SZEMPONT
A Rovatból

Holoda Attila: Az ukránok most borsot törnek a magyarok orra alá, de az olajszállítás nem áll le, ez nem is érdekük

Az ukránok megtiltották, hogy a Lukoil olaja a Barátság kőolajvezetékbe kerüljön, de a magyar üzemanyag-ellátás az energetikai szakértő szerint nincs veszélyben. És nem is lesz, mivel az orosz olaj átengedése hatalmas bevételt jelent a háborúzó Ukrajnának.


Ukrajna egy június 26-án hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította a Lukoil elleni szankciókat. Megtiltották az orosz cégnek, hogy az országot tranzitországként használja termékei szállítására. Az indoklás szerint a Lukoil bevételei Oroszország Ukrajna elleni háborúját finanszírozzák. Szijjártó Péter külügyminiszter New Yorkban orosz kollégájának ezzel kapcsolatban azt mondta, azon dolgoznak, hogy megoldják ezt a jogi helyzetet, mert

„az orosz olaj nagyon fontos az energiabiztonságunk szempontjából”.

A hírt kommentálva több újság is égbe szökő benzinárakat, ellátási nehézségeket emlegetett, ami ijesztően hangzik. Mi történt valójában, van-e realitása az aggodalmaknak? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Tényleg veszélyben van Magyarország olajellátása?

– Maga az áramlás nem állt le. Egyszerűen közölték, hogy a Lukoiltól származó olaj nem kerülhet be a csőbe, mert a Lukoil támogatja a háborút. Tehát

mindenféle híreszteléssel ellentétben nem állt le az olajáramlás, ugyanúgy érkezik a nyers kőolaj, csak éppen a Lukoiltól nem.

Több nagy olajvezeték jön Oroszországból, ezeket a Transznyeft működteti. Ebbe rengeteg termelő termel be, aki erre kötött kereskedelmi szerződést valamely partnerrel, mint például a Lukoil a Mollal, évi 3 millió tonnára. A MOL nyilván kötött mással is, a Rosznyefty-től a Szurgutnyeftyegázon és a Jukoszon át egészen a Gazpromnyetig, és még más hasonló orosz vállalatokkal. Ezek közül csak a Lukoiltól származó olaj nem érkezhet, de ettől még nem csökkent a mennyiség. Jön majd mástól. Az az alapfeladata a Molnak, és ezt a jogi helyzetet úgy kell lezárni, hogy a Lukoil és a MOL szerződése közé be kell iktatni valamilyen kereskedőcéget, akár létrehoznak egy újat, vagy éppen egy meglévőt, és az onnantól kezdve már az a cég szerződik orosz oldalról a Mollal. Így annak a szerződésnek a bemutatásával már érkezhet az olaj.

Egy kicsit túl van dimenzionálva ez a dolog, mindez csupán arról szól, hogy az ukránok borsot törnek a magyarok és persze az oroszok orra alá,

az ideológia pedig az, hogy a Lukoil jelentős pénzekkel támogatja Putyin háborúját.

– Simán csak adminisztratív kellemetlenkedésről van szó?

– Adminisztratív és jogi, meg nyilván diplomáciai kérdés is. Az ukránok hitelt érdemlő bizonylatot kérnek a MOL vagy éppen a kereskedőcég részéről, hogy az az olaj nem a Lukoiltól származik. Ez persze kellemetlenség, de megoldható kellemetlenség.

Ez önmagában nem veszélyezteti az üzemanyagellátást, bármit is mond róla a Szijjártó.

Viszont amikor közbeiktatnak valamilyen céget, az drágíthatja ennek az ügyletnek a bekerülési költségét, mert annak a cégnek is fizetni kell.

– Miért csak a Lukoil? A többi orosz cég nem fizeti a háború költségeit?

– Hogy aztán ez a lista mikor bővül, és mikor szűkül, nyilván az ukránokon múlik. Szijjártóék azt harsogják, hogy azért szükséges mindez az oroszokkal üzletelni, mert nagyon nagy az üzemanyag, illetve nyersolaj függőségünk, amit egyébként ők tettek még egyoldalúbbá. Ennek mentén kiharcolták azt is, hogy az Európai Uniós szankciók ne vonatkozzanak a vezetékes olajra.

Ukrajna most érzékelteti, hogy a kezében van másik fegyver is, hiszen nem tagja az Európai Uniónak, sőt a magyarok mindent elkövetnek, hogy ne is legyen, ergo hoz egy ilyen rendeletet.

Tudják, hogy megoldják majd a magyarok, nyilván, de ez azért mégiscsak egy erős jelzés.

– A csöveink meglennének ahhoz, hogy máshonnan érkezzen az olaj?

– Ha maga a Barátság-vezeték záródna el, ami nem fog, akkor ott az Adria kőolajvezeték. Ez a két olajvezeték van, ami Magyarországra érkezik. Az Adria vezeték elméleti kapacitása 10 millió tonna körül van évente. Ráadásul ezt a vezetéket éppen a 2014-es krími annexiót követően a MOL saját szakaszán felújította, illetve megtette azt, hogy a Barátság két ágát, tehát a Szlovákiába menőt és a magyar ágat összekötötte,

lehetővé tette, hogy az Adrián érkező vezetékben lévő olaj eljusson mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítójába.

– Ezek szerint fizikailag megvan a lehetőség arra, hogy ne orosz olajat vásároljunk.

– Fizikailag megvan. Viszont egy vezetékes olaj, aminek ott van a végpontja Fényeslitkénél, tehát az ukrán-magyar határnál, nyilván egyszerűbb szállítást jelent, mint megint alkudozni a horvátokkal, akikkel szintén nem igazán jó a kapcsolatunk, és ebből adódóan jól megemelték a tranzitdíjat. De van arra lehetőség, hogy tengeri olajszállításból érkező tankerek lefejtése után az Adria vezetéken Magyarország irányába is szállítsanak. Hogy ez az olaj orosz lesz-e, vagy az oroszhoz hasonló, vagy egy teljesen másfajta olaj, az már más kérdés. Azt érdemes tudni, hogy miközben mi mindig csak az Urál és a Brent olajról beszélünk, a világban 50 féle különböző olajtípust forgalmaznak. Ezek között 8-10 olyan van, ami teljesen olyan, mint az Urali. Csak éppen az egyik Nigériában van, a másik Dél-Amerikában, a harmadik meg Egyiptomban. Nyilván többe kerül az ideszállítani tankereken keresztül.

– Ez annyit jelentene, hogy meg is drágulna az üzemanyag, ha ezeket importálná a MOL?

– Nem feltétlenül, mert az üzemanyag ára nem a direkt költségeken keresztül érvényesül. Van egy úgynevezett mediterrán jegyzési ár. Ezt követi a MOL is, és ez alapján árazzák a benzint, üzemanyagot, mindenféle más terméket. Ha valaki azt mondja, hogy mivel nekem nagyon sokba került az olaj, és ezért drágán adom a benzint, akkor a kutya nem fogja tőle megvenni. Tehát nem teheti meg, hogy eltér egy piaci árazási trendtől,

viszont ez azt jelenti, hogy kisebb lesz a MOL nyeresége.

Tehát amikor arról beszél a miniszterelnök, hogy ez megdrágítja a benzin árát, az nem igaz, hanem a mediterrán költség és a saját haszon közötti részt fogja szűkíteni. A mediterrán árazásban nagyon sok olyan ország és sok olyan cég van, akik tengeri szállításból szerzik be az olajat. Tehát most a MOL-nak azért olyan jelentős haszna, mert a vezetékes szállítással a piacon most a szankciók hatására eléggé leértékelt olajat tud vásárolni. Az más kérdés, ennek egy még jelentősebb részét, 98 százalékát a magyar állam simán zsebre teszi extraprofit adóként. Nem véletlen akadt ki Hernádi Zsolt a napokban.

– Tehát a magyar állam szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy honnan jön az olaj?

– Azt nem mondanám, hogy mindegy lenne, mert ha máshonnan veszi, akkor nem tud extraprofitra szert tenni.

És ez az extraprofit nagyon kell a magyar költségvetésben, mert az európai uniós pénzek nem jönnek.

Sőt, talán már nem is tesz meg mindent a magyar kormány, hogy minden egyes európai uniós pénzt megszerezzen, mert úgy látszik, Orbán úgy döntött, hogy máshonnan szerzi meg a hiányzó pénzt.

– Nem arról van szó, hogy a kormány hosszú távú szerződést kötött, amit nem lehet olyan egyszerűen felmondani?

– Az olajszerződések nem így kötődnek. Ez a földgázra igaz.

Egyébként minden szerződés felmondható, akármilyen indokkal.

Arra is hivatkozhatott volna a magyar kormány, hogy azért bontja fel a szerződést, mert az európai uniós országok úgy döntöttek közösen, hogy egy háborús agresszort nem fognak támogatni azzal, hogy megveszik tőle a földgázt.

– Amikor kivételeket kaptak a tengerparttal nem rendelkező országok, akkor nemcsak Magyarország, hanem Ausztria, Szlovákia, meg Csehország is beleesett ebbe a kategóriába. Ezek az országok hogyan oldották meg a leválást az orosz energiahordozókról?

– Csehország már nem vásárol orosz eredetű földgázt. Nyilván Németországon keresztül vesz norvég gázt, meg sok egyéb más eredetűt is. Európába nagyjából olyan 300 milliárd köbméternyi import gáz érkezik. Ebből 160 milliárd vezetéken érkezik, jelentős része Norvégiából, de jön Észak-Afrikából, Azerbajdzsánból és máshonnan is, és 140 milliárd köbméter meg LNG formájában érkezik az európai kikötőkbe.

– A kőolajnál is meg tudta oldani Csehország a leválást?

– Igen, kőolajról is leváltak. A csehországi finomító nem nagy kapacitású. Azt kell tudni, hogy a korábbi közös csehszlovák állam miatt a Slovnaftnak van a pozsonyi finomítója, ami a MOL tulajdonában van. Az jelentős részben ellátta a csehországi, főleg a dél-csehországi területeket üzemanyagokkal, ez így alakult ki még a csehszlovák rendszerben. Volt egy külön kitétel az uniós szabályozásban, hogy ezek az országok nyersolajat hozhatnak be, de nem értékesíthetik az orosz nyersolajból származó üzemanyagot. Ez a szabály a legnagyobb problémát a Molnak okozta, a pozsonyi finomító vonatkozásában. Hiszen korábban a csehországi ellátás jelentős része orosz olajból történt. Ezért aztán a MOL elkezdte növelni a máshonnan beszállított olaj mennyiségét. Azt szokták mondani, hogy a MOL finomítóiba érkező olajnak nagyjából 70 százaléka orosz eredetű, 30 százalék pedig máshonnan jön.

Amikor Csehországba értékesítenek, akkor mindig tanúsítani kell, hogy ez abból a harminc százalék nem orosz eredetű nyersolajból készült.

– Marad Szlovákia, amit ugyanúgy a MOL lát el.

– Nem Szlovákia vagy Magyarország vásárol olajat, meg földgázt. Bár Szijjártó mindenütt fontoskodik, a magyar állam nem vásárol semmit. A földgázt az MVM partner vásárolja, a nyers kőolajat pedig a MOL.

– Azért ezekre a cégekre van némi ráhatása az államnak.

– Nyilván van ráhatás, ha más nem, akkor az, hogy különadókkal sújtja a céget. Hát szép ráhatás. Ha nekem lenne egy aranytojást tojó tyúkom, én azt megpróbálnám táplálni, nem kizsigerelni.

Nem véletlenül van kiakadva a MOL-vezér, hogy ez már olyan, mint a szocializmusban volt.

– Olyan irányban is lehetne ráhatása, hogy ha a magyar állam azt mondaná, hogy nem vásárolunk orosz olajat, akkor ezt a MOL-nak meg kellene csinálnia.

– Meg is oldotta volna. De nálunk pont az ellenkezője működött. A magyar állam arra biztatta a MOL-t, hogy dőljél csak nyugodtan hátra, majd én elmegyek Lavrovhoz, kapok még egy kitüntetést tőle, és majd én mindent elintézek. Merthogy elintéztem az Uniónál, hogy nincs rá szankció.

Erre jöttek most az ukránok, hogy na, fogd meg a söröm. Majd én akkor megnehezítem ezt neked.

A dolognak az az érdekessége, hogy Szijjártó Péter most sem az ukrán partnerhez rohant el, amikor ilyen probléma van, hanem elvágtatott Lavrovhoz, majd utána a szlovák kollégájával együtt feljelenti az ukránokat az Európai Uniónál.

– Ezt én, mint fogyasztó, meg fogom érezni az üzemanyagárakban?

– Nagy valószínűséggel, de ellátási problémát biztosan nem fog jelenteni. Az üzemanyag ára pedig alapvetően a mediterrán jegyzési ártól, az árrésektől és az adótartalmától függ.

– Megtörténhet később, hogy szép lassan az összes orosz vállalatot kitiltják az ukránok?

– Megtörténhetne, de az ukránok se hülyék.

Ukrajnának évi nagyjából 1,7 milliárd bevétele van csak a tranzitálásból. A háborúban nem csak az agresszornak van szüksége pénzre, hanem a védekező félnek is.

– Ezek felől a gazdasági érdekek felől viszont érthető, hogy Oroszország miért nem támadja ezeket az infrastruktúrákat Ukrajnában.

– Így van, hát persze,

Oroszország se hülye.

Így is jelentősen lecsökkent a korábbi fosszilis energia exportja 2022 elejéhez képest. Tehát az oroszok is kézzel-lábbal ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon nekik ez a bevételi forrás. Nem lesznek hülyék lebombázni ezt a csővezetéket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk