Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül

Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.