SZEMPONT
A Rovatból

Juhász Péter: A rendőrségen és az ügyészségen hónapok óta ott vannak ezek a felvételek, ennek ellenére nem történt semmi, hagyták működni az igazgatót

A Szőlő utcai javítóintézeten belüli bántalmazásokat rögzítő videókat nyilvánosságra hozó Juhász Péter azt mondja, az érintettek olyan magabiztosak voltak, hogy azt hitték, ebből sem lesz bajuk. Erre pedig szerinte csak egy magyarázat van.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. december 10.



„A földön feküdtem magzatpózban összekuporogva az oldalamon, úgy rugdosott ötször-hatszor a vállamon, kezemen, ahogy ért. Ezeket a sérüléseket, beleértve a vérző orromat, senki nem látta el. A verést nagyon sokan, nevelők is látták” - a Kontroll szerint ezt állította a javítóintézet megbízott igazgatójáról tanúvallomásában az egyik olyan fiú, aki a Juhász Péter volt politikus, aktivista által nyilvánosságra hozott videón szerepel. A jóval korábban készült felvételek nyilvánosságra kerülése után lemondott a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatója, akit az emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított előző igazgató letartóztatása után neveztek ki, majd másnap rengeteg rendőr tartott razziát az intézményben, és őrizetbe vettek még három embert.

Ezzel újabb fordulatot vett a Szőlő utcai botrány, ami azzal indult, hogy május végén kiderült, az intézményt hosszú éveken át vezető igazgatót azzal gyanúsítják, éveken át volt állami gondozottakat futtathatott, akik papíron a javítóintézetben dolgoztak. Tuzson Bence akkor egy villámgyorsan lefolytatott vizsgálatra hivatkozva azt állította, hogy gyerek nem érintett a botrányban, később azonban több tanú is azt állította, hogy 14-15 éves korában az igazgató szexuális cselekményekre kényszerítette, molesztálta őket. Az ügy megdöbbentő fejleményeiről Juhász Péterrel beszélgettünk.

– Több megrázó videót is nyilvánosságra hozott a YouTube csatornáján az elmúlt napokban. Ezek a videók hogyan kerültek most elő?

– Az utóbbira, ne haragudjon, nem szeretnék válaszolni, vagyis arra, hogy hogyan kerültek hozzám. Azt viszont teljes bizonyossággal állítom, hogy

a rendőrségen és az ügyészségen hónapok óta ott vannak ezek a felvételek. Ennek ellenére nem történt semmi, hagyták működni az igazgatót.

Ebből sejthetjük, mennyire volt igaz abból, amit Tuzson Bence állított, miszerint mindent tudnak, minden nyomozást átnézett. Ez színtiszta hazugság.

Számomra inkább azt mutatja, hogy igaza lehetett Kuslits Gábornak, amikor azt mondta, hogy a gyermekvédelmi szakemberek között terjed az a vélekedés, hogy felülről védik a bűnelkövetőket.

– A Szőlő utca kvázi BV‑intézmény, nem „egyszerű” gyermekvédelmi intézet. Szigorúbbak az őrzési körülmények, nagy valószínűséggel mindenhol kamerák vannak. Ezt nyilván tudta az igazgató és minden dolgozó. Honnan volt ez a magabiztosság, hogy mindezt a kamerák előtt meg merték tenni?

– Én is ezen gondolkozom: olyan magabiztosak voltak, és annyira érinthetetlennek gondolták magukat, hogy azt hitték, ebből sem lesz bajuk. Ilyen felelőtlenségre és gátlástalanságra más magyarázatot nem látok. Ez a magabiztosság szerintem csak abból a tudatból fakadhatott, hogy érinthetetlenek, nem eshet bajuk, senki nem kéri őket számon. Ehhez kell a „felülről” érkező védelem.

– Ezek a felvételek, amiket láthattunk, nem mostaniak, hanem évekkel ezelőttiek. Az egyik érintett fiú arról beszélt tanúvallomásában, hogy tudomása szerint a videókat 30 napig őrzik meg. Mintha valaki kifejezetten összegyűjtötte volna ezeket a jeleneteket. Tud erről bármit?

– Nem tudom, ki és miért mentette el. Nekem valaki odaadta, és ezért hálás vagyok. Csak ennyit tudok a felvételek elmúlt tíz évéről.

– Igaz, hogy tízéves felvételek is vannak az átadottak között?

– Igen.

– Hogy nem jutottak el ezek az információk korábban a hatóságokhoz, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz vagy a Belügyminisztériumhoz?

– A Szőlő utcai intézmény felügyeletét ellátó szervekhez több jelzés érkezett, például a most őrizetbe vett megbízott igazgató korábbi tevékenységéről is. Vannak vallomások, jegyzőkönyvek arról, hogy megrugdos gyerekeket, veri őket, brutálisan lép fel. Ilyen bejelentések a rendőrségnél és a TEGYESZ‑nél is megtalálhatók.

– Ha ilyen bejelentések érkeznek egy bekamerázott intézményről, miért nem az az első lépés, hogy bekérik a felvételeket?

– Ezt a kérdést nem nekem kell megválaszolni, ez nekem is kérdés. Csak ugyanazt tudom feltételezni, mint korábban: valakinek érdekében állt eltussolni ezeket az ügyeket.

– Mutat‑e mindez valamilyen konkrét irányba? Feltehető már, kik fedezhették ezt az egészet?

– Nincs rá válaszom, bennem is ugyanezek a kérdések vannak. Egy átlagpolgár vagyok, aki a nyilvánosság felé beszél, ha információk birtokába kerül. Szerintem minden józan adófizetőben felmerül: hogyan lehet, hogy adóforintokból fenntartunk egy gyermekvédelmi rendszert, amelynek elvileg beépített ellenőrző szervei vannak, amelyek mégsem tesznek semmit? Tudjuk, hogy tettek bejelentést gyerekek, dolgozók, sőt a felügyeleti szervek egyes munkatársai is, és mégsem indulnak eljárások. Ahol mégis, ott titoktartási nyilatkozatot írattak alá, és eltussolták.

Nem kerültek ki a bizonyítékok, nem hallgattak meg embereket, miközben ugyanazok az elkövetők évekig‑évtizedekig maradtak, sőt előrébb léptek.

Ez súlyosan erodálja a közbizalmat az állammal, azaz a kormányzattal szemben. Ráadásul 2014–2018 közötti ügyekről beszélünk, ez bőven a Fidesz‑kormányzás időszaka.

– Most megmozdult valami: hétfőn lemondott a megbízott főigazgató, és kedd reggel a Központi Nyomozó Főügyészség is megjelent a Szőlő utcában, ahol házkutatást tartottak, három embert őrizetbe vettek, egy negyediket pedig a múlt héten vittek el.

– Igen, valami elindult. Bízom benne, hogy az ott dolgozók, tanúk, áldozatok erőt merítenek abból, hogy borulni látszik a rendszer. A gyermekvédelem nem csak a Szőlő utca, sok intézményben hasonló körülményekről hallani. Mintha mindenhol lenne egy‑egy ember vagy társaság, amely a gyerekek kárára tevékenykedik, miközben a tisztességesen dolgozók azért nem szólalnak fel, mert azt látják, nem történik semmi sem. Most talán majd egyre több helyen derül ki, mi a valóság.

– Az emberi természet esetleges romlottsága politikai rendszerektől függetlenül hasonló, a különbség az, hogyan lép fel velük szemben a társadalom, az állam. Mióta állhatnak fenn ilyen súlyos problémák? Csak 2010 után, vagy korábban is gond volt a hazai gyermekvédelemben?

– Nem vagyok a terület szakértője. Nálam tájékozottabb emberektől azt hallottam, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a helyzet. Tehát mindez nem a Fidesz‑kormányzással kezdődött, de most van a mélypontján. Ez mindig is hányatott sorsú terület volt;

a politikát a legkevésbé érdeklik az elhagyatott gyerekek, mert nem szavaznak úgysem.

Mostanra viszont annyira szétesett a rendszer, és annyira kiszolgáltatottá váltak a gyerekek, amire nem volt példa a rendszerváltás óta.

– Tartozik-e ön szerint Tuzson Bence magyarázattal, miután a botrány májusi kirobbanása után azt állította, hogy a vizsgálatok alapján kiskorú érintettje nincsen a Szőlő utcai bűncselekménynek?

– Én Tuzson Bencétől nem magyarázatot várnék, hanem lemondást. Bizonyíthatóan a szemünkbe hazudott. Vagy nem létező vizsgálatról számolt be, vagy nem nézte át a dokumentumokat, és a nyomozati anyagokat. Ráadásul hamisan vádolt olyan embereket, akik feltárni próbálták az ügyeket, azt állítva, hogy „hálózatot” szerveztek a kormány lejáratására. Ha tényleg egyeztetett volna a rendőrséggel és az ügyészséggel, tudnia kellett volna például a felvételekről. Ezek már akkor a hatóságoknál voltak. Így viszont vagy a rendőrséget járatta le, vagy egyszerűen nem mondott igazat.

De én Orbán Viktorig mennék: ő állt ki, és kijelentette, hogy minden rendben van a gyermekvédelemben.

Azt is mondta a Hont András‑féle interjúban, hogy „mindenhol megfelelő emberek látják el a megfelelő feladatokat”. Itt a rendszer omlott össze, aminek a politikai felelőse egyértelműen a miniszterelnök.

– Mit gondol, biztonságos hely az állami gondozás, akár csak ideiglenesen is a gyerekek számára?

– Kuslits Gábor egy Válasz Online‑interjúban azt mondta, ma már a tisztességesen dolgozó gyermekvédelmi szakemberek sokszor inkább a bántalmazó családi környezetben hagyják a gyereket, mint hogy állami gondozásba vegyék, ahol még súlyosabb ártalmak érhetik őket.

– Hogyan lehet újjáépíteni a rendszert?

– Átlag állampolgárként, jogvédő mentalitással, annyit mondhatok: először fel kell tárni a mostani helyzetet, amely egészen brutálisnak tűnik. Olyan, mintha Dickens középkori történeteit olvasnánk: zárt intézményekben kiszolgáltatott emberek élnek, akikkel bármit meg lehet tenni. Innen indulva kellene egy modern, normális gyermekvédelmi rendszert felépíteni. Azaz a nulláról. Sem az anyagi források, sem az infrastruktúra, sem a személyi állomány nem alkalmas a „foltozgatásra”, valami egészen újat kell kezdeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ókovács Szilveszter kiakadt: Miféle csőcseléket szabadítottak az országra?
Az Operaház főigazgatója szerint egy férfi az autójában egyedül ülő 12 éves lányát támadta meg szóban. A gyerek éppen egy iskolai vizsgára tartott, amikor az inzultus érte.


„Miféle csőcseléket szabadítottak az országra?!” – ezzel a kérdéssel kezdte felháborodott hangvételű Facebook-posztját Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója kedden. Bejegyzésében arról írt, hogy reggel csak egy pillanatra ugrott fel édesanyjához, ezalatt „a lányom egyetlen percre egyedül marad a kocsiban, lehúzott ablakokkal.”

Elmondása szerint a 12 éves lány ünneplőben várakozott, egy iskolai vizsgára készült, és egy makettet tartott az ölében. „Csend a kisvárosi utcán, csend a kocsiban. Tanulás van” – jellemezte a helyzetet.

Ekkor, mint írja, egy férfi sétált el az autó mellett, és a következőket sziszegte befelé:

„Mocskos igazgató! Húzzatok el innen végre!”

Ókovács Szilveszter szerint a férfi tudatában volt annak, hogy ő maga nincs a kocsiban. „De nem vagyok ott, és ő azt pontosan látta, hogy kipattantam. Azért ilyen bátor a 12 éves megszeppent lánnyal.”

A főigazgató hangsúlyozta, hogy elege van az ismétlődő támadásokból.

„Elegem van a sokadik incidensből. Nem adtam rá okot, hogy inzultálják a gyermekemet.”

Saját munkájáról azt állította, „politikamentesen végzem feladatom a munkahelyemen, ahova 25 éve léptem be.” Ugyanakkor hozzátette: „van magánvéleményem, az még nekem is lehet.”

A történteket a jelenlegi közéleti hangulattal hozta összefüggésbe. „Erre most ez folyik a széjjelordított Szeretetország és az európai magasabb standardok szerinti kulturáltság jegyében…”

Végül a felelősséget firtató kérdéseket tett fel:

„Ki és mikor fogja visszatuszkolni a kartáccsal tüzelő agresszivitást a palackba?”

Feltette a kérdést azt is, vajon „lesz-e arra is bátor, aki emberséges és élhető jelszavakkal kampányolt?” Posztját a nyitómondat megismétlésével zárta: „És igen: miféle csőcseléket szabadítottak az országra?!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk