SZEMPONT
A Rovatból

Holoda Attila: Két-háromszoros gázárakról beszélni manipulatív riogatás, az orosz gáz már most sem olcsó

Orbán Viktor szerint vége a rezsicsökkentésnek, ha elfogadják az Európai Bizottság tervét, és teljesen le kell válni Oroszországról. Az energetikai szakértő szerint ez a kijelentés csak egy választási fogás. De az biztos, hogy néhányan elbúcsúzhatnának a hatalmas profittól.


Az Európai Bizottság bejelentette: 2027 végéig teljesen leállítaná az orosz olaj-, gáz- és nukleáris fűtőelemek importját Oroszországból. Orbán Viktor szerint ez a rezsicsökkentés végét jelentené, és két-háromszorosára emelné itthon a gáz és az áram árát.

Milyen következményekkel járna egy ilyen döntés? Kik és mennyit veszítenének rajta? És miért ragaszkodhat ennyire az orosz energiához a kormány? Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Valójában brutális drágulásra számíthatunk?

– Egyáltalán nem. A miniszterelnök megpróbálja a saját politikai érdekeit érvényesíteni, miszerint ő maradna továbbra is az orosz elkötelezettség irányába. Nyilvánvaló, hogy ebben megvan a saját anyagi haszna is, mert csak úgy politikailag nem szoktak egy ilyen dolog mellett érvelni. De az, hogy a miniszterelnök megpróbálja megjósolni, hogy mennyivel fognak nőni az árak, és be is mondja a kétszeres vagy három és félszeres árat, ez egyszerűen nonszensz.

Egy miniszterelnöknek nincsenek ilyen információi, ha lennének, akkor kereskedő lenne valamelyik gáztőzsdén, és nem miniszterelnök.

Arról nem is beszélve, hogy van egy érdekes bája annak, amikor az a miniszterelnök aggódik, akinek a kormánya akkor töltötte meg a tárolókat, amikor 200 euró volt a földgáz ára megawattóránként, most pedig, amikor 38 euró, akkor riogatják az embereket, hogy ha 100 euróra nőne (mert akkor feltételezzük, hogy három és félszeresére nő), akkor már nem tudjuk tartani a rezsicsökkentést. Hogy van ez? Olyan belső ellentmondásokat tár fel ilyenkor a miniszterelnök, ami mögött az ember elkezdi keresni, hogy honnan vesz ilyeneket? Különösen azért, mert jelenleg az látszik a földgázpiacon, hogy egyre nagyobb mennyiségben fog érkezni Európa partjaihoz az LNG. Egyre több LNG-technológia és kapacitás épül ki termelői oldalról is, és most nem csak az Amerikai Egyesült Államokra gondolok, hanem sok más országra is, ahol szintén egyre növekvő az LNG-termelés. Mindenki azt jósolja, hogy azzal, hogy

Európában is folyamatosan bővülnek az LNG-lefejtő kapacitások, 2027–28 környékén nemhogy drágulnának a földgáz, hanem éppen hogy csökkenni fog az ára,

mert közben Európa és azon belül Magyarország is 20%-os mértékben csökkentette a földgázfelhasználását. Tehát ezt a fajta manipulatív riogatását a közvéleménynek nem tudom másképp értelmezni, mint úgy, hogy megint kerestek valamit, amivel a választások során lehet majd érvelni. Aminek egyébként semmiféle reális alapja nincs.

– Az Európai Bizottság tervei között van egy lépés, ami 2027-nél jóval hamarabb éreztetheti a hatását. Már jövőre megtiltanák, hogy a tagállamok rövid távú szerződéseket kössenek Oroszországgal. Ráadásul bekérik, kikkel kötöttek ilyen megállapodást az oroszok. A Válasz Online azt írja, hogy ezeken a szerződéseken jelenleg nagyot lehet kaszálni.

– És kaszálnak is. A spot piaci árazás, amire utalt, azt jelenti, hogy a hosszú távú szerződéseken felül az oroszok éppen abból következően, hogy szükségük van minél több bevételre, felajánlanak a piaci ár alatt 13–15%-kal olcsóbban, holnapi, holnaputáni, egész rövid távú értékesítéseket.

Ezt bizony ki is használják a magyarországi földgázkereskedők, és halálra keresik magukat.

A hosszú távú szerződésnél viszont más a helyzet. Továbbra is azt sugallják, és nagyon sokan a kormány választói közül el is hiszik, hogy az orosz gáz olcsó. Az orosz gáz nem olcsó. Az orosz gáznak az árazása tökéletesen követi a holland tőzsde árazását. Ugyanannyiért lehet most is az orosz hosszú távú szerződésből érkező gázt venni, mint amennyi egy hónappal ezelőtt a holland tőzsde volt, mert ahhoz viszonyítják.

– Ráadásul a Magyarországra érkező földgáz negyede nem orosz forrásból érkezik.

– Igen, Magyarország össze van kötve valamennyi szomszédos országgal, Szlovénia kivételével. Ausztriából például elég jelentős mennyiségű gáz érkezik most is. Hogyha ránézek a térképre, jelenleg orosz gáz érkezik óránként 928 ezer köbméter. Ausztria felől érkezik 476 ezer köbméter, Románia felől 175 ezer köbméter, és Drávaszerdahelynél az LNG-ből érkezik 60 ezer köbméter. És ennek egy jelentős része kimegy Szlovákia és Ukrajna irányába, több mint 600 ezer köbméter megy ki óránként. Ez azt jelenti, hogy Magyarország igazán jó tranzitpozícióban van.

Ez egy stratégiai érték, megnőtt az országon keresztül menő nagynyomású távvezetékek jelentősége stratégiai szempontból, és ezt ki is használja Magyarország.

Tehát amikor azt mondja a külügyminiszter, és rendszeresen érvel azzal, hogy fizikailag nem tudunk mástól venni, majd utána másnap bejelenti, hogy amúgy vettünk a törököktől, meg az azeriektől, meg vettünk LNG-t, akkor döntse már el, mi az igazság.

– Orbán Viktor szerint ha elfogadják az Európai Bizottság tervét, akkor vége a rezsicsökkentésnek. De ezek szerint a hosszú távú orosz gázszerződés árai már most is azon a szinten vannak, mint bárhol máshol. Ebből az derül ki, hogy a rezsicsökkentésnek akkor lesz vége, ha egy politikai döntést hoznak arról, hogy vége lesz.

– Mint ahogy maga a rezsicsökkentés is egy politikai döntés volt. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy lehetne 3,60 holnaptól a kenyér. Ez csak politikai döntés kérdése, csak aztán kompenzálni kell a pékek felé az így keletkező veszteséget.

Semmi köze nem volt soha a piaci árakhoz a rezsicsökkentett árnak. És mint ahogy látjuk, jelenleg is folyamatosan kompenzálják a rezsivédelmi alapból az MVM így keletkező veszteségét.

Meg kell nézni, az MVM-nek most jött ki a napokban a 2024-es pénzügyi jelentése, beszámolója. Benne van, hogy közel 800 milliárd forintot kapott az MVM csak arra kompenzációként, hogy olcsóbban adja a rezsicsökkentéssel az árat az egyetemes szolgáltatói körnek, mint amennyiért beszerzik. Tehát ezt most is az állami költségvetésből kapja. Hogy most ez 800 milliárd, vagy 1500 milliárd, vagy 2000 milliárd, csak politikai döntés kérdése. Annyi mindenre elszórják a pénzt, irodaházaktól kezdve a határon túli templomokra, hogy gyakorlatilag ez tényleg csak politikai döntés kérdése. Ez egy politikai termék, a rezsicsökkentésnek semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen áron vesszük a gázt.

– A kőolaj esetében a MOL arra hivatkozik, hogy sokba kerül átállni a nem uráli típusú olaj finomítására.

– 500 és 700 millió dollár közötti összegekkel dobálóznak a kormány tagjai és a MOL-os vezetők. Azonban emögé soha nem tettek technikai számítást, hogy mi kerülne ennyibe. Tehát először is én vitatom ezt. Másrészt azt mondja az Európai Bizottság, hogy ez egy üzleti kérdés.

Ha valakinek egy üzlet eddig jól ment, akkor az abból beszerzett pénzből készüljön fel az üzleti körülmények megváltozására.

Nem igaz, hogy a MOL-nak erre nem lenne pénze. Mennyit osztalékot fizetett ki a MOL ebben az évben? 220 milliárd forintot, aminek jelentős része a kormányközeli alapítványok zsebébe került. Az a 220 milliárd forint nagyjából az az 500 millió dollár, amiről a MOL beszél, hogy neki nincs 500 millió dollárja arra, hogy átalakítsa a technológiát. Hát akkor ne osszanak osztalékot, mint ahogy egyébként egy normális, komoly vállalat, ha tudja, hogy meg fognak változni a piaci körülmények, akkor arra felkészül. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy a MOL sokkal komolyabb cég annál, mint hogy ne legyen B, C, D terve a különböző kockázati lehetőségekre, mint ahogy ma már el lehet mondani, hogy nagyjából 30–35% nem uráli eredetű olajat is feldolgoznak a MOL két finomítójában.

– Akár többre is képes lenne Százhalombatta és Pozsony?

– A MOL azt mondja, hogy az ő két finomítója az uráli olajra van optimalizálva, amiben nyilván lehet igazság. De más-más típusú olajokat ki lehet keverni innen-onnan-amonnan összevásárolt olajokból is. Tehát van rá technológiai lehetőség is. Vagy van arra lehetőség, hogy magát a technológiát más típusú olajra átállítsák. Hozzáteszem, hogy

a schwechati finomító, ami Százhalombattától 200 kilométerrel arrébb van nyugatra, 9 különböző típusú olajat dolgoz fel. Ne mondjuk már, hogy a magyar finomítói szakemberek butábbak, mint az osztrákok!

Csak hát marha nehéz feladni ezt a mostani pozíciót, mert most az uráli olaj piaci ára nagyjából 10–12 dollárral alatta van a Brent olaj árának. Ennek jelentős részét elviszi a kormány extraprofitadóként, de azért ebből még elég komoly hasznot tud összeszedni a MOL, és ezt nem fogja egyelőre feladni.

– A kormány is érdekelt ebben, mert az extraprofitadót szedhet be.

– Hát persze, erről beszélünk. Ők meg mindenféle egyéb magyarázatot, fizikai, meg technológiai magyarázatot fűznek hozzá, holott az egész nem szól másról, mint a pénzről.

– Ha nagyon muszáj lesz, mennyi idő lenne a kapacitás átállítása? Ha megvan a pénz, paripa, fegyver, technológia, mennyi idő? Gondolom, lennének leállások…

– Ezeket a munkálatokat menet közben kell elvégezni. Nem arról van szó, hogy teljesen új tornyokat kell kiépíteni, desztilláló, meg krakkoló tornyokat, hanem a meglévőket kell átalakítani. Azt gondolom, hogy másfél–két év alatt ez már simán megoldható lett volna. És mióta beszélünk erről? 2022 februárja, vagy mondjuk áprilisa óta eltelt három év. Nem igaz, hogy nem léptünk előre!

Egyébként lépett a MOL is, csak nem árulja el, nem fogja, mondjuk úgy, hogy nem akarja meghazudtolni az államot.

Arról nem is beszélve, és ebben viszont nagy igazsága van a MOL-nak, hogy ha a Barátság kőolajvezetéket elzárják, akkor az azt jelenti, hogy felére csökken a betáplálási forrás. Tehát a diverzifikáltságunkat elveszítjük, mert marad az Adria-vezeték. És az Adria-vezetéken a horvátok négyszeresére emelték a tranzitdíjat ahhoz képest, mint ami máshol van. Ha valahol lehetne szerepe az Európai Uniónak vagy a Bizottságnak, az például az lehetne, hogy az orrára koppint a horvátoknak, hogy ne éljetek vissza a monopolhelyzettel, mert nincs alternatíva.

– Nyilván a horvátok azért is ilyen szőrösszívűek, mert nekik azért Hernádi Zsolt még mindig a bögyükben van.

– Igen, egy jól működő horvát–magyar, vagy mondjuk egy INA–MOL kapcsolat esetén valószínű, hogy ezt már régen megoldották volna. Gyorsan hozzáteszem, hogy a horvátoknál nem történt olyan jellegű technológiai fejlesztés, ami indokolta volna azt, hogy ők most két lépcsőben duplájára, majd utána még annak is a duplájára emeljék a tarifát.

– Mindezekből következik-e valami az üzemanyagárakra nézve, ha az orosz szállítás kiesik?

– Figyelembe kell venni, hogy ez egy piaci termék. Nem a MOL az egyetlen szereplő ezen a piacon. Lehet, hogy a MOL-nak a profittartalma alacsonyabb lesz, nem annyi, mint amit az elmúlt két évben megszokott. Nagy valószínűséggel azt az 5–15 százalékkal növekvő költséget, ami abból származik, hogy nem a Barátságból, hanem az Adriából érkező tengeri olajat tudják feldolgozni és eladni, azt nem fogja egy az egyben rányomni a fogyasztókra a MOL, mert a fogyasztói piacon vannak más szereplők is, akik viszont olcsóbban adják, azaz ezt nem fogja tudni megengedni magának.

– Van még az atomenergia. Azt tudjuk, hogy léteznek orosz típusú fűtőelemek amerikai kínálatban is, talán franciában is. Megdrágítaná az áram előállítását, ha átállnának az orosz fűtőelemekről?

– Bevallom őszintén, nem tudom, hogy mennyiért adják az oroszok, meg mennyiért adnák mondjuk az amerikaiak. Vélhetően

az oroszoknak azért van ilyen erős pozíciójuk, mert Oroszországban sokkal lazábban kezelik a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat, emiatt sokkal olcsóbban tudnak előállítani jó minőségű dúsított uránt.

És nem csak mi veszünk tőlük fűtőelemet és dúsított uránt, hanem mondjuk az amerikaiak is. Itt az alapprobléma sokkal inkább az, hogy miközben valóban tudunk róla, hogy akár a Westinghouse, akár az Areva is elkezdte kidolgozni a nyomottvizes reaktorokhoz szükséges kazettás fűtőelemek előállítását, hogy helyettesíthető legyen, de arról nincs pontos információm, hogy az 1200 megawattos VVER–1200-asra is van-e már megfelelő fűtőelem. Nyilván minden megoldható és fejleszthető. Nem véletlen, hogy a külügyminiszter is hol az amerikaiakkal, hol a franciákkal tárgyal, és bejelenti, hogy valamifajta együttműködésre törekszünk, de hogy jelenleg van-e VVER–1200-as típushoz megfelelő töltet, azt nem tudom. Azt tudom, hogy a kisebb, tehát a Paks 1-hez való, azaz a VVER–440-eshez van. Úgy olvastam a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség oldalán, hogy a VVER–1000-eshez is van, már kipróbálták és működőképes az ilyen fűtőelem, de hogy az újfajtából, ami Paks 2-nek kellene, van-e, azt nem tudom.

– Nyilván megoldható lesz ez is előbb-utóbb.

– Kérdés, hogy milyen gyorsan, sikerül-e 2027-ig? Biztos emlékszik rá, hogy amikor kitört a háború, az utána következő egy hónapon belül rendkívüli szállítmányok érkeztek például fűtőelemből Oroszországból, Szlovákián keresztül is, tehát vélhetően sokkal nagyobb tartalékészlettel rendelkezünk, mint korábban, de hát egy idő után majd az is elfogy. Paks 2-nek meg maga az építkezése húzódik, egyelőre ott egy darab gödrünk van, az is beomlott, holott az eredeti terv szerint 2024–2025 környékén már a próbaüzemnek kellett volna folynia.

– Bármi is történik a gáz árával, az egy az egyben befolyásolja az áram árát is. Miért van az elektromos áram árképzése összekötve a földgázzal?

– Ez egy teljesen természetes törvényszerűség, a merit-ordernek hívják ezt. Amikor valamekkora áramigény érkezik, azt mindig a legalacsonyabb áron termelők kezdik el kielégíteni – például megújulók –, aztán jön a nukleáris, utána a szenes erőművek, majd a gázos erőművek, és

ha gázos erőművek nélkül nem lehet kielégíteni a jelentkező igényt, akkor bizony a gázos erőművek által kínált ár fogja meghatározni a többiek árát is,

ezt hívják merit-ordernek. Azaz valóban a földgáz ára és a villamos energia ára párhuzamosan együtt mozog.

– És ez független az adott ország energiamixétől?

– Azért nem független, mert van olyan ország, ahol például alig-alig van gázos erőmű, például a skandinávoknál. Ott szinte mindent vízből állítanak elő, meg szélből. Tehát ott nem a gáz fogja meghatározni, ezáltal ott sokkal alacsonyabb a villamos energia ára.

– Mi pedig köztes helyzetben vagyunk.

– Azért vagyunk köztes helyzetben, mert Magyarországon rugalmas erőmű nincsen. Dicséretes, hogy ennyire élen járunk a napelemmel. De ha lemegy délután 5-kor a nap, hogy azt lehessen pótolni, annak a rugalmassága hiányzik a rendszerből. Vannak a zsinórerőművek, mint a Paksi Erőmű, vagy mondjuk a Mátra, de a Mátra is most már napok óta leállt, az is egy elég bizonytalan erőmű, ráadásul nem is túl nagy a teljesítménye. A gázos erőművek azok, amelyek a rugalmasságot tudják biztosítani, mivel vizesek alig vannak nálunk. A mi energiamixünkben a gázból előállított villamos energiának sokkal nagyobb a dominanciája, mint máshol.

– A magyar kormány azt mondja, mindent megtesznek, hogy az Európai Bizottság tervéből ne legyen semmi. Ugyanakkor ennek elfogadásához elég a minősített többség, tehát legalább hat tagállamnak kellene elleneznie. Van bármi esély rá, hogy megakadályozzák az oroszokról való leválás tervének elfogadását?

– Nem csak Magyarország és Szlovákia vásárol orosz fosszilis energiahordozót. Ez azért mindenki számára legyen világos. Van egy olyan oldal, a Russian Fossil Tracker, ahol meg lehet nézni, hogy a háború kitörése óta mennyi pénzért vásároltak fosszilis energiahordozót az oroszoktól. Az Európai Unióból 210 milliárd euróért vásároltak. Ennek fele körülbelül olaj. Picivel kevesebb, mint fele a gáz, és nagyon minimális a szén.

Tehát nem csak mi vásárolunk, bárki bármit mond.

És ebben az elszámolásban az álcímkézett import nincs is benne. Tehát azt gondolom, hogy még nem kell egy az egyben készpénznek venni ezt, a háttérben valószínűleg nagyon komoly lobbizás folyik, hogy a határozatot felpuhítsák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.



Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori  nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk