SZEMPONT

Juhász József: Az illiberális nyugat-balkáni országcsoportnak Magyarország a vezérállama

Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere azért nem engedte hétfőn leszállni a magyar külügyi államtitkár gépét, mert szerinte Orbán Viktor támogatást nyújt Dodiknak az ország szétveréséhez. A szakértő szerint Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően minden opciót végig kell gondolni.

Fischer Gábor, Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2025. március 04.

A boszniai védelmi miniszter hétfőn megtiltotta annak a katonai gépnek a leszállását Bosznia-Hercegovinában, amin Magyar Levente külügyi államtitkár utazott. A miniszter szerint a gép „azért érkezett Magyarországról, hogy valamiféle támogatást nyújtson Milorad Dodiknak és a körülötte összegyűlt klikknek Bosznia-Hercegovina szétverésében.” Zukan Helez szerint Orbán Viktor következetesen támogatja a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Milorad Dodikot Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének aláásásában. Példaként hozta, hogy jelenleg is ott van a Terrorelhárítási Központ (TEK) 70 fős különítménye, akik a magyar kormány szerint egy kiképzési programon vesznek részt.

Bosznia-Hercegovinában azután vált rendkívül feszültté a helyzet, hogy múlt szerdán egy év börtönbüntetésre ítélték a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Dodikot, akit azzal vádoltak, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni az ország egysége felett őrködő Christian Schmidt főképviselő döntéseit. Dodik válaszul bejelentette, hogy nem ismeri el többé a boszniai központi intézményeket, és hamarosan megtiltja a boszniai bíróság, az ügyészség, az országos hírszerző szolgálat és a Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség működését a szerb területeken. Orbán Viktor politikai boszorkányüldözésnek nevezte a Dodik ellen hozott ítéletet. A kérdés most az, hogy mi következik. Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek óta nem látott ekkora politikai krízist. Juhász József egyetemi tanár, a térség szakértője segít eligazodni a boszniai válság legfontosabb kérdéseiben.

– Ahhoz, hogy megértsük, mi történik Bosznia-Hercegovinában, meg kell értenünk, hogyan működik ez az állam, amelyet a daytoni szerződéssel hoztak létre.

– Valóban a daytoni egyezmény jelöli ki Bosznia alkotmányos és közjogi kereteit. Tulajdonképpen ez egy nagyon decentralizált, egyfajta kettős föderáció. Létezik egyfelől a Bosznia-Hercegovinai Föderáció. Ez 10 kantonból áll, ez a horvát-bosnyák országrész. Emellett létezik a Republika Srpska (RS) autonóm köztársaságként, és a kettő fölött áll az összállami szint, Bosznia-Hercegovina központi kormányzata. Ezenkívül a daytoni egyezményben előirányozták a nemzetközi békefenntartás intézményeit is. Ennek van egy katonai ága, ez az EUFOR, de jelen pillanatban,

a mostani Dodik-ügy kontextusában sokkal fontosabb a nemzetközi főmegbízott, aki jelenleg egy német politikus és diplomata, Christian Schmidt,

és akinek nagyon széles jogosítványt biztosított a daytoni egyezmény, illetve később az úgynevezett Békevégrehajtó Tanács egy későbbi döntése. Ez utóbbi testület azokat az országokat, nemzetközi szervezeteket tömöríti, amelyek valamilyen módon hozzájárultak a daytoni békefolyamathoz. A nemzetközi főmegbízott dolga és joga, hogy őrködjön Bosznia-Hercegovina működőképessége, egysége, egyáltalán a daytoni szerződés végrehajtása fölött, és ha úgy érzi, hogy ez valamilyen módon veszélybe kerül, akkor nagyon széles lehetősége van a beavatkozásra: politikusokat válthat le, törvényeket függeszthet fel vagy léptethet életbe, egyfajta nagyon széles jogkörű nemzetközi protektorként működik Bosznia-Hercegovina fölött. Az, hogy milyen gyakran, milyen intenzitással avatkoztak be az elmúlt 30 évben, nagyon sokszor nagymértékben változott. Volt olyan periódus, amikor gyakorlatilag alig. Ez jellemezte például a 2010-es éveket, de az elmúlt években viszont ismét aktivistább főmegbízotti szerepvállalás történt.

Ennek a következménye volt a Dodik ellen 2023-ban elindított per is, amely mögött az van, hogy a Republika Srpska nemzetgyűlése hozott egy törvényt arról, hogy a főmegbízott döntései náluk nem érvényesek.

Ezt a főmegbízott megsemmisítette. Dodik viszont, mint a szerb rész köztársasági elnöke, ennek ellenére kihirdette. Ezzel megsértette magát az egész daytoni konstrukciót. Viszont Dodik hivatkozásai között is vannak megfontolandók. Hagyományosan az volt a gyakorlat, hogy bár a Békevégrehajtó Tanács, illetve annak igazgatótestülete nevezi ki a mindenkori főmegbízottat, de ezt a döntést aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyja. Viszont Christian Schmidtnek nincsen ilyen BT-felhatalmazása, és erre hivatkozik a szerb oldal, amikor azt mondja, hogy az ő főmegbízotti megbízatása illegitim, ebből fakadóan az egyes döntései is azok.

– És miért nem lett Schmidtnek ENSZ BT-felhatalmazása?

– Akkor már nagyon éles volt a nyugati hatalmak és Oroszország között a szembenállás, főleg persze egyéb okok és jelentősen az ukrán helyzet miatt. Az előző főmegbízott munkájáról szóló jelentést és az új megbízott személyes feladatkörét rögzítő határozatot Oroszország így nem szavazta meg. Nyilván nem önmagában Bosznia miatt volt ez az elutasító álláspontja az orosz félnek, hanem a tágabb orosz–nyugati viszony kontextusában mondták fel az együttműködést Bosznia kapcsán.

– Összeomolhat a daytoni rendszer?

– Az biztos, hogy ez egy nagy krízishelyzet. Akár elvezethet oda, azt mindenképpen elmondhatjuk.

– Mi ennek a valódi oka? Nem lehetséges, hogy az orosz érdekeket szolgálja, hogy destabilizálódjon ez a térség?

– Szolgálhatja akár. De azt nem gondolom, hogy abban az értelemben kellene most konkrét összefüggést látnunk, hogy Dodik moszkvai feladatot teljesít.

– Akkor nézzük inkább a belpolitikát.

– Nyilván az általános nagyhatalmi szembenállásban az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Oroszországnak jól jön ez a helyzet. De tulajdonképpen 20 éve viszik a szerbek ezt a politikát, hogy folyamatosan lebegtetik azt, hogy megmaradnak-e Bosznia-Hercegovinában autonóm államként, vagy elszakadnak? És ha elszakadnak, akkor függetlenek lesznek, vagy egyesülnek Szerbiával? Ehhez eddig sem kellett sem az orosz-ukrán háború, sem valamifajta közvetlen moszkvai inspiráció. Az biztos, hogy ha még nincsenek is a fejlemények szerintem azon a ponton, hogy már nem lehet visszafordulni, de ez kétségkívül reális forgatókönyv lehet akár. Azt gondolom, hogy Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően minden opciót az arra illetékeseknek végig kell gondolniuk,

minden opció legitim lehet, ami háború nélkül végrehajtható.

Tehát akár a mai határai között elismert Bosznia-Hercegovina felszámolása, vagy a Republika Srpska elismerése is. De szerintem itt még nem tart a dolog. Ha egészében nézzük a Nyugat-Balkán helyzetét, akkor ez szerintem nem tenne jót senkinek. Ami a másik része a dolognak: valóban már lassan 30 éves lesz a daytoni egyezmény, és nem sikerült igazából egy olyasfajta állami mentalitást, integrációt, a boszniai államszervezet önjáró működését elérni, amit talán elképzeltek a békealkotók akkoriban. Ez nem volt mindig ennyire reménytelen, az elmúlt évtizedekben erősen hullámzott, hogy a daytoni projekt mennyire haladt sikeresen. Voltak például nagyon sikeres periódusai is, például a 2000-es években, amikor a három nemzeti közösség és annak elitje egyaránt úgy érezte, hogy Bosznia-Hercegovina jövője az egyesült Európában van a történelmi közeljövőben. Ez elérhető, ez mindenkinek közös érdeke, és ez létrehozott egy kooperációs készséget a három fél között. Ennek egy érdekes aspektusa egyébként, hogy éppen Milorad Dodik volt szerb részről az a politikus, aki ezt szorgalmazta. Ugyanis ő már egyszer, 1998 és 2001 között is volt miniszterelnök, akkor a Nyugat kedvencének számított. Aztán ez a 2000-es évek második felében több oknál fogva megváltozott, és akkor itt most nyilván emlékezhetünk arra, hogy 2008-ban gazdasági válság volt. Kialakult az uniós bővítési fáradtság, hogy „hát majd egyszer valamikor másokat is fölveszünk”, de az egész Nyugat-Balkánból végül is eddig csak Horvátország jutott be.

Ezzel egy nagyon fontos integratív tényező, a közeli EU-s integráció reménye eltűnt.

Emellett végbement 2006-ban Montenegró elszakadása, 2008-ban Koszovó is kimondta a függetlenségét. Erre gondolták azt a boszniai szerbek, hogy ami járhat a szerbiai albánoknak, az ugyanúgy kijárhat a boszniai szerbeknek is. Volt 2006-ban egy választás Boszniában, ahol bosnyák oldalról egy olyan radikális opciót képviselő politikus jutott be az államelnökségbe, Haris Silajdžić, aki erősen revansista attitűddel viszonyult a Republika Srpskához. Lényegét tekintve azt mondta, hogy az RS háborús etnikai tisztogatás eredménye, ezért meg kell szüntetni, addig nem lesz béke Boszniában. Végül, amikor Dodik visszakerült a hatalomba, ő is elment egy nacionalista politikai irányba, és átvette ugyanazokat a szólamokat, amelyekkel szemben még a kilencvenes években ellenzéki politikusként lépett fel. És van még egy, nehezen megfogalmazható, de mélyebb rétege annak, hogy miért nem kelt életre a daytoni rendszer. Miközben ismerünk más multietnikus államokat, amelyek jól működnek. Nyilván Svájc jut elsőként eszünkbe, már csak a kantonális rendszer miatt is. De ott azért a lakosságot integrálja egy erős, évszázados állami identitás. Tehát

ott először mindenki svájci, és azután, vagy azon belül olasz, francia vagy német ajkú. Bosznia-Hercegovina népességében azt mondhatnánk, hogy ez a fajta Boszniához kötődés csak a bosnyák muzulmán lakosságra jellemző,

ők a népesség felét adják, viszont a szerbek és a horvátok alapvető identitása a tágabb etnokulturális nemzethez kötődik, tehát ők sokkal inkább érzik magukat az egyetemes szerb nemzeti közösség tagjának, és ehhez képest az egy alárendelt aspektus, hogy ők egyébként boszniai szerbek. Ugyanez van a horvátok esetében is.

– Tehát nincsen igazából boszniai identitás?

– Ma már nincs. Valamikor volt, tehát létezett, nyomokban ma is van persze. Jugoszlávia felbomlásával és az elmúlt évtizedek konfliktusai során gyakorlatilag ez elkopott.

– A magyar külpolitikának milyen érdekei vannak ebben a térségben, hogy határozottan Dodik mellé állt, és már hosszú évek óta mellette áll?

– Emögött nyilván van egyfajta gazdasági szempont is, de ennek nagyon nagy jelentőséget nem tulajdonítanék, mert ugye sem Bosznia egésze, sem azon belül külön a Republika Srpska nem olyan nagy falat, nem olyan biztos üzlet. Ráadásul a Republika Srpskával való intenzív viszony ápolása kontraproduktív a szarajevói hatóságok és Horvátország irányába is, de ennek ellenére a magyar külpolitika ezt beáldozza. A válaszért inkább érdemes a tágabb kontextust látni: azt, hogy Magyarország kiemelten fontosnak tartja a magyar-szerb kapcsolatok ápolását, és ennek csak egy része a Republika Srpskával való jó viszony fenntartása. De igazából nem önmagában Dodik a fontos, hanem Vučić. Van egy ideológiai rokonság is az érintett szövetségesek között.

A Nyugat-Balkánon is van egy sor illiberálisan gondolkodó vezető, akik mind figyelnek Magyarországra és Orbán Viktorra, és ezt a kapcsolatrendszert ápolgatják. Egy olyan illiberális nyugat-balkáni országcsoportot alkotnak, amelynek Magyarország, ha úgy tetszik, a vezérállama.

Lehet, hogy Magyarország nem nyugat-balkáni ország, de ezek a kisállamok követik a magyar modellt. Azért lenne fontos a magyar kormánynak a balkáni EU-bővítés, mert ha ezeket az országokat gyorsan felveszik, akkor mindjárt több szövetségese lenne a magyar kormányzatnak Brüsszelben.

– Ilyen szempontból szerencsés-e 70 TEK-est éppen most a Szerb Köztársaságba vezényelni kiképzésre, amikor egy ilyen éles feszültség alakul ki?

– Nem tudom, hogy van-e, és ha igen, milyen közvetlen összefüggés a TEK katonáinak megjelenése és a történtek között, de annak látszik. Mindenképpen van egy üzenetértéke, hiszen már nagyon régóta tudható volt, hogy mikor fogják kihirdetni az ítéletet. Az is várható volt, hogy milyen lesz, és hogy ebből vihar lesz.

Nyilván, ha egy korábban más kontextusban kötött egyezmény nyomán is mentek most ki, ennek így többletjelentése van.

De Orbán Viktor nyíltan is kiállt Dodik mellett.

– Dodikot elítélték, ezt az ítéletet ő nem fogadja el. Cserébe a központi szövetségi hatóságokat ki akarja tiltani a boszniai Szerb Köztársaság területéről, és azt is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina nem létezik többé. Ez így együtt eléggé ijesztő prognózist vetít elénk. Mégis mit gondol, mi várható itt az elkövetkező időszakban? Lehet-e ebből egy újabb polgárháború, háború, fegyveres konfliktus?

– Azt szokták mondani, hogy a Balkánon nem szabad jósolni, mert minden és mindennek az ellenkezője is lehetséges. Tehát nem zárnám ki a fegyveres eszkaláció veszélyét sem. De amennyire most meg tudjuk ítélni az eseményeket és a trendeket, legalábbis a közeljövőt illetően, ez nem valószínű. Az első reakciók még nagyon élesek és érzelemdúsak voltak, de azóta szerb oldalról is sokkal óvatosabb, hátrébb lépő vélemények jöttek. Mind Vučić, mind más szerb politikai vezetők azt mondták, hogy természetesen nem fogadják el az ítéletet, de mindenkit nyugalomra és párbeszédre szólítottak fel. Vučić maga is kijelentette, hogy kész Szarajevóval tárgyalni, miközben továbbra is fenntartja azokat a célokat, amelyeket korábban megfogalmaztak – például, hogy kitiltják a Republika Srpskából a szövetségi intézményeket, és esetleg megindítják a függetlenségi eljárást. De mégis egy árnyalatnyit enyhült a hőfok az első naphoz képest. Arra számítok, hogy

ez a huzavona folytatódni fog mind jogi, mind politikai színtéren, hiszen ez egy elsőfokú ítélet, amelynek egyelőre semmilyen közvetlen következménye nincs Dodik számára.

Egy évig biztosan eltart, mire eljutnak egy jogerős ítéletig – ha egyáltalán eljutnak –, és addig a politika is más irányt vehet. De az biztos, hogy a daytoni rendszer talán az elmúlt 30 évben még soha nem állt ekkora kihívás előtt, mint most. Vučić jóváhagyása nélkül Dodik önállóan nem fog semmilyen lépést megtenni.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Nem fogjuk megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozatot

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, és be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.