Jámbor András: Havasi Bertalannál fontosabb az egészségügy helyzete

A Nyugat-Európából közelítő hőhullám közepette Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Facebookon hívta fel a figyelmet a hőség elleni védekezés leghatékonyabb, természetes eszközére.

Bejegyzését egy kérdéssel indította: „Mi az egyetlen, ami TÉNYLEG hűti a településeinket az elviselhetetlen hőhullámokban, és védi az életünket? A nagy, lombos #fák.”

Szerinte a fák a párologtatás révén hűtenek, amely az egyetlen természetes hűtő folyamat, mivel hőt von el. A fák a talaj mélyéről felhozott vízzel hűtik a városi fák, és minél idősebb egy fa, annál ügyesebben éri el ezeket a vízkészleteket. A hűtőhatás egyenesen arányos a levelek összfelszínével.

A klímakutató egy műholdas felvételt is említett, amely szerint Brüsszelben, ahol 47 fokos felszínhőmérsékletet mértek, a közeli városi erdőben csupán 24 fok volt. „Ez a hatás az utcáinkon ugyanúgy működik!” – írta.

A mostani, nyugat-európai hőhullámot a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is dokumentálta pénteken. A Copernicus Sentinel–3 műhold keddi felvételei látványos felszíni hőmérsékleti kontrasztokat mutattak, az EU űrprogramjának anyagai szerint pedig ez a felszínhőmérséklet (LST) jó mutatója a burkolt területek felmelegedésének.

Róna Péter a Klikk TV-nek adott interjújában mondta el, mit gondol a Tisza-kormány Tisztítótűz-művelet néven emlegetett intézkedéseiről és az alkotmányozás folyamatáról.

A közgazdász összességében támogatja a Tisztítótűz-műveletet, de van egy komoly kifogása. Szerinte Sulyok Tamás lemondatása, Polt Péter eltávolítása és a 70 éves korhatár visszaállítása az Alkotmánybíróság esetében akkor lenne igazán értékelhető, ha a kormány ezzel egy időben bejelentette volna az alkotmányozási folyamat elindítását.

Úgy véli, két részre kell bontani az intézkedéseket: az egyikbe tartoznak azok, amelyek a kormány működéséhez szükségesek, mint Sulyok Tamás és Polt Péter elmozdítása, a másikba pedig azok, amelyek egyáltalán nem sürgősek. Ide sorolta a miniszterelnöki tisztség 8 évre és a képviselői mandátum 12 évre korlátozását.

A professzor szerint a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a rendszerváltás utáni időszakra, amikor az Antal-kormány és a kerekasztal is új alkotmányt ígért, de abból végül nem lett semmi. Az akkori politikai elit, elsősorban az SZDSZ, végül megtartotta a régi alkotmányt, amelynek alapvető koncepcióját, az összpontosított hatalmi szerkezetet nem bontották szét. „Ennek következtében jött a NER, és továbbra is fennáll az a helyzet, hogy Magyarország jogrendszere puszta, nyers erőre támaszkodik, nincs megfelelő alkotmánya, egy központosított erőről van szó, amelyik irányítja az országot” – mondta.

Róna Péter szerint teljes mértékben alaptalan az az uralkodó elmélet, hogy a kétharmados többség egyben alkotmányozó többséget is jelent.

Logikája szerint, ha az alkotmány feladata a hatalom önkényének korlátozása, akkor abszurd lenne éppen a hatalomra bízni ennek a korlátozásnak a kidolgozását. Ehelyett egy olyan, politikától független testületet javasol, amely a társadalom széles körű bevonásával dolgozná ki az új alaptörvényt. Ez a testület a modern kommunikációs eszközök segítségével folyamatosan egyeztetne a polgárokkal olyan kérdésekről, mint az egy- vagy kétkamarás parlament, vagy a közvetlen elnökválasztás. „Ez a testület nem politikai testület, a tagjai nem megválasztott tisztséget betöltő politikusok, hanem a társadalom különböző rétegeinek, érdekcsoportjainak, szervezeteinek és szakértőinek a tömörülése. Ezt így csinálták a németek ’47-ben” – mondta példaként.

Ugyanakkor elismerte, valós veszély, hogy a magyar társadalom esetleg nem tudna élni egy ilyen lehetőséggel. „És akkor megint ott vagyunk, hogy kell egy erős kezű vezér, és nem lesz Magyarországnak jogállama” – vázolta a lehetséges negatív forgatókönyvet.

A képviselői mandátum korlátozásával tartalmilag egyetért, de a módját elfogadhatatlannak tartja. Kifogásolta, hogy a javaslat nem volt része a választási kampánynak, így a kormánynak nincs rá mandátuma, a közvéleménynek adott ötnapos vitaidőt pedig súlyos hibának tartja. „Az, hogy öt napot ad a közvéleménynek, a nemzetnek arra, hogy ezt megvitassa, ez egy nagyon-nagyon rossz jel. Ez egy hiba” – hangsúlyozta.

Azzal az alapelvvel, hogy mindenki választható, Róna Péter nem ért egyet. „Az az elv, de az az elv nem jó” – jelentette ki, majd az ókori görögökre és rómaiakra hivatkozott, akik szintén korlátokat szabtak a tisztségviselésnek. Szerinte a hatalom idővel elkerülhetetlenül korrumpál, aminek intézményes és személyes határokat kell szabni.

– szögezte le.

A professzor szerint a kormány hibái nem a Fidesz visszatérésének esélyét növelik, hanem egy másik veszélyt hordoznak magukban.

Ezt a gyanúját az alkotmányozás elnapolására alapozza, ami a '89-90-es tapasztalataira emlékezteti. Akkor a hatalom korlátozásának szószólói a hatalomba kerülve éppen annak maximalizálására törekedtek. „Én azért aggódom, hogy Magyar Péterék most megszerezték a hatalmat – nagyon helyes, nagyon örvendetes, támogatom őket ebben –, de nagyon megkedvelik a hatalmat, és nem akarják annak bármiféle korlátozását elviselni.”

A 70 éves korhatár visszaállítását az Alkotmánybíróságon helyesnek és indokoltnak tartja. Elmondta, hogy ha ez a szabály érvényben lett volna, amikor őt köztársasági elnöknek jelölték, akkor is egyetértett volna vele.

Róna Péter szerint a legutóbbi választás történelmi mérföldkő, mert Magyarországon a rendszerváltások eddig mindig külső események következtében jöttek létre. „Április 12-ig ez az első olyan történés a magyar történelemben, amikor a magyar társadalom a saját erejéből buktatott meg egy nem kívánt rendszert. Nagyon fontos” – állapította meg. Emiatt optimista a jövőt illetően, de saját feladatának tartja, hogy felemelje a szavát, ha a kormány rossz irányba lép.

Úgy érzi, a rendszerváltás óta először a magyar közvéleményt komolyan érdeklik a közügyek, és bele is akarnak szólni. „Én egy független szellemiségű egyén vagyok, és hozom, amit tudok ehhez a vitához. Amíg van iránta érdeklődés – és úgy tapasztalom, hogy van –, addig ezt fogom csinálni” – zárta gondolatait.

VIDEÓ: Róna Péter: A nép buktatta meg az Orbán-rendszert

Hajós András a Klikk TV-nek adott interjút, amelyben a TV2 helyzetéről és a politikai elszámoltatás szükségességéről beszélt.

Ahogy mi is megírtuk, a tévés nemrég egy rákos nagymamához hasonlította a TV2-t, akit nem elfelejteni, hanem ápolni kell. Később azonban pontosított, és

Úgy véli, lényegében ennyi baj volt a televízióval hivatalosan, erkölcsileg és jogilag. Hozzátette, majd a közönség meglátja, hogy egy valódibb, jogosabb híradó készül-e a jövőben.

Szerinte ha a politikai hirdetésekből és elfogultságból származó pénzcsapok elzáródnak, akkor „előállhat egy olyan helyzet, amelyben egy kereskedelmi tévé egyenlő esélyekkel indul más kereskedelmi tévékkel szemben a nézők kegyeiért”. Arra a felvetésre, hogy a csatorna körüli, állami forintokból finanszírozott ügyletek is problémát jelentenek, úgy reagált, nincs kifogása az ellen, hogy a jogsértéseket kivizsgálják. A saját szerepével kapcsolatban elmondta:

Hajós szerint most egy folyamat fog végbemenni. „Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez a bizonyos nemzeti vagyonvisszaszerzés és igazságtétel, a Tisztítótűz hogyan válik majd be” – fogalmazott. Úgy véli, a politikának és a társadalomnak is van erre igénye, és ennek a tisztítótűznek addig kell égnie, ameddig tart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a TV2-ben rengeteg embernek van szellemi teljesítménye, és nem lehet egyszerűen „beszántani”.

Az elszámoltatás mélységével kapcsolatban feltette a kérdést, hogy a vizsgálatok meddig menjenek vissza az időben. „Erről beszélek, hogy akkor most mekkora a tisztítótűz? Meddig megyünk vissza? Miért nem? Miért nyugszunk bele, hogy azt nem vizsgálják?” – utalt a csatorna tulajdonosváltásainak körülményeire. Szerinte felkapja a fejét az ember, ha valaki gázszerelőből tévétulajdonos lesz, de akkor is, ha tévétulajdonosból lesz gázszerelő.

Úgy gondolja, az új politikai vezetésnek el kell döntenie, mekkora lángon járatja a tisztítótüzet, és meddig akar elmenni.

Hajós egy személyes példán keresztül vázolta fel, mit jelentene számára a valódi elszámoltatás. „Ha valaki azt mondaná, hogy olyan rendbetétel jön, amely szerint nekem is vissza kell adnom azt a pénzt, amit a TV2-n kerestem – vagy annak egy részét –, mert ez jogilag bizonyítható, akkor nagyon ideges lennék, kellemetlen lenne, és nehezen tudnám visszafizetni, de a lelkem egy része azt mondaná, hogy ebben filozófiai értelemben van igazság.”

Eljátszott a gondolattal, mi történne, ha a NER elitjének külföldön tanult gyermekei egyszer visszatérnének Magyarországra vállalkozni. Úgy véli, a vagyonvisszaszerzés során itthon megtalált pénz csak a jéghegy csúcsa. Feltette a kérdést, hogyan kellene viszonyulni ezekhez a fiatalokhoz.

Szerinte a magyar közélet és politika nagyon régóta először foglalkozik érdemben az igazságtalanságokkal, és úgy véli, az elszámoltatással egészen a rendszerváltás utáni vadprivatizációig vissza kellene menni. Elismerte, hogy ez egy lassú és türelmes folyamat lesz. „A demokráciában az a nehéz – és ezért népszerűtlen is –, hogy szabályok szerint kell menni, meg kell hallgatni mindenkit; a demokrácia lassú.” Úgy látja, a korábbi évtizedekben az emberek nem figyeltek oda a gazdasági folyamatokra, mert lefoglalta őket az újonnan jött szabadság. „Most már azért van rutinunk” – tette hozzá.

Hajós András szerint a magyar szavazók jelentős része sokáig önző anyagi elvek alapján döntött, de ez megváltozott. Úgy véli, az embereknek és egy országnak nemcsak anyagi jólétre, hanem igazságra is szükségük van.

Szerinte a Fidesz ezt képtelen belátni a megújulási kísérletei során. Végül egy hasonlattal zárta gondolatait, amelyben a népet egy lányhoz, a politikai erőket pedig a kérőkhöz hasonlította, feltéve a kérdést, hogy a bunkó, de gazdag udvarlót választjuk-e, vagy a virággal és szerenáddal érkező szegény egyetemistát.

A TISZA Párt vezette kormány első hat-hét hetéről beszélgetett Rónai Egonnal Kéri László politológus a Konkrétan Rónai Egonnal című műsorban. Kéri szerint nagyon vegyes élményei vannak erről az időszakról, és bár látott már néhány kormányváltást, úgy véli, ilyen eseménydús időszak még nem volt. „Nem volt még olyan száz nap, amelyiknek az első hat hetében ennyi minden történt volna” – jelentette ki, felsorolva többek között a médiatörvényt, az alkotmánymódosítást, a köztársasági elnök eltávolításáért és az uniós pénzek visszaszerzéséért tett lépéseket.

A politológus szerint több dolog keveredik most a politikai térben. Az egyik a választási győzelem utáni felfokozott várakozás, hogy egy más világ jön, ami után csalódást okozhat a felismerés, hogy a változás „nagyon babrás” aprómunka. Ezt a munkát ráadásul olyan emberek végzik, akiknek szerinte semmi közük nem volt korábban a politikai döntési szférákhoz, így most tanulják a kormányzást. Úgy fogalmazott, a miniszterek mindegyike nyugodtan kitehetné a fejére a tanulóvezető táblát.

A másik tényező a parlament, ami Kéri szerint kiszorít minden más témát a politikai kommunikációból, mert a látványos szócsaták felülírják a fontosabb híreket is.

A Fidesznek ez az egyetlen lehetősége maradt a láthatóságra, ezért vállalják a konfrontációt. Magyar Péter egy vadonatúj politikai diskurzust teremtett, amihez a Fidesz-KDNP frakcióban nagyon kevesen tudnak alkalmazkodni.

Ugyanakkor dilemmát okoz Kéri számára, hogy a kormányfő miért emel fel magához jelentéktelen politikusokat. „Nem veszi észre Magyar Péter, hogy századrangú fideszeseket avat egyenrangú vitapartnerré” – mondta, hozzátéve, hogy ez aránytalanul sok energiát vehet el az érdemi kormányzati munkától.

Az is igaz, hogy a választói tábor elvárja a számonkérést. „Péter, igenis, torold meg rajtuk a 16 évet. Újra meg újra, lássuk, megszorongatod” – gondolják. A tábort pedig egyben kell tartani. Sok olyan munka van, ami nem látványos, nehéz megmagyarázni. „Tehát ha együtt értelmezem a kommunikációs teret, akkor érteni vélem a funkcióját ennek, de végig ott van bennem valahogy, hogy ez sok.”

Kéri úgy látja, Magyar Péter aránytalanul nagy terhet vállalt eddig a diskurzusban, „és ezt nem tartom szerencsésnek az egész 141 fős frakció szempontjából sem, a kormányzó elit szempontjából sem.” Kéri szerint be kellene dobni a 16 minisztert is, meg a frakció vezetőjét, lenne egy-két tucat ember, aki ugyanígy be tudna szállni a politikai viaskodásba.

A képviselők választhatóságának 8 vagy 12 évre korlátozását a politológus gumicsontnak gondolja, amiről nyugodtan ráérnének egy-két évvel később dönteni. Kéri László szerint

Úgy látja, hogy az alkotmányjogászok egy része azt kérdezi, mi a mostani változások alkotmányos alapja, míg a másik része szerint ilyen rövid idő alatt nem lehet új alkotmányos realitásokat teremteni.

Ezt a nyomást a Tiszában is érzik, ezért beszélnek arról, hogy a jövő év az alkotmányozás folyamatáról szól majd. „Talán a jövő év végére túljutnak a szakmai és társadalmi konzultáción, de azért ez egy belső feszültség. Úgy kell csinálni a mindent felforgatást, hogy el kell hitetni, hogy alkotmányosan neked ehhez jogod van, miközben ennek a magyarázata nagyon sokszor hihetetlen komplikált, és az átlagember számára szerintem teljesen érthetetlen, sőt, sokszor a jogászoknak is.”

Kéri szerint mostanára tisztult le, hogy ez kétlépcsős folyamat lesz. Először ad-hoc módon hozzányúlnak alapvető alkotmányos szabályokhoz, például Sulyok Tamás esetében, tudván, hogy ez egyszeri módosítás, ami a most szükséges személycserékhez köthető, de

A politológus ennek kapcsán arról is beszélt, egyetért azokkal a jogászokkal, akik a történteket nem kormányváltásnak, hanem egyfajta rendszerváltásnak tekintik. Ő maga választási forradalomról beszél. Ennek legfőbb bizonyítékának az egyéni választókerületekben elért 96-10 arányú győzelmet tartja. „Magyarország népe elsöprő többségben, 96–10 arányban úgy szavazott, hogy nem rátok, hanem a ti kihívótokra” – szögezte le.

Ebből szerinte az a felelősség adódik, hogy a kormánynak naponta bizonyítania kell a változást, ami a mindennapokban, például az oktatás vagy az egészségügy területén rendkívül nehéz, évtizedes feladat. A rendszerváltás szimbolikus megjelenítése most két dologban rejlik: a régi rendszer vezetőinek eltávolításában és az ellopott vagyon visszaszerzésében.

Kiemelte, hogy a politikai és a jogi felelősség nem ugyanaz. Míg előbbit könnyű megállapítani, utóbbihoz bizonyítékok kellenek. Úgy véli, a megszorongatott fideszes vezetők egy része vádalku keretében döntési helyzetbe kerülhet: vagy vállalják a felelősséget, vagy felfedik, hogy politikai utasításra cselekedtek. Ez szerinte egészen Orbán Viktor íróasztaláig vezethet.

Úgy látja, sokan felteszik majd a kérdést: „Most én vigyem el a balhét? Engem fognak lecsukni 5–6 évre? Miközben tudhatják, hogy ez nem az én ötletem volt.” A politológus szerint lesznek olyan ügyek, mint a lélegeztetőgép-beszerzés vagy a letelepedési kötvények, ahol a több százmilliárdos kár miatt nem lehet megállni a politikai felelősség megállapításánál.

Kéri László szerint a kormány harcias retorikát alkalmaz a korábbi rendszer igazságszolgáltatási szereplőivel szemben, és úgy látja, a politikai változás óta a nyomozó hatóságok szabadabban végezhetik a munkájukat. Ezt példázza szerinte a pártokon átívelő óbudai korrupciós ügyben történt előrelépés is, ahol a rendszerváltás után letartóztatások és gyanúsítások történtek.

Egy részük alkut kötne, és miközben felajánlhatják a 3-400 milliárdos vagyonuk nagy részét, állami irányítás alá kerülhetnek a cégeik, nehéz elképzelni, hogy nem vetődik fel a politkai felelősség. „Nehéz lett itt majd úgy szembesítenie ennek az oligarcha garnitúrának a megváltozott realitásokkal saját magát, hogy megint ne Orbán Viktorhoz vezessen az egész.”

A színvallás során segíteniük kell lebontani az érdemtelenül szerzett vagyonukat, vagy „dönthetnek úgy, hogy kitartanak a régi főnök mellett”, de mit kapnak cserébe?

Ezt bizonyítja szerinte Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya kétségbeesett levele a magyar oligarchákhoz.

A politológus szerint a Fidesz világának lebomlási folyamata párhuzamosan zajlik az új hatalom kiépülésével, ami egy rendkívül zavaros, nehezen követhető időszakot eredményez. Újra kell tanulnia az elemzés szakmáját, mert a jelenlegi helyzetben minden folyamatnak több elágazási pontja van.

Kéri négy dolgot tart kulcsfontosságúnak, ami alapján mérni lehet a kormány első száz napjának sikerességét. Az első az uniós pénzek visszahozása, a második a politikai vezetői garnitúra lecserélése, a harmadik Magyarország visszavezetése a nyugati szövetségi rendszerbe, a negyedik pedig a vagyonvisszaszerzési folyamat.

Az uniós pénzek visszaszerzéséről azt mondta,

Külpolitikai téren szerinte meglepően gyorsan halad a kormány. „Nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt vissza lehet vinni, és én rendszeresen nézem a nyugati médiát, hogy vissza lehetett szerezni a nyugati média mérvadó körének a szimpátiáját” – mondta. A vagyonok kérdésében pedig úgy látja, védhetetlen, hogy a leggazdagabbak a válság alatt megduplázták a vagyonukat, miközben a lakosságot meggyötörte az infláció.

Az olyan szociális ígéretek teljesítése, mint a családi pótlék emelése vagy a minimálnyugdíj növelése, Kéri szerint nagyban függ az uniós pénzektől és a jövő évi költségvetéstől. Úgy véli, a választók türelme politikai művészet kérdése, de a gazdasági folyamatok alapján nem tartja reménytelennek, hogy a kormány olyan lépéseket tegyen, amelyekkel el tudja hitetni a lakossággal, hogy van előrelépés.