzet?

- Mindenütt van pszichiátria, és kötelező fenntartani a pszichiátriai ellátást. A területi pszichiátriai osztályok nyitva vannak, és a pszichiátriai gondozók is, mindenütt van ügyelet, és az öngyilkossági hajlam olyan akut esetnek számít, amit kötelező megvizsgálni.

- Beszéljünk két különösen érintett csoportról. Ők az idősek és a gyerekek.

- Az időseknél is az izoláció a probléma, illetve biztosítani kell számukra a megfelelő ellátást. Nyilván ez lehetséges kontaktus nélkül is. Fontos, hogy rendszeresen beszélgessenek velük a hozzátartozóik.

- A gyerekek személyiségfejlődésében jelenthet veszélyt, hogy kizökkennek abból a rendszerből, amit az iskola vagy az óvoda jelent az életükben?

- Ez nagyban függ attól, milyen állapotban a család, és otthon tud-e maradni valamelyik szülő a gyerekkel, vagy nem. Vannak olyan nehéz körülmények között élő gyerekek, akiknél a szülők állapota nem megfelelő, és bántalmazóan viselkednek. Az ilyen gyerekeknek az iskolai jó, vagy az otthonihoz képest mindenképpen jobb bánásmód egyfajta menekvést jelent.

Ők kifejezetten veszélyeztetett helyzetben vannak, mert a bezártság és a stressz fokozza az agressziót.

De vannak fordított, pozitív esetek is, amikor a szülők több időt tudnak tölteni a gyerekükkel. Bár azt is hallom, hogy sok szülőnek plusz stresszt okoz az otthoni tanulás, hogy nekik kéne tanítaniuk a gyereket.

Van azonban egy harmadik, nagyon fontos dolog is: hogyan beszéljünk a gyerekeknek erről a helyzetről, hogyan segítsünk nekik, hogy érzelmileg stabilan vészeljék át a járványt. Sok gyereknek ugyanis ijesztő lehet mindaz, amit lát és hall. Fontos részletesen tájékoztatni a gyerekeket, elmondani, mire kell figyelni, milyen szabályokat kell betartani,

erősíteni bennük, hogy nincsenek közvetlen veszélyben, nem dőlt össze a világ.

- Érdekes volt megfigyelni, hogy társadalmi szinten hogy változott a hozzáállás. Amikor Kínában már nagy volt a baj, mi valamiért még nem hittük el, hogy az ő problémájuk egyszer a miénk lehet. Amikor Olaszországban kezdődtek az első lezárások, nálunk még akkor is sokan arról beszéltek, hogy ez csak egy egyszerű influenza, minek ez a felhajtás. Mi az oka ennek a reflexszerű hárításnak, bagatellizálásnak?

- Ez a változat, amit ön mond, csak az emberek egy részére jellemző. Az emberi csoportokban nem egyenlően oszlanak el ezek a tulajdonságok. Valószínűleg ennek van valami evolúciós előnye. Vannak emberek, akik azt a stratégiát folytatják, hogy jobb félni, mint megijedni. Jobb óvatosnak lenni, mint hogy belefussunk a bajba, amikor már túl késő. De vannak mások, akik - mint ön is említette -, sokkal inkább azt mondják, hogy nem félek semmitől, engem nem érhet bántódás, engem nem érdekel. Ezek a stratégiák kiegészítik egymást. A csoport túlélési esélyeit növeli, ha mindkét stratégiából jelen van valamennyi.

Ha nem az egyén szintjén nézzük, hanem tájékoztatás szintjén, akkor nagyon összezavaró információk jönnek a különböző csatornákon.

Az egyik médiumban azt mondja valaki, hogy ne menjenek ki, másutt más valaki viszont azt mondja, menjenek ki, mert a napfény, a sportolás segít. De ez sem meglepő, hisz állandóan újabb és újabb adatok derülnek ki, álhírek terjednek. Folyamatosan változik, hogy mit tudunk erről a vírusról. Valami olyasmivel állunk szemben, amit nem ismerünk teljesen. Ebben a helyzetben mindenki a személyiségének megfelelő irányba mozdul el. Minden nagy trauma vagy katasztrófa esetén megfigyelhetőek ezek a reakciók.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk