SZEMPONT
A Rovatból

Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül

Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.



Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori  nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk