SZEMPONT

Holoda Attila: Mintha egy amerikai katasztrófafilm elevenedett volna meg Spanyolországban, ahol 5 másodpercre eltűnt az áram fele

A hatóságok egyelőre értetlenül állnak a rejtélyes összeomlás előtt, de az energetikai szakember nem zárja ki azt sem, hogy kibertámadás történt, annak ellenére, hogy a spanyolok ezt tagadják. Magyarország is sebezhető.

Fischer Gábor, fotó: Stringer/Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2025. április 30.

Hétfő délben leállt az internet, sötétségbe borult a metró, kikapcsolódtak a közlekedési lámpák, működésképtelenné váltak a bankautomaták és a fizetési terminálok, megszűnt a vonat- és a légiközlekedés az Ibériai-félszigeten, Spanyolország és Portugália szinte teljes területén. Hasonló nagyságrendű összeomlásra Európában nemigen volt példa. Az áramszünet sok helyen másnapig tartott, ami azt jelenti, hogy milliók várták teljes sötétségben, hogy újrainduljon a rendszer. Ami történt, megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk, szó szerint néhány másodperc alatt teljesen megváltozhat a világ körülöttünk. Elég annyi hozzá, hogy elmegy az áram.

Holoda Attila energetikai szakértőt, a korábbi energetikai helyettes államtitkárt kérdeztük arról, mi történhetett, mennyire reális a kibertámadás lehetősége, és Magyarországot is fenyegeti-e egy hasonló blackout.

– Mi okozhatta ezt a hatalmas összeomlást?

– Próbálunk mi is megfejtéseket találni. Kedd délelőtt már a Spanyol Meteorológiai Hivatal kizárta, hogy bármiféle időjárási oka lett volna az áramkimaradásnak. Ráadásul utána a portugál áramszolgáltató is cáfolta. Azt mondták, hogy ők nem is tettek ilyet közzé, és nem is észleltek semmiféle szokatlan meteorológiai, légköri jelenséget. Amire pedig elsősorban gondol az ember, hogy esetleg valamilyen kiberbiztonsági támadás vagy incidens okozhatta ezt a dolgot, ezt is cáfolták. A spanyol hálózatüzemeltető azonnal közzétette, hogy semmiféle ilyen incidens vagy bármiféle behatolás nem történt, semmilyen erre utaló jelet nem találtak. Ezzel együtt

nehéz azt feltételezni, hogy ez csak úgy magától megtörténhet.

Az emberben az is felmerül, hogy ha volt is valamilyen kiberbiztonsági behatolás, akkor nem cáfolnák-e azt, éppen azért, hogy ne gondolják, hogy sebezhető a rendszer.

– Nemcsak az a kérdés, miért volt ilyen nagy kiterjedésű az áramszünet, hanem az is, hogy miért tartott olyan sokáig?

– Nem olyan egyszerű visszakapcsolni a rendszert, nem úgy van, mint amikor valami leveri a biztosítékot, és akkor visszanyomjuk. Talán jobban szemlélteti ez a példa: ha valahol valamilyen túlterhelés van a lakásban, és lekapcsol a biztosíték, akkor kimegy az ember a villanyórához, de amikor visszakapcsolja, abban a pillanatban megint levágja, hiszen nem kapcsolták ki azokat a fogyasztókat, amelyek okozhatták a túlterhelést a rendszeren.

Nem lehet egyik pillanatról a másikra visszakapcsolni a rendszert, ez nagyon komoly kihívás, hogy milyen sorrendben kapcsolják vissza az erőműveket, illetve a fogyasztókat is.

Ilyenkor először a nagyobb fogyasztókat még nem kapcsolják be, főleg az ipari fogyasztókat, hanem szépen fokozatosan kapcsolgatják ezeket vissza. Minden országban, nemcsak a villamosenergiánál, de a földgáznál is van bizonyos protokoll, hogy amikor bármilyen ellátási zavar van, akkor kiket és hogyan kapcsolnak ki a rendszerből. Ugyanígy a visszaindításnál is ezt szokták követni. Úgy szokták csinálni, hogy a kisebb teljesítményű erőműveket, általában valamilyen fosszilis meghajtással rendelkező gázmotoros vagy olajjal működő erőműveket kezdik el visszaindítani, amelyek aztán utána képesek arra, hogy beröffentsék a nagyobb méretű, mondjuk nukleáris erőműveket.

Ezt hívják black startnak, ahogy szépen fokozatosan mennek felfelé.

Ha az ember megnézi, hogy ennek milyen CO₂- vagy karbonkibocsátási hatása van, akkor látható, hogy megduplázódik az egy kilowattórára eső karbonmennyiség. A spanyolok is úgy indították vissza a rendszert, hogy először a kisebb teljesítményű erőműveket kapcsolták be a termelői oldalon, elsősorban fosszilis energiahordozók működtetésével, hogy függetlenek tudjanak maradni a nagy nukleáris vagy éppen a naperőműves rendszerektől.

– Na de mégis, hogyan alakul ki egy ilyen kiterjedt áramszünet?

– Ahogy olvastam,

nagyjából 15 vagy 16 gigawattnyi energia tűnt el a rendszerből 5 másodpercre. Az ember értetlenül áll ezelőtt.

A 15 gigawattnyi teljesítmény a spanyol villamosenergia-fogyasztásnak több mint a fele. Ilyenkor mindenki arra gyanakszik, hogy valószínűleg a naperőművek ki- és bekapcsolása váltotta ki hirtelen ezt, hiszen a spanyol villamosenergia-termelésnek jelentős része napelem, földgáz, vízenergia és valamennyi kis szél. Elképzelhető, hogy valamilyen zavar okozta ezt, de hogy ez a zavar most valamilyen természeti jelenség volt, vagy egy szándékos behatolás, ezt azért egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni. Egy biztos, komoly tanulságokkal szolgál a jövőre nézve, ami történt, valószínű, hogy nemcsak Spanyolország és Portugália, de az európai villamosenergia-rendszer többi tagállama számára is. Nyilván ez az eset nagyon komoly intézkedéssorozatot vált ki.

– Mire gondol?

– Ezeket az eseményeket most sorba veszik, megnézik, hogy mi okozhatta a haváriát. A mesterséges intelligencia bevonásával akár az is megoldható lehet a közeljövőben, hogy előre jelezzenek egy ilyen típusú összeomlást a villamosenergia-ellátásban. Nagyon komoly kutatások folynak a villamosenergia-rendszerek stabilitásának témájában. Sajnos, még csak azt sem mondanám, hogy egy ilyen összeomlás nagyon ritka lenne. Nyilván minél fejletlenebb egy rendszer, annál inkább előfordulhatnak stabilitási problémák.

– Mikor történt hasonló esemény?

– Nekem most nincsen erre vonatkozóan adatbázisom, de ha jól emlékszem, tavaly is volt a Balkánon egy komoly rendszerterhelési probléma, és ha jól emlékszem, 2023 januárjában volt egy komoly frekvencia-összehangolási probléma. Tudniillik, hogy Európában 50 Hz a váltóáram szabványos frekvenciája, és bizony volt olyan eset, hogy ettől jócskán eltért a nyugat-balkáni régió, azaz Horvátország, Szlovénia, Szerbia egy részének a termeléséből származó frekvencia eltért a szabványostól. Emiatt a biztonsági rendszerek életbe léptették a vészlekapcsolást, és szétválasztották a nyugat-balkáni részt az európaitól. Az is elképzelhető, hogy talán a spanyol rendszer hasonló probléma miatt állt le.

– Volt hasonló eset Magyarországon is?

– Igen, de nem most, inkább a '80-as években. Elsősorban amiatt volt, hogy össze voltunk kötve a KGST-országok villamosenergia-rendszereivel, és a téli időszakokban voltak olyan esetek, hogy túlterhelődtek az importot biztosító távvezetékek, és emiatt a rendszervédelem automatikusan bekapcsolt, és lezárta ezeket az importvezetékeket, ami aztán természetesen időszakos villamosenergia-hiányokhoz vezetett. Volt olyan is, hogy ki kellett kapcsolni az ipari üzemeket, amelyek adott esetben áttértek saját termelésre, mert volt nekik olajkészletük. Korábban kötelező jelleggel tartalékolniuk kellett ilyenfajta üzemanyagokat ezeknek a cégeknek, hogy ha bármi ilyen zavar történik, akkor legyen elegendő üzemanyaguk.

A mostani kormány nem olyan régen ezt a kötelező tartalékolást megszüntette, mondván, hogy úgyis van a stratégiai készlet, ha kell, akkor majd onnan ellátják őket.

De ez nem ugyanaz. Például egy csepeli erőmű esetében, ahol jó messze van a tartálypark, akkor majd kérvényeznie kell, hogy kérek egy kis fűtőolajat? A gyors reagáláshoz mindenképp szükséges lenne, hogy a korábbi rendnek megfelelően legyenek olyan tartalék üzemanyagok, amikkel visszaindítható a rendszer.

– Visszatérve a spanyol esetre. Előfordulhat az, hogy egész Európa úgy, ahogy van, dominószerűen lekapcsolódik, ahogy most a portugál, spanyol és dél-francia régióban történt? Vagy vannak olyan biztonsági falak, amik megállítanának egy ilyen folyamatot?

– Elvileg kell, hogy legyenek ilyenek. Én már azon is csodálkoztam, hogy nem azonnal zárták le például a portugál–spanyol rendszer közötti átjárást. A visszaindításkor természetesen azzal kezdték, hogy leválasztották a spanyol rendszert a portugáltól, meg valószínűleg a dél-franciától is. Vannak ilyen reteszek. Az biztos, hogy az országok közötti határmetsző kapacitásoknál lévő biztonsági elzárások erre alkalmasak lehetnek, hogy ne történjen dominószerű összeomlás minden országban. Szerintem egy ilyen kontinentális összeomlás valószínűsége inkább a nullához közelít.

De ha egy hackertámadás történne, akkor ezeket a rendszereket is ki tudnák iktatni,

és akkor azok nem fognak tudni olyan gyorsan reagálni. Látunk már elég sok ilyen filmet ezzel kapcsolatosan. Az volt a döbbenetes az egészben, hogy mintha egy amerikai katasztrófafilm elevenedett volna meg Spanyolországban.

– Magyarországon is nagyon sok a naperőmű, ön korábban azt mondta, lehet, hogy ezeknek a ki-be kapcsolgatása okozta az áramszünetet. Viszont akkor ilyen téren mi is sebezhetőek lehetünk adott esetben?

– Igen, nyilván a magyar rendszer sebezhetősége, meg a labilitása nőtt azzal, hogy egyre több lett a megújuló energia, emiatt az időjárásnak jobban ki van téve a rendszerünk. Persze örülünk, mert karbonkibocsátási szempontból előrelépett az ország, de

stabilitási szempontból nincsenek rugalmas, kiegyensúlyozott kapacitásaink.

7500 megawatt teljesítmény van beépítve a magyarországi megújuló rendszerbe úgy, hogy nincs meg az ennek a kiesését ellensúlyozó bármilyen típusú, akár villamosenergia-tárolórendszer, akár gázos erőmű, nincsen rugalmasság a rendszerünkben.

– A stratégiailag fontos területeknek, akár a honvédelmi, akár a pénzügyi rendszereknek, megvan-e a saját áramellátása, ami ilyenkor biztosítja azt, hogy ezek leállás nélkül, folyamatosan működjenek?

– Természetesen. Akár honvédelem vagy rendőrség, vagy katasztrófavédelem esetén megvannak azok az ellenálló, szigetüzemű energiatermelési kapacitások, többnyire valamilyen dízelfűtőolajos meghajtású generátorok, amelyek ilyenkor azonnal, automatikusan elindulnak. Ehhez emberi beavatkozás sem kell, a rendszer, amint észleli a kimaradást, azonnal elindul.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

KÉK HÍREK

„Gyilkolhatok az utcán vagy egy üzletben is” - Budapesten fenyegetőzött óriási tömegmészárlással, nyolc év fegyházat kapott a norvég férfi

Nyolc év fegyházbüntetésre ítélték azt a Magyarországon élő norvég férfit, aki tömegmészárlással fenyegetőzött. Az ítélet terrorcselekménnyel fenyegetés és gyermekpornográfia miatt született, a férfit tíz évre ki is utasították.

KÉK HÍREK

„Szeretem, ha fojtogatnak, ostoroznak” - Titkos OnlyFans-fiókjával zsarolták a fiú diákjait megrontó tanárnőt

Egy 25 éves amerikai tanárnő küldött ilyen üzeneteket fiú diákjainak, akikkel a vád szerint szexuális aktust is létesített. Az ügy új fejleménye, hogy a tanárnő feltételezett OnlyFans-fiókjának felfedezése után állítólag zsarolni kezdték őt diákjai a jobb jegyért.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey

James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.

KÉK HÍREK

Busz és autó karambolozott Cseténynél: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek

Menetrend szerinti autóbusz és egy személygépkocsi ütközött Veszprém vármegyében. A negyven utast szállító buszon többen megsérültek, a helyszínre mentőhelikopter is érkezett.

KÉK HÍREK

Kétéves kisfiú halt meg a tatabányai kórházban, a rendőrség nyomoz

Gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult eljárás a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházban. A szülők szerint 41 fokos láza ellenére sem tették gépre és infúziót sem kapott a gyerek.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: A fideszes szavazók több mint fele is elszámoltatást vár az új kormánytól

A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók 52 százaléka támogatja a felelősségre vonást. A teljes magyar társadalomban ez az arány 84 százalékos. Az új kormányzat már a kampányban is központi témává tette a kérdést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak szajhákat kaptam” – a bíróságon olvasták fel a Budapesten gyilkoló ír férfi titkos naplóját

A bíróságon felolvasták a Mackenzie Michalski megölésével vádolt ír férfi titkos naplójának részleteit. A feljegyzések egy szexuális ragadozó képét rajzolják ki, aki listát vezetett a nőkről.

KÉK HÍREK

Halálos lovaskocsi-baleset a Central Parkban, leállítják a 150 éves szolgáltatást

Egy 18 éves turista, Romanch Mahajan vesztette életét, miután megpróbált kiugrani egy elszabadult fogatból. A hajtók szakszervezete a biztonsági szabályok felülvizsgálata miatt legalább négy napra felfüggesztette a szolgáltatást.

KÉK HÍREK

Meghalt a mozdonyvezető, rengeteg a súlyos sérült az angliai vonatbalesetben

Pénteken összeütközött két személyszállító vonat Bedford és Luton között Angliában. A vasutas szakszervezet megerősítette, a mozdonyvezető az áldozat, a mentőszolgálat pedig 89 sérültről számolt be.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata

A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.

Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.