Ikerbabák a rács mögött: negyedszer szóltak nekik a karácsonyi dalok
9 hónapja nem ölelhette meg kislányait egy édesanya, csak vasrácson át láthatja őket. Egy Facebook-csoport tagjai minden adventi vasárnapon énekeltek a lakás bezárt ajtaja előtt.
„A vonulás után a Kossuth téren beszélgettünk, és azt mondtuk, valamit tennünk kell” - mondta a szervezők egyike, Betlen Anna közgazdász, emberjogi aktivista, szakpolitikus. „Közeledett a karácsony, és a csoport egyik tagja felvetette, hogy a négy egymást követő adventi vasárnap menjünk oda, ahol a kislányok laknak, és énekeljünk.
Ezzel fejezzük ki a szolidaritásunkat, fejezzük ki békés és emberi módon azt, hogy tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy gyerekeket elszakítanak az édesanyjuktól.
Mind a négy adventi vasárnapon itt voltunk, és ugyanazt a három dalt énekeltük el.”
Az első alkalmakkor a lakók közül ketten megkérdezték tőlük, mit zavarognak, ők pedig elmondták nekik a helyzetet. Egyikük megértette, miért vannak ott, és azt is, hogy nem pontosan az a helyzet, ahogyan az apa nekik elmesélte. Amikor harmadjára énekeltek a lányoknak, már ki sem jöttek a lakók.
Csendes, békés esemény volt és tényleg tíz percig tartott az egész, aztán a résztvevők összepakoltak és elhagyták az udvart. A diszkrécióra a szervezők is külön felhívták a figyelmet Facebookon: „Semmiféle hangoskodásra, erőszakra nem kerülhet sor. Csak az jöjjön, aki a kb. 10 perc éneklést, előtte a sétát és utána a távozást nyugodtan, méltósággal végig tudja csinálni.
Mindenkinek tudnia kell, hogy a kisbabák apja az adventi énekléseinket durva támadásokként, erőszakként értelmezte és a bírósághoz fordult, hogy tartsák távol az anyát, aki, szerinte, dühödt tömegeket bujtogat ellene, akik odatódulnak az ő házukba hangoskodni és fenyegetőzni. A bíróság szerint azonban az 5-10 perces adventi éneklés nem támadás, nem fenyegetés. Gyertek hát énekelni.”
Annak ellenére, hogy sem a bíróság sem ítélte úgy, hogy bármiféle fenyegetést jelentene az adventi akció, és az Ikerbabák a rács mögött csoport tagjai sem kívántak soha, semmilyen erőteljes megnyilvánulással véleményt kifejezni, ott volt egy rendőr is az eseményen. Azt nem tudni, ki hívta ki a hatóságot.
A rendőr, aki végignézte a szakadó esőben az éneklést, annyit mondott, hogy állampolgári bejelentést kaptak arról, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt tartanak a helyszínen, ami nem volt előzőleg bejelentve. De ő ezt nem annak értékeli.
Miben reménykedik ezután Ibolya, az ikerlányok édesanyja? Miben reménykednek az Ikerbabák a rács mögött Facebook-csoport tagjai? Abban, hogy minél előbb kijelölik azt a bíróságot, amelyik dönthet az ügyben.
Mintha az ég is zokogna szomorúságában, úgy ömlik az eső, miközben egy tucatnyi ember a sötét udvaron áll gyertyával, mécsessel és karácsonyi dalokat énekel egy bezárt ajtó előtt.
A zárt ajtó mögött egy férfi lakik két kislánnyal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lattmann Tamás: Mészáros Lőrincéknek is van okuk aggódni az új ügyészség miatt
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a magyarországi oligarchák, köztük Mészáros Lőrinc, Garancsi István is az Európai Ügyészség figyelmének középpontjába kerülhetnek. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy cégeik számos nagy, uniós forrásból finanszírozott beruházásban vettek részt.
A magyar kormány Európai Ügyészséghez való csatlakozása egy fontos fordulópont az elszámoltatás kérdésében – erről beszélt Lattmann Tamás nemzetközi jogász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Szerinte a csatlakozásnak kiemelt és komoly jelentősége van, mert egyfajta alternatívát és kiegészítést jelent a magyarországi vádhatósági tevékenység mellett. Úgy látja, ennek az igazi jelentősége akkor mutatkozik meg, „hogyha a hazai igazságszolgáltatáson belül a vádhatóság működésével valamiféle problémák vannak, ahogy Orbán Viktor 16 éve alatt, egyértelmű álláspont volt az, hogy igen, problémák vannak vele”.
Lattmann Tamás szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor minden létező eszközével próbált ellenállni.
„Ennek a jelentősége az, hogy megkettőződik az a fajta vádhatósági képesség, ami bizonyos fajta bűncselekmények esetében onnantól kezdve rendelkezésre fog állni” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy az uniós ügyészség az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciós bűncselekmények esetében járhat el, tehát egy budapesti parkolóőr megvesztegetése, vagy a Balásy-féle túlárazások nem tartozna a hatáskörébe, de az uniós pénzekkel való visszaélések igen.
A jogász az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség közötti különbséget is elmagyarázta. Míg az OLAF-nak vannak nyomozati jogkörei, vádhatósági jogosítványai nincsenek, így a feltárt bűncselekményekről szóló anyagokat át kellett adnia a tagállami hatóságoknak. Lattmann szerint Magyarországon az volt a „nagyon kellemetlen helyzet, hogy a csaláselleni hivatal nyomozati munkáját utána az ügyészség, a magyar vádhatóság nem használta fel, nem formált azokból vádakat, nem vitte azokat a bíróság elé”.
Arra a kérdésre, hogy kiknek kell tartaniuk az új szervezettől, Lattmann Tamás egyértelmű választ adott. A felosztás szerinte nagyon egyszerű: „Bárki, akinek 2021 óta európai uniós pénz kötődik a kezéhez, aggódhat az Európai Ügyészség miatt”.
Hozzátette, remélhetőleg a legtöbben alaptalanul aggódnak, de akinek van rá oka, az jobban teszi, ha aggódik.
Példaként említette, hogy Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István cégeihez köthető fejlesztések, építkezések jelentős része uniós forrásokból valósult meg, így ezek felkelthetik az ügyészség figyelmét.
A jogász szerint az Európai Ügyészség a szervezet 2021. június 1-jei indulásáig visszamenőleg vizsgálhatja az ügyeket, de hangsúlyozta, hogy ez nem minősül visszamenőleges jogalkalmazásnak. „Hiszen alapvetően ezek a cselekmények megtörténtek, a jogszabályok, amiket megsértettek ezek a bűncselekmények, ezek már akkor is hatályban voltak, tehát ez semmilyen módon nem minősül visszamenőlegesnek” – mondta.
Lattmann Tamás nem számít arra, hogy az Európai Ügyészség eljárásai lényegesen gyorsabbak vagy lassabbak lennének egy átlagos ügyészi szervezetnél.
Szerinte sokkal fontosabb, hogy a szervezet meglétének van egy jövőbe mutató garanciális szerepe is. „Hogyha most nekem el kéne döntenem, hogy meg kéne mondanom, hogy az uniós ügyészségbe való belépés a múlt rendezése, vagy a jövő biztosítása miatt fontosabb, akkor én hajlanék azt mondani, hogy a jövő biztosítása miatt sokkal fontosabb” – jelentette ki.
Úgy látja, a múlt bűncselekményeinek feltárását a magyar ügyészség is elvégezhetné, ha lenne rá politikai szándék.
Az Európai Ügyészség inkább egyfajta hozzáadott garancia arra, hogy a jövőben ilyen jellegű korrupciós bűncselekményeket ne lehessen ilyen könnyen elkövetni.
Az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szólva elmondta, annak talán még komolyabb szerepe is lehet az elmúlt évek bűneinek feltárásában, mint az Európai Ügyészségnek. A hivatal létrehozásával ugyanis megszűnik a közvád monopólium, és a szervezet maga is vádat emelhet.
„Ezzel tulajdonképpen most a jogalkotó egy kettős célt ért el viszonylag egyszerűen. Egyrészt kivette a monopól pozícióból a legfőbb ügyészt. A másik szempont pedig ugye az, hogy a korrupcióval szembeni védekezésnek az egyik legfontosabb eszköze mindig a prevenció, a megelőzés erősítése” – magyarázta.
A parlamentben létrehozott eseti vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban, különösen a végrehajtói maffiát vizsgáló, Toroczkai László vezette testülettel kapcsolatban szkeptikus. Bár üdvözli, hogy a bizottságok erősebb eszközöket kaptak, és komolyabban kell őket venni, úgy véli, ezek nem válhatnak „boszorkányüldözéssé”.
„Toroczkai László kapott Magyar Pétertől egy búgócsigát, hogy ő azzal játszódhasson, és láthatóan ez is fog most történni” – fogalmazott.
Szerinte ezeket sokkal inkább a „politikai játszótér” műsorszámainak kell tekinteni, semmint komoly szakpolitikai megoldásoknak.
A teljes interjú
A magyar kormány Európai Ügyészséghez való csatlakozása egy fontos fordulópont az elszámoltatás kérdésében – erről beszélt Lattmann Tamás nemzetközi jogász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Szerinte a csatlakozásnak kiemelt és komoly jelentősége van, mert egyfajta alternatívát és kiegészítést jelent a magyarországi vádhatósági tevékenység mellett. Úgy látja, ennek az igazi jelentősége akkor mutatkozik meg, „hogyha a hazai igazságszolgáltatáson belül a vádhatóság működésével valamiféle problémák vannak, ahogy Orbán Viktor 16 éve alatt, egyértelmű álláspont volt az, hogy igen, problémák vannak vele”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András Sulyokról: Az, hogy ilyen méltatlan körülmények között távozik, kizárólag őt minősíti
A politikus Sulyok Tamás köztársasági elnököt bírálta, amiért az aláírta a saját menesztéséről is rendelkező Alaptörvény-módosítást. Az államfő a döntését „alkotmányos kényszerrel” indokolta, de egyúttal a demokratikus jogállam végét is bejelentette.
„Tizenhat éve vártunk erre a napra: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását” – írta közösségi oldalán Fekete-Győr András politikus.
Fekete-Győr András szerint Sulyok Tamás aláírásával „megkezdődött az Orbán-rendszer bábjainak eltávolítása a magyar állam éléről”.
Fekete-Győr úgy látja, Sulyok Tamás azzal, ahogyan a döntést meghozta, bizonyította méltatlanságát a tisztségre. A politikus a közzétett videóra utalva azt írja, az államfő előbb arról beszélt, hogy eltávolítása a politikai hatalommal való visszaélés „súlyos és szégyenteljes történelmi példája”, majd közölte, hogy ezt is aláírja.
A politikus szerint az elnök az utolsó pillanatig a székébe kapaszkodott. „Ez az ember komolyan képtelen nem aláírni bármit, amit elé tesznek?” – teszi fel a kérdést a bejegyzésben.
A poszt azzal zárul, hogy Sulyok távozása „már Magyarország felszabadulásának első fontos győzelme. Tovarisi konyec, Sulyok elvtárs!” Fekete-Győr azt is megemlítette, hogy holnaptól Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása is megszűnik.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely kimondja, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a jogszabály kihirdetését követő napon megszűnik. A döntés után Sulyok Tamásnak öt napja volt a törvény aláírására, miközben a kormányoldalról egyértelművé tették, hogy amennyiben nem írja alá a módosítást, megfosztási eljárást kezdeményeznek ellene.
Az államfő végül szombat este egy drámai hangvételű beszédben jelentette be, hogy „alkotmányos kényszer” alatt, de aláírja a jogszabályt, amellyel szerinte a demokratikus jogállam megszűnt.
A köztársasági elnöki aláírást követően a törvénymódosítás szombaton meg is jelent a Magyar Közlönyben, így Sulyok Tamás megbízatása hétfőn szűnik meg. Az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes veszi át, az új elnököt pedig 30 napon belül kell megválasztani.
„Tizenhat éve vártunk erre a napra: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását” – írta közösségi oldalán Fekete-Győr András politikus.
Fekete-Győr András szerint Sulyok Tamás aláírásával „megkezdődött az Orbán-rendszer bábjainak eltávolítása a magyar állam éléről”.
Fekete-Győr úgy látja, Sulyok Tamás azzal, ahogyan a döntést meghozta, bizonyította méltatlanságát a tisztségre. A politikus a közzétett videóra utalva azt írja, az államfő előbb arról beszélt, hogy eltávolítása a politikai hatalommal való visszaélés „súlyos és szégyenteljes történelmi példája”, majd közölte, hogy ezt is aláírja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dull Szabolcs: Eljött Sulyok Tamás utolsó napja, hogy döntsön
A politikai elemző emlékeztetett, hogy ma jár le az ötnapos határidő, ameddig Sulyok Tamás államfő aláírhatja az őt menesztő Alaptörvény-módosítást. Amennyiben ezt nem teszi meg, a kormánytöbbség megfosztási eljárást indíthat ellene.
Dull Szabolcs politikai elemző szerint „ELJÖTT SULYOK TAMÁS UTOLSÓ NAPJA, HOGY DÖNTSÖN.” Szombati Facebook-posztjában azt írta, politikailag már április 12-én eldőlt az államfő sorsa, „ma jogilag is látjuk, hogy fog távozni”.
Dull emlékeztetett, Sulyok Tamásnak ma jár le az ötnapos határidő, hogy aláírja a parlament által hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosítását. A bejegyzésben három lehetséges kimenetet sorol fel.
Az egyik, hogy aláírja a jogszabályt, amivel szerinte lényegében a „saját politikai halálos ítéletét kellene aláírnia”.
A másik két lehetőség, hogy nem írja alá és az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy még ma bejelenti a lemondását.
Az elemző a legvalószínűbbnek a második forgatókönyvet tartja, amihez egy azonnali következményt is vázol. „Amennyiben ez a második forgatókönyv következik ma be, Magyar Péter ígérete alapján megindítják ellene a megfosztási eljárást” – írja.
Ekkor a helyébe lépő Forsthoffer Ágnes házelnök „nyilván rögtön aláírja az alkotmánymódosítást, vagyis másnap Sulyoknak ezért kell távoznia”.
A bejegyzés azzal zárul, hogy bárhogy is alakul a mai nap, a jövő héten már az új köztársasági elnök személye lesz a kérdés. A Tisza Párt még nem árulta el a jelölési mechanizmusát, a Fidesz pedig vélhetően nem vesz majd részt az eljárásban.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszünteti Sulyok Tamás államfői megbízatását. Gulyás Gergely a döntést az elmúlt 36 év leggyalázatosabbjának nevezte, a Fidesz–KDNP képviselői pedig bojkottálták a parlamenti vitát és a szavazást is.
Dull Szabolcs politikai elemző szerint „ELJÖTT SULYOK TAMÁS UTOLSÓ NAPJA, HOGY DÖNTSÖN.” Szombati Facebook-posztjában azt írta, politikailag már április 12-én eldőlt az államfő sorsa, „ma jogilag is látjuk, hogy fog távozni”.
Dull emlékeztetett, Sulyok Tamásnak ma jár le az ötnapos határidő, hogy aláírja a parlament által hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosítását. A bejegyzésben három lehetséges kimenetet sorol fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Sulyok még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt
Török Gábor politológus egy Facebook-posztban fogalmazott meg éles kritikát Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Az elemző szerint az államfő nem élt alkotmányos eszközeivel, hogy ellensúlyozza a kormányt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást.
Török Gábor politológus szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök „még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés.”
A politikai elemző egy szombati Facebook-posztban bírálta az államfőt, amiért az szerinte olyan jogszabályokat is aláír, amelyekkel nem ért egyet.
Török szerint a kialakult helyzetben egy lemondás egyszerűbb és az intézményt jobban megóvó magatartás lett volna. Reményét fejezte ki, hogy a jövőbeli államfők érteni fogják, hogy „az elnök nemcsak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel”. A poszt végén Török üzent az elnököt jelölő és megválasztó erőknek is: „Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják.”
A politológus bejegyzésének előzménye, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely hatálybalépésének másnapján megszüntetné Sulyok Tamás államfői megbízatását. A törvényt a Sándor-palotába küldték, az elnöknek pedig öt napja volt dönteni arról, hogy aláírja, visszaküldi a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul.
A helyzetet tovább élezte, hogy Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben kilátásba helyezte, hogy amennyiben Sulyok nem írja alá a törvényt, megfosztási eljárás indul ellene.
Erre Sulyok Tamás közleményben reagált, amelyben az alkotmányos rendet sértő nyomásgyakorlással vádolta meg a kormányfőt, magát a módosítást pedig jogellenesnek nevezte.
A kormányoldal azzal indokolta az államfő menesztését, hogy Sulyok Tamás nem töltötte be az alkotmányos ellensúly szerepét. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint az elnök a hallgatásával és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg morálisan.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást.
Török Gábor politológus szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök „még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
