prcikk: Itt a Tisza Párt programja - átolvastuk a 200 oldalt, és most bemutatjuk, hogyan képzelik el Magyarországot | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Itt a Tisza Párt programja - átolvastuk a 200 oldalt, és most bemutatjuk, hogyan képzelik el Magyarországot

Szombaton Magyar Péter és a Tisza Párt szakértői bemutatták a párt programját, ami konkrét célokat fogalmaz meg a következő évekre, amennyiben megnyerik a választásokat. Területről területre mutatjuk be, mik a terveik.


Az első intézkedések

A program első részében a TISZA Párt számos vállalást tesz az első hónapokra. Ígéretet tesznek arra, hogy bemutatják a gazdaság, az egészségügy és az oktatás valós állapotát, a titkos kormányhatározatokat, hazai és nemzetközi szerződéseket, hitelfelvételeket, eltitkolt megállapodásokat. Nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit, és nyilvánosságra hozzák a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnöksége alatti vagyonkezeléséhez kapcsolódó teljes iratanyagot

Azt írják, zéró toleranciát hirdetnek a korrupció minden formájával szemben, felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és teljes erővel elkezdik az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárását. Azt tervezik, helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, újraalkotják az állam jogszerű működését garantáló intézmények rendszerét, hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, és elkezdik beindítani a gazdaságot.

Elindítják az adócsökkentési, nyugdíjemelési és szociálistámogatás-emelési programjukat.

Felderítik az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, független, parlamenti felhatalmazású vizsgálóbizottsággal és szakértők bevonásával.

Ígéretet tesznek rá, hogy helyreállítják a nemzetközi kapcsolatrendszerünket hagyományos szövetségeseinkkel (Visegrádi Négyek, Európai Unió, NATO), leállítják az Európai Unióból való kisodródásunk folyamatát, jelentést készítenek a nem szövetségesi külföldi befolyás mértékéről nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági tekintetben.

Csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.

Szintén az első hónapokban a terveik szerint helyreállítják a demokratikus jogállami működést, megszüntetik a politikai propagandát, visszaállítják a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. A kormányalakítást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, és csak azután indítják újra, miután megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.

Gazdaság

A program a gazdaság működésének átalakítását és a megélhetés biztonságának megteremtését tűzi ki célul. Úgy látják, a gazdaság akkor lehet sikeres és fenntartható, ha kiszámítható szabályok mentén működik, a verseny tisztességes, az állam pedig nem kivételezett piaci szereplőként, hanem szabályozóként és szolgáltatóként van jelen. A program hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés alapja a bizalom, az átláthatóság és a korrupció visszaszorítása.

Ígéretet tesznek rá, hogy hazahozzék és hatékonyan felhasználják a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.

A program központi vállalása a korrupció elleni fellépés és a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele.

Célként jelölik meg a közbeszerzési rendszer reformját, a nyilvános és versenyalapú eljárások megerősítését, valamint az állami források politikai vagy személyes alapon történő elosztásának megszüntetését. A gazdasági környezet kiszámíthatóságát a jogbiztonság erősítésével, az előre nem tervezhető kormányzati beavatkozások csökkentésével és az ad hoc gazdaságpolitikai döntések visszaszorításával kívánják elérni.

Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatban rögzítik, hogy az állam elsődleges feladata a stabil szabályozási környezet biztosítása, nem pedig a piaci versenyben való részvétel. A program szerint az állami tulajdon és beavatkozás csak ott indokolt, ahol közérdek, nemzetstratégiai szempont vagy ellátásbiztonság ezt szükségessé teszi, például az energiaellátás, az infrastruktúra vagy egyes közszolgáltatások területén.

A gazdaság egészében a versenysemlegesség elvének érvényesítését vállalják.

A kis- és középvállalkozások megerősítése kiemelt célként jelenik meg. A program szerint a hazai tulajdonú vállalkozások jelentik a gazdaság gerincét, ezért számukra kiszámítható adózási és szabályozási környezetet kívánnak biztosítani. Hangsúlyozzák a bürokratikus terhek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a vállalkozások működését segítő állami szolgáltatások fejlesztését. A cél az, hogy a vállalkozások növekedése ne politikai kapcsolatokon, hanem piaci teljesítményen alapuljon.

Azt ígérik, széles körben újra elérhetővé teszik a katát. A helyi iparűzési adó és a társasági adó adóalapjának harmonizálásával pedig elérik, hogy a kkv-k és a magas hozzáadott értéket előállító, munkaerőigényes cégek kevesebb adót fizessenek. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a legnagyobb társaságiadó-kedvezményeket jelenleg éppen azok a multicégek kapják, amelyek erre nincsenek rászorulva. Átalakítják a tao-kedvezmények rendszerét is, de hogy hogyan, azt nem részletezik.

Céldátumot tűznek ki az euró bevezetésére.

A program szerint a gazdaságpolitika egyik alapfeladata a tisztességes bérek és a kiszámítható munkafeltételek megteremtése. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkahelyek minőségének javítása, a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése, valamint a képzés és átképzés szerepének erősítése. A cél olyan munkahelyek létrehozása és megtartása, amelyek hosszú távon biztosítják a megélhetést és csökkentik az elvándorlást.

A program külön kitér az infláció és az árak kérdésére, hangsúlyozva a kiszámítható gazdaságpolitika és a verseny szerepét az árstabilitás megteremtésében. Az állami beavatkozásoknak szerintük nem torzítaniuk kell a piacot, hanem elősegíteniük a tisztességes versenyt, amely hosszú távon mérsékli az árakat és javítja a fogyasztók helyzetét.

A program szerint a munkaerőhiány kezelését elsősorban a hazai munkaerő mozgósításával, a képzés és átképzés erősítésével, valamint a munkakörülmények javításával kívánják megoldani. Konkrét vállalásként 2026. június 1-jétől megtiltanák az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát Magyarországra.

Megélhetés, adók

A megélhetési költségek csökkentését a gazdaság egészének stabilizálásán és a hatékony állami működésen keresztül kívánják elérni.

A programban szerepel, hogy a vényköteles gyógyszerek áfáját 0%-ra csökkentik, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfáját pedig 5%-ra mérséklik.

Ígéretet tesznek arra, hogy a mininálbért terhelő SZJA-t 15%-ról 9%-ra csökkentik, ami havonta 20 ezer forinttal, évente 240 ezer forinttal több pénzt jelent minden minimálbért keresőnek.

Csökkentik a mediánbér (jelenleg évi 625 ezer forint havi bruttó jövedelem) alatt kereső 2,2 millió dolgozó SZJA-terhelését is. Ez 420 ezres fizetésnél havi 15 ezer forint megtakarítást, 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer forintot, 625 ezres fizetésnél havi 5 ezer forintot jelent pluszban.

A mediánbér felett keresőknél marad a 15%-os szja. Vállalják, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek, és bevezetik az 1%-os vagyonadót az 1 milliárd Ft feletti vagyonokra.

A programban szerepel egy nyugdíjemelési program indítása is, és ígéretet tesznek a nyugdíjak értékének megőrzésére és javítására, a nyugdíjasok vásárlóerejének javítására,

valamint a 13. és a 14. havi nyugdíj megőrzésére.

A konkrétumok között szerepel, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez évi 200 ezer forint támogatást jelent, amelyre mindenki jogosult lesz, akinek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál. Akiknek pedig a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van, évente 100 ezer forint támogatást adnak a nyugdíjas SZÉP-kártyákra.

Garantálják, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet. Ezzel több mint 280 ezer nyugdíjasnak növelik jelentősen a nyugdíját. Megemelik a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is: ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint jár majd 140 ezer nyugdíjasnak. A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emelik.

Azt is írják, hogy országos bérlakásépítési és lakásszövetkezeti programot indítanak, és több tízezer új bérlakást építenek.

Előírják, hogy az ingatlanfejlesztők 100 új építésű lakás után legalább egyet adjanak önkormányzati tulajdonba. 50%-kal növelik a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát, és a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű nyugdíjasotthonokban.

Egészségügy

A program az egészségügyi ellátórendszer átfogó megerősítését és a betegek számára kiszámítható, biztonságos ellátás megteremtését tűzi ki célul. A kiindulópont szerint az egészség nem egyéni privilégium, hanem közösségi alapjog, amelynek biztosítása az állam alapvető felelőssége. Ennek megfelelően az egészségügyi rendszer finanszírozását, működését és humánerőforrás-ellátottságát egyaránt átalakítanák.

A program vállalja, hogy az egészségügyre fordított közkiadásokat 2030-ra a GDP 7 százalékára emeli,

addig pedig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazat számára. A többletforrásokat elsősorban az ellátórendszer működésének stabilizálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a humánerőforrás megerősítésére és a betegellátás minőségének javítására kívánják fordítani. A finanszírozás kiszámíthatóságát többéves tervezéssel és átlátható forráselosztással biztosítanák.

Központi vállalás a várólisták érdemi csökkentése. A program célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban a várakozási idő legfeljebb hat hónap, a járóbeteg-szakellátásban pedig legfeljebb két hónap legyen. Ennek elérését a kapacitások bővítésével, a betegutak újraszervezésével, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével és az ellátásszervezés hatékonyságának javításával kívánják megvalósítani. Hangsúlyozzák az átlátható várólista-kezelés fontosságát is.

A sürgősségi ellátás fejlesztése szintén kiemelt célként jelenik meg. Azt ígérik, hogy 2027 végére az ország egész területén biztosítják a mentők 15 percen belüli kiérkezését.

Ennek érdekében megújítanák a mentőflottát, fejlesztenék a mentőállomás-hálózatot, valamint javítanák a sürgősségi osztályok működési feltételeit. Kitérnek a sürgősségi ellátás és az alapellátás közötti együttműködés erősítésére is.

Az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezése is terveik meghatározó eleme. A program célja a bérek értékállóságának biztosítása, valamint a humánerőforrás-hiány csökkentése. Külön figyelmet fordítanak a hiányszakmákra, amelyek esetében évi 30 milliárd forintos ösztöndíjprogramot indítanának. A cél az orvosok, ápolók és egyéb egészségügyi szakemberek itthon tartása, valamint a pálya vonzerejének növelése. A program vállalja továbbá az orvos–ápoló arány javítását az OECD-országok átlagához való felzárkózás érdekében.

Hangsúlyozzák az alapellátás megerősítésének szükségességét.

A háziorvosi rendszer stabilizálását, a praxisok betöltését, valamint az alapellátás és a szakellátás közötti együttműködés javítását a rendszer hatékony működésének kulcsaként határozzák meg. A program célja, hogy az egészségügyi ellátás minél nagyobb része az alapellátás szintjén legyen elérhető, tehermentesítve a kórházi rendszert.

Kitérnek az egészségmegőrzés és a megelőzés szerepére is. A program szerint az egészségügy nem kizárólag a betegségek kezeléséről szól, hanem a megelőzésről, a szűrőprogramok kiterjesztéséről és az egészségtudatos életmód támogatásáról. Ennek érdekében erősítenék a népegészségügyi programokat, valamint a megelőzést szolgáló állami szerepvállalást.

Azt írják, az egészségügyi rendszer átalakításának célja egy olyan, stabilan finanszírozott, szakmailag megerősített és betegközpontú ellátórendszer kialakítása, amely

csökkenti a várakozási időket, javítja az ellátás minőségét,

és hosszú távon biztosítja az egészségügyi dolgozók megtartását és a lakosság egészségi állapotának javulását.

Oktatás és tudás

Az oktatást és a tudásalapú fejlődést a társadalmi mobilitás, a gazdasági versenyképesség és a hosszú távú nemzeti siker alapjaként határozzák meg. A kiindulópont szerint az oktatási rendszer feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem az esélyteremtés, a kritikus gondolkodás fejlesztése és a változó világhoz való alkalmazkodás képességének megalapozása. Ennek érdekében az oktatás irányítását, tartalmát és működési feltételeit egyaránt átalakítanák.

Önálló Oktatási Minisztériumot hoznának létre, amely kizárólag az oktatásügy irányításáért és fejlesztéséért felelne.

Rögzítik a tankötelezettség korhatárának visszaemelését 18 évre,

azzal a céllal, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyás, és minden fiatal megszerezhesse a munkaerőpiacon hasznosítható alapvető tudást és készségeket. Az oktatáspolitika középpontjába a tanulók megtartását és az egyéni képességek kibontakoztatását helyeznék.

A tananyag és a tanítás tartalmi kereteinek átalakítása szintén a program központi eleme a fejezetnek. Megígérik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát és módosítását a pedagógusok szakmai bevonásával. Ezzel párhuzamosan

megszüntetnék az állami tankönyv-monopóliumot, és lehetővé tennék a szakmailag ellenőrzött, többféle tankönyv és tananyag közötti választást.

A cél egy rugalmasabb, a diákok életkori sajátosságaihoz és a korszerű tudáshoz jobban illeszkedő tananyagstruktúra kialakítása.

Hangsúlyozzák az intézményi autonómia helyreállítását az óvodáktól az egyetemekig. Az iskolák nagyobb szakmai és szervezeti önállóságot kapnának a pedagógiai programok, az erőforrások felhasználása és a belső működés területén. A program szerint az oktatás minőségének javításához elengedhetetlen, hogy az intézmények és a pedagógusok szakmai döntéseit ne politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg.

A pedagógusok és az oktatásban dolgozók helyzete kiemelt figyelmet kap. A program célja a pedagóguspálya vonzerejének növelése, a kiszámítható életpálya biztosítása és a szakmai megbecsülés erősítése. Ennek részeként csökkentenék az adminisztratív terheket,

javítanák a munkakörülményeket, valamint vállalják a nevelést-oktatást segítő dolgozók azonnali, 25 százalékos béremelését.

A felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés területén a program a minőség és a nemzetközi versenyképesség erősítését tűzi ki célul. Hangsúlyozzák az egyetemek szakmai autonómiájának biztosítását, az oktatás és kutatás szabadságát, valamint a nemzetközi együttműködések bővítését. Konkrét célként jelenik meg, hogy 2035-re legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye közé. A kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság és a társadalom hosszú távú fejlődésének kulcselemeként kezelik.

Gyermekvédelem és családpolitika

A gyermekvédelem és a családok támogatását az állam egyik legfontosabb felelősségi területeként határozza meg. Leszögezik, minden gyermeknek joga van a biztonságos, kiszámítható környezethez és a megfelelő gondoskodáshoz, az állam feladata pedig az, hogy a gyermekvédelmi rendszer hatékonyan és megbízhatóan működjön, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek esetében.

A program vállalja a gyermekvédelmi rendszer működési feltételeinek átfogó javítását. Ennek keretében a gyermekvédelemre fordított működési költségvetést 20 százalékkal növelnék, biztosítva a rendszer stabil finanszírozását.

Kiemelt vállalás a gyermekvédelemben dolgozók helyzetének rendezése: az ott dolgozók bére azonnali, 25 százalékos emelésben részesülne, amelyet később inflációkövető bérrendezés követne.

A cél a szakemberhiány csökkentése, a fluktuáció mérséklése és a pálya vonzerejének növelése.

Kitérnek a gyermekvédelmi intézmények állapotára is. A program vállalja, hogy 2030-ig felújítják a gyermekotthonokat és nevelőintézményeket, biztosítva a gyermekek számára a biztonságos, emberhez méltó lakhatási és nevelési környezetet. A felújítások célja nem csupán az épületek állagának javítása, hanem az élhetőbb, a gyermekek fejlődését támogató intézményi környezet kialakítása.

Kiemelt szerepet kap a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése. A program szerint hatékonyabb együttműködésre van szükség a védőnők, a pedagógusok, a háziorvosok, a gyermekjóléti szolgálatok és a rendőrség között annak érdekében, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzete időben felismerhető és kezelhető legyen. Hangsúlyozzák az információáramlás javítását és az intézmények közötti koordináció erősítését.

Ígéretet tesznek arra, hogy duplájára emelik a családi pótlékot és az anyasági támogatást.

Minden kisbaba megszületésekor kelengyét biztosítanak 50 ezer forint értékben. Duplájára emelik a GYES-t és a GYET-et. Minden évben iskolakezdési támogatást adnak a rászorulóknak 100 ezer forint értékben. Garantálják, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt.

A családi adókedvezmények esetében növelik az alacsonyabb jövedelmű családoknak nyújtható kedvezmények mértékét. Emelnék az egygyermekes családok, az egyszülős és a fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatását. Az apaszabadság időtartama 3 hétre nőne.

Energiapolitika, rezsicsökkentés

A program az energiaellátás biztonságát, a környezet védelmét és a klímaváltozás hatásainak mérséklését összekapcsolva kezeli. A fenntarthatóság szerintük nem kizárólag környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, egészségügyi és nemzetbiztonsági jelentőségű ügy is. A program célja egy olyan energiarendszer és környezetpolitika kialakítása, amely hosszú távon biztosítja az ellátás biztonságát, csökkenti a külső függőségeket és védi a természeti erőforrásokat.

Az energetikai vállalások középpontjában az energiafüggetlenség erősítése áll.

A program szerint 2035-ig meg kell szüntetni Magyarország orosz energiafüggőségét, és diverzifikált, több lábon álló energiarendszert kell kialakítani.

Ennek részeként vállalják a megújuló energiaforrások arányának növelését, amelynek célja, hogy 2040-ig a megújulók részaránya legalább a jelenlegi szint kétszeresére emelkedjen az energiamixben. Hangsúlyozzák, hogy a megújuló energia fejlesztése nemcsak klímavédelmi, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű.

A program külön kitér a szélenergia hasznosítására. Vállalják a szélenergia-termelést korlátozó szabályozások eltörlését, és olyan jogi környezet kialakítását ígérik, amely lehetővé teszi a modern szélenergia-beruházások megvalósítását. Emellett hangsúlyt kap a geotermikus energia fejlesztése is, különös tekintettel a vízvisszasajtolás kötelező alkalmazására a környezeti terhelés csökkentése érdekében.

Azt írják, teljes körűen felülvizsgálják a PAKS II. projektet, megvizsgálják a nukleáris fűtőelemek nem orosz, hanem pl. francia vagy amerikai forrásból történő beszerzésének a lehetőségét, illetve az új, kisebb és kedvezőbb árú, moduláris reaktorok építésének a lehetőségét is.

Ígéretet tesznek rá, hogy megtartják és szociális alapon kiterjesztik a rezsicsökkentést.

Az időjárás függvényében szükség szerint megemelik a rezsicsökkentett gáz- és áramfogyasztási limitet. A tűzifa áfáját 5%-ra csökkentik, a szociális tűzifakeretet megduplázzák, és elérhetővé teszik az 5000 fő feletti településeknek is. A magyar otthonok legalább negyedét 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá teszik. Erre 1000 milliárdot költenek, ami évente 100 ezer otthon felújítására, szigetelésére, fűtéskorszerűsítésére elég.

Arról is írnak, hogy megfizethető és versenyképes energiát biztosítanak a magyar vállalkozásoknak, lehetővé teszik, hogy több beszállító közül válasszanak, felülvizsgálják és csökkentik a hálózati és rendszerhasználati díjakat.

A környezetvédelem területén a program vállalja a természeti erőforrások fokozott védelmét és a környezetszennyezés csökkentését. A fejezet szerint felülvizsgálnák a környezetre jelentős terhelést jelentő nagyberuházások engedélyeit, és szigorítanák a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét. A cél az, hogy a gazdasági fejlődés ne járjon visszafordíthatatlan környezeti károkkal, és a beruházások hosszú távon is fenntartható módon valósuljanak meg.

A hulladékgazdálkodás reformja szintén kiemelt elem.

A program vállalja a MOHU hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatát, valamint a települési hulladékkezelés átalakítását.

Konkrét célként jelenik meg, hogy 2030-ra a települési hulladék legalább 55 százaléka újrahasznosításra kerüljön. Ennek érdekében fejlesztenék a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítási kapacitásokat és a lakossági szemléletformálást.

Intézményi vállalásként rögzítik egy önálló környezet- és természetvédelmi minisztérium létrehozását. Az új tárca feladata lenne a környezetvédelem, a klímapolitika, a természetvédelem és az erőforrás-gazdálkodás összehangolt irányítása. A program szerint az önálló intézményi felelősségvállalás elengedhetetlen a hosszú távú, következetes környezetpolitika megvalósításához.

Az infrastruktúra kapcsán ígéretet tesznek arra, hogy 10 éven belül megfelezik a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, a vasúti fővonalakon elérik a legalább 100 km/h állomástól állomásig mért átlagsebességet, az autópályáknál felülvizsgálják a 35 évre szóló koncessziós szerződést.

Jogállam, demokrácia, intézmények

A program abból indul ki, hogy az állam működésének átláthatónak, jogilag szabályozottnak és a polgárok számára ellenőrizhetőnek kell lennie. A program szerint az állam nem uralmi, hanem szolgáltató szerepet tölt be, a közhatalom gyakorlása pedig kizárólag törvényi keretek között történhet, világos felelősségi viszonyokkal.

Egyik alapvető vállalásuk a rendeleti kormányzás megszüntetése.

A program rögzíti, hogy a kormányzás visszatérne a rendes parlamenti jogalkotáshoz, amelyben az Országgyűlés szerepe megerősödik, a jogszabályalkotás előkészítése kiszámíthatóvá válik, és a rendkívüli jogrendek alkalmazása kizárólag szűk, törvényben meghatározott esetekre korlátozódik. A jogalkotás során nagyobb hangsúlyt kapna a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálat.

A végrehajtó hatalom korlátozásának részeként a program kimondja, hogy a miniszterelnöki tisztséget legfeljebb két cikluson keresztül lehessen betölteni. Ezzel összefüggésben célként jelölik meg a hatalmi ágak közötti egyensúly helyreállítását, valamint azt, hogy a kormányzati döntéshozatal ne koncentrálódhasson tartósan egyetlen politikai központban. A program hangsúlyozza a parlamenti ellenőrzés szerepét, valamint az ellenzéki jogok érvényesülésének biztosítását.

Az igazságszolgáltatás területén a bírói függetlenség megerősítését és a jogbiztonság helyreállítását tűzik ki célul. A program vállalja az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását, annak érdekében, hogy az alkotmányos kontroll ismét hatékonyan működjön. A bíróságok működését intézményi és szakmai autonómiával kívánják biztosítani, megakadályozva a politikai befolyás érvényesülését a bírói kinevezésekben és döntéshozatalban. A fejezet kitér a jogállami ellenőrző mechanizmusok megerősítésére is, beleértve az ügyészség és más jogvédelmi intézmények szerepének megerősítését.

A sajtó szabadsága és a nyilvánosság működése külön alfejezetként jelenik meg.

A program új médiatörvény megalkotását ígéri, amely a közmédia független, kiegyensúlyozott és közszolgálati működését garantálná.

A közmédia irányítását és finanszírozását olyan módon alakítanák át, hogy az ne legyen kitéve politikai befolyásnak. Megszüntetik az állami hirdetések politikai alapon történő elosztását, és átlátható, objektív szabályrendszert vezetnek be a közpénzből finanszírozott reklámköltésekre. Ennek célja a médiapiac torzulásainak csökkentése és a sajtó gazdasági függetlenségének erősítése.

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése a program egyik központi eleme.

Felülvizsgálják a titkosított kormányhatározatokat, és indokolt esetben megszüntetik azok titkos minősítését.

Ezzel összefüggésben vállalják, hogy a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit nyilvánosságra hozzák, nemzetbiztonsági szempontú átvilágítást követően. A cél az, hogy a közvélemény számára hozzáférhetővé váljanak a közérdekű döntések hátterei, és a kormányzati működés dokumentált, ellenőrizhető módon legyen megismerhető.

Hangsúlyozzák, hogy a jogállami működés helyreállítása jogi és intézményi keretek között történne. A program nem rendkívüli intézkedésekre vagy átmeneti megoldásokra épít, hanem a demokratikus szabályok betartására, az alkotmányos működés stabilizálására és a jogbiztonság megerősítésére. Célként jelöli meg egy olyan államszerkezet kialakítását, amely hosszú távon biztosítja a hatalom korlátozását, az intézmények függetlenségét és a közérdek érvényesülését a kormányzás egészében.

Biztonság, migráció

A program az ország biztonságát, a közrend fenntartását és a migráció kezelését a működő állam alapvető feladataként határozza meg. Úgy látják, a biztonság nemcsak külpolitikai vagy rendészeti kérdés, hanem a mindennapi élet kiszámíthatóságának és a társadalmi stabilitásnak az alapja. A program célja egy olyan rendfenntartó és határvédelmi rendszer működtetése, amely egyszerre biztosítja az ország védelmét és a jogállami normák betartását.

A migrációval kapcsolatban rögzítik az illegális bevándorlással szembeni zéró tolerancia elvét.

A program vállalja a déli határkerítés fenntartását, valamint az országhatárok hatékony védelmét. A dokumentum szerint Magyarország nem vesz részt kötelező betelepítési vagy kvótarendszerekben, és elutasítja az Európai Unió migrációs paktumának azon elemeit, amelyek kötelező befogadást írnának elő. A cél a határok feletti ellenőrzés megőrzése és az illegális migráció megakadályozása.

A programban leszögeik, nem küldenek magyar katonát az orosz–ukrán háborúba, sem más fegyveres konfliktusba. Nem állítják vissza a sorkötelezettséget. Viszont helyreállítják a bizalmat szövetségeseinkkel.

A közbiztonság és a rendfenntartás területén a program a rendőrség és a rendvédelmi szervek megerősítését tűzi ki célul. A fejezet szerint a rendőrségnek megfelelő erőforrásokkal, kiszámítható működési feltételekkel és szakmai önállósággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan lássa el feladatait. A cél a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése, valamint a gyors és hatékony reagálás biztosítása a jogsértésekre.

Kitérnek a társadalmi béke és a közösségek biztonságának kérdésére is. A program hangsúlyozza a megelőzés szerepét, a helyi közösségek bevonását a biztonság megteremtésébe, valamint az önkormányzatok és a rendvédelmi szervek együttműködésének erősítését. A cél egy olyan biztonságpolitika kialakítása, amely nem kizárólag represszív eszközökre épül, hanem a társadalmi problémák korai kezelésére is.

Az állam működése, közigazgatás és szolgáltató állam

A program az állam működésének átalakítását és a közigazgatás megújítását is célul tűzi ki. Az állam hatékonysága szerintük nem a szabályok mennyiségén, hanem azok minőségén, betarthatóságán és a végrehajtás kiszámíthatóságán múlik. Az államot szolgáltató intézményként határozzák meg, amelynek elsődleges feladata az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi ügyeinek gyors, átlátható és emberközpontú intézése.

A program vállalja a közigazgatási bürokrácia csökkentését és az állami működés egyszerűsítését.

Ennek keretében célként jelöli meg az adminisztratív terhek mérséklését, a párhuzamos hatósági eljárások megszüntetését és az ügyintézési határidők érdemi rövidítését. Azt írják, az állami intézmények működésének áttekinthetőbbé kell válnia, hogy az állampolgárok számára világos legyen, mely ügyben mely hatóság illetékes, és milyen határidőkkel számolhatnak.

A digitális állam fejlesztése kiemelt elemként jelenik meg. A program célja az elektronikus ügyintézés bővítése, az állami adatbázisok összehangolása és a digitális szolgáltatások egységesítése. A fejezet hangsúlyozza, hogy az állami adatkezelésnek biztonságosnak, jogszerűnek és átláthatónak kell lennie, miközben az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A digitális megoldásokat nem öncélként, hanem az állampolgári ügyintézés megkönnyítésének eszközeként határozza meg.

Kitérnek a döntéshozatal decentralizálására is. A program szerint a döntéseknek minél közelebb kell születniük azokhoz, akiket érintenek, ezért erősítenék az önkormányzatok szerepét és mozgásterét.

A helyi közösségek nagyobb beleszólást kapnának a helyi ügyek intézésébe, a fejlesztések irányának meghatározásába és a közszolgáltatások szervezésébe. A cél a helyi felelősség és a közösségi önrendelkezés megerősítése.

A közszolgálat működésével kapcsolatban a program hangsúlyozza a szakmaiság és a kiszámíthatóság fontosságát. A közigazgatásban dolgozók munkáját világos szabályoknak, átlátható előmeneteli rendszernek és szakmai követelményeknek kell meghatározniuk. A cél egy olyan közszolgálat kialakítása, amely politikai befolyástól mentesen, a közérdeket szem előtt tartva végzi feladatait.

Az állam működésének megújítása szerintük egy olyan szolgáltató, hatékony és átlátható közigazgatási rendszer létrehozását célozza, amely egyszerre csökkenti a bürokráciát, erősíti a helyi közösségek szerepét, kihasználja a digitális megoldások lehetőségeit, és az állampolgárok mindennapi ügyeinek intézését állítja a középpontba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József megüzente Orbán Viktornak: A választást is ezért fogja elveszíteni a Fidesz
A Quick Milk szívószálak gyártója, a Facebookon fejtette ki véleményét a miniszterelnöknek. Az üzletember szerint a 16 évnyi kormányzás alatt annyira megrendült a bizalom, hogy a magyarok már a valós veszélyeket sem veszik komolyan.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



A Quick Milk szívószálak gyártójaként ismert debreceni üzletember egy friss Facebook-posztban szólította meg Orbán Viktort, reagálva a Török Áramlat gázvezeték körül kialakult helyzetre és a kormányzati kommunikációra.

Felföldi József a bejegyzés elején leszögezte, bár vannak fenntartásai, nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint a miniszterelnök a gázvezeték elleni állítólagos szabotázzsal egy olyan vészhelyzeti állapotot készítene elő, amivel elhalaszthatná a választást. Szerinte a valódi probléma ennél sokkal mélyebb.

„Hanem az a szégyen, hogy 2026 tavaszán Magyarország és a magyar nemzet itt tart. Hogy egy lyukas garast nem ér annak az embernek a szava, aki több mint 30 éve részese a közéletnek, és aki 16 éve vezeti ezt az országot” – fogalmazott.

Az üzletember szerint Orbánék 16 év alatt annyit hazudtak, hogy a magyarok már senkinek nem hisznek, a miniszterelnöknek pedig végképp nem. Ez a fajta bizalomhiány a választás előtt a felmérésekben is megmutatkozik.

Felföldi valósnak tartja az energiaválság fenyegetését, de úgy látja, a hitelesség hiánya miatt a társadalom már a reális veszélyt sem veszi komolyan.

„Áll a nemzet egy nagy fenyegetés előtt, egy – szerintem valós – fenyegetés előtt, mert igen, akármennyire is nem akarnak vele szembenézni az emberek, jön az energiaválság, és ez sorsokat, életeket fog átírni. Szóval állunk ezzel a nagy fenyegetéssel szemben, közben akár az is lehet, hogy valaki valóban a stratégiai infrastruktúránkat akarja tönkretenni, de mi, magyarok már egy ilyen helyzetben sem tudjuk komolyan venni a veszélyt, mert nem hiszünk magának” – írta.

„És az a helyzet, Orbán úr, hogy a választást is ezért fogja elveszíteni a Fidesz” – magyarázta.

Az üzletember szerint a „legnagyobb szégyen” Orbán Viktorra nézve az, hogy sokan csak azért szavaznak majd Magyar Péter pártjára, mert „el akarják takarítani” őt és a „belterjes társaságát”. Ezt a vélekedést támasztja alá az a friss kutatás is, amely szerint a választók egy szűk relatív többsége már alkalmasabbnak tartja a TISZA Párt vezetőjét a miniszterelnöki posztra.

Felföldi József a bejegyzését egy személyes, Orbán Viktornak címzett mondattal zárta: „De Önnél még az ördög is vonzóbb választás lenne a szavazólapokon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorban túl nagy volt a mohóság, és amikor rosszul megy az embereknek, akkor ez duplán, triplán visszaüt
Orbán Viktor 16 éve nagyon gyorsan felszámolta azokat a független intézményeket, amelyek a hatalmát korlátozták volna. Az emberek azonban sokáig megengedőek voltak, és csak fokozatosan értették meg, milyen rendszerben élnek. Mérlegen az elmúlt 16 év.


Amikor Orbán Viktor 2010 április 25-én, a választás éjszakáján este bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, nem is titkolta, hogy rendszert akar építeni, nemcsak új kormányzati ciklust kezdeni. Ennek ellenére a társadalom többségének csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá, hogy mindez nemcsak retorika, hanem program. Lett új médiatörvény, alaptörvény, választójogi törvény, sorra került a közoktatás, a bírók jogállása, és sorolhatnánk tovább. A politika iránt nem érdeklődők sokáig beérték a viszonylagos gazdasági prosperitással, nem törődtek az egyre nagyobbra hízó oligarchákkal. Ami igazán figyelemreméltó teljesítmény volt, hogy miközben az intézkedésekkel a felső, vagyonos réteget hozták helyzetbe, a szavazóbázisukat az alsó rétegekből bővítették ciklusról ciklusra.

Mi adta a rendszer stabilitását, és mikor indult el a rezsim hanyatlása? Egy esetleges Fidesz-vereség elindíthatja-e a párt MSZP-sedését? Somogyi Zoltán szociológussal folytatjuk korszakértékelő beszélgetéseinket.

— Ha ezt a 16 évet akarjuk végigvenni, mi volt a startpont? Milyen állapotban volt az ország, a pártok és a társadalom 2010 áprilisában, amikor Orbán Viktor bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét?

— A legjobb szó talán a várakozás. Gyurcsány Ferenc utolsó időszakának kapkodása és szétesettsége nemcsak az ellenzéki szavazókat, hanem a kormányoldalt és az egész közvéleményt is megrendítette. Elveszett róla az a kép, hogy modern, nyugatias, kormányzóképes figura, aki valami újat hoz. Orbán Viktor erre az igényre jelentkezett be: azt ígérte, hogy egészen más politikát csinál. Ebben valódi szociális követelések is megjelentek, elég a szociális népszavazásra gondolni. Az üzenet mindenesetre az volt, hogy valami új kezdődik. És ezt némi iróniával mondom, mert 16 évvel később mintha hasonló helyzet állna elő, csak most Orbán Viktor van Gyurcsány Ferenc szerepében.

— Sokan, még a Fideszt nem pártolók közül is azt mondták, nem is baj a kétharmad, mert legalább meg tudnak valósítani régóta halogatott dolgokat.

— Igen, erről nagy vita folyt, és a liberális értelmiség egy része is helyeselte akkor Orbán kétharmadát. Babarczy Eszter szerkesztett is erről egy vitakötetet, érdemes megnézni, kik szerepeltek benne.

A liberális értelmiség számos tagja is azt gondolta akkor, hogy helyes, ha Orbán Viktor kétharmadot szerez.

Szerintem ez egy védhetetlen pozíció, mert nincs olyan helyzet, amikor örülni kell annak, hogy valaki teljesen kontroll nélküli hatalmat szervez magának, olyan alkotmányozó többséget, amelyhez senki másra nincs szüksége. Az alkotmány elvileg a nemzet közös normarendszere, nem egyetlen párté. Már korábban is volt kétharmad Magyarországon, de az koalíciós kétharmad volt: két eltérő irányzatú párté, belső törésvonalakkal. Azonban akkor Horn Gyula például négyötödöt szeretett volna a kétharmados döntések mögött látni, vagyis az ellenzéket is bevonni. Orbán Viktor másként gondolkodott: úgy tekintett a kétharmadra, mint kizárólag a saját politikai felhatalmazására, és ennek megfelelően is használta.

— A magyar alkotmányos rendszer a torzító választási rendszer miatt eleve magában hordozta a kétharmad lehetőségét, ami 1994-ben már ki is derült. Nem az alapító atyák hibája volt, hogy ezt megengedték?

— Az alapító atyák hibája az volt, hogy a térségben egyedülálló módon kétharmados parlamenti többséggel bármit meg lehet csinálni. Nehéz ezt kezelni, mert ha nagyon eldől a politika egy irányba, annak komoly gyakorlati következményei lehetnek. Láttunk koalíciós és személyes kétharmadot is. Az országot most az nyomja, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag kontrollálatlan hatalmat gyakorol, és megtörténhet, hogy április 12-én erre nemet mond az ország.

— Akkor jöhet egy arányosabb választási törvény?

— Az akkor jöhet, ha kétharmadot szerez a parlamentben egy új erő, amelyik ezt a döntést a saját sikerének kellős közepén meg akarja hozni. Ebben van a bizonytalanság jelenleg: miért is gondolna arra, hogy változtasson azon a rendszeren, amelyik kétharmadot csinált neki?

— Amikor Orbán Viktor bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, a társadalom számára mikor vált világossá, hogy itt valami egészen más kezdődött el?

— Ezt nehéz egy ponthoz kötni.

Az emberek fokozatosan értették meg, milyen rendszerben élnek. Amíg a problémák nem gyűltek össze, a közvélemény megengedő volt.

Orbán nagy szerencséje az volt, hogy az első időszakban a világgazdaság is kedvező volt, jöttek az uniós támogatások, sokan érezték úgy, hogy valamivel jobban megy nekik. Ilyenkor kevésbé kérdeznek rá arra, mit tesz a hatalom a közpénzekkel. Ez akkor fordult meg, amikor a gazdaság már nem ment jól.

— Ez a Covid után történt?

— Igen. Addig a választók sok mindent eltűrtek, amíg a saját életükben nem érzékelték a romlást. Ez 2022 őszétől következett be érezhetően, amikor az újraválasztott Orbán-kormány kemény megszorítást hajtott végre, majd 2023-tól következett a rekordinfláció.

— A rendszer kiépítése szempontjából mik voltak azok a lépések, amelyek valóban NER-ré tették ezt a rendszert?

— El kellett foglalni a közjogi intézményeket: az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat, az ügyészséget, az Állami Számvevőszéket, vagyis mindazt, ami korlátot jelenthet. Ez gyorsan meg is történt.

Megváltoztatták az igazságszolgáltatás struktúráját: megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, és a hivatalban lévő legfőbb bírót eltávolították. Ilyen nem volt Európában sehol, hogy hivatalban lévő főbírót fosztanak meg a tisztségétől.

A hivatalt is eltüntették, lett helyette a Kúria. Orbánnak az a modell kellett, hogy mindenhol ő legyen. Kicsit úgy kell elképzelni, mint az NB I-et: persze ott is vannak egymással versengő csapatok, de a miniszterelnöknek az tetszik, ha minden csapat valahogy a NER-hez köthető. Gyakorlatilag nincs verseny, mert minden csapat ugyanazon tulajdonosi kör alatt játszik. Körülbelül így nézett ki az elmúlt időszakig a politikánk is.

— Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ennek az egyik legfontosabb pontja a médiatörvény volt?

— Nem feltétlenül ezzel kezdeném, de a média kulcsterület volt. Orbánék azt hitték, hogy a nyilvánosság teljes tere elfoglalható az állami médiával és a felvásárlásokkal. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy az MTI ingyen adta a híreket, és ezzel szétverte a korábbi hírügynökségi piacot.

Az volt az elképzelés, hogy a rádiók és tévék mindenütt az állami hírügynökség anyagait használják, és a propagandahírek uralják a teret. Csakhogy ezt benézték.

A nyilvánosság szerkezete megváltozott: közösségi média, új médiacsoportok, véleményvezérek jelentek meg. Ma már nem lehet teljesen elzárni az embereket az információtól.

— Végül mi volt az a társadalmi bázis, amire Orbán fel tudta építeni a „centrális erőtér” modelljét?

— Orbán társadalomképe szerint minél több kiszolgáltatott helyzetű választó van, annál stabilabb a kormányzás.

Nem a polgári Magyarország megteremtése lett a cél, hanem a kontrollálható választóé, aki függ az államtól.

Ezt két irányból építette: a legszegényebb rétegek és a nyugdíjasok felől. Mindkét csoport erősen államfüggő, ezért politikailag is mozgósítható. Ugyanezt a logikát terjesztette ki a gazdaságra is: minél több vállalat, minél több kulcspozíció kötődjön hozzá, és alattuk minél több ember függjön a rendszer fennmaradásától. Ez az orbáni modell, és ez kifejezetten a polgárosult ország ellentéte.

— Furcsa ellentmondás, hogy miközben a Fidesz milliárdosok pártjává vált, és a középosztályt támogatta például az adópolitikájával, mára a „melósoktól”, az alsóbb rétegektől várja a hatalom meghosszabbítását. Hol csúszott ez el?

— Az első ciklusokban a munkaalapú gazdaság logikája részben meg is valósult: papíron azok kaptak, akik dolgoztak. De a legalsóbb rétegeket is ebbe a keretbe húzták be a közmunkával. Így elviekben ők is dolgozó emberekké váltak, valójában viszont kiszolgáltatottá a helyi polgármestereknek és vezetőknek. A kettő nem zárta ki egymást: lehetett egyszerre beszélni munkáról és építeni a politikai függést.

A polgárság erősítése önmegtartóztatást kívánt volna: azt, hogy minél többen tudjanak az államtól független gazdasági pozíciót építeni.

Orbán ehelyett inkább az állam közvetítésével terelte maga alá az embereket. Ugyanakkor a gazdasági fellendülés éveiben kiépült egy másik világ is, főleg a városokban, ahol sokan kevésbé függtek az államtól. Ez a választási eredményeken is látszott: Budapesten és az egyetemi nagyvárosokban egyre erősebb lett az elégedetlenség az orbáni modellel.

— Ennek ellenére 2022-ben kétharmaddal nyerték a választásokat.

— 2022 rendkívüli helyzet volt. Még nem volt gazdasági válság, de bejött a háború rémképe, és Orbán egy rendkívül gyenge ellenfelet kapott Márki-Zay Péter személyében, aki ügyetlenül belesodródott abba a narratívába, hogy háborúpárti. Ráadásul a mögötte álló ellenzéki pártok egymást és a saját miniszterelnök-jelöltjüket is fúrták. Ez most nem állítható elő ugyanígy.

— Vajon a terv része volt-e, hogy tömegeket szegénységben és kiszolgáltatottságban tartva épít magának bázist, vagy csak melléktermék?

— Ezt tőlük kellene megkérdezni, de a struktúra ezt mutatja. Egy országban sokszor nem az ideológia a döntő, hanem az, milyen hatalmi szerkezet épül ki. Magyarország régóta küzd azzal, hogy a politikai elit inkább függésben tartja azokat, akik nem részei a hatalomnak. Orbán Viktor esetében ugyanez látszott:

ő a kormányzás kényelmesebbik útját választja.

Ez már a szociálisnak nevezett népszavazásnál is látszott. Amikor azért kampányolt, hogy ne kelljen 300 forintos vizitdíjat fizetni, már csak az volt a kérdés, hogy amikor ő kormányoz, akkor is ebbe a kényelembe akarja-e helyezni az országot. Hogy jó-e ha az embereknek nem kell semmilyen kényelmetlenséget vállalniuk azért, hogy változás történjen, inkább lépésről lépésre, lassan süllyedjen minden egyre lejjebb? Vagy az élére áll a változásoknak, és azt mondja, hogy mostantól nem így fogunk élni, hanem megpróbálunk egy minőségibb életszervezést kialakítani, és ebben gyertek velem. Orbán Viktor az előbbi utat választotta, azt a kényelmes megoldást, hogy nem nyúl bele az érzékeny területekbe. Az egészségügybe, oktatásba csak annyiban nyúlt bele, hogy centralizálta azokat. Az pedig azért kellett neki, mert akkor a közbeszerzési gyakorlat is centralizált lehetett. Itt nagyon-nagyon sok pénzről beszélünk, amit Orbán magához közel tudott húzni.

Csakhogy, ha egy rendszer rossz, rosszul működik, és nem nyúlunk hozzá, akkor évekkel később még rosszabbul fog működni.

És ezt láttuk az összes állami szolgáltatáson: annyira lerohadtak az elmúlt időszakban, mert nem foglalkoztak velük, nem voltak a politika homlokterében, hogy ez már egyre feltűnőbb lett. Egyre több olyan hír jött ki a nyilvánosságra, amelyik érintette azt, hogy ezek az állami szolgáltatások nem működnek. Orbán kényelmes volt, miközben persze fülkeforradalmat hirdetett. A forradalomból körülbelül annyit állított elő, hogy majdnem minden állami intézménynek megváltoztatta a nevét, hogy ebből a leggiccsesebbet és legízléstelenebbet mondjam, az állam által centralizált dohányboltok is megkapták a Nemzeti Dohánybolt nevet.

— Van egy ilyen mondás, hogy az egészségügy és az oktatás területén a kivéreztetés tudatos döntés volt. Lehetséges ez?

— Teljesen logikus. Rövid távon hasznot hoz, hosszú távon viszont romlást. Most ezt látjuk: az elmúlt négy évben az embereknek nem lett jobb, inkább rosszabb lett. Ebből jött az elégedetlenség, és ezzel együtt az a felismerés is, hogy a 16 év alatt nem történtek olyan nagy pozitív változások, mint amit a rendszer saját magáról állított.

— Számomra érthetetlen, ami az egyházak körül történik. Hogyan sikerült ezt a keresztény kurzust felépíteni egy alapvetően nem vallásgyakorló társadalomban?

— Sok ember keresi a hitét, a politikai kereszténység erre kínál keretet. De amikor mindezt állami pozícióból hangsúlyozzák, érdemes szkeptikusnak lenni, és megnézni a gyakorlati okokat is. A rendszerváltás után nem volt ügynöknyilvánosság egyházügyben sem, vagyis nem történt valódi szembenézés. Emellett az egyházak speciális költségvetési és adózási helyzete is sok előnyt kínál az állammal kötött megállapodásokban. Cinikusan hangzik, de itt is érdemes azt kérdezni: milyen egyszerű gazdasági érdekek húzódnak a háttérben? Ettől még az ideológia fontos: Orbánnak szüksége van arra, hogy patriótaként és keresztény-nemzeti vezetőként határozza meg magát. Vegyük ebből a patriótát. Ez egy ideológiai szerep, még akkor is, ha teljesen üres, ha tartalmilag nézzük. Mert a patrióták európai közössége nem létezik,

mindenki máshol és máshogy patrióta.

Andrej Babiš például Csehországban soha nem menne az Európai Unió ellen, a Le Pen-i Nemzeti Tömörülés teljesen mást gondol az orosz-ukrán konfliktusról, mint Orbán. Nem is működnek együtt igazán a patrióták az Európai Parlamentben, mert össze-vissza szavaznak. De ettől még az az ideológia, hogy ő patrióta, fontos neki, mert ha nem mondaná, akkor azonnal szétesne a kormányzása. Így az is, hogy keresztény-nemzeti politikát visz, szintén egy nagyon fontos ideológiai alap, ami azért megfogja a választókat, és ezzel bent tartja a politikában az orbáni megoldást.

— Nem kerülhetjük meg a korrupció kérdését sem. A központosított hatalom eszköz volt ahhoz, hogy később haveri kapitalizmust építsen, vagy menet közben jött meg az étvágy?

— Azt nem tudhatjuk, mi volt a fejében. Kívülről annyi látszik, hogy

a miniszterelnök a szűk családi körnek és a barátainak juttatta a fél országot, és ezt nem is különösebben rejtegette.

Ehhez persze kellett a kontrollintézmények kiiktatása. Orbán a Simicska-konfliktusban követett el hibát. Simicska úgy érezte, hogy megállapodott Orbán Viktorral: a miniszterelnök viszi a politikát, Simicska meg a gazdaságot, tehát a gazdasági szereplőkre Simicska Lajosként nagyon fontos hatással kell, hogy legyen. Orbán meg úgy érezte, hogy Simicskának inkább őt kéne szolgálnia, nem mellérendelt szereplőként kellene működnie. Megszabadult Simicskától, emlékszünk a G-napra. Akkor Orbán Viktor úgy érezte, hogy most átvette Simicskától a gazdasági pozíciók kialakításának a szerepét miniszterelnökként, tehát a politika mellett ez is az övé már. És eldöntötte, hogy még egyszer egy Simicska-helyzetet nem állít elő, ezért a nagyon szűk baráti kör, sőt, a család lesz az, aki megkapja a közvagyont.

Az, hogy ennyire közel húzta magához ez a területet, hogy ennyire látványossá tette saját családjának a gazdagodását, illetve, hogy a gyerekkori barátja lett Európa és a világ egyik leggazdagabb embere, nagyon-nagyon látványos visszaélést mutatott.

Megtehette volna, hogy ezeket a gazdasági pozíciókat 20-25 olyan szereplőre rakja át, akik nem azonosíthatóak be ennyire Orbán-közeliséggel. És akkor máshogy nézne az ország ezekre a gazdagodásokra. Orbán Viktor itt komoly hibát követett el. Túl nagy volt a mohóság. És amikor rosszul megy az embereknek, akkor ez duplán, triplán visszaüt.

— A külpolitikai fordulat is hiba volt? Hiszen mára teljes elszigetelődéshez vezetett.

— Inkább onnan kezdeném, hogy Orbán Viktort erős politikai szereplőnek tartják Európában és Amerikában. Ezt elérte. Az más kérdés, hogy mire megy vele. Ahogy Trump kívülről hozzájárult ahhoz, hogy Európa összezárjon, Orbán belülről bontotta a szövetséget azzal, hogy állandóan az akadályozó szerepben lépett fel, nem mellékesen az orosz érdekeknek megfelelően. Nem tudhatjuk, mi áll pontosan Orbán Putyin iránti elköteleződése mögött, miközben nem tesz jó neki, hogy így beszél az Európai Unióról, amelyet a magyarok többsége továbbra is támogat. De az biztos, hogy ez a politika is afelé tolja Európát, hogy erősebben szervezze meg saját egységét, miközben egy többsebességes Európa kialakulását is katalizálja: kitaszítja a perifériára azt, aki szembemegy vele - így Orbánt és vele együtt minden magyart is.

— A gyermekvédelmi botrányból kinőtt egy új politikai erő, aminek a gyors felemelkedését a gyenge gazdasági teljesítmény is táplálta. Most, két héttel a választások előtt, ott tartunk, hogy nincsenek se kül-, se belpolitikai sikerek, csak egy rendeleti úton kormányzó, monolit hatalom. Hogyan jutottunk idáig?

— Sok tényező vezetett ide. A négy évvel ezelőtti, 2000 milliárd forintos osztogatás segített megnyerni a választást, de olyan inflációt is rászabadított az országra, amit már nem tudtak kezelni. Az ebből fakadó elégedetlenségből született meg a Tisza, és erre épült rá Magyar Péter. Orbán most is azt hitte, hogy az osztogatás újra működni fog, de nem így lett: nem hozott plusz szavazót, sőt lehet, hogy rontott a helyzetén. Ez arra utal, hogy a választók tanulnak. Ezt mutatják egyes, korábban fideszes társadalmi csoportok, például vidéki kis- és középvállalkozók, akik ma már nem támogatják az Orbán-rendszert. Közben zajlik a generációváltás is:

a 30 év alattiak körében már nagyon alacsony a Fidesz támogatottsága. Az elmúlt 16 év alatt belépett egy új szavazói nemzedék, és ez sok mindent megváltoztat.

— Beszéljünk a végjátékról. Hogyan kezelne egy vereséget egy ilyen típusú vezető?

— Nem szeretnék jósolni, mert fogalmunk sincs, valójában hány szavazót vesznek meg, és ez döntő lehet. Az viszont nagyon nem mindegy, mit látunk majd az eredményben. Ha a Fidesz magabiztosan nyer, akkor az ország jelentős része letargiába zuhan, Orbán pedig viszi tovább ugyanabba az irányba az országot. Ha Magyar Péter nyer, az sem mindegy, hogyan: ha csak szűken, Orbán minden lehetséges akadályt elé tesz; ha viszont magabiztosan, akár kétharmad nélkül is, egy ideig biztosan a Tisza elképzelései formálják majd az országot. A kérdés csak az, hogy ki is Magyar Péter valójában, és mit kezdene ezzel a helyzettel. Orbánnak 2010-ben megvolt a lehetősége, hogy egészen más országot építsen. A nagy kérdés most az, hogy Magyar Péter mit kezdene egy hasonló történelmi eséllyel.

— Ha a Tisza Párt valóban meghatározó győzelmet arat, elképzelhető a Fidesz „MSZP-sedése” a következő években?

— A modell ott van előttük. Simán lehet, hogy egy nagy Tisza-győzelem után a Fidesz lejtmenetbe kerül, és megindul egy ilyen MSZP-sedés. Nagy kérdés lesz, hogy vereség esetén bárki felveti-e Orbán Viktor felelősségét.

— 2006-ban már egyszer láttuk.

— Akkor ezt főleg mellékszereplők tették, akik később visszaemelődtek a rendszerbe. Most az a kérdés, hogy lesznek-e vezető fideszes politikusok vagy maga a politikai közösség, amely megszólal Orbán felelősségéről.

— Más kérdés, hogy egy Orbán nélküli Fidesz szerintem nem sokáig maradna egyetlen párt.

— Valószínűleg nem. De az is kérdés, hogy egy Orbánnal működő Fidesz mire lenne még képes. Megmaradna-e az Európában megszokott, 10 százalék körüli szélsőséges pártok piacán, vagy vissza tudna-e még valaha térni a hatalomba. Könnyen lehet, hogy ezzel az Orbán Viktorral ez már akkor nem lesz lehetséges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András a Vance-látogatásról: Ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor az amerikai alelnök kampányvizitje dolláreső?
A Momentum alapítója szerint az amerikai alelnök látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába. A politikus párhuzamot vont az ellenzéket korábban ért külföldi finanszírozási vádakkal.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a választás előtt öt nappal, kedden kemény hangú Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt. A politikus szerint a vizit nyílt külföldi beavatkozás a magyar választásba.

Fekete-Győr a bejegyzésében felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne merje többet a szájára venni a szuverenitás szót, mert szerinte az amerikai alelnök látogatásának egyetlen célja, hogy „egy nyílt és szégyentelen külföldi beavatkozási kísérlettel” biztosítsa Orbán Viktor újraválasztását.

A politikus szerint ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor „az amerikai alelnök mostani, nyíltan a Fidesz-maffiát támogató kampányvizitje micsoda? Dolláreső?”

A poszt apropóját az adta, hogy kedden az amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol közös sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnökkel. Itt Vance kijelentette, azért jött, hogy segítsen, amennyire csak tud. Később az MTK Sportparkban tartott közös nagygyűlésen Vance telefonon felhívta Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta Orbán Viktort.

Fekete-Győr a posztjában kettős mércével vádolja a kormányt, felvetve, mit tett volna a Fidesz, ha 2022-ben, napokkal a választás előtt Kamala Harris látogat Budapestre, hogy Márki-Zay Pétert támogassa. Szerinte ebből a kormányoldal „véget nem érő koncepciós eljárásokkal” tarkított boszorkányüldözést rendezett volna a „magyar állam megpuccsolásának vádjával”.

A kormányoldal ezzel szemben a látogatást egy új, patrióta szövetség részeként értelmezi. A közös nagygyűlésen Orbán Viktor a magyar-amerikai kapcsolatokat „aranykornak” nevezte, és egy új európai „rekonkviszta” elindításáról beszélt.

Fekete-Győr azt állítja, a miniszterelnök a politikai túléléséért cserébe keleti és nyugati érdekeket egyaránt kiszolgál, és zárt ajtók mögött „kisegérként” ajánlkozott Vlagyimir Putyin szolgálatára.

A politikus a posztjában egy, a Bloombergre hivatkozó külföldi lapokban megjelent hírre is utal, amely egy állítólagos, tavaly októberi, kiszivárgott Orbán–Putyin-telefonhívásról számolt be.

A külföldi beavatkozás vádját erősítheti a Washington Post cikke is, amely szerint a szorosnak ígérkező választás előtt a magyar miniszterelnök mind Trump, mind Putyin támogatását maga kérte.

A bejegyzést Fekete-Győr azzal zárja, hogy a miniszterelnököt egy „rettegő, a hatalmához az utolsó pillanatig görcsösen ragaszkodó politikusbűnözőnek” nevezi. Azt írja: „Ezt be is fogjuk bizonyítani most vasárnap, amikor a szavazófülkékben végleg pontot teszünk az ön kétszínű, nemzetrontó maffiaállamának a történetére! 5 nap, és vége a dalnak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Wáberer György váratlan videója: Április 12-e sorsdöntő dátum, arról fogsz dönteni, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz
A Waberer's International alapítója és volt kormánybiztos egy kedden közzétett videóban szólította meg a választókat. Az üzletember 2023-ban távozott a kormányzati pozíciójából, miután Tiborcz István kivásárolta a cégéből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



A választási kampány hajrájában Wáberer György, a Waberer’s International alapítója és volt kormánybiztos egy kedden közzétett videóban állt a nyilvánosság elé, új keretbe helyezve az április 12-i szavazás tétjét.

„Arról fogsz dönteni, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz.”

Az üzletember a videóban a részvételre buzdított, mondván: „A fiatalok jövője a tét, ezért menjünk el mindannyian szavazni! Derüljön ki végre a többség akarata. Ne maradj közömbös!”

A megszólalás súlyát növeli, hogy

Wáberer 2023 februárjáig a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt.

Megbízatása nem sokkal azután szűnt meg, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István kivásárolta a Waberer’s Internationalben lévő részesedését.

Wáberer üzenete éles ellentétben áll a kormányzati kommunikációval, amely a választást a „béke vagy háború” kérdéseként mutatja be.

A meglepő választási "coming out-ra" a két oldal vezetői is reagáltak. Orbán Viktor egy Győztes csapat feliratú képet helyezett el a videó alá magáról és J.D. Vance-ről, Magyar Péter pedig nemzeti színű szívecskékkel értékelte a posztot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: