HÍREK
A Rovatból

„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – Jozef Roháč vallott

Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.


„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.

Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.

Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.

A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.

A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.

A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.

Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A NAV bekeményít: 170 ezer autós járművét vonhatják ki a forgalomból, ha nem lépnek június 30-ig
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a súlyos következményekre figyelmezteti a gépjárműadóval tartozó több mint 170 ezer autóst. Az adósok száma április óta 600 ezerről csökkent, a maradéknak június 30-ig kell lépnie.


Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.

Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.

Aki egyben fizetné ki a tartozását, azt szintén megteheti a mobilalkalmazásban bankkártyával, a kapott határozatban szereplő linken keresztül a NAV Ügyfélportálján, vagy banki átutalással.

Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.

Aki elmulasztja a befizetést és a részletfizetési kérelmet sem adja be a határidőig, az komoly következményekkel számolhat.

A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.

A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.

A gépjárműadó összegét egy új, inflációkövető szabályozás miatt 4,3 százalékkal emelték.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.


Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ukrán rendőrfőnök: Oroszország tinilányokat bérel fel katonák megmérgezésére
Ivan Vihivszkij ukrán rendőrfőkapitány szerint az orosz titkosszolgálatok egyértelmű sémát követve bérelnek fel fiatal nőket gyilkosságokra. A hatóságok idén már hat ilyen esetet azonosítottak.


Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.

A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.

„Megtervezett gyilkosságokról van szó, amelyeket az agresszor állam különleges szolgálatai szerveznek, és ukrán állampolgárok hajtanak végre” – mondta a rendőrfőkapitány.

A hatóságok szerint idén hat ilyen kísérletet azonosítottak, amelyek közül egyet sikerült megelőzniük. A legutóbbi ismert ügy Zsitomirban történt, ahol múlt csütörtökön egy 27 éves katona holttestét találták meg egy bérelt lakásban. Egy nappal később, pénteken a rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves lányt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásra metadont kevert a katona italába.

Ivan Vihivszkij külön üzent a végrehajtóknak és a szülőknek is. A megbízások elvállalóit arra figyelmeztette, hogy a pénz ígérete nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A szülőket pedig arra kérte, fordítsanak figyelmet gyermekeik online kommunikációjára, különösen, ha ismeretlen forrásból jutnak pénzhez vagy gyanús megbízásokat teljesítenek.

„Az orosz titkosszolgálatok az ilyen végrehajtókat felhasználható eszköznek tekintik, a sorsuk nem érdekli őket” – fogalmazott.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán vádak megjelenésekor nem kommentálta az ügyet. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja Kijevet, hogy merényleteket és robbantásokat szervez orosz területen.

Kedden a moszkvai területen autóba rejtett bomba ölt meg egy magas rangú orosz tábornokot az orosz hatóságok közlése szerint, ami tovább erősíti a háború alatt zajló kölcsönös vádaskodást és a titkosszolgálati akciók körüli híreket.

Via Reuters


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
5 magyar is felkerült a Forbes sikerlistájára, Karikó Katalin és Soros György is Amerika legsikeresebb bevándorlói között
A Forbes amerikai kiadása közzétette a 250 legsikeresebb bevándorlót rangsoroló listáját, amelyen öt magyar is szerepel. Az élen Arnold Schwarzenegger és Elon Musk áll.


Öt magyar név is felkerült a Forbes frissen közzétett Immigrant 250 listájára: Péterffy Tamás a 7., Karikó Katalin 24., Soros György pedig a 16. helyen áll. A rangsor, amely az Egyesült Államok legsikeresebb bevándorlóit gyűjtötte össze, egyértelműen mutatja, hogy a magyar származású üzletemberek és tudósok maradandó nyomot hagytak Amerikában – derül ki a Forbes amerikai kiadásának szerdán publikált listájából.

A lista élén Arnold Schwarzenegger áll, aki testépítőből lett filmsztár, majd Kalifornia kormányzója. Őt követi a dél-afrikai származású Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője, a harmadik helyen pedig a Google orosz születésű társalapítója, Szergej Brin áll.

A legelőkelőbb helyen szereplő magyar a Forbes rangsora szerint a 7. helyezett Péterffy Tamás, az elektronikus kereskedés egyik úttörője, akinek cége, az Interactive Brokers 2025. augusztus 28-án került be az S&P 500 tőzsdeindexbe.

A 16. helyen Soros György befektető és filantróp áll, akinek évtizedes alapítványi tevékenységét és társadalmi hatását emelték ki. A 24. helyre került Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus, az mRNS-technológia egyik kifejlesztője.

A listán szerepel még a 108. helyen Udvarházy István (Stephen Udvar-Hazy), a repülőgéplízing-iparág megújítója, aki 2025. május 2-án vonult vissza cége operatív vezetéséből, valamint a 167. helyen Simonyi Károly (Charles Simonyi), a Microsoft Word és Excel fejlesztésének egykori vezetője.

A Forbes az USA függetlenségének 250. évfordulója alkalmából indított sorozat részeként állította össze a rangsort, amelyben nem pusztán a vagyont, hanem a gazdasági, kulturális és társadalmi hatást is figyelembe vették.

A lista üzenetét jól példázza az Nvidia chipgyártó cég tajvani származású vezérigazgatójának, Jensen Huangnak a gondolata: „Az Nvidia csodája – amelyet mindannyian, valamint a világ minden tájáról származó briliáns kollégák építettek fel – nem lenne lehetséges a bevándorlás nélkül.”

A Forbes idén az USA 250 éves évfordulójára tematikus „Forbes 250” sorozatot futtat, amelynek részeként az innovátorok és az önerőből lett sikeres amerikaiak listája után jelent meg a bevándorlókról szóló összeállítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk