SZEMPONT
A Rovatból

Jobbak mint az állami, mégsem kapnak elég pénzt a családi bölcsődék

Egyszerre küzdenek túlszabályozottsággal és alulfinanszírozottsággal a családi napközik helyén létrejött családi bölcsődék.
Abcúg.hu, Mizsur András írása - szmo.hu
2018. január 20.



Úgy érzik, hiába nyújtanak rugalmasabb és személyre szabottabb ellátást, mint a rendes bölcsődék, az állam mégsem támogatja őket kellően, sőt, felesleges előírásokkal csak tovább nehezíti a helyzetüket.

Nagy lendülettel vágott bele a napközbeni gyermekellátás átalakításának a kormány 2015-ben: egy törvénytervezet alapjaiban szabta át az addig jól működő családi napközik rendszerét. Az intézkedéscsomag első lépéseként 2017 január elsejével megszüntették azt a lehetőséget, hogy a szülők három évnél idősebb gyereküket két évig még az állami óvoda helyett úgynevezett családi napközibe járassák.

Testreszabott szolgáltatás

Korábban, a maximum 7 fős csoportokkal működő családi napközik az egészen pici, 20 hetes gyerekektől kezdve egészen az 5 évesekig biztosítottak napközbeni ellátást. A túlnyomórészt civil szervezetek és vállalkozások által fenntartott családi napközik azért is voltak népszerűek a családok körében, mert az állami óvodákhoz képest – ahol a tapasztalatok szerint nem ritkák a 30 fős csoportok – családias körülmények között, kisebb létszámmal működtek, vagyis személyre szabottabb ellátást tudtak nyújtani a gyerekeknek. Volt, ahol különböző fejlesztő foglalkozásokat vagy nyelvoktatást is kínáltak. Másrészt rugalmasabb szolgáltatást nyújtottak, mint az állami intézmények; arra is volt lehetőség, hogy a szülők csak bizonyos napokon vigyék a napközibe gyereküket.

A KSH statisztikái szerint a változás több mint 2000 gyereket érinthetett – a családi napközikbe járatott gyerekek 30-40 százalékát. Korábban azért hagyták meg ezt lehetőséget a családoknak, mert egyes településeken a férőhelyhiány miatt a gyerekek nem fértek be az állami óvodába vagy rosszabb esetben eleve nem is volt óvoda.

Sokan akkor attól féltek, hogy a három évnél idősebb gyerekek után járó állami normatíva elvesztésével tönkremennek. Elsősorban azok aggódtak, akik nonprofit alapon, alacsonyabb térítési díjakkal működtek. Mára kiderült, hogy az 1100 családi napközi közül kb. 150-200 esett áldozatul a kormány intézkedésének.

Nem ez volt az első szigorítás ezen a területen. A családi napközik eredetileg iskolásokat is fogadhattak, egészen 14 éves korig: délutáni foglalkozásokat tartottak nekik, leckeírást, korrepetálást például. Ezt a korosztályt azután zárták ki a családi napközikből, hogy néhány éve bevezették a 16 óráig tartó kötelező iskolai benntartózkodást.

Nem könnyű az állami intézményekkel versenyezni

A 2015-ben bejelentett intézkedés lehetőséget adott a családi napköziknek, hogy családi bölcsődeként működjenek tovább, immár csak és kizárólag 3 évnél fiatalabb gyerekekkel: körülbelül 850-900 szolgáltató választotta ezt a lehetőséget. Beszéltünk olyan vidéki napközissel, akinek nem okozott gondot az átállás, mert a családi napközi mellett óvodát is üzemeltetett, tehát “házon belül” maradtak a túlkorosnak számító gyerekek.

Látszólag tehát a bölcsődévé alakult családi napközik zöme háborítatlanul vészelte át az átalakítást. Az Abcúg által megkérdezett családi bölcsődék vezetői mégis úgy érzik: az állam továbbra is azon van, hogy kiszorítsa ezeket az alternatív ellátási formákat a területről.

bolcsi 3 pixabay

Egy Szegedhez közeli városban korábban több családi napközi is működött, mostanra egyetlen maradt talpon, családi bölcsődeként. (A családi bölcsődék pontos helyét és vezetőik nevét kérésükre nem jelöltük meg.)

"Mi is küzdünk" – mondta Gabriella, a bölcsőde vezetője, aki szíve szerint már bezárt volna, de még köti egy korábban elnyert pályázati előírás, ami minimum 5 év üzemeltetést tett kötelezővé a támogatás fejében.

Az egyik problémát az jelenti, hogy egyre több óvoda indít mini csoportokat, ahová már a 2-2,5 éves gyerekeket is felveszik. Emiatt kevesebben jelentkeznek hozzá, a családi bölcsődébe: korábban telt házzal mentek, most alig tudják feltölteni a csoportokat, így az amúgy is szűkös állami normatíva még szűkösebbé vált. Nemrégiben is azzal szembesült, hogy több olyan gyereket is végül az óvodába írattak be, akiket eredetileg hozzá hoztak volna a szülők.

Nem könnyű versenyre kelni az állami bölcsődékkel, illetve óvodákkal, hiszen azok – papíron legalábbis – ingyenesek, szemben a családi bölcsődével, ahol térítési díj is van. A kormány által előszeretettel hangoztatott óvodai és bölcsődei férőhelyfejlesztés csak tovább szűkíthette a családi bölcsődék mozgásterét: az említett Szeged közeli városban 2009-ben nyílt az első óvoda, de már épül a második. Várhatóan tovább növeli majd a versenyhelyzetet, hogy 2018 végéig minden önkormányzatnak bölcsődét kell biztosítania, ha legalább 5 gyerek igényli ezt, vagy 40-nél több 2 éven aluli gyerek él a településen. A jelenlegi szabályozás csak a 10 ezer főnél nagyobb településeket kötelezi erre.

"Jól kell kevernünk a kártyákat"

Ebben a helyzetben az lenne a megoldás, ha díjat emelne a családi bölcsőde, de a szülők fizetőképességét látva, nem meri ezt meglépni Gabriella. Régebben nagy segítség volt, hogy iskolások is jártak a napközijébe, így ki tudna bekkelni a nehezebb időszakokat. Nem csak ő küzdhet ezzel a problémával, mondta a családi bölcsőde vezetője. Erre utal az is szerinte, hogy az utóbbi időben rengeteg eladó bölcsődei játékot és bútort hirdetnek a Facebookon.

Hasonló tapasztalatokról számolt be egy Szekszárdtól körülbelül 30 kilométerre található városban működő családi bölcsőde fenntartója, Zsófia. Mivel maga is részt vesz a családi bölcsődék ellenőrzésében, így nemcsak helyből, hanem az ország más pontjairól is vannak információi. Volt olyan időszak, amikor hetente kapott híreket arról, hol zárt be egy újabb családi bölcsőde, válaszolta kérdésünkre, miszerint mennyire tekinthetőek általánosnak az imént vázolt problémák.

Nála is teljesen változó, mikor tudja feltölteni a létszámot. “Jól kell kevernünk a kártyákat” – tette hozzá a nehéz helyzetre utalva. Pedig két év alatt majdnem 100 ezer forinttal emelkedett az éves állami normatíva összege (2016-ban ez 268 ezer forint, tavaly 346 ezer forint volt, idén 360 ezer forintra emelkedett) , de még így sem elég arra, hogy kényelmesen meg tudják oldani a bölcsőde működtetését, mondja Zsófia.

bolcsi 2 pixabay

Ez mindössze arra elég, mondta, hogy kifizesse a járulékokat, de a béreket, a rezsit, a bérleti díjat már nem tudja ebből kihozni – ezeket a költségeket már a térítési díjból (egész hónapra 28 ezer forint, plusz az étkeztetés) kell kigazdálkodnia. “Az elmúlt hónapokban a túlélésre játszottam. Ha ki tudtam fizetni az alkalmazottak bérét, már boldog voltam.” Szerinte főleg az övéhez hasonló kisvárosokban működő családi bölcsődék lehetnek nehéz helyzetben, mert Budapesthez vagy a vidéki nagyvárosokhoz képest kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a csökkenő gyereklétszám mellett térítési díjat emeljenek, így pótolva kieső bevételt.

Elveszíti családias jellegét

Megkerestünk budapesti családi bölcsődéket is. Abban ők is egyetértettek, hogy az állami finanszírozás kevés, főleg annak fényében, hogy az átalakítás következtében szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, és ez plusz költségekkel jár. Egy harmadik kerületi bölcsis úgy fogalmazott, hogy az állami normatíva “nevetséges összeg”, még arra sem elég, hogy egy dolgozója bérét fedezze. Még inkább így van ez, mióta a gondozók szakképesítéssel rendelkező dolgozónak számítanak, ennek megfelelően a bérüket is 40-50 ezerrel forinttal meg kellett emelnie. Mint mondta, érthetetlen, miért nem támogatja az állam jobban a családi bölcsődéket, miközben az állami intézményekkel összehasonlítva ők hatékonyabban működnek.

Vidéki társaikkal szemben ők képesek lennének árat emelni, mert komoly igény van erre a típusú ellátási formára, és meg is tudják fizetni a szülők, mondták a megkérdezettek: találtunk egy zuglói családi bölcsődét, amelyik állami normatíva nélkül, pusztán a 45-75 ezer forintos szülői befizetésekből tartja fenn magát. A tapasztalat az, hogy bár vannak olyan kerületek, ahol még mindig a férőhelyhiány okoz gondot, az a jellemzőbb, hogy rugalmasság és a kis létszám miatt választják a családi bölcsődéket. Az egyik kispesti családi bölcsőde vezetője mesélte, hogy még meg sem született a baba, de a szülők már bejelentkeztek hozzá.

Nemcsak financiális kihívásokkal kell megküzdniük a családi bölcsődéknek. Az elmúlt években sokat változtak a területet érintő jogszabályok is, amihez nem volt könnyű alkalmazkodni, mondta egy családi bölcsődékre szakosodott mentor. Egy fővárosi bölcsis példaként említette, hogy év elejétől mindkét szülőtől munkáltatói igazolást kell kérniük, korábban nem volt szükség erre. Más nehezítésként élte meg azt is, hogy az új előírások növelték az egy gyerekre jutó négyzetméterek számát, így nehezebb lett megfelelő lakást találni a családi bölcsődéknek.

Másrészt a névváltással a családi bölcsődék a bölcsődei szolgáltatásokat nyújtók közé sorolódtak, ami azzal járt, hogy egy törvényben meghatározott, egységes alapprogramot kellett alkalmazniuk. A mentor szerint ez azzal járt, hogy sokkal kötöttebbé vált a korábban pont a szabadabb működése miatt kedvelt ellátási forma, illetve veszített családias jellegéből, ami a másik nagy erőssége volt anno a családi napköziknek. “Lehetnek átrendeződések” – válaszolta, mikor arról kérdeztük, a nehézségek miatt elképzelhető-e esetleg egy bezárási hullám.

Nyitókép: Abcúg.hu, képeink illusztrációk, fotók: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk