SZEMPONT
A Rovatból

„Sok kényszeres betegnek most beigazolta a félelmeit a valóság” – Unoka Zsolt pszichiáter a karanténról

Fontos tudni, hogy a pszichiátriai ellátás nem szünetel most sem, mondja a szakember. Szóba került az is, hogy beszéljünk a koronavírusról a gyerekeknek, és az, hogy miként hat a karantén a borderline személyiségzavarra.


Dr. Unoka Zsolt, PhD egyetemi docens, osztályvezető pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, pszichoanalitikus, akit a járvány és a karantén pszichiátriai vonatkozásairól kérdeztem.

- A közösségi médiát elárasztották a különböző mémek és viccek, amelyek arról szólnak, milyen jelei vannak, hogy valaki kezd „begolyózni” a bezártság hatására. Mekkora a veszélye, hogy valaki, akinek eddig nem volt semmilyen ismert pszichikai problémája, a bezártság hatására elbillen valamilyen irányba, és mik lehetnek árulkodó jelek?

- Fokozottan figyeljünk egymásra, mert ez egy fokozott stresszhelyzet. Aki hajlamos valamilyen mentális zavarra, annál a megnövekedett stressz könnyen előhozza a betegség tüneteit.

A legdrámaibb a pszichiátriában nyilván az öngyilkosság problematikája.

Fontos odafigyelni azokra a barátainkra, hozzátartozóinkra, akik valaha is depressziósak voltak, volt öngyilkossági kísérletük vagy beszéltek erről.

Az izoláció, a magányosság nagyon megterhelő. Ha valaki elveszíti azt a szociális közeget, ahol nap mint nap megfordult, nem mehet be a munkahelyére, nem találkozhat a rokonaival. Ezen kívül sok ember most vagy elvesztette az állását, vagy felfüggesztették a munkáját, jelentős mértékben lecsökkent a fizetése, vagy egyáltalán nem kap fizetést. Ez mind kockázati tényező azoknál, akik hajlamosak az öngyilkosságra.

Nagyon fontos, hogy beszéljünk velük arról, hogy vannak. Próbáljuk megtudni, mennyire tartják reménytelennek a helyzetüket, van-e öngyilkossági gondolatuk. Ha a családtagok ilyesmit tapasztalnak, fontos pszichiáterhez fordulni, aki megpróbál segíteni.

- Jelenleg minden egészségügyi intézményben korlátozták az ellátást, csak a sürgős, veszélyes eseteket kezelik. A pszichiátriában mi a helyzet?

- Mindenütt van pszichiátria, és kötelező fenntartani a pszichiátriai ellátást. A területi pszichiátriai osztályok nyitva vannak, és a pszichiátriai gondozók is, mindenütt van ügyelet, és az öngyilkossági hajlam olyan akut esetnek számít, amit kötelező megvizsgálni.

- Beszéljünk két különösen érintett csoportról. Ők az idősek és a gyerekek.

- Az időseknél is az izoláció a probléma, illetve biztosítani kell számukra a megfelelő ellátást. Nyilván ez lehetséges kontaktus nélkül is. Fontos, hogy rendszeresen beszélgessenek velük a hozzátartozóik.

- A gyerekek személyiségfejlődésében jelenthet veszélyt, hogy kizökkennek abból a rendszerből, amit az iskola vagy az óvoda jelent az életükben?

- Ez nagyban függ attól, milyen állapotban a család, és otthon tud-e maradni valamelyik szülő a gyerekkel, vagy nem. Vannak olyan nehéz körülmények között élő gyerekek, akiknél a szülők állapota nem megfelelő, és bántalmazóan viselkednek. Az ilyen gyerekeknek az iskolai jó, vagy az otthonihoz képest mindenképpen jobb bánásmód egyfajta menekvést jelent.

Ők kifejezetten veszélyeztetett helyzetben vannak, mert a bezártság és a stressz fokozza az agressziót.

De vannak fordított, pozitív esetek is, amikor a szülők több időt tudnak tölteni a gyerekükkel. Bár azt is hallom, hogy sok szülőnek plusz stresszt okoz az otthoni tanulás, hogy nekik kéne tanítaniuk a gyereket.

Van azonban egy harmadik, nagyon fontos dolog is: hogyan beszéljünk a gyerekeknek erről a helyzetről, hogyan segítsünk nekik, hogy érzelmileg stabilan vészeljék át a járványt. Sok gyereknek ugyanis ijesztő lehet mindaz, amit lát és hall. Fontos részletesen tájékoztatni a gyerekeket, elmondani, mire kell figyelni, milyen szabályokat kell betartani,

erősíteni bennük, hogy nincsenek közvetlen veszélyben, nem dőlt össze a világ.

- Érdekes volt megfigyelni, hogy társadalmi szinten hogy változott a hozzáállás. Amikor Kínában már nagy volt a baj, mi valamiért még nem hittük el, hogy az ő problémájuk egyszer a miénk lehet. Amikor Olaszországban kezdődtek az első lezárások, nálunk még akkor is sokan arról beszéltek, hogy ez csak egy egyszerű influenza, minek ez a felhajtás. Mi az oka ennek a reflexszerű hárításnak, bagatellizálásnak?

- Ez a változat, amit ön mond, csak az emberek egy részére jellemző. Az emberi csoportokban nem egyenlően oszlanak el ezek a tulajdonságok. Valószínűleg ennek van valami evolúciós előnye. Vannak emberek, akik azt a stratégiát folytatják, hogy jobb félni, mint megijedni. Jobb óvatosnak lenni, mint hogy belefussunk a bajba, amikor már túl késő. De vannak mások, akik - mint ön is említette -, sokkal inkább azt mondják, hogy nem félek semmitől, engem nem érhet bántódás, engem nem érdekel. Ezek a stratégiák kiegészítik egymást. A csoport túlélési esélyeit növeli, ha mindkét stratégiából jelen van valamennyi.

Ha nem az egyén szintjén nézzük, hanem tájékoztatás szintjén, akkor nagyon összezavaró információk jönnek a különböző csatornákon.

Az egyik médiumban azt mondja valaki, hogy ne menjenek ki, másutt más valaki viszont azt mondja, menjenek ki, mert a napfény, a sportolás segít. De ez sem meglepő, hisz állandóan újabb és újabb adatok derülnek ki, álhírek terjednek. Folyamatosan változik, hogy mit tudunk erről a vírusról. Valami olyasmivel állunk szemben, amit nem ismerünk teljesen. Ebben a helyzetben mindenki a személyiségének megfelelő irányba mozdul el. Minden nagy trauma vagy katasztrófa esetén megfigyelhetőek ezek a reakciók.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az Orbán–Magyar-csatáról: Kibírhatatlan, de szakmailag színvonalas a kampány
A politikai elemző szerint mindenki veszít agysejteket és türelmet a mostani hetekben. Szerinte mégis a magyar politikatörténet egyik legkiélezettebb meccse zajlik.


Török Gábor politológus kedden a Facebookon fejtette ki véleményét a jelenlegi választási kampányról. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bárhol jár,

azt hallja az emberektől: „csak lenne már vége, mert ez a kampány kibírhatatlan”. Azt írja, sokszor ő is úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben mindenki veszít valamit, legyen az agysejt, türelem, hajszál vagy hitelesség.

Szerinte azonban lehet ezt másképp is nézni. Úgy véli, ha kicsit messzebbről tekintünk a helyzetre, észrevehető, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik. Úgy véli, „minden kétségtelenül meglévő aszimmetria ellenére sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért”.

Török Gábor szerint gondolhatunk bármit a felekről, azt nem lehet eltagadni, hogy politikai munkában és tudásban mindkét oldal magas szinten teljesít.

„Bizonyára sokan elborzadva olvassák majd ezt, de bizony szakmai szempontból ez egy kifejezetten színvonalas kampány, nem a mondanivalók esztétikai minősége vagy emelkedettsége okán, hanem abból a szempontból, ahogy felépítik, menedzselik és végrehajtják” – fogalmazott. Az elemző úgy látja,

„a magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük”.

A politológus a bejegyzéshez két képet is mellékelt: az egyiken Orbán Viktor, a másikon Magyar Péter látható focizás közben.

A poszt végén hozzáteszi, a politika nem foci, és a küzdelem eredménye sem csak három pont. „De attól még ez is egy harc, amelyet sokféle módon meg lehet vívni. Amit most látunk, az bizony az érdekesebbek közé tartozik. Ezért is vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Mi nem vagyunk hülyék” – Kocsis Máté a választások után ismét elővenné az ellehetetlenítési törvényt
Elmondása szerint a végül be nem nyújtott törvényjavaslat nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. A Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy Zelenszkij szerinte lepaktált Magyar Péterrel, energiaválságot akarnak okozni Magyarországon, a sajtó egy része pedig külföldi pénzből és utasításra segíti a Tiszát.


Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

A frakcióvezető szerint két szláv nép háborúját látjuk, és bár az agressziót az oroszok követték el, „az ukránok meg öntik az olajat a tűzre a háborús provokációikkal”.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

Az esetleges benzinárstop bevezetését firtató kérdésre úgy reagált, hogy az a kormány dolga, de szerinte „a kormány nem fog tétovázni, hogyha a magyar emberek érdekéről van szó”.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

„Ez nem a független tájékoztatás, ez egy hamis, magyarellenes külföldi projekt. Mi nem vagyunk hülyék” – fogalmazott.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.


Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor kiszámolta, mikor kormányozhatna tovább a Fidesz a Mi Hazánkkal, és mikor nyerhetne a Tisza
A politológus szerint még egy szoros vereség esetén is van esélye a Fidesznek az abszolút többség megszerzésére a választási rendszer sajátosságai miatt. Egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását.


Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a TISZA és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit ez a táblázat mutat.”

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális”

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

több, egymástól eltérő, de reális forgatókönyvben is előállhat, hogy a TISZA listán több szavazatot kap, mégis a Fidesznek lesz több mandátuma.

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: