SZEMPONT
A Rovatból

Interjú Magyar Péterrel: Az agyhalott szó nálam olyan, mint a hülye, a nyugdíjaskommandó szót meg Rogán Antaltól tanultam

A Tisza Párt elnöke szerint az embereket nem a hangfelvételek, hanem a valós kérdések érdeklik, és bárhogyan átírhatják a választási szabályokat, akkor is nyernek. Magyar Péterrel a miskolci gyűlés után beszélgettünk az országjárás első benyomásairól.


November végén országjárásra indult Magyar Péter. Az első állomás Szerencs és Miskolc volt. A Tisza Párt elnökével a miskolci gyűlés után beszélgettünk az országjárás első benyomásairól, a róla megjelent hangfelvételekről és többek között arról, hogy mit szól a választási törvény módosításához.

- Ez az országjárás első napja, most találkozik először úgy a szimpatizánsaival nagy tömegben, hogy nyilvánosságra kerültek a hangfelvételek. Mik a tapasztalatok, mik a visszajelzések?


- El kell, hogy keserítsek mindenkit, nem hozta szóba senki. Én vicceltem vele, hogy veszek be egy rágót, hogy ne legyen büdös a szám, de ezen kívül nem kaptam semmilyen visszajelzést. Azt tapasztaltam itt Borsod megyében, Szerencsen és Miskolcon, de egyébként az országban is, mert azóta azért már jártam egy-két helyen, hogy az embereket nem érdekli az Isaura, bárhogyan is küzd Tóni a társaival, mint malac a jégen. Az embereket a valós kérdések érdeklik. A megélhetési problémák, a gyerekvédelem, az egészségügy helyzete, a magyar gazdaság összeomlása, ezek érdeklik és elszomorítják az embereket, és az ezekre adott válaszokat keresik. Úgyhogy mi ezzel foglalkozunk, nekik meg meghagyjuk az Isaurát.



- Kicsit szokatlan, hogy egy politikus télen indul országjárásra. Eredetileg is ez volt a terve, most indult volna el?


- Előbb szerettük volna. Az volt az eredeti terv, hogy október elején, közepén elindulunk, amikor még jobb idő van. De annyi meló volt Strasbourggal, a pártépítéssel, napi politikai ügyekkel, hogy mindig tolódott. Aztán a múlt héten egyszer csak azt mondtam a kollégáknak, hogy vágjunk bele, mert sose indulunk el. Eldöntöttük, hogy jövő héten indulunk, és kész. Igaz, a kollégáim egy kicsit beparáztak, hiszen ilyenkor kint nehezebb megtartani egy eseményt, mert már nagyon hideg van, beltéri helyszíneket pedig nem egyszerű találni. Bele is futottunk egy pár helyen ellenállásba, politikai tiltásba, de alapvetően azért itt is sikerült végül megoldani, és ennek nagyon örülök. Jó lenne, hogyha Nyíregyházán is összejönne, vagy Debrecenben, de el leszünk mi a polgármesteri hivatal előtt felöltözve, forró teával. Ennek is lesz egy diszkrét bája. Majd hógolyózunk pénteken. De egyébként várjuk a polgármester urat is, ha el mer jönni.



- Miért pont az ország ezen részét választották? Mik azok a problémák, amik kifejezetten erre a térségre jellemzőek?


- A gyerekvédelmi intézményeket céloztuk meg először, és az ittenieket látogatjuk meg. Ezt pedig összekötöttük az országjárással. Ezen felül nem volt különösebb logika, az volt a cél, hogy három megyét válasszunk, ami közel van egymáshoz. Tavasszal Békés megyében, meg Baranyában kezdtük. Most Borsodban leszünk két napot, aztán megyünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Nyíregyházára, Kisvárdára, utána pedig Hajdú-Bihar megyébe, Debrecenbe, Hajdúhadházára, Hajdúböszörménybe. Csütörtökön elmegyünk egy állatvédelmi központba, amely megnyerte a Ludas Matyi szavazásunkat. Viszünk magunkkal egy jelentős támogatást is. Pénteken pedig szociális intézmények, idősellátás és gyermekvédelem, valamint a gyűlések. Úgyhogy elég sűrű program lesz, nem olyan lightos, mint a Fidesz országjárása.



- Beszéljünk egy kicsit az Önről megjelent hangfelvételekről. Azt mondta, hogy ezek a hangfelvételek többnyire manipuláltak, és hogy vannak olyan szavak, vagy kifejezések, amiket biztos, hogy nem Ön mondott. Tudna említeni konkrét példát ilyenre?


- Először is: van olyan hangfelvétel, amelyik összevágott, van, amelyik manipulált, és valóban vannak olyanok, amiket olyan dolgok hangzanak el, amiket biztos, hogy nem mi mondtuk, vagy nem abban a szövegkörnyezetben. Az utolsón például, ami a sajtóval kapcsolatos volt, hallható egy olyan stílus, amit nem szoktam használni.

Tudok keményen beszélni, és ezt meg tudják erősíteni a kollégáim is, és az is lehet, hogy néha nem szépen beszélek. De így nem.

Viszont szerintem ennek nincs jelentősége, ez egy magánbeszélgetés volt, amin nem bűncselekmények hangzanak el. Annak lenne jelentősége, hogyha Tiborcz István és Orbán Viktor vasárnapi ebédjén fölvennénk valamit, amikor eladják az országot, vagy szétrabolják, mert az bűncselekmény. Vagy, ha olyan dologról van szó, amit a kormány csinál, mondjuk Rogán Antal, mit tudom én, a szeretőjével. Azt, hogy egy magánbeszélgetésben valaki csúnyán beszél, vagy, hogy esetleg fáradtan, egy választási kampány után, hajnali fél 7-kor szid valakit, nem tartom olyan súlyos eseménynek, és láthatóan az emberek sem. Az emberek nem akarnak felülni a propaganda-vonatra, úgyhogy én tényleg sajnálom a Tónit, biztos, hogy nagyon nagy elvárásai voltak ezzel a lejárató kampánnyal szemben, de ugyanúgy, mint a péniszgate, ez is visszafele sült el, és tökön lőtték magukat.

Szerintem annyira kitolta már a propaganda hazugság az embereknek az ingerküszöbét, hogy már nem lehet ilyenekkel megvenni őket.

Mondom, ha bűncselekmények lennének ezeken a felvételeken, akkor az egy más dolog. Nyilván akkor se szép lehallgatni a szerelmedet. Persze, anno én is nyilvánosságra hoztam egy felvételt, de ebben semmilyen magánéleti szál nem volt. Ezen egy volt igazságügyi miniszter másfél percig egy olyan államellenes bűncselekmény-sorozatról beszél, meg arról, hogy maffia kormány van, ami az emberekre és az ország az igazságszolgáltatásra tartozik. De ezt sem úgy hoztam nyilvánosságra, mint itt, hogy csöpögtetek, vagy pénzt kérek érte, vagy zsarolok, vagy semmi ilyesmi, hanem tulajdonképpen az állam és az emberek érdekében.



- Nyilvánosságra került egy másik hangfelvétel is, amin a kollégáit szidta, konkrétan agyhalottnak nevezte őket.

- Az agyhalott szó nálam olyan, mint a hülye. A nyugdíjaskommandó szót meg Rogán Antaltól tanultam, azt a Fideszben használják, csak úgy szeretném jelezni. De a Soros-ügynököt például mi viccből szoktuk egymásra mondani, merthogy azt állítja rólunk a propaganda, hogy mi Soros-ügynökök vagyunk, ami elég nevetséges. Nem nekem volt Soros-ösztöndíjam, hanem Orbán Viktornak, és nem én tanultam ott, hanem Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mi csak viccelődni szoktunk ezzel. Megbeszéltük, senkit nem érdekel, dolgozunk tovább.



- Tehát a párton belül nem volt ebből konfliktus?

- Még egyszer mondom, ez egy összevágott felvétel, nem ilyen szövegkörnyezetben, és nem így hangzott el. De, ha így hangzott volna sem érdekel minket. Mi dolgozunk a hazánkért, Rogán Antalnak meg jó egészséget kívánunk, költse gyógyszerre!



- Ha már propaganda. A szerencsi beszédében említette, hogy nem engedték be a propagandamédiát, én is láttam, hogy néhányan a bejárat előtt állnak. Miért nem jöhettek be?

- Tanulják meg azok az emberek, akiket jól fizet a kormány az adófizetők pénzéből, hogy ez milyen. A kormányinfóra például nem engedik be a Magyar Hangot, vagy Gulyás Balázst, vagy egyéb független sajtót, akik tudnak kritikus kérdéseket feltenni az ellenzéknek és a kormánynak is, tehát valódi újságírók. Nekik közük nincs az újságíráshoz, mert akkor is hazudnak, amikor kérdeznek, és naponta bűncselekményeket követnek el a híradóban, a Megafonban. Olyanokkal vádolnak családokat, az én családomat is, ami konkrét bűncselekmény, és börtönben lenne a helyük. Ilyen embereknek minek adjunk lehetőséget? Ráadásul az elején beengedtük őket, és több rendezvényünkön is olyan szinten zaklatták az embereket, például Császár elvtárs, a közmédia újságírója, hogy azt kérték, hogy vigyük ki őket, mert az eleve hazug narratívájával próbálta őket csőbe húzni. Erre nekünk nincs szükségünk. Ő nem újságíró, ő egy Lenin-fiú.


- A Fidesz ismét módosítaná a választási szabályokat. Mit szól ehhez?



- Nem vagyunk meglepődve. Nyilván, hogyha a Fidesz beterjeszt egy ilyen módosítást, akkor az a saját érdekét szolgálja. Ez valószínűleg nem a végleges állapot, ennél még sokkal durvább módosítások lesznek. Én azt tudom nekik üzenni, hogy mi megnyerjük a választásokat, nyugodtan lehet mindenfélét csinálni. De inkább kormányozni kellene szerintem, az egészségüggyel kellene foglalkozni, a gazdaságot kéne helyreállítani, kirúgni Nagy Mártont, új legfőbb ügyészt hozni, visszahozni egy egészségügyi minisztert, aki ért a szakmájához, és még lennének ötleteim, de ezeket megtartom magunknak, amikor majd mi jövünk.

Lehet ide-oda módosítgatni, meg átírogatni a körzeteket, meg levinni a küszöböt, meg mindent csinálni. Az az igazság, hogyha többségben leszünk, márpedig már most abban vagyunk, akkor bárhogyan átírhatják, akkor is nyerünk.

Nyilván nem egyenlő a pálya, még jobban lejteni fog a Fidesz felé, még többet kell dolgoznunk, de minket ez nem zavar. Természetesen, ha egy körzethatárt jogellenesen írnak át, akkor majd a bíróságra megyünk. Amit politikailag lehet, azt megteszünk, de nem ezen fog múlni. Azon fog múlni, hogy mi tudunk egy valós alternatívát mutatni, hogy elhiszik-e az emberek, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét el kell zavarni, mert tönkretette az országot, és ezt lehet teljesen másképp csinálni, és mi ezen dolgozunk.

- Arra lát valós esélyt, hogy mire eljutunk a 2026-os választásig, addigra olyan szinten módosítják a törvényt, hogy teljesen mindegy, ha a Tisza népszerűbb, mint a Fidesz, akkor sem tudnak nyerni? 



- A matematikának azért vannak szabályai. Lehet persze bűvészkedni, meg trükközni, de azért van most bajban a Fidesz, mert ugye ezt lejátszotta 2022 után is az önkormányzati választások előtt. Átírta a fővárosi szabályokat, és hát tökön lőtte saját magát.

Azért lett a Tiszának tízfős frakciója, mert átírták a szabályokat. Ha nem írják át, akkor egy képviselőnk sincsen.

Tehát óvatosan kell bánni ezekkel. Én jó trükközést kívánok nekik, de lehet, hogy pont ezzel segítenek nekünk! Ők így akarnak választást nyerni, meg propagandával, meg csalással, mi meg munkával, meg programmal, meg egy nyertes csapattal. Ez elég nagy különbség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Megjelentek a Nemzeti Gárda katonái Washington utcáin - Trump döntését autoriter lépésnek nevezte a polgármester
A Nemzeti Gárda katonái és páncélozott járművei jelentek meg a Washington-emlékműnél, miután a bűnözésre hivatkozva Donald Trump úgy döntött, beveti őket, átveszi a rendőrség irányítását és több száz szövetségi ügynököt küld az amerikai fővárosba.


Szokatlan látvány az amerikai fővárosban: körülbelül egy tucatnyi nemzeti gárdista jelent meg öt páncélozott Humveevel a Washington-emlékművel szemben - számolt be róla a New York Times. Nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekre a küldetésükkel vagy az itt-tartózkodásuk időtartamával kapcsolatban. Egyikük csak annyit mondott a lapnak, hogy megtiltották neki, hogy bármit is mondjon

A hadsereg kedden este azt közölte, hogy 800 katonát vezényeltek Washingtonba, akik nem vesznek részt a bűnüldözésben, hanem támogató szerepet töltenek be. Állításuk szerint egyszerre 100-150 katona lesz kint az utcákon. A Nemzeti Gárda tagjait először a nemzeti emlékművek közelébe, valamint a délkelet-washingtoni Anacostia városrészben található amerikai parkőrség bázisához küldték. A hadsereg szerint a katonák továbbra is folyamatosan érkeznek a fővárosba, hogy felkészüljenek a bevetésre, amit Trump rendelt el.

A végrehajtási utasítás alapján a 800 nemzeti gárdista mellett félezer szövetségi ügynök is Washingtonba érkezik. Emellett Trump 30 napra átveszi az irányítást a városi rendőrség felett, amit ezalatt Terry Cole, a DEA igazgatója felügyel majd.

Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a városban ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Azt állította, hogy Washington kevésbé biztonságos, mint sok harmadik világbeli főváros. Azt állította, az a célja, hogy megmentse a várost „a bűnözéstől, a vérontástól, a káosztól, a mocsoktól, és még rosszabbaktól.”

Az amerikai sajtó szerint azonban Trump eltorzította, illetve félreértelmezte az adatokat. Ezek ugyanis épp azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a városban csökkent a bűnözés.

Trump a hétvégén arról is posztolt, hogy „a hajléktalanoknak AZONNAL ki kell költözniük.” Azt nem közölte, hogy hová kellene menniük. A Fehér Ház megerősítette, hogy az akció keretében felszámolják a hajléktalantáborokat.

Washington demokrata polgármestere, Muriel Bowser kezdetben békülékeny hangot ütött meg, de kedd este már élesen bírálta az elnök döntését, amit „autoriter” lépésnek nevezett, ami szerinte megsérti a „a város autonómiáját”. A polgármester felszólította a lakókat, hogy lépjenek fel a történtek ellen.

„Védjük meg a városunkat, védjük meg az önállóságunkat, védjük meg a helyi önkormányzati jogainkat, és jussunk túl ezen a fickón! Biztosítsuk, hogy demokrata többségű képviselőházat válasszunk, ami gátat szabhat ezeknek az auturiter törekvéseknek” - fogalmazott.

Bowser visszautasította Trump fővárosról tett állításait, mondván, hogy amikor az elnök hajléktalantáborokat lát, „valami bekapcsol benne, ami miatt elhiszi, hogy a mi gyönyörű városunk koszos, pedig nem az”.

„Nem vagyunk hétszázezer szemétláda és csirkefogó” – mondta a polgármester. Ezzel a washingtoni szövetségi ügyész és korábbi Fox News műsorvezető, Jeanine Pirro kijelentésére reagált, aki megígérte, hogy lecsapnak a „fiatal csirkefogókra” és más bűnözőkre Washingtonban. Az ügyész bírálta a helyi törvényeket, amik szerint akadályozzák, hogy keményebbek lépjenek fel az erőszakos bűncselekményeket elköbető tinédzserekkel szemben.

Bowser arra kérte a szülőket, hogy figyeljenek rá, gyermekeik ne gyűljenek össze nagy csoportokban az utcán. „Ez az a fajta dolog, ami jól mutatna a tévében” – mondta a polgármester. „Őszintén szólva szerintem ez is a cél: hogy hatásos felvételek szülessenek és letartóztatások kezdődjenek Washingtonban.”

A Fehér Ház szerint hétfő éjjel 23 embert már le is tartóztattak a városban. Az akciókban az FBI is részt vett. A BBC szerint a letartóztatások indoka között volt gyilkosság, fegyveres bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, obszcén cselekmény, zaklatás, felelőtlen vezetés és más bűncselekmény is.

„Ez csak a kezdet” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Karoline Leavitt szerint „a következő hónapban a Trump-adminisztráció könyörtelenül üldöz és letartóztat minden erőszakos bűnözőt a városban, aki megszegi a törvényt, aláássa a közbiztonságot és veszélyezteti a törvénytisztelő amerikaiakat.”

A Washington Post ugyanakkor arról ír, a washingtoni rendőrségen belül nagy a bizonytalanság, mi jön most. Még abban sincs egyetértés, ki irányít valójában. A Fehér Ház szerint a parancsnoki lánc egyértelmű, és annak az élén maga az elnök áll. A polgármester azonban azt mondta, az igazságügyi miniszter csak rajta keresztül kérhet különböző dolgokat a rendőrségtől.

A rendőrszakszervezet hétfőn kiadott közleményében mindenesetre kiállt Trump lépése mellett, mondván, hogy „a bűnözés kicsúszik az irányítás alól”, aminek az oka szerintük a „krónikusan rossz vezetés”, a „radikális politikák” és „személyzeti hiány”.

A demokraták szerint Trump Washington megszállásával próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-botrányról, amiben a saját tábora is megosztottá vált.

Ugyanis közülük is sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a szexkereskedelem miatt elítélt és később öngyilkosságot elkövető milliárdos ügyének eddig „eltitkolt” aktáit, amelyekben az elnök neve is több helyen feltűnik.

A Nemzeti Gárda és a szövetségi ügynökök utcákra vezénylését a demokraták közül sokan egyszerre tartják színjátéknak, és veszélyes, autokrácia irányába tett lépésnek, ami könnyen puskaporos hordóvá válhat. 2020-ban, amikor Trump a faji megmozdulásokra válaszul legutóbb rendfenntartókat vezényelt a városba, erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a szövetségi ügymökök között. Akkor katonai helikoptereket is kiküldtek, hogy alacsony magassában végrehajtott manőverekkel ijesszék el a demonstrálókat, akik kirakatokat törtek be és több ingatlant is megrongáltak.

A MAGA jobboldali mozgalom több szószólója, mint például Charlie Kirk közben már más amerikai nagyvárosok „teljes katonai megszállását” is követelik.

Ezek kivétel nélkül olyan települések, amiket demokraták irányítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: