Indul a roham: 2,5 millió forintnyi ingyen támogatást ad az állam a napelemeseknek akkumulátorokhoz, de vannak buktatók is

Ismét nagy az izgalom a napelem-piacon, ami az elmúlt években, a szaldó elszámolás kivezetése óta szinte befagyott. Február 2-tól 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amiből 40 ezer család telepíthet majd akkummulátoros rendszert a napelem mellé. Előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból a pályázat beadása előtt kikerültek, az éves szaldóelszámolásból 2030. december 31-éig kikerülők, az eleve önerőből napelemes rendszert telepített, bruttóelszámolás alá eső pályázók, és az 5000 fő alatti településen bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők.

Az állam 100 milliárdot szán erre a célra. Mivel a szolgáltatók kilowattonként mindössze 5 forintért veszik át a megtermelt energiát a szaldóból kiesett, vagy eleve bruttó elszámolásba került ügyfelektől, miközben a hálózatból 35 forintos rezsicsökkentett és 70 forintos afeletti áron vásárolhatják azt meg, nagy segítség lehet egy saját akku. Szilágyi Lászlót, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnökét kérdeztük a tudnivalókról.

— Kik pályázhatnak akkumulátorra?

— A pályázat célja elsősorban az, hogy azokat segítse, akiknek már van napelemes rendszerük, és ehhez szeretnének akkumulátoros tárolót telepíteni. Vannak prioritások a pályázatban, mert egyébként nemcsak a meglévő, hanem az újonnan épülő napelemes rendszereket is támogatja. Tehát akár régi, akár új rendszerhez lehet igényelni, de csak akkumulátorra.

Előnyt élveznek két besorolás szerint azok, akik 5000 fő alatti településeken élnek. A másik prioritási körbe azok tartoznak, akik már nincsenek szaldó elszámolásban, vagy 2030-ig kiesnek abból. Velük egy rangsorban vannak azok, akik nem is voltak szaldósok, hanem azonnal bruttó elszámolásba kerültek. Összességében tehát a pályázat azokat támogatja az energiatárolásban, akiknek még nincs akkumulátoruk, de már van napelemes rendszerük vagy most tervezik azt. Előnyt pedig azok kapnak, akik 2030-ig kikerülnek a szaldóból, vagy már most is bruttó elszámolásban vannak.

— Szükséges önerő a pályázathoz?

— Nincs, 100%-os a támogatás, nem szükséges hozzá önerő. Nagyon egyszerűen, maximálisan 2,5 millió forintot lehet kapni. Ha maga a beruházás nagyobb, például egy rendszerbővítés vagy egy új napelemes rendszer építése biztosan drágább lesz, akkor is legfeljebb 2,5 millió forint támogatást adnak az akkumulátorra. Ennél többet nem. Persze, ha valaki például 5 millió forintért épít egy új napelemes rendszert, akkor is 2,5 millió forintot fog kapni, de ebben az esetben a másik 2,5 millió forint önerő. Viszont ha valaki csak egy akkumulátort vesz 2,5 millió forintért, akkor a beruházás 100%-ban önerő nélküli. Ha a beruházási érték kisebb, mondjuk 2 millió forint, akkor 2 millió forintot fog kapni.

— Van meghatározott műszaki tartalom, például minimális vagy maximális tárolókapacitás?

— Igen, legalább 10 kWh kapacitású akkumulátorok lehetnek, ez az alsó határ. Nagyobb viszont lehet, ez a szövetségünk javaslata is volt, hogy ne legyen felső határ, így aki akar, használhat nagyobb tárolókapacitást. A támogatás összege viszont ez esetben is legfeljebb 2,5 millió forint. A 10 kWh-tól van egy minimális, talán 5-10%-os eltérési lehetőség lefelé, tehát ha valaki 9,7 kWh-os rendszert telepít, az is elfogadható. A pályázat az akkumulátorral együtt támogatja az inverter cseréjét is, de önállóan nem. Erre műszakilag jellemzően szükség is lesz, mert a régebben, akkumulátor nélkül telepített napelemes rendszerek inverterei általában nem tudják kezelni az akkumulátort. Ezért szinte mindig kell majd invertert is cserélni, kivéve, ha valaki elég előrelátó volt. Itt is van egy 5 kW-os felső határ, de hogy ne legyen probléma abból, ha valakinek például 3,5 kW-os invertere van, és a piacon csak 4 kW-ost lehet kapni, van egy maximum 20%-os, de legfeljebb 1 kW-os korrekciós lehetőség. Tehát egy 3,5 kW-os rendszerről fel lehet menni 4 kW-ig.

— Ez problémát jelenthet azoknak, akik még szaldóban vannak, hiszen invertercserénél nem tehetnek fel a meglévőnél nagyobbat. Ebben az esetben mi történik?

— Nagyon jogos a felvetés. Ezt a szövetségünk jelezte a minisztériumnak. Azt a választ kaptuk, hogy ezt leegyeztetik az áramszolgáltatókkal (DSO-kkal), és engedélyezni fogják, hogy

Az egyik legfontosabb feltételük az volt, hogy pusztán a pályázaton való részvétellel és az akkumulátor felszerelésével senki se essen ki a szaldóból.

— Egy átlagos háztartás számára ez a 10 kWh-s kapacitás elegendő ahhoz, hogy a bruttó elszámolás optimálissá váljon?

— Erre azt tudom a legobjektívebben mondani, hogy mindenkinek a saját ingatlana és energiafelhasználása függvényében kell méreteznie a beruházást. Azt javaslom, mindenki kérjen segítséget szakembertől, kivitelezőtől, tervezőtől, hogy megállapítsák, mi számára az ideális. Ha a számításokból az jön ki, hogy 10 kWh-nál nagyobb akkumulátorra van szüksége, akkor javaslom nagyobbat beépíteni. Kisebbet a pályázat miatt nem tud. A nagy átlagban 5-8 kW közötti napelemes rendszerek vannak a piacon, a legelterjedtebb az 5 kW-os. Ezekhez a 10 kWh-s tároló egy szakmailag ajánlott méret, ami a napi termelés és fogyasztás kiegyenlítésében tud segítséget nyújtani.

— Ezzel a nyári hónapokat ki lehet nullázni, de télen valószínűleg nem nyújt óriási segítséget.

— Ez is egyénenként, családonként változó. Az adott fogyasztási szokások szerint ez nagyon különböző lehet. Ha van például egy elektromos autó, vagy elektromos a hűtés-fűtés, ott egészen más a helyzet, mint ahol csak a háztartási gépek áramfelhasználását kell megoldani. Az is számít, hogy napközben otthon vannak-e, vagy valaki home office-ban dolgozik. Olyan vegyes az energiafelhasználás, hogy erre inkább azt mondom, mindenki a saját szokásai alapján ítélje meg. De a mai tudásunk szerint a napelemes rendszereknél ez a tárolókapacitás a napi energiafogyasztás nagy részét fedezheti. Mivel pedig a támogatás 100%-os, megtérülési időről nem is kell beszélni.

— A jelenlegi háztartási méretű kiserőművek hány százaléka rendelkezik már akkumulátorral?

— Nincsenek erre vonatkozó pontos adataim, de azt mondhatom, hogy a szaldóban lévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) döntő többsége, akár 99%-a sem rendelkezik ilyennel. Ott nem volt indokolt az akkumulátor használata, a szaldó elszámolásban gyakorlatilag értelmetlen volt. Akkumulátorok leginkább csak ott vannak, ahol a szaldó kivezetése óta, az elmúlt pár évben telepítettek új napelemes rendszert, de ezeknek az aránya eltörpül a teljes mennyiséghez képest, ez legfeljebb pár százalék lehet.

— Az RRF pályázat keretében is telepítettek akkumulátorokat.

— A mostani pályázat nem zárja ki az RRF-eseket, mert ott nem volt kötelező az akkumulátor.

— A nem komplex RRF pályázatnál valóban nem, de a komplexnél kötelező volt.

— Valóban. Azok az RRF-esek pályázhatnak, akik csak napelem telepítésére kaptak támogatást. De a 2021-es pályázat azonban még nem zárult le. Pontosan még mindig nem tudjuk, hogy abból mi és hogyan valósult meg. A másik az NPP (Napenergia Plusz Program) volt, ami szintén tartalmazott akkumulátort, ezért az NPP-s pályázók nem vehetnek részt ebben a mostaniban. De azok a projektek is még folyamatban vannak.

— Ezek szerint bruttó elszámolásba kerülők fellélegezhetnek? Elég nagy arányukat lefedi a pályázat?

— Ez most mindenképpen egy segítség. De mivel a szaldóból való kiesésre tíz év haladékot adtak, a következő tíz évben folyamatosan esnek majd ki napelemes rendszerek a szaldóból, ezért az igény az akkumulátoros energiatárolásra folyamatosan nőni fog. Első lépésként azokat, akik most kiestek, mindenképpen bátorítjuk a pályázaton való részvételre. Amúgy is azt mondjuk, hogy

De csak ezzel az egy pályázattal nem oldottuk meg az ország energiatárolási problémáját. Biztos, hogy szükség lesz még más megoldásokra is, akár lokális, akár központi, szolgáltatói szintű energiatárolókra. Másik oldalról pedig a rezsicsökkentés még mindig befolyásolja a napelemes piacot. Nekünk van egy olyan javaslatunk az időszakos elszámolás bevezetésére, ami szerint akkor legyen olcsó az áram, amikor sok van belőle, és akkor drágább, amikor kevés. Ez arra ösztönözné az embereket, hogy akkor tároljanak, amikor olcsó az energia, és azt akkor használják fel, amikor drága. Így még nagyobb hatékonysággal lehet majd használni az akkumulátoros tárolókat.

— Ez egy rendkívül gyorsan fejlődő technológia. Érdemes belevágnia most ebbe a pályázatba, aki csak 2030-ban esik ki a szaldóból, vagy jobb, ha vár egy kedvezőbb megoldásra?

— Nem tudjuk, 2030-ban milyen lehetőségek lesznek, viszont tudjuk, hogy most ezt ingyen megkaphatják. Négy év múlva biztos, hogy lesz jobb technológia, de hogy az mennyibe fog kerülni és milyen feltételekkel lehet majd megszerezni, most még nem látjuk.

— A mostani energiatárolók körülbelül milyen élettartamúak?

— Ez gyártónként és akkumulátortípusonként is eltérő lehet. Érdemes megnézni a konkrét gyártói adatokat. Annyi biztos, hogy ahogy a napelemeknél, úgy az akkumulátoroknál is idővel csökken a kapacitásuk és a teljesítményük.

— Az eddigi pályázatok, mint például a hírhedt RRF, meglehetősen bürokratikusak voltak. Mit várhatunk most, ez egy egyszerűbb, gyorsabb folyamat lesz?

— A saját tapasztalatom szerint, és erről is egyeztettünk az Energiaügyi Minisztériummal, a minisztériumnak is egyértelműen az volt a célja, hogy ez egy egyszerű, könnyen megszerezhető támogatás legyen. Az előzetes kiírás alapján ez tényleg így van. A pályázaton két körben lehet részt venni. Az első körben egy nagyon egyszerű elektronikus regisztrációval csak jelezni kell az igényt. Utána van körülbelül egy hónap a rendszer kiválasztására és az ajánlatkérésre. A második körben kell csak a kivitelezői szerződést beadni, ami egy mintaszerződés alapján történik. Úgy gondolom, hogy ez egy egyszerű folyamat lesz, biztosan egyszerűbb, mint a korábbiak. Ezt az is mutatja, hogy nem a kivitelezőknek, hanem a lakosságnak kell beadnia a pályázatot.

— Ez azt jelenti, hogy bár ingyenes a beruházás, a pályázónak mégis rendelkeznie kell némi pénzügyi pufferrel, amivel ideiglenesen finanszíroz?

— Nem kell, pont ezért van az egymillió forintos előleg. A pályázó kap egymilliót, amit odaadhat a kivitelezőnek előlegként az alapanyagokra. Amikor a szerelés és az üzembe helyezés megtörtént, megkapja a második részt, és abból fizeti ki a kivitelezőt. Így a kivitelezőnek és a lakosságnak sem kell finanszíroznia az anyagbeszerzést. A készrejelentés után érkezik a végösszeg, a másfél millió forint.

— Az állami elszámolások eddig nehézkesek voltak. A korábbi tapasztalatok után miért bízhat egykivitelező abban, hogy a munka után gyorsan megkapja a pénzét?

— Ez jogos gondolat.

Tehát sajnos van ennek friss, rossz tapasztalata a piacon, a kivitelezők óvatosabbak. Ennek ellenére ez egy általános piaci kockázat. Úgy gondolom, hogy a most piacon lévő cégek ezt a 2,5 millió forintos összeget még be fogják tudni vállalni. De a kockázat attól még fennáll: sajnos a korábbi évek tapasztalata nem tett jót a bizalomnak.

— A pályázat kiírója épített be valamilyen garanciát ennek elkerülésére?

— Annyi hangzott el, hogy ez a pénz elvileg rendelkezésre áll a magyar költségvetésben, nem pedig egy visszatartott európai uniós forrásra várunk. Nem uniós, hanem magyar jogszabályok határozzák meg a kifizetést. Ezért elvileg egyszerűbb lehet a pénzhez jutás. A korábbi RRF pályázatoknál sokszor hivatkoztak arra, hogy nagyon szigorú uniós feltételeknek kell megfelelni, és ezért dobták vissza a pályázatok 95%-át. Most abban bízunk, amit a kormány ígér: hogy ez az ő felügyeletük alatt nem fordulhat elő. Én is bízom benne, hogy bárki is ül abban a székben, kötelessége lesz ezt megoldani.