SZEMPONT

Juhász József: Az illiberális nyugat-balkáni országcsoportnak Magyarország a vezérállama

Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere azért nem engedte hétfőn leszállni a magyar külügyi államtitkár gépét, mert szerinte Orbán Viktor támogatást nyújt Dodiknak az ország szétveréséhez. A szakértő szerint Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően minden opciót végig kell gondolni.

Fischer Gábor, Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2025. március 04.

A boszniai védelmi miniszter hétfőn megtiltotta annak a katonai gépnek a leszállását Bosznia-Hercegovinában, amin Magyar Levente külügyi államtitkár utazott. A miniszter szerint a gép „azért érkezett Magyarországról, hogy valamiféle támogatást nyújtson Milorad Dodiknak és a körülötte összegyűlt klikknek Bosznia-Hercegovina szétverésében.” Zukan Helez szerint Orbán Viktor következetesen támogatja a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Milorad Dodikot Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének aláásásában. Példaként hozta, hogy jelenleg is ott van a Terrorelhárítási Központ (TEK) 70 fős különítménye, akik a magyar kormány szerint egy kiképzési programon vesznek részt.

Kapcsolódó

Megtiltották egy magyar katonai repülő leszállását Boszniában, amin a külügyi államtitkár utazott

A boszniai védelmi miniszter nem engedélyezte egy magyar katonai repülőgép leszállását. Később kiderült, hogy a magyar külügyi államtitkár tartott a repülővel Szarajevóba.

Bosznia-Hercegovinában azután vált rendkívül feszültté a helyzet, hogy múlt szerdán egy év börtönbüntetésre ítélték a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Dodikot, akit azzal vádoltak, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni az ország egysége felett őrködő Christian Schmidt főképviselő döntéseit. Dodik válaszul bejelentette, hogy nem ismeri el többé a boszniai központi intézményeket, és hamarosan megtiltja a boszniai bíróság, az ügyészség, az országos hírszerző szolgálat és a Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség működését a szerb területeken. Orbán Viktor politikai boszorkányüldözésnek nevezte a Dodik ellen hozott ítéletet. A kérdés most az, hogy mi következik. Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek óta nem látott ekkora politikai krízist. Juhász József egyetemi tanár, a térség szakértője segít eligazodni a boszniai válság legfontosabb kérdéseiben.

– Ahhoz, hogy megértsük, mi történik Bosznia-Hercegovinában, meg kell értenünk, hogyan működik ez az állam, amelyet a daytoni szerződéssel hoztak létre.

– Valóban a daytoni egyezmény jelöli ki Bosznia alkotmányos és közjogi kereteit. Tulajdonképpen ez egy nagyon decentralizált, egyfajta kettős föderáció. Létezik egyfelől a Bosznia-Hercegovinai Föderáció. Ez 10 kantonból áll, ez a horvát-bosnyák országrész. Emellett létezik a Republika Srpska (RS) autonóm köztársaságként, és a kettő fölött áll az összállami szint, Bosznia-Hercegovina központi kormányzata. Ezenkívül a daytoni egyezményben előirányozták a nemzetközi békefenntartás intézményeit is. Ennek van egy katonai ága, ez az EUFOR, de jelen pillanatban,

a mostani Dodik-ügy kontextusában sokkal fontosabb a nemzetközi főmegbízott, aki jelenleg egy német politikus és diplomata, Christian Schmidt,

és akinek nagyon széles jogosítványt biztosított a daytoni egyezmény, illetve később az úgynevezett Békevégrehajtó Tanács egy későbbi döntése. Ez utóbbi testület azokat az országokat, nemzetközi szervezeteket tömöríti, amelyek valamilyen módon hozzájárultak a daytoni békefolyamathoz. A nemzetközi főmegbízott dolga és joga, hogy őrködjön Bosznia-Hercegovina működőképessége, egysége, egyáltalán a daytoni szerződés végrehajtása fölött, és ha úgy érzi, hogy ez valamilyen módon veszélybe kerül, akkor nagyon széles lehetősége van a beavatkozásra: politikusokat válthat le, törvényeket függeszthet fel vagy léptethet életbe, egyfajta nagyon széles jogkörű nemzetközi protektorként működik Bosznia-Hercegovina fölött. Az, hogy milyen gyakran, milyen intenzitással avatkoztak be az elmúlt 30 évben, nagyon sokszor nagymértékben változott. Volt olyan periódus, amikor gyakorlatilag alig. Ez jellemezte például a 2010-es éveket, de az elmúlt években viszont ismét aktivistább főmegbízotti szerepvállalás történt.

Ennek a következménye volt a Dodik ellen 2023-ban elindított per is, amely mögött az van, hogy a Republika Srpska nemzetgyűlése hozott egy törvényt arról, hogy a főmegbízott döntései náluk nem érvényesek.

Ezt a főmegbízott megsemmisítette. Dodik viszont, mint a szerb rész köztársasági elnöke, ennek ellenére kihirdette. Ezzel megsértette magát az egész daytoni konstrukciót. Viszont Dodik hivatkozásai között is vannak megfontolandók. Hagyományosan az volt a gyakorlat, hogy bár a Békevégrehajtó Tanács, illetve annak igazgatótestülete nevezi ki a mindenkori főmegbízottat, de ezt a döntést aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyja. Viszont Christian Schmidtnek nincsen ilyen BT-felhatalmazása, és erre hivatkozik a szerb oldal, amikor azt mondja, hogy az ő főmegbízotti megbízatása illegitim, ebből fakadóan az egyes döntései is azok.

– És miért nem lett Schmidtnek ENSZ BT-felhatalmazása?

– Akkor már nagyon éles volt a nyugati hatalmak és Oroszország között a szembenállás, főleg persze egyéb okok és jelentősen az ukrán helyzet miatt. Az előző főmegbízott munkájáról szóló jelentést és az új megbízott személyes feladatkörét rögzítő határozatot Oroszország így nem szavazta meg. Nyilván nem önmagában Bosznia miatt volt ez az elutasító álláspontja az orosz félnek, hanem a tágabb orosz–nyugati viszony kontextusában mondták fel az együttműködést Bosznia kapcsán.

– Összeomolhat a daytoni rendszer?

– Az biztos, hogy ez egy nagy krízishelyzet. Akár elvezethet oda, azt mindenképpen elmondhatjuk.

– Mi ennek a valódi oka? Nem lehetséges, hogy az orosz érdekeket szolgálja, hogy destabilizálódjon ez a térség?

– Szolgálhatja akár. De azt nem gondolom, hogy abban az értelemben kellene most konkrét összefüggést látnunk, hogy Dodik moszkvai feladatot teljesít.

– Akkor nézzük inkább a belpolitikát.

– Nyilván az általános nagyhatalmi szembenállásban az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Oroszországnak jól jön ez a helyzet. De tulajdonképpen 20 éve viszik a szerbek ezt a politikát, hogy folyamatosan lebegtetik azt, hogy megmaradnak-e Bosznia-Hercegovinában autonóm államként, vagy elszakadnak? És ha elszakadnak, akkor függetlenek lesznek, vagy egyesülnek Szerbiával? Ehhez eddig sem kellett sem az orosz-ukrán háború, sem valamifajta közvetlen moszkvai inspiráció. Az biztos, hogy ha még nincsenek is a fejlemények szerintem azon a ponton, hogy már nem lehet visszafordulni, de ez kétségkívül reális forgatókönyv lehet akár. Azt gondolom, hogy Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően minden opciót az arra illetékeseknek végig kell gondolniuk,

minden opció legitim lehet, ami háború nélkül végrehajtható.

Tehát akár a mai határai között elismert Bosznia-Hercegovina felszámolása, vagy a Republika Srpska elismerése is. De szerintem itt még nem tart a dolog. Ha egészében nézzük a Nyugat-Balkán helyzetét, akkor ez szerintem nem tenne jót senkinek. Ami a másik része a dolognak: valóban már lassan 30 éves lesz a daytoni egyezmény, és nem sikerült igazából egy olyasfajta állami mentalitást, integrációt, a boszniai államszervezet önjáró működését elérni, amit talán elképzeltek a békealkotók akkoriban. Ez nem volt mindig ennyire reménytelen, az elmúlt évtizedekben erősen hullámzott, hogy a daytoni projekt mennyire haladt sikeresen. Voltak például nagyon sikeres periódusai is, például a 2000-es években, amikor a három nemzeti közösség és annak elitje egyaránt úgy érezte, hogy Bosznia-Hercegovina jövője az egyesült Európában van a történelmi közeljövőben. Ez elérhető, ez mindenkinek közös érdeke, és ez létrehozott egy kooperációs készséget a három fél között. Ennek egy érdekes aspektusa egyébként, hogy éppen Milorad Dodik volt szerb részről az a politikus, aki ezt szorgalmazta. Ugyanis ő már egyszer, 1998 és 2001 között is volt miniszterelnök, akkor a Nyugat kedvencének számított. Aztán ez a 2000-es évek második felében több oknál fogva megváltozott, és akkor itt most nyilván emlékezhetünk arra, hogy 2008-ban gazdasági válság volt. Kialakult az uniós bővítési fáradtság, hogy „hát majd egyszer valamikor másokat is fölveszünk”, de az egész Nyugat-Balkánból végül is eddig csak Horvátország jutott be.

Ezzel egy nagyon fontos integratív tényező, a közeli EU-s integráció reménye eltűnt.

Emellett végbement 2006-ban Montenegró elszakadása, 2008-ban Koszovó is kimondta a függetlenségét. Erre gondolták azt a boszniai szerbek, hogy ami járhat a szerbiai albánoknak, az ugyanúgy kijárhat a boszniai szerbeknek is. Volt 2006-ban egy választás Boszniában, ahol bosnyák oldalról egy olyan radikális opciót képviselő politikus jutott be az államelnökségbe, Haris Silajdžić, aki erősen revansista attitűddel viszonyult a Republika Srpskához. Lényegét tekintve azt mondta, hogy az RS háborús etnikai tisztogatás eredménye, ezért meg kell szüntetni, addig nem lesz béke Boszniában. Végül, amikor Dodik visszakerült a hatalomba, ő is elment egy nacionalista politikai irányba, és átvette ugyanazokat a szólamokat, amelyekkel szemben még a kilencvenes években ellenzéki politikusként lépett fel. És van még egy, nehezen megfogalmazható, de mélyebb rétege annak, hogy miért nem kelt életre a daytoni rendszer. Miközben ismerünk más multietnikus államokat, amelyek jól működnek. Nyilván Svájc jut elsőként eszünkbe, már csak a kantonális rendszer miatt is. De ott azért a lakosságot integrálja egy erős, évszázados állami identitás. Tehát

ott először mindenki svájci, és azután, vagy azon belül olasz, francia vagy német ajkú. Bosznia-Hercegovina népességében azt mondhatnánk, hogy ez a fajta Boszniához kötődés csak a bosnyák muzulmán lakosságra jellemző,

ők a népesség felét adják, viszont a szerbek és a horvátok alapvető identitása a tágabb etnokulturális nemzethez kötődik, tehát ők sokkal inkább érzik magukat az egyetemes szerb nemzeti közösség tagjának, és ehhez képest az egy alárendelt aspektus, hogy ők egyébként boszniai szerbek. Ugyanez van a horvátok esetében is.

– Tehát nincsen igazából boszniai identitás?

– Ma már nincs. Valamikor volt, tehát létezett, nyomokban ma is van persze. Jugoszlávia felbomlásával és az elmúlt évtizedek konfliktusai során gyakorlatilag ez elkopott.

– A magyar külpolitikának milyen érdekei vannak ebben a térségben, hogy határozottan Dodik mellé állt, és már hosszú évek óta mellette áll?

– Emögött nyilván van egyfajta gazdasági szempont is, de ennek nagyon nagy jelentőséget nem tulajdonítanék, mert ugye sem Bosznia egésze, sem azon belül külön a Republika Srpska nem olyan nagy falat, nem olyan biztos üzlet. Ráadásul a Republika Srpskával való intenzív viszony ápolása kontraproduktív a szarajevói hatóságok és Horvátország irányába is, de ennek ellenére a magyar külpolitika ezt beáldozza. A válaszért inkább érdemes a tágabb kontextust látni: azt, hogy Magyarország kiemelten fontosnak tartja a magyar-szerb kapcsolatok ápolását, és ennek csak egy része a Republika Srpskával való jó viszony fenntartása. De igazából nem önmagában Dodik a fontos, hanem Vučić. Van egy ideológiai rokonság is az érintett szövetségesek között.

A Nyugat-Balkánon is van egy sor illiberálisan gondolkodó vezető, akik mind figyelnek Magyarországra és Orbán Viktorra, és ezt a kapcsolatrendszert ápolgatják. Egy olyan illiberális nyugat-balkáni országcsoportot alkotnak, amelynek Magyarország, ha úgy tetszik, a vezérállama.

Lehet, hogy Magyarország nem nyugat-balkáni ország, de ezek a kisállamok követik a magyar modellt. Azért lenne fontos a magyar kormánynak a balkáni EU-bővítés, mert ha ezeket az országokat gyorsan felveszik, akkor mindjárt több szövetségese lenne a magyar kormányzatnak Brüsszelben.

– Ilyen szempontból szerencsés-e 70 TEK-est éppen most a Szerb Köztársaságba vezényelni kiképzésre, amikor egy ilyen éles feszültség alakul ki?

– Nem tudom, hogy van-e, és ha igen, milyen közvetlen összefüggés a TEK katonáinak megjelenése és a történtek között, de annak látszik. Mindenképpen van egy üzenetértéke, hiszen már nagyon régóta tudható volt, hogy mikor fogják kihirdetni az ítéletet. Az is várható volt, hogy milyen lesz, és hogy ebből vihar lesz.

Nyilván, ha egy korábban más kontextusban kötött egyezmény nyomán is mentek most ki, ennek így többletjelentése van.

De Orbán Viktor nyíltan is kiállt Dodik mellett.

– Dodikot elítélték, ezt az ítéletet ő nem fogadja el. Cserébe a központi szövetségi hatóságokat ki akarja tiltani a boszniai Szerb Köztársaság területéről, és azt is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina nem létezik többé. Ez így együtt eléggé ijesztő prognózist vetít elénk. Mégis mit gondol, mi várható itt az elkövetkező időszakban? Lehet-e ebből egy újabb polgárháború, háború, fegyveres konfliktus?

– Azt szokták mondani, hogy a Balkánon nem szabad jósolni, mert minden és mindennek az ellenkezője is lehetséges. Tehát nem zárnám ki a fegyveres eszkaláció veszélyét sem. De amennyire most meg tudjuk ítélni az eseményeket és a trendeket, legalábbis a közeljövőt illetően, ez nem valószínű. Az első reakciók még nagyon élesek és érzelemdúsak voltak, de azóta szerb oldalról is sokkal óvatosabb, hátrébb lépő vélemények jöttek. Mind Vučić, mind más szerb politikai vezetők azt mondták, hogy természetesen nem fogadják el az ítéletet, de mindenkit nyugalomra és párbeszédre szólítottak fel. Vučić maga is kijelentette, hogy kész Szarajevóval tárgyalni, miközben továbbra is fenntartja azokat a célokat, amelyeket korábban megfogalmaztak – például, hogy kitiltják a Republika Srpskából a szövetségi intézményeket, és esetleg megindítják a függetlenségi eljárást. De mégis egy árnyalatnyit enyhült a hőfok az első naphoz képest. Arra számítok, hogy

ez a huzavona folytatódni fog mind jogi, mind politikai színtéren, hiszen ez egy elsőfokú ítélet, amelynek egyelőre semmilyen közvetlen következménye nincs Dodik számára.

Egy évig biztosan eltart, mire eljutnak egy jogerős ítéletig – ha egyáltalán eljutnak –, és addig a politika is más irányt vehet. De az biztos, hogy a daytoni rendszer talán az elmúlt 30 évben még soha nem állt ekkora kihívás előtt, mint most. Vučić jóváhagyása nélkül Dodik önállóan nem fog semmilyen lépést megtenni.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Nem fogjuk megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozatot

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, és be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Rejtély a Balatonnál: annyira összeégett holttestet találtak, hogy a nemét és az életkorát sem tudják megállapítani

Egyetlen támpont a kövér testalkat, a halál oka továbbra is rejtély. A rendőrség azt kéri, hogy aki tud valamit az áldozatról, haladéktalanul jelentkezzen náluk.

KÉK HÍREK

Horribilis büntetésekre számíthatnak az autósok, holnaptól új szabályok lépnek életbe

Az országos kamerahálózat holnaptól automatikusan kiszúrja a bekötetlen utasokat. Övenként 20–40 ezer forintos csekk és 3–5 büntetőpont jár, a sofőr csak nyilatkozattal mentheti magát.

KÉK HÍREK

„Lődd le!” - kiáltotta egy rendőr, miután egy fejszenyéllel berobbantotta a kocsijuk ablakát egy ámokfutó Dabasnál

A tárgyaláson bemutatott videó szerint a férfi a szántóföldre hajtott, fejszenyéllel rátámadt a járőrautóra, majd az 5-ös főúton a rendőrségi kisbusznak ütközött. A büntetőügy októberben folytatódik, a vádpontok között emberölés kísérlete is szerepel.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”

Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.

Fischer Gábor, Címlapkép: Steffen Trumpf, Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 17.

„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”

Kapcsolódó

Svéd miniszterelnök: Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” terjeszt

Ulf Kristersson úgy látja, a magyar kormányfő a közeledő választások miatt kétségbe van esve. Ezért mondhatta, hogy Svédország már nem civilizált ország, hanem a barbarizmus uralja.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meghalt egy egyhetes kisbaba Simontornyán - 7 éves testvére eshetett rá véletlenül

A Tolna vármegyei rendőrség megerősítette a halálesetet, de további részleteket nem közöltek. A körülmények feltárásához szakértőket vontak be, a helyiek mentőhelikopterről és kora estig tartó helyszínelésről beszélnek.

KÉK HÍREK

„Ennyi volt, itt a vég” - sorra késelte társait egy miskolci szociális otthon lakója

A férfi a közösségi térben kétszer hasba szúrta egyik társát, majd egy másik késsel újabb sérüléseket okozott több lakónak. A hatóságok szerint egy sérült életveszélyben van.

KÉK HÍREK

Rendőrre támadt egy 15 éves fiú Siófokon, a szülők az egészet élőben közvetítették

A siófoki rendőrök egy iskolaőrt fenyegető fiatalt akartak előállítani, de elszabadultak az indulatok. Három embert őrizetbe vettek, és a helyszíni élő videó fontos bizonyíték lett.

SZEMPONT

Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg

Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.

Fartek Patrícia, Fotó: RTL - szmo.hu
2025. szeptember 14.

Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.

Kapcsolódó

Mehringer Marci: Én nem gondolom, hogy nekünk forradalmat kell csinálnunk… még

Az X-Faktor egykori felfedezettje szerint a művészeknek mindig kritikusan kell szólniuk a hatalomhoz. Új dala már több mint egymillió megtekintést hozott neki a YouTube-on.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Budapesten a Disturbed: újra itt a metálbanda, amelynek a legnagyobb slágere egy milliárdos megtekintésű feldolgozás lett

A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai zenekar a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.

KÉK HÍREK

Részeg férfi sétált be a MOL százhalombattai védett finomítójába – órákig bolyongott az őrzött területen

A férfi több épületbe is bement, mire észrevették. A MOL belső vizsgálatot indított, a biztonsági cég nem válaszol a kérdésekre.

KÉK HÍREK

A szakértők szerint több különös rejtély is van Kaszás Nikolett eltűnésének ügyében

Nem tudni például, hogy miért nem a telefonjáról érkezett az utolsó üzenet. Ahogy az sem nyilvános egyelőre, hogy honnan küldték azt. Ráadásul a Pilis sem olyan nagy kiterjedésű, hogy közel 10 nap alatt ne találhatták volna meg.

SZEMPONT

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt

A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.

Maier Vilmos, fotók: Nagy Bogi/SzMo - szmo.hu
2025. szeptember 13.

Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

„El akarják venni a cégem” – Mészáros Lőrinc emberei vetettek szemet Felföldi József vállalatára, állítja az az édességgyáros milliárdos

Az egyre több kormánykritikát megosztó Felföldi József azt állítja, politikai nyomás miatt értékesíti külföldön a termékeit. A „szívószálpápa” elárulta: tisztességtelen ajánlatot tettek a cégére.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Jó anyának tartja magát a nő, aki megfojtotta kisfiát, majd öngyilkos akart lenni Berekfürdőn

A nő gyakran italozott a környékbeli sörözőkben, miközben a gyermeke egyedül maradt otthon. A gyilkosság napján is délutánig ivott.

KÉK HÍREK

Biliárddákóval ölte meg húgát egy férfi Nógrád megyében

A 43 éves gyilkos a 8 éves unokahúga szeme láttra végzett testvérével. Utána ő maga hívta a segélyhívót, a rendőrségen pedig beismerte tettét.

KULT

Meghalt Buda Ferenc

A Kossuth- és Príma díjas költő, a Nemzet művésze 88 éves volt.

SZEMPONT

„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője

A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.

Malinovszki András / Fotó: Office of the Governor of Utah – Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 13.

Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)