SZEMPONT
A Rovatból

Így kereshetnek háromszor annyi pénzt a napelemesek - új lehetőség nyílhat meg jövőre

A bruttó elszámolásba került napelem-tulajdonosok eddig csak az MVM Nextnek adhatták el a felesleges áramukat, mindössze 5 forintért kilowattóránként. Egy cég most ennek a háromszorosát ígéri. És nemsokára 3-4 hasonló ajánlat lehet a piacon.


Egy új szolgáltatás jelenhet meg a magyar napenergia piacon: egy cég a bruttó elszámolásban lévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára háromszoros bevételi lehetőséget ígér a visszatáplált áramért. Az ígéret szerint az eddigi 5 forint helyett akár bruttó 15 forintot is fizethetnek kilowattóránként. Bár a konstrukció még nem végleges, és a részletek kidolgozása folyamatban van, az első szerződéseket 2025 elején köthetik meg az érintettek.

Az új modell lényege, hogy az ügyfelek a többlettermelésüket egy úgynevezett aggregátor cégen keresztül értékesítik. Az aggregátor kezeli az adminisztrációt, szerződik a kereskedőkkel, és a napenergia piaci árának változásaihoz igazítva segít optimalizálni a bevételeket. Ez a cég például a HUPX tőzsdei árainak 60 százalékát ajánlja ügyfeleinek, és ígérete szerint a regisztráció egyszerű, online folyamat lesz. Valóban ez lehet a megoldás a bruttós napelemtulajdonosoknak? Dunai Bálinttal, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnökségi tagjával beszélgettünk.

– Mi is ez az új modell, ami most megjelent a piacon?

– Idén január óta, tehát lassacskán 11 hónapja, megjelent az a jogszabály, miszerint a háztartási méretű kiserőművel rendelkező tulajdonosok az általuk megtermelt energiát az egyetemes szolgáltatón, az MVM Nexten kívül bárki másnak is értékesíthetik. Azonban viszonylag hamar kiderült, hogy ez akkor csak elvi lehetőség. Ugyanis minden csatlakozási pontnak van egy ún. POD száma, és a szabály szerint – az elosztói szabályzat és más szabályzatok szerint is – egy POD csak egy kereskedőhöz tartozhat. Viszont ha valaki szeretett volna a rezsicsökkentésben maradni, akkor továbbra is az egyetemes szolgáltatóval kellett szerződnie. Így a termelését se tudta technikailag senki másnak eladni. Elvben lehetett volna lehetősége arra, hogy elmegy a szabad piacra, és onnan kér egy árajánlatot egy kereskedőtől, de egyrészt nem kapott ilyen ajánlatot, mert egyetlen háztartási fogyasztóval semmilyen kereskedő nem áll szóba. Másrészt, ha lett is volna ilyen, akkor is

a rezsicsökkentés miatt nem lett volna gazdaságilag előnyösebb, mint az, amit az MVM Next ajánl,

hiszen az olcsó fogyasztással együtt, hiába az olcsó termelési átvétel, összességében mégis pénzügyileg jobban jár az ügyfél.

– Mi változik most?

– Az hogy a háztartási erőműveknél a villanyórának vannak úgynevezett OBIS-kódjai. Ez az 1.8.0 és 2.8.0. Az egyik a fogyasztás a hálózatról, a másik a termelés a hálózatba, és ezekre a kódokra a jövőben két POD számot kaphat majd a csatlakozási pont, tehát külön tudják választani a vételezést és a termelést technikailag is.

Tehát a vételezés maradhat az MVM Nextnél, és a többlettermelést el lehet vinni egy szabadon választott kereskedőhöz vagy aggregátorhoz, aki ezért bejelentkezik.

Annyiban ugyanakkor azért óvatosnak kell lenni, hogy ugyan az elosztói szabályzati bizottsági döntést már elfogadták a virtuális POD-ról, de ezt még az Energiahivatalnak jóvá kell hagynia, és ez még nem történt meg. Egyelőre még az is benne van a pakliban, hogy mégsem lesz ilyen lehetőség.

De mik azok az aggregátorok?

Most nem az áramfejlesztő berendezésre gondolunk, természetesen, hanem cégekre. Az energia értékesítési piacon az aggregátor cégek olyan szervezetek, amelyek összefogják a kisebb energiatermelőket és fogyasztókat, például háztartásokat, társasházakat vagy kisvállalatokat. Az aggregátorok célja, hogy ezek a kisebb szereplők is részt vehessenek a villamosenergia-piacon, és így hatékonyabban értékesíthessék a megtermelt energiájukat vagy optimalizálhassák a fogyasztásukat.

– Ez eddig jól hangzik, de nyilvánvalóan, ha valaki keres egy szabadpiaci szereplőt, akkor az nemcsak többért, hanem adott esetben kevesebbért vagy akár negatív áron is átveheti az áramot, nem?

– Manapság az a jellemző, hogy a kereskedők mind az ellátást, mind a termelést valamilyen tőzsdéhez indexált függvény formájában számolják el a szereplőkkel. És valójában ez a cég is a tőzsdei árnak a 60 százalékát ajánlja a fogyasztóknak az átvett villamos energiáért. De van még egy óriási probléma.

A villamosenergia úgy értékesíthető, hogyha jó előre, negyedórára megmondjuk, hogy hány kilowattórát adunk át az adott időpillanatban. Menetrendet kell előre készíteni.

És ha a fogyasztók ettől a menetrendtől, legalábbis portfóliószinten eltérnek, akkor kiegyenlítő energiát kell majd fizetni.

– Itt azért van időjárásfaktor, akkor ez hogy néz ki?

– Mindenki megdörzsöli a kicsi gömbjét, belenéz, és gondol valamit. Minden fogyasztó, minden kereskedő, minden termelő menetrendeket ad (vagy valaki ad helyettük), ezeket a menetrendeket összenézik a MAVIR-nál. Ha van különbség, akkor megpróbálják importból fedezni, de mivel mindenki tudja, hogy ezeket úgyse lehet pontosan tartani, ezért van a kiegyenlítő energia intézménye. Aki nem tartja be, amit mondott, annak ezt ki kell fizetnie.

Ez a díj azért van, mert ilyenkor a MAVIR behívja az erőművek többletkapacitását,

hogy pl. kevés a termelés, hirtelen többre van szükség, mert belepte a felhő Magyarországot, és a naperőművek nem termelnek úgy, ahogy eredendően gondolták. Ezeknek a többletkapacitásoknak van egy díja, természetesen jó drága, és ezt utána azokkal az ügyfelekkel fizettetik meg, akik tévedtek a menetrendjüket illetően.

– Ez azt jelenti, hogy ebbe a bizonyos 5 forint helyett ígért 15 forintba már bele van kalkulálva bizonyos mennyiségű kiegyenlítő energiadíj, mint levonás?

– Nem. Tudomásom szerint ez a cég a 15 Ft-os díj megálmodásakor azt tette meg, ami védhető, hogy a 2023-as évi day ahead, azaz az egy nappal előre megadott HUPX villamosenergia-árakat reggel 8 és este 8 között kiátlagolta, majd ezeknek vette a 60 százalékát, és arra jutott, hogy ez 15 forint. A valóság valójában szerintem nem ez, mert egyrészt nem tudom egész évben a reggel 8 és este 8 közötti időszakot venni, mert nem mindig termelnek a naperőművek reggel 8 és este 8 között. Ráadásul a HMKE-k esetében többlettermelésről van szó, amiből jellemzően a háztartások fogyasztása még lejön, tehát még jobban beszűkül a kalkuláció a többlettermelést illetően, és nincsen számolva kiegyenlítő energia sem.

– Eszerint az ígért 15 forint ön szerint bajosan teljesíthető?

– A másik helyzet az még, hogy ne adjak rá teljesen egyenes választ: a tőzsdén egyre gyakrabban fordulnak elő negatív áras időszakok. 2024-ben jellemzően sokkal-sokkal többször, egy nagyságrenddel többször, mint 2023-ban, és arra számítunk, hogy ez a trend nemcsak hogy folytatódik, de akár erősödni is fog. Ami azt jelenti, hogy ezeket az árakat a negatív árak is fogják módosítani, nemcsak a kiegyenlítő energia. Tehát létezik olyan módszertan, amely szerint kimutathatóan 15 forintot keresett volna valaki 2023-ban, ha minden optimális, de azért inkább nagy valószínűséggel nem lesz az 15 forint, legalábbis az én véleményem szerint. De nem ismerjük a jövőt, tehát akár több is lehet, hiszen ha drágul a villamosenergia, akkor természetesen ez is drágulni fog.

– De ha a naperőmű-tulajdonosok szerződést kötnek az aggregátorral, akkor nekik ez a 15 forint ezek szerint garantált?

– Nem, ez semmiképp nem garantált. A cég ászf-je szerint a díj a HUPX árhoz van kötve, és a villamosenergia-tőzsdei árak változása befolyásolhatja.

– Tehát ez a 15 forint egy „akár” kezdetű mondat.

– Igen, akár többet is, akár kevesebbet kaphat, ki tudja. A számítási módszertanuk szerint 2023-ban ennyit kapott volna valaki. Ez tulajdonképpen így igaz is lehet optimális esetben.

– Ön belevágna egy ilyen szerződésbe?

– Én semmiképp. Azért, mert ez egy induló piac. A MERSZ-nek több tagvállalata is van, amely dolgozik hasonló terméken. Az elkövetkezendő félévben egész biztos vagyok benne, hogy legalább három-négy szereplő meg fog jelenni valamilyen ajánlattal. Van például olyan megközelítés is, hogy a vállalkozás vezérlőt telepít az ügyfelekhez. Mégpedig abból a meggondolásból, hogy

ha van a helyszínen vezérlő, és bele tud nyúlni a termelésbe, esetleg az elektromos autótöltésbe, vagy az akkumulátor működésébe, akkor jobban tud menetrendet tartani.

Azaz a kiegyenlítő energia kockázatát kevésbé viseli. Kétségkívül a most megjelent ajánlat gyorsabb és egyszerűbb, de az ő ügyfélkörük inkább azokból az ügyfelekből tevődhet össze, akiknek nincsen akkumulátoruk vagy elektromos autótöltőjük. Vezérlőt inkább oda érdemes telepíteni, ahol eleve ezek a kiegyenlítési lehetőségek adottak.

– Telepített vezérlővel, azaz kontrolláltabb módon magasabb díj is elérhető akár, mint ez a bizonyos 15 forint?

– Egész biztosan, mert van nagyjából 20 ezer olyan rendszer, amely az elmúlt két pályázatból akkumulátort is kapott, például a 100 százalékos komplex pályázat nyertesei vagy az NPP pályázat résztvevői. A 100 százalékos pályázatosok egy része ugyan szaldós, akik időben megtették az igénybejelentéseket, de egy részük nem. Az MPP-sek mindenképpen bruttósak, tehát nagyságrendileg 15-20 ezer bruttós ügyfél van akkumulátorral. Az esti áramár pedig sokszor elég magas. Én már láttam 1000 eurós árakat is, de az 5-700 eurós megawattóránkénti ár viszonylag gyakori, ami 500 eurónál 200 forint kilowattóránként.

– Az történne, hogy ezekben az esti időszakokban termelnék ki az akkumulátorokból az eltárolt áramot, így sokkal magasabb díjért tudnák eladni, ellentétben azokkal az ügyfelekkel, akiknek nincs tárolójuk, tehát csak akkor tudják eladni az áramot, amikor süt a nap, amikor olcsóbb is?

– Így van.

– Mennyivel lehet fölé lőni ennek a 15 forintnak?

– Azt gondolom, hogy optimális esetben akár a duplája is lehet. De már láttam olyan számítást is, amely szerint piaci alapon is megérhetné odavinni az akkumulátort az ügyfelekhez.

– Tehát nem az ügyfél tulajdona lenne az akkumulátor, nem is rendelkezne fölötte, hanem kifejezetten a kereskedőé?

– Németországban van ilyen cég pl. a Sonnen, amelyik ebben a modellben működik már legalább öt-nyolc éve.

– Tehát van jövője ennek a konstrukciónak.

– Egyrészt mindenképpen érdemes megvárni, hogy egyáltalán a virtuális POD intézménye megvalósul-e. Mert tulajdonképpen, ha mélyebben belegondolunk ebbe az egészbe, akkor mi történik? Az MVM Next olcsó, 5 forintos villamosenergiáját elveszik, és kiviszik a szabad piacra. Ez az MVM Nextnek viszont fájhat, ha ez tömegesen történik.

– Leginkább azért, mert az MVM Next hatóságilag arra van kötelezve, hogy olcsóbban adja az elektromos áramot a rezsicsökkentés miatt, mint amennyiért adhatná?

– Igen, meg az 5 forintos átvételi ár is hatóságilag van neki meghatározva.

– Van olyan európai ország, ahol a lakossági ügyfeleknek sima piaci áron adják az elektromos áramot?

– A legtöbb helyen ez piacon megy. Valójában a villamosenergiának a költségét valaki megfizeti. Nálunk a lakosság a villamos energiát olcsóbban kapja, de ezt kompenzálni kell egy rezsivédelmi alapból.

A rezsivédelmi alap miből lesz? Azt valaki adó formájában befizeti.

Tehát a villamosenergia díját a nap végén úgyis kifizetjük, csak a kenyér árában meg a benzin árában.

– Közvetlenül a rezsicsökkentés csökkentése előtt észre lehetett venni, hogy egyik pillanatról a másikra jócskán megemelkedett az ugyanolyan végösszegű áramárban a rendszerhasználati díj. Így hirtelen radikálisan csökkent az áram ára. Gondolom, ez sem könnyítette meg az MVM Next helyzetét.

– Összességében igaz, hogy az elosztói hálózatok le vannak robbanva, mert amíg külföldi tulajdonban voltak, és fix áron kellett őket üzemeltetni, aztán, miután magyar tulajdonba kerültek, ugyancsak fix áron kellett őket üzemeltetni. Nem volt a feleknek az az érdeke, hogy túl sok forrást fordítsanak ezek fejlesztésére, mert nem engedték, hogy elszámolják ezeket a fejlesztéseket. Ezért ma az elosztói hálózatok nincsenek túl jó állapotban, ezért is örültek nagyon az RRF-forrásoknak, hogy ezek segítségével végre a hálózatokat gatyába lehetne rázni. Alapvető versenyképességi kérdés az, hogy a vállalkozások milyen áron jutnak energiához, és milyen áron lehet a rendszert fenntartani. Nyilván minél rosszabb állapotban van, annál drágábban lehet fenntartani a rendszert.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kunetz kiakadt Győrfin: Pali, menjetek a p...ba főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többé ne legyen közötök az egészségügyhöz
A szakember meghallgatta a szóvivővel készült interjút, és az ott elhangzottak annyira felháborították, hogy hosszú posztban reagált a felvetett kérdésekre.


Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán fakadt ki egy rádióinterjú meghallgatása után. A TRádió Györfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdezte a mentők helyzetéről.

Az egészségügyi elemző hosszú posztban elemezte a szóvivő kijelentéseit. Többek között azt írta:

"Őszintén igyekszem objektíven nézni, és azt gondolom nincs okunk Magyarországon egészségügyi szempontból szégyenkezni... ami a mentőellátásban történni fog... az világszínvonalú" - nem, ezt nem Kovács Zoltán a hazudozásért felelős államtitkár, hanem Győrfi Táncos Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője nyilatkozta a Trádió önjelölt műsorvezetőjének" - kezdte posztját.

Majd felidézte, mi volt a beszélgetés témája:

"A beszélgetésben (interjúnak nevezni erős) Győrfi arról panaszkodik, hogy hülyék a betegek, hiszen mindenhez mentőt hívnak, és az orvosok is nem átallottak szabadságot kivenni az ünnepek alatt, de bezzeg a mentők, de a budapestiek extra hülyék szerinte".

A szóvivő elmondása szerint egyre nő az esetszám, és a gond, hogy leginkább lázas, torokfájós betegekhez riasztják őket. Ezek megoldására pedig megoldásokat keresnek, gyors reagálású egységeket, mert "tényleg élet-halál helyzetekben életet jelenthet, ha gyorsan ott van a segítség".

Az elemző idézi a munkaerőgondokat is:

"Aztán ráfordul arra is, hogy az új munkaerő felvétele az igen nehéz, hiszen "Aki hozzánk jön dolgozni, lehet, hogy mondjuk nem keres többet, mint a másik munkalehetőségnél, de itt ő egy hősként dolgozhat". Mondjuk Győrfi nem így képzeli a hőssé válást, ő inkább milliókat keres"

- írja Kunetz.

"Szó mi szó, lázas szófosásban próbálja azt is bizonygatni, hogy nem is olyan rossz a vidéki dolgozóknak, hogy naponta 25-30 mentőegység több órás országjáráson vehet részt azért, hogy a maradék idejükben Budapesten, helyismeret nélkül kergethessék a torokfájós, körömgombás betegeket.

Érdemes meghallgatni a beszélgetést annak, aki alacsony vérnyomással küzd, valamint annak, aki élvezettel hallgatja egy egész más, párhuzamos világ magyarázkodását" - javasolja az elemző.

Végül egy személyes dolgot is megemlít:

"És akkor még csak annyi, hogy Győrfi szerint én soha nem adok konstruktív javaslatokat a helyzet megoldására, csak kritizálok. Hát akkor legyen, most is adok egyet. Pali, menjetek a picsába főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többet ne legyen közötök az egészségügyhöz, éppen elég kárt okoztatok!"

A szakember egy képet is megosztott, melyhez még annyit hozzáfűzött: "Képként betettem egy olyan esetet, ami megmagyarázza, hogy miért tart ott a Mentőszolgálat, ahol, és milyen idiótasághoz küldenek mentőegységeket, így persze nem csoda, hogy oda nem jut, ahol az "élet-halál helyzetekben életet jelenthetnek" - írja bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„10 évvel ezelőtt sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma nagyjából akinek a keze-lába megvan, már fel is van véve”
Alacsony bérekről és tűzoltóhiányról beszél a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az alapbér például 2012 óta nem emelkedett a tűzoltóknál. A Katasztrófavédelem szerint azonban egyre többen jelentkeznek.


„Összesen 9 évig voltam a tűzoltóságnál, a szerparancsnoki iskolát is megcsináltam, majd gyakorlatilag ingyen végeztem parancsnoki feladatokat. Nem volt előrelépési lehetőségem, fizetésemelés sem volt kilátásban, a vezetés pedig nagyon szemellenzős. Két és fél éve szereltem le, 9 év szolgálat után, nettó 190 ezer forint volt akkor a fizetésem. Még a vállalt félállásomban is többet kaptam. Ezért mondtam fel, pedig mindig is imádtam, amit csináltam - és máig tűzoltónak vallom magam” - mondja egy neve elhallgatását kérő exőrmester.

Az exőrmester úgy tudja, van ahol egy komplett szolgálati csoport szerelt le, máshol a leszereltek egy az egyben a helyi akkumulátorgyárba mentek dolgozni.

„Az ország egész területén ezzel küzdenek a laktanyák. Nem lesz egyszerű ezen változtatni, egy többlépcsős folyamatnak kell elindulnia” - erről már Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke beszél.

Szerinte az sem ritka, hogy nem minden autóra van sofőr egy műszakban, vagy nem mindig tartható a kötelező 6 fő egy kivonulásnál, és így az úgynevezett szerelési szabályzat betarthatatlan.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy káreseteknél megfelelően tudnak beavatkozni a tűzoltóegységek, „a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök készenléti szolgálatot ellátóállományának feltöltöttsége pedig 91 százalékos. A szervezet állománymegtartó képessége jó.”

Az adataik szerinti fluktuáció a katasztrófavédelemnél tavaly 4,1% volt a teljes állományban, a hivatásosoknál pedig 2,7%-ot mértek.

Salamon szerint ez azért lehet így, mert egy eleve csökkentett állomány 91%-áról van szó, nem a korábbi vagy a szükséges mennyiségű tűzoltóról. A szakszervezeti elnök szerint elsősorban az a baj, hogy sok olyan kedvezményt töröltek el az évek során, ami vonzóvá tette ezt az egyébként vitán felül veszélyes szakmát. Ezek közül csak az egyik volt a korai szolgálati nyugdíj.

„A kollégáknak annyi kedvezményük maradt, hogy 60 éves korukban rendelkezési állományba vonulhatnak. Onnantól a tényleges nyugdíjig gyakorlatilag nem kell dolgozniuk. Ám ebben az 5 évben pénzügyileg megáll az idő.”

Ha például ebben az öt évben rendeznék a tűzoltók bérét, abból ők nem részesülnének. A fizetésük csak a mindenkori nyugdíjemeléssel emelkedik, és persze pótlékokat sem kapnak. Vagyis ebben az időszakban a korábbi bérük 70-80%-át vihetik haza. Salamon Lajos szerint bérrendezésre amúgy sem számít senki a következő években, maximum a választások előtti eseti korrekcióban bízhatnak. Mondjuk 3 évre visszamenőleg kapnak 6 havi pénzt, esetleg fegyverpénzt. Ami azt jelenti, hogy az alapbér marad, amennyi most.

A rendvédelmi alapbér 2012 óta nem emelkedett.

A minimálbér 9%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 7%-kal nőtt idén. Ha 2026-ban megint emelnek a beígért 13%-kal, akkor egy kezdő tűzoltó fizetése a szakszervezeti vezető szerint össze fog csúszni a minimálbérrel. „Ha ez akár csak közel is annyi lesz, amennyi nálunk a kereset a pótlékokkal, az probléma” - mondja Salamon.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint egy kezdő beosztott tűzoltó illetménye bruttó 474.700 forint, amelynek összege a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsgapótlék összegével, illetve megbízási díjak összegével emelkedhet.

A szakszervezeti elnök szerint az összeg valós, viszont csak a pótlékokkal együtt jön ki. A rendvédelmi illetményalap például 38.650 Ft, ehhez tartozik egy 4,7-es besorolási szorzószám, ezzel jön ki a 181.655 Ft-os alapbér. Erre jön a rendvédelmi pótlék, az éjszakai pótlék, a kompenzációs díj, 10 év szolgálat után pedig jöhet a kárpótlék, és az is majdnem bruttó 475 ezer Ft-ra duzzaszthatja a fizetést, ha valaki gépjárművezető.

Ami Salamon szerint még a szakmában tartja az embert a hivatástudaton túl, illetve ami inspirálhatja a fiatalokat, az a munkaidő. 24 óra munkát követően ugyanis van 48 óra szabadidő, ami elvileg a regenerációt szolgálja.

A gyakorlatban azonban ezeket a napokat a legtöbben másodállásban töltik, ami legalább anyagi biztonságot ad, de itt igen vékony a jég.

A fáradt tűzoltónál minden tekintetben jobb a kipihent.

„A törvényalkotók a másodállás lehetőségével is kalkulálnak, míg külföldön, ha csak a V4-eket nézzük, működik a szolgálati nyugdíjrendszer. Szlovákiában még lelépési pénz is van. Akár 15 éves szolgálatot követően is elmehet nyugdíjba a rendvédelmis - ugyan a pénze 40%-át kapja ezért, de így például már teljesen élhető a másodállás fogalma. A cseheknél ráadásul egy belügyi nyugdíjrendszer érvényes - a pénzt a belügyminisztérium rendszerén belül fizetik, és nem a központi nyugdíjkassza terhére, megszüntetve minden ezirányú társadalmi feszültséget” - hoz példákat a szakszervezeti elnök.

Eközben Magyarországon szerinte már annak is örülni kell, hogy amikor a tűzoltó fizikai vagy pszichológiai értelemben alkalmatlanná válik a munkakörére, végkielégítést kap, és felajánlanak a képzettségének megfelelő beosztást. Ilyenkor lesz a tűzoltó karbantartó, vagy udvaros. Ez egy kényelmes megoldásnak tűnik, de csak a teljes megyei létszám 2%-át érheti el az ilyen beosztások száma.

Az ekkor már ex-tűzoltó pedig a fizetésének 80%-át kaphatja meg.

Mivel többé már nem hivatásos, ehhez úgy juthat hozzá, hogy a minimálbérre rászámolnak egy akkora pótlékot, amivel ezt az összeget eléri. A szakszervezeti vezető szerint még ennél is méltatlanabb, hogy ha a következő évben megemelik a minimálbért, akkor a pótlék összegét csökkentik annyival, hogy az előző évben megállapított összeget kapja csak az ex-tűzoltó.

„Ezek a kollégák fel fognak mondani” - jósolja Salamon.

„10 évvel ezelőtt a srácok sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma, toborzás mellett alig van jelentkező, és nagyjából akinek keze-lába megvan, már fel is van véve.”

A szakszervezeti vezető szerint megyénként változó, hányan jelentkeznek, és egyébként országon belüli migráció is megfigyelhető. „Idő kérdése a visszafordíthatatlan probléma. Eljön az az időszak, amikor nem lesz utánpótlás, és a 60-as korosztály nyugdíjba megy. Ezt nagyjából 5-7 évvel későbbre tendálom, 2030-ra itt nagy gondok lesznek” - jósolja Salamon.

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezzel szemben a megüresedett helyek betöltése folyamatos, és egyre többen jelentkeznek a pályára. 2024-ben például 33-mal többen, mint egy évvel korábban.

@budapesti_tuzoltok #tűzoltóság #tűzoltók #budapestituzoltok #tuzoltosag #tuzoltok #fyp #foryoupage #nekedbe #fy #foryou ♬ eredeti hang - budapesti_tuzoltok

Salamon szerint ha holnap azt mondanák, hogy a tűzoltók 50 évesen nyugdíjba mehetnek, akkor „a szervezet lefejezné magát”. Egylépéses megoldás tehát semmiképp nem jöhet szóba, de egy bérrendezést, ami az állományban maradást és az utánpótlás-nevelést is ösztönözné, szerinte mindenképp el kell indítani. „Nem hónapok múlva, nem a választás előtt, hanem most, és első lépéstől kezdve szemmel látható összeggel.”

A leszerelt exőrmester nem bízik bérfejlesztésben, és úgy tudja, vannak tűzoltók, akiknek még a több tízezres túlórapénzük kifizetését is visszavonták. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a konkrét esetekre nem reagált, de állításuk szerint vagy kifizetésben, vagy szabadságban minden esetben honorálják a tűzoltók túlmunkáját.

„Ők nem azért túlóráznak, hogy plusz pénzük legyen, hanem mert ilyenkor nincs senki más, akit be lehet hívni” - mondja a leszerelt őrmester.

Salamon Lajos véleménye, hogy a Katasztrófavédelem alá tartozó szerveket külön kellene kezelni, egy módszerrel ezek irányíthatatlanok. Nulladik lépésként hozzáértő, szakmailag elismert és kikezdhetetlen vezetésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök szerint a régi beidegződéseket el kellene engedni, és ha csak a választások környéki látszatváltoztatásokban gondolkodik a rendszer, akkor a nemcsak a szervezet, hanem a társadalom körmére is ráég a probléma.

Az ex-őrmester is úgy látja, hogy a rendszert „áthatja egyfajta poszt-szocialista köd”, ami miatt fenntarthatatlan. Az edukációs eseményeken szerinte nem azok képviselik a szakmát, akik el tudják azt adni, és a legtöbb alulról érkező újító szándékra nemet mondanak. Szerinte az osztrák modell felé halad a magyar katasztrófavédelem. Ausztriában csak a nagyobb településeken vannak hivatásos tűzoltók, a kistelepüléseken pedig önkéntes tűzoltóságok működnek. Magyarországon több településen már ugyanez a helyzet.

„Az önkéntes tűzoltóknak néha jobb ruháik, jobb autóik, jobb felszerelésük van, hiszen pályázati pénzekből fenn tudják tartani magukat.”

Szerinte mivel a hivatásos állomány fenntartása az államháztartásnak komoly teher, sokkal könnyebb az ilyen önfenntartó rendszerekre támaszkodni. Akár azt is el tudja képzelni, hogy rendszerszinten akár cél is lehet az a kép, ami a nyugati szomszédunknál már a valóság.

A felvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt.

A jobb utánpótlást az általunk megkérdezett tűzoltók szerint bérrendezéssel, a kedvezményes nyugdíj visszavezetésének ígéretével (és annak későbbi betartásával) lehetne elsősorban elérni.

„A benntartó erő fokozása is szükséges, mert ha elvándorolnak a kollégák, az nem csak emberhiányt jelent, hiszen nem lesz, aki a több éves tapasztalatát az oktatási rendszerben továbbadja”

Emellett a rekreáció visszaépítését is fontosnak tartanák. Azt mondják, ahogy a régi időkben, sportnapokra, a kikapcsolódás, a nyaralás támogatására lenne szükség, mielőtt tényleg elfogy az egészséges, elhivatott, egyszersmind az adott környéken ismerős, nem átvezényelt tűzoltó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
70 éves Karikó Katalin, aki a tudományos világ csúcsára ért, de zavarja, hogy nem tud elég időt az unokáival lenni
A méltán híres kutató születésnapját családi körben tölti amerikai otthonában. Önéletrajzi könyve nemcsak érdekes, de inspiráló is.


Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-kutatások terén elért áttörő eredményeiért, de az út a tudományos világ csúcsáig közel sem volt zökkenőmentes. Élete és karrierje tele volt kihívásokkal, amiket újra és újra le kellett győznie, hogy végül igazi hőssé váljon.

Decemberben, amikor Karikó a svéd fővárosba utazott a díjátadóra, már a repülőn elkezdődött az ünneplés: a pilóta és az utasok is gratuláltak neki, mert mindenki tudta, miért ül azon a járaton. Önéletrajzi könyvéből az is kiderül, hogy a rengeteg siker mögött álló amerikai akadémiai rendszer sem olyan tökéletes, mint amilyennek tűnik. Karikó története így nemcsak inspiráló, hanem árnyalt képet is ad a tudományos világ működéséről.

Karikó Katalin ma, január 17-én ünnepli a 70. születésnapját, és a Blikknek korábban elmondta, hogy a jeles napot biztosan családi körben, Amerikában tölti. Az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörője szerint az unokáival sosem tud annyi időt együtt lenni, amennyit szeretne, ezért most minden percet kiélvez velük.

„Ma már a nővéremhez is hazamegyek Budapestre, meg Pennsylvaniában is otthon vagyok, ahol Bélával (Francia Béla, Karikó Katalin férje – a szerk.) élünk, de a lányomnál, Zsuzsiéknál, Kaliforniában is otthon érzem magam. Ráadásul itt vannak az unokáim, a három és fél éves Sanyika és a kétéves Zsuzsika. Biztosan nem vagyok túl jó nagymama, mert kevés időt tudunk együtt tölteni, de nagyon örülök nekik. Egészséges, értelmes gyerekek, és ez a legfontosabb!”

– idézte a kutató szavait a Nők Lapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Élet-halál harc: a 26 éves magyar táncosnak 35 millió forintra van szüksége a gyógyuláshoz
Szabó Áron agyában egy 4 centis, műthetetlen daganat növekszik. Barátai összefogtak, hogy megmentsék a tehetséges táncművészt, aki hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.


Szabó Áron, a 26 éves táncművész neve sokaknak ismerősen csenghet. A fiatal tehetség már gyerekkora óta a táncnak szentelte életét, lenyűgöző koreográfiáival és energikus előadásaival rengeteg rajongót szerzett magának. Ám egy májusi napon minden megváltozott: Áron váratlanul összeesett, és az orvosok egy agresszív, műthetetlen agydaganatot, úgynevezett óriássejtes glioblasztómát diagnosztizáltak nála.

„Képzeld el, hogy a 2 méter magas, szálkás barátod, akivel az imént még versekről és színházról beszélgettél a Duna-parton, hirtelen élet-halál harcot vív egy 4 centis tumorral az agyában”

– írják Áron barátai, akik kétségbeesetten keresik a megoldást.

A magyarországi kezelések nem hoztak áttörést, de van remény!

Áronnak azóta két életmentő műtéte is volt, sugárkezelést és kemoterápiát kapott, és hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.

Már diagnózisának napján át is esett első, életmentő műtétjén, egy shunt-ot helyeztek be az életét veszélyeztető mértékű agynyomás csökkentésére. A bal agyféltekéjében, az életfontosságú működéseket irányító törzsdúcok mellett elhelyezkedő 4 cm-es tumorból egy héttel ezután mintát vettek, amely során az agya bevérzett, így újabb sürgős műtétre volt szükség.

Az orvosok kimondták - a még altatásban lévő - Áron elvesztette jobb oldali végtagjainak működését. Áron ezt megcáfolván két nap elteltével,  még tudatán kívül felhúzta jobb lábát az ágyon. Azóta sem törődik bele semmibe.

A kórházban töltött hét alatt minden egyes nap készségeket tanult újra.

„Az étel szájáig való eljuttatása, a felülés az ágyban, jobb tenyere ökölbe szorítása, artikulációjának visszaállítása, mind mind egyre inkább ráébresztettek minket arra, hogy Áron fejében nincs helye a kérdéseknek és kétségeknek. Egy héten belül a kórház udvarán a saját két lábán jött felém, kaján mosollyal az arcán: látod, már ezt is tudom!” - írja egyik barátja.

Májusi két műtétje óta volt egy kórházi tüdőgyulladása, egy szövődményként kialakuló légmelle, megszámlálhatatlan rehabilitációs foglalkozása, mindennapos sugárkezelésre járt 6 héten keresztül, kemót kapott és kap, és együtt él a ki nem műthető rosszindulatú daganattal. Mozgástartományának nagy részét visszaszerezte, napról napra erősödik. Igyekszik újratanulni az olvasást és az írást, művészetterápiára jár, különböző gyógyszeres és mentális technikákkal tesz minden nap magáért, és a gyógyulásáért.

Ám a hazai kezelések lassan elérik a határaikat. Szerencsére Áron barátai egy külföldi, németországi klinikán találtak reményt.

Egy személyre szabott vakcina kifejlesztésére van lehetőség, ami Áron saját immunrendszerét aktiválná a daganat elpusztítására. A terápia ígéretes, a korábbi kezelések eredményei alapján szignifikánsan meghosszabbíthatja a túlélést a glioblasztómában szenvedő betegeknél.

35 millió forint: ennyibe kerül Áron esélye az életre!

A külföldi kezelés azonban rendkívül drága: 85.000 euróba, azaz körülbelül 35 millió forintba kerül. Ez az összeg egy átlagember számára szinte elérhetetlen, de Áron barátai hisznek az összefogás erejében.

„Hiszünk abban, hogy együtt, sokan, több közösség, rengeteg jó ember összefogásával sikerül összegyűjteni a pénzt” – írják.

Hozzáteszik, Áron nem csak egy tehetséges táncművész, hanem egy érzékeny, intelligens, humoros fiatalember, aki mindig ott volt, ha valakinek szüksége volt rá. „Mindig éppen azzal van melletted, amire szükséged van - hol racionális értelmezéseivel, hol pedig néma, de mérhetetlen biztonságot sugalló csendjével és bizalmas, meleg ölelésével.”

Két nap alatt 6,3 millió forint gyűlt össze Áron kezelésre, vagyis a szükséges összes 18%-a. Ha te is segítenél, KATTINTS IDE.


Link másolása
KÖVESS MINKET: