Ilyen most a frontvonalnál Európa legnagyobb atomerőműve mellett - Zaporizzsjában jártunk

Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.

Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”

A politikus Bóka János és Németh Balázs nemrég tett kijelentéseire reagált. Felidézi, hogy Bóka szerint a Tisza-kormánynak előre kellett volna látnia a helyzetet, Németh Balázs pedig arról ír, hogy Gajdos László vagy Kapitány István miniszter bukik-e bele a válságba.

Fekete-Győr felteszi a kérdést: „Elhiszitek ezt a két cinikus gazembert?”

A poszt szerint a felelősséget éppen azon a Gajdos Lászlón akarják elverni, aki korábban a Nyíregyházi Állatparkot vezette, miközben Fekete-Győr állítása szerint Bóka János miniszterként akadályozta az uniós források beérkezését, Németh Balázs pedig a közmédiában segített elfedni a korábbi kormány mulasztásait.

Azt írja, évek, sőt évtizedek óta látható volt a probléma: „Repedezett a föld, süllyedt a talajvíz, kiszáradtak a kutak és a vizes élőhelyek.” Hozzáteszi,

„Tizenhat évük volt felkészíteni Magyarországot” – írja a Fidesz-kormányzásról, de szerinte ehelyett „szétlopták az országot, hagyták lerohadni a létfontosságú infrastruktúrát”. Felidézi, hogy Orbán Viktor a zöld szemléletű politikusokat a görögdinnyéhez hasonlította: „kívül zöld, belül vörös”, ezzel kinevetve a környezetvédelmi figyelmeztetéseket.

A politikus szerint most „nemzeti összefogásra és felelősségteljes cselekvésre van szükség”, de a válság után elvárja a hatóságoktól, hogy tárják fel a mulasztások felelőseinek körét.

A posztot azzal a követeléssel zárja, hogy a hatóságok mihamarabb vizsgálják meg a Vadhajtások szerkesztőinek és Bede Zsoltnak a büntetőjogi felelősségét a hálózat túlterhelésére való buzdítás miatt.

„A válságot most együtt kell átvészelnünk. Utána viszont minden döntésnek, minden mulasztásnak és minden uszításnak következményekkel kell járnia!” – zárul a bejegyzés.

Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.

A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.

Bardóczi szerint a klímaváltozás hatásai minden eddiginél erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban, az erdőkben, a települési zöldinfrastruktúrában, a vízfolyásoknál és a közműhálózatokon. „A klímaváltozás hatásai minden eddiginél jobban rúgták rá az ajtót a mezőgazdaságra, erdeinkre, települési zöldinfrára, kisvízfolyásainkra, tavainkra, városainkra, épített infrastruktúránkra, vízhálózatunkra, elektromos hálózatunkra” – fogalmazott. A másik legkárosabb jelenségnek a rezsicsökkentést tartja, amely a pazarlást ösztönözte, és azt a látszatot keltette, hogy korlátlanul áll rendelkezésre víz és áram. „A másik legkárosabb jelenség az a politikai termék, amit rezsicsökkentésként vezettek be” – írta.

Felidézte azt a közel 60 éves szakmai javaslatot, amely szerint a folyók menti mélyfekvésű, belvizes területeket ki kellene vonni az intenzív művelésből, és ökológiai kiegyenlítő felületekké (kaszálókká, legelőkké, vizes élőhelyekké) kellene alakítani. Ezek a területek hűtenek, párologtatnak, talajt regenerálnak, és hozzájárulnak a csapadékképződéshez. Az agrártárca ezt a gondolatot még tíz éve is kinevette, a támogatási rendszer pedig ma sem ezt ösztönzi. Ennek következményeként most sivatagosodik az Alföld. „Sivatagosodik a felszántott, eketalp betegséggel küzdő nagy magyar Alföld. Mi tettük tönkre” – áll a posztban.

A főtájépítész szerint a Duna magyarországi vízlépcsőzése nem összehasonlítható az osztrák példával, mivel a két folyószakasz földrajzi adottságai teljesen eltérőek. „Az osztrák Duna szakaszon 100 km-enként 42 m-t lejt a Duna medre, a magyaron 7-8 m-t” – mutatott rá. A magyar szakaszon a duzzasztás óriási gátemelésekkel, közműátépítésekkel és a vízbázisok veszélyeztetésével járna. A Gabcikovo-Nagymaros terv teljes kiépítése szerinte egy „200 éves megtérüléssel járó beruházás lenne”, ami állítása szerint tíz év alatt mocsárrá változtatná a Szentendrei-ágat.

Alternatívaként a mederszűkítő műveket javasolja, amelyekkel kisebb beavatkozással is lehetne vízszintet emelni és vizet juttatni a mellékágakba. „Medve és Dömös között erre készült is tanulmányterv 2004-ben, ott hét db mederszűkítéssel decimétereket lehetne emelni a folyón” – emlékeztetett.

A posztban kitér az erdőgazdálkodásra, a Balaton beépítésére és a városi zöldfelületek helyzetére is. Szerinte a természetközeli erdőket nem fakitermelő helyként, hanem biodiverzitás-rezervátumként kellene kezelni, a Balatonnál pedig önmérsékletre lenne szükség újabb jachtkikötők és lakóparkok helyett. A városi zöldfelületek szerepét így írja le: „A települési zöld kritikus infrastruktúra”. Hozzátette, hogy aszály idején a fák öntözése életvédelmi kérdés, ilyen időszakban „a pázsitnak nincs létjoga. De a műfűnek sincs.” A fák árnyéka nélkül ugyanis a hőség halálos lehet. „Ha nincsenek fák, akkor árnyék sincs és abba emberek fognak belehalni.”

Bardóczi Sándor azzal zárja gondolatait, hogy a valódi változásokhoz idő kell. „A jó tervek évek, a megvalósítás évtizedek, a fejben átállás több emberöltő.”

A posztot azzal fejezte be: „De úgy tűnik katasztrófák kellenek ahhoz, hogy elkezdjünk másképpen gondolkodni…”

A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű fokozatos teljesítménycsökkentésbe kezdett, majd a kormány jelezte: ha a vízszint eléri a kritikus –134 centimétert, a blokkok teljes leállása is elkerülhetetlenné válhat.  Magyar Péter az erőműben tartott sajtótájékoztatóján az Orbán-kormányt hibáztatta. A miniszterelnök felidézte, Orbán Viktor 2023-ban még azzal érvelt az akkumulátorgyárak mellett, hogy az ország vízkészletei bőségesek.

A többség viszont a természetet okolja, „Én nem hibáztatok egy politikust sem. Erről nem tehetnek, erről az időjárás tehet” – mondta egy helyi lakos.

Az erőmű dolgozói arról beszéltek, szerintük nekik ugyanúgy be kell majd járniuk, mint eddig. „Nem tudjuk, mert még sose volt ilyen, de eddig nem volt róla szó, hogy csökkentett létszámmal működnénk. Hogyha nem mennek a blokkok, például amikor főjavítás is van, a karbantartásnak akkor  is bent kell lenni, az üzemeltetésnek is, úgyhogy én bízom benne, hogy nem lesz home office” – magyarázta egyikük.

A mostani vízszint őket is meglepte. Egyikük elmondta, a hidegvizes csatornát évtizedekkel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb vízállásánál is méterekkel mélyebbre tervezték, de azzal senki nem számolt, hogy a Duna vize valaha annyira alacsony lesz, mint most. Hozzátette, az alternatív megoldás a hűtőtorony lenne, de „az maximum egy új építésű erőműnél lehetne kivitelezni, ennél már nem.”

A többség ugyanakkor már alkalmazkodott a kormány által kért energiatakarékossághoz. „A légkondit nem kapcsolom be, nagy mosást meg fagyasztást nem ilyenkor üzemeltetem” – sorolta egy nő. Mások a redőnyök leengedésével védekeznek a hőség ellen, vagy a klímát ventilátorra cserélik.

Nyilvános felszólítást intézett a Fidesz politikusaihoz Jámbor András, amelyben arra kéri őket, lépjenek fel a saját propagandistáikkal szemben. A politikus szerint a hazudozásnak és a dezinformációnak véget kell vetni, különösen akkor, amikor az ország nehéz helyzetben van.

Jámbor felszólítása azután érkezett, hogy az elmúlt hetekben megkezdődött a közmédia átalakítása. Július elején az M1 hírcsatorna adását felfüggesztették, a képernyőn pedig egy bocsánatkérő felirat jelent meg. Magyar Péter miniszterelnök akkor történelmi napról beszélt, és közölte, a propaganda sugárzása véget ért, mert a közmédiában „hazudtak éjjel, nappal és minden hullámhosszon”.

A folyamattal párhuzamosan a Fidesz-közeli médiabirodalom is leépülőben van. Június végén érkezett a hír, hogy vége a Megafonnak, a propagandaközpont utolsó munkatársát is elbocsátották, az irodákat pedig felszámolták.

Szerinte ennek a hierarchikus rendszernek a választási vereség vetett véget.