SZEMPONT
A Rovatból

„Ilyen mértékű visszaesés utoljára a Bokros-évekre volt jellemző” - Petschnig Mária Zita a folyton újraírt költségvetésről

Ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni - mondja a közgazdász, aki szerint a kiszámíthatatlanság a gazdaságban is teljhatalomra törekvő orbáni politika következménye.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. október 20.



Október elején a kormány 5,2%-ra emelte a GDP-hez viszonyított idei hiánycélt, ami 1,3%-kal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy 1100 milliárd forinttal nagyobb lehet a hiány a korábban vártnál. Elúszott az eredetileg 4%-ra, majd 1,5%-ra tervezett gazdasági növekedés is, Nagy Márton a legutóbb már arról beszélt, hogy a kormány célja éves szinten a recesszió elkerülése.

A tavaly nyáron elfogadott költségvetésnek immár a negyedik verzióját prezentálta a pénzügyminisztérium.

Hogyan él az ország egy folyamatosan újratervezett költségvetéssel? Mi okoz ekkora bizonytalanságot? És ki fizeti meg ennek az árát? Erről beszélgettünk Petschnig Mária Zita közgazdásszal.

– Volt egyáltalán realitása annak, hogy az idei büdzsé teljesül?

– Amikor az idei költségvetést 2022 májusában benyújtották, olyan feltételezésekkel éltek, amivel senki az égvilágon nem értett egyet. Például, hogy

a háború már 2022-ben véget ér, hogy az energiaárak csökkennek majd, hogy az infláció visszahúzódik, hogy valamennyi uniós pénzt meg fogjuk kapni.

A Költségvetési Tanács nem mondta azt, hogy ezek teljesen irreálisak. Ugyanis, ha ezt mondta volna, vissza kellett volna dobni a költségvetést, hiszen a Költségvetési Tanácsnak az a dolga, eldöntse, hogy egy adott költségvetés fenntartható, teljesíthető, reális-e vagy sem. Így csak annyit mondott, hogy amennyiben ezek a feltételezések teljesülnek, akkor teljesíthető lesz a 2023-as évre szóló költségvetés.

– De hát látszott, hogy nem teljesíthető...

– Nem mondtak véleményt, mert azt, hogy kockázat van, azt mindig mondja a Költségvetési Tanács. Ez a költségvetés 4 százalékos növekedéssel számolt, 5,2 százalékos inflációval, és azzal, hogy a beruházások is nőnek, a fogyasztás is nő. Hogy itt egy teljesen normális év lesz 2023-ban. Csak pont ez nem látszott kirajzolódni 2022 végén. Ekkor már a Pénzügyminisztérium más táblázatokat mutatott, hogy hogyan fog változni a költségvetési helyzet.

Ezekben már a 4 százalékos növekedés helyett 1,5 százalékos növekedés szerepelt, és az inflációt 15 százalékra emelték, tehát majdnem a háromszorosára, ráadásul a tervezett deficitcélt, ami az eredeti költségvetésben 3,5 százalékos volt, fölemelték 3,9 százalékra.

Ehhez csak egy nagyon rövid megjegyzést tennék. Varga Mihály az elmúlt évben végig arról beszélt, hogy szigorú költségvetési politika kell, és 3,5 százalékra kell levinni az államháztartás hiányát. Ez az uniós elszámolás szerinti eredményszemléletű deficit a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Mindezek után jön egy kormányülés, és utána azt mondják, hogy 3,9.

– Mi lett ezután a költségvetéssel?

– Nyilván olyan nem lehetett, hogy semmiféle költségvetést nem mutatnak be, ezt a botrányt nem akarták felvállalni. Végül februárban előálltak egy költségvetéssel, amely nagyjából ezeket a fő számokat tartalmazta, de valamennyi növekedési belső tényezőnél már alacsonyabb értékeket vett, tehát a beruházások visszaesésével számoltak, és a háztartások fogyasztási kiadásainál 0,1 százalékpontos csökkenéssel. Így fogadta el a parlament március végén, ez volt a második átalakítás. Néhány nappal később a Statisztikai Hivatal bemutatott egy jelentést Brüsszelnek, amiben a parlament által elfogadotthoz képest már 430 milliárddal nagyobb kamatszolgálat van. Ez nagyon sok. Ez nem egy kis piti tétel, hanem azt jelenti, hogy

három napot élt körülbelül az akkor elfogadott költségvetés.

– De ragaszkodtak hozzá?

– Mindaddig azt mondták, hogy teljesíthető a deficitcél, amíg ki nem derült, hogy a második negyedévben a recesszió még mélyebb volt, mint az első negyedévben. Azok a remények teljesen elszálltak, hogy itt 1,5 százalékos növekedés lesz, de akkor azt mondták még, hogy majd meglátjuk, hogyan alakul a harmadik negyedév.

– Aztán jött az október elején bejelentett negyedik verzió. Beszélhetünk ilyen körülmények között költségvetési fegyelemről?

– Miután a parlament elfogadta március végén a módosított költségvetést, jelentős átcsoportosítások voltak. Például áprilisban a Gyermek-, Ifjúsági és Családpolitikai Programból - ami egy 60 milliárdos keret, - 5,1 milliárdot átcsoportosítottak Rogán minisztériumához, kiemelt nemzetközi sporteseményekre és állami rendezvényekre. Nyilván kellett az atlétikai világbajnokságra, meg gondolom augusztus 20-i állami rendezvényre is pénz, tehát innen akkor elvettek. De augusztus 31-én is történt egy 120 milliárd forintos újraosztás, átcsoportosítás, és van egy rezsivédelmi alap, amiből szintén kivettek, és például haderőfejlesztésre fordították, aminek ugye nincs sok köze a rezsivédelemhez. Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy

teljesen mindegy, hogy mit fogad el a parlament, ezt a költségvetést - tekintettel arra, hogy vészhelyzet van - a kormány bármikor átalakíthatja, átírhatja.

Vagyis a parlamenti demokráciának, ahol a hatalom legfőbb képviselője maga a parlament, semmiféle ellenőrző szerepe nincs. Már azt is törvénybe iktatták, hogy a kormánynak utólag sem kell tájékoztatnia a parlamentet ezekről a meghozott döntésekről.

– Hol van itt a kiszámíthatóság?

– Állandóan hangoztatja még most is Varga Mihály, hogy milyen jó, hogy előre hozott költségvetéssel dolgoznak, mert a költségvetés hatályba lépése előtt már fél évvel mind a vállalkozók, mind a háztartások tudják, hogy mire készülhetnek. De ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni.

Az, hogy ilyen mértékben kiszámíthatatlanná vált a magyar költségvetési politika, egyértelműen az orbáni politikának a következménye, annak, hogy teljhatalomra, ezen belül gazdasági teljhatalomra is törekedve bejelentette, hogy háborús vészhelyzet van, és innentől bármit megtehet mindenféle kontroll nélkül,

noha mi nem vagyunk annyira benne a háborúban, mint mondjuk a balti országok, és ott nincsenek ilyen vészhelyzeti előírások.

– Min csúszott meg ennyire a költségvetés?

– A bevételek 21 százalékkal nőttek, a kiadások csak 20 százalékkal. Ebből első ránézésre az következik, hogy egy gyorsabb bevételnövekedéssel a deficit rendben lehet. Viszont az elfogadott költségvetési tervben a bevételeknek 22 százalékkal kellett volna nőni, a kiadásoknak meg 15 százalékkal. 4 százalékpontos különbség kellett volna ahhoz, hogy a 3,9 százalékos deficit tartható legyen.

A bevételeknél több száz milliárd forint hiányzik a tervezetthez képest, főleg a fogyasztási adókból. A fogyasztási adóknál 700 milliárdos hiány van, ebből 600 milliárd az áfa hiánya, a jövedéki adóból pedig 100 milliárd az, ami hiányzik.

Nem csoda, hogy a fogyasztási adóknál ilyen visszaesés van, mert az első félévben a fogyasztás, a háztartások fogyasztási kiadása 96,4%-os volt.

Ilyen mértékű visszaesés utoljára a Bokros-évekre volt jellemző, még a nagy globális válság idején sem.

Itt van ez a 4 százalékos visszaesés, holott a legutolsó költségvetés-átalakításnál is csak 0,1 százalékos esést prognosztizáltak. Ha a fogyasztás visszaesik, akkor persze, hogy nem jönnek be azok az áfa- és fogyasztási adó-bevételek sem, amik egyébként a legnagyobb súllyal szerepelnek a költségvetés bevételeiben. Nagyon nagy problémák vannak a jövedéki adóknál is, ott csak 5 százalékos növekedés van, pedig voltak jövedéki adó emelések és jövedéki adó kiterjesztések, nem beszélve arról, hogy az üzemanyagok azért tavaly még hatósági árasak voltak, idén viszont már nem. Tehát a jövedéki adók nőhettek volna nagyobb mértékben.

– Mitől eshetett ez ennyire vissza?

– Fennáll a gyanú, hogy itt azért csalások is vannak. A vállalkozók szemével nézve a dolgot, amikor nagyon-nagyon kellene nekem a jövedelem, mert az előző években nem volt, akkor megpróbálok valamit csinálni. Nem zárom ki azt, hogy itt újra áfa csalásnak voltunk a tanúi, lehet, hogy ez is belejátszott.

Ami még nagyon hiányzik, azok az uniós bevételek.

Ezek nem jönnek. Ezek a források az uniós programokra fordított kiadásoknak a felét fedeznék.

– Tehát a bevételek elmaradtak a tervezettől. A kiadásokat ehhez hozzáigazították valamennyire?

– Nézzük a rezsitámogatást, ami tavaly még ebben az időben nem volt, mert csak augusztustól jött be. Itt a legnagyobb a növekedés. A második legnagyobb növekedés az az állami vagyonnal kapcsolatos kiadás. Ezek a kiadások 88 százalékkal nőttek, 851 milliárdot tesznek ki.

Pont egy ilyen nagyon nyomorult évben kellett megvenni a Vodafone-t, meg a Posta Biztosítót. Ez nyomja meg az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat alapvetően. A kormány nem alkalmazkodik a gazdasági helyzethez, hanem a saját politikai érdekeit helyezi előtérbe.

És szintén ilyen politikai érdeket követő kifizetés, aminél nagy emelkedés van, 52 százalékos, az a Bethlen Gábor Alap. Innen finanszírozzák a határon túli magyarok kulturális oktatási, hitéleti, meg egyéb szükségleteit, ide lehet pályázatokat beadni, persze egyházi pályázatokat is. Ugyanakkor például a Nemzeti Kulturális Alapnál, ami a magyar kultúra finanszírozására van, 56%-kal kisebb a kifizetés, mint 2022-ben volt. Emellett magas volt a közlekedési támogatás is, ez 29 százalékkal növekedett, mert magas az üzemanyagár. És a nyugellátásra is 22%-kal többet kellett kifizetni az első félévben. Ebben benne van a 15 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj. És van még egy nagyon fontos kiadási többlet: a kamatkiadás. A nettó kamatok 56 százalékkal emelkedtek 2023-hoz képest, ami a magasabb adósságállomány és a magasabb kamatszint következménye.

– Ez jócskán magasabb kiadási oldalt jelenthet.

– Ez még korántsem a vége, mert további állami vásárlás is van kilátásban, a Budapest Airport. Erről Nagy Márton azt mondta, hogy nemzetstratégiai cél, folynak is a tárgyalások. Persze valószínű, hogy hitelből fogjuk megvenni, másból nem tudnánk.

Hogy ez mennyibe fog kerülni, egyelőre nem tudjuk. 4,44 milliárd euró volt korábban, tehát olyan 1700 milliárd forint. Hát persze, hogy nagyvonalúskodni lehet.

Mint az egykori dzsentri, akinek nincsen semmi pénze, váltókat ír alá, és szórja, nem saját pénzét szórja.

Így aztán a kamatkiadások egész biztosan megnőnek, mert további hiteleket kell majd felvenni.

– Hogyan bírja ezt a lakosság?

– Miközben ilyen drámai tehát a helyzet a költségvetésben, a Pénzügyminisztérium kiadott egy értékelést, és abban azt írja, hogy a háborúk ellenére, meg a szankciók ellenére mi azért tartjuk a legfontosabb prioritásokat, a munkahelyek védelmét, a családok védelmét és a nyugdíjasok védelmét, tehát a három védelmi célt. Én ezt megnéztem. A munkahelyvédelem, mint prioritás az körülbelül úgy néz ki, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 12 százalékkal nőttek, tehát jóval infláció alatt, mert az infláció az 23 százalékos volt. Ezen belül a munkahelymegtartásra nem ment semmi, tehát nulla forint. A start munkaprogramnál, amiből a közmunkákat fizetik, szintén csökkentek a kifizetések 14%-kal, tehát ez a tétel nominálisan is kisebb, nemhogy reálértékben. A családvédelem az úgy néz ki, hogy a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap 5%-kal többet fizetett ki, tehát nominálisan nőtt, de 23 százalékos infláció mellett ez semmi. A családtámogatásokra 3%-kal, a szociális támogatásokra 6%-kal többet fizettek, a rokkantsági támogatásokra, gyerekgondozási támogatásokra 13-13 százalékkal.

A növekedés lényegesen alacsonyabb mindenhol, mint az infláció. Azért én ezt nem nevezném a családvédelemnek.

Azt, hogy kiemelt költségvetési prioritás lenne a családvédelem, a számok egyáltalán nem igazolják vissza. Ami a nyugdíjak védelmét illeti,

a nyugdíjas árindex az első hét hónapban 123 százalékos volt, a nyugellátások összesen, tehát beleértve a 13. havi kifizetést is, 22 százalékkal nőttek.

– Annyi számról esett szó, beszéljünk az emberi dimenzióról. Itt van a bizalom kérdése. Amit itt elmondott, mind-mind csökkenthetik a lakosság vagy a külföld bizalmát. Ez a folyamatos bizalomvesztés is forintosítható?

– Ez a bizalomvesztés például oda vezet, ahol ma tartunk, hogy egyrészt uniós pénzek nincsenek, és nem is lesznek megítélésem szerint. Egy évig egészen biztos nem lesznek, vagy másfél évig. Orbán persze arra játszik, hogy jövőre lesznek az uniós választások, és akkor majd egy számára kedvezőbb összetételű Európai Parlament áll fel, amely nem kéri majd számon rajta azt a bizonyos 27 pontot, amelyet lefektettek, és könnyebben fogunk hozzájutni pénzekhez. Tehát Orbán erre számít, ez a politikai prognózisa, ami nem biztos, hogy bejön, mert a szélsőjobboldal nagyon sok országban megerősödött, ám amikor választani kell, egyáltalán nem biztos, hogy a választópolgárok ezeket fogják preferálni. Egész más szavazatot leadni, és megint más csak a közvélemény-kutatóknak azt mondani, hogy én ezt támogatom. Másrészt pedig ő nem lesz ezen a szemétdombon kiskakas. Elsősorban azért nem, mert szemben áll az Európai Unió szélsőjobboldali táborával az orosz háború megítélését illetően.

Tehát ha itt valaki vezető szerepet kap, az Meloni lesz. És Meloni egyértelműen nyugatbarát, tehát nem fog Orbán diktálni Meloninak,

még akkor sem, ha a második félévben az unió elnökségét mi töltjük be. Emellett még ott van a nyugati tőke bizalomvesztése, a nyugati tőke nem jön Magyarországra. És akkor mi jön? Akkor kell a keleti tőke!

És így jön be ez a nemzetvesztő projekt, az akkumulátorgyárak projektje, amit én hihetetlen hazaárulásnak tartok, nem csak azért, mert eszméletlen pénzeket visz el a költségvetésből.

Győrffy Dóra számításai szerint eddig 1300-1500 milliárdos támogatást kaptak, ami soha nem fog megtérülni. De fel kell tenni a kérdést, hogy most itt kiket finanszírozunk? A Fülöp-szigeti munkásokat finanszírozzuk, miközben a magyar környezetet tönkretesszük, a magyar vízkészletet tönkretesszük, miközben ehhez elektromos energia kell, az elektromos energiát pedig három új gáz alapú erőműnek a felállításával fogjuk előállítani, amely gáz csak orosz gáz lesz. És ugye az egyik ilyen gázerőmű az a mátrai, ahol nincs is gázvezeték, tehát oda még azt is ki kell építeni. És akkor a slusszpoén az, hogy a szabály az, hogy az eladott akkumulátorokat, miután megtették a maguk szolgálatát és kiégtek, nekünk kell visszavenni, nekünk kell eltemetni. Erre mondja Győrffy Dóra, hogy Magyarország egy akkutemető lesz. Na most,

hogyha bejön a Paks 2, akkor nem csak akkumulátortemető lesz, hanem fűtőanyag-temető is, mert ott is az is szabály, hogy a fűtőanyagokat is itt kell tárolni.

A fűtőanyag tárolásra olyan mértékű beruházás kell, amit egyelőre nem is tudnak átlátni, mibe fog kerülni, mindenki tiltakozik ellene, ráadásul a lebomlás ott 300 ezer év! Tehát a bizalomhiányból következik mindez, és emiatt teljes mértékben megyünk egy zsákutcás fejlődés felé, aminek két eleme van. A reál ág az akkumulátor. Erre teszünk mindent, monokulturális fejlesztés. A monetáris oldala pedig az eladósodás felpörgése. Ez ugyanaz, mint az előző rendszer, ami szintén zsákutcás volt, és adósságnövekedéssel párosult. Az a különbség, hogy akkor a társadalom többsége valamit kapott a hitelekből. Most viszont ugyanennek a „haszna” a NER lovagokra koncentrálódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András üzent a Micimackó-ügy kapcsán: Ezúton szeretném megkérni Németh Balázst, hogy eszébe ne jusson visszavenni a tempóból!
A Félmillió Fiatal a változásért mozgalom elindítója a közösségi oldalán értékelte Németh Balázs fideszes képviselő elmúlt napokban végzett munkáját. A politikus szerint Németh parlamenti Micimackó-utalása és egy tüntetésen való részvétele is a rendszerváltást segíti.


Fekete-Győr András egy Facebook-posztban, ironikus hangnemben fordult a fideszes képviselőhöz, Németh Balázshoz, akit arra kért, hogy „eszébe ne jusson visszavenni a tempóból”.

Azt írta, Menczer Tamás óta nem volt fideszes politikus, „aki ilyen következetesen és ilyen látványosan dolgozott volna azért, hogy a Fidesz-maffia minél előbb összeomoljon, a rendszerváltás pedig biztosan sínen maradjon!”

Fekete-Győr szerint Németh néhány nap leforgása alatt jutott el onnan, hogy egy tüntetésen vegyen részt, egészen odáig, hogy a parlamentben egy Micimackó-utalás miatt szólaljon fel.

Fekete-Győr szerint „ez kétségkívül egészen kivételes politikai tehetségre vall”.

A bejegyzésben a politikus felteszi a kérdést, melyik a megalázóbb: az, hogy Németh egy állítólagos „tiszás influenszer” mondatát kéri számon, miközben sem az influenszer, sem az őt idéző portál nem a Tisza Párthoz kötődik, vagy az, hogy a tudományos és technológiai miniszter végül „alapfokú gyermekirodalmi gyorstalpalót” kénytelen tartani neki az Országgyűlésben.

„De semmi baj, Balázs. Ne hagyd, hogy a rosszindulatú emberek elbizonytalanítsanak!” – folytatja Fekete-Győr. Hozzáteszi, hogy a Fidesznek pontosan erre a „minden megszólalással önmagát megsemmisítő kommunikációs teljesítményre” van most szüksége.

A posztot így zárja: „Maradj rajta, Balázs! Csak így tovább! A rendszerváltás nevében is köszönjük a munkádat.”

A bejegyzés előzménye, hogy kedden, a gyűlöletkeltő plakátokról szóló parlamenti vitában Németh Balázs Pottyondy Edina youtuber egy videójára hivatkozva kért számon egy Micimackó-utalást a kormányon. Válaszában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kifejtette, hogy a mesében Füles veszíti el a farkát. Múlt pénteken pedig Németh egy budapesti, migrációellenes tüntetésen vett részt, ahol Toroczkai László is jelen volt, és ahol a Miniszterelnökség épületének erkélyéről Magyar Péter miniszterelnök tapsolt és szívet mutatott a felvonulóknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk