SZEMPONT

„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek

A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Láng Dávid; fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 27.

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt

A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.

Kapcsolódó

Hétvégére emelkedhet a Duna vízszintje

Csütörtökre várják az esőt Ausztriában, a Duna vízgyűjtő területeinek környékére. Ez nálunk is segíthet a folyó vízszintjének emelkedésében.