Holoda Attila: Az ukránok most borsot törnek a magyarok orra alá, de az olajszállítás nem áll le, ez nem is érdekük
Ukrajna egy június 26-án hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította a Lukoil elleni szankciókat. Megtiltották az orosz cégnek, hogy az országot tranzitországként használja termékei szállítására. Az indoklás szerint a Lukoil bevételei Oroszország Ukrajna elleni háborúját finanszírozzák. Szijjártó Péter külügyminiszter New Yorkban orosz kollégájának ezzel kapcsolatban azt mondta, azon dolgoznak, hogy megoldják ezt a jogi helyzetet, mert
A hírt kommentálva több újság is égbe szökő benzinárakat, ellátási nehézségeket emlegetett, ami ijesztően hangzik. Mi történt valójában, van-e realitása az aggodalmaknak? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.
– Tényleg veszélyben van Magyarország olajellátása?
– Maga az áramlás nem állt le. Egyszerűen közölték, hogy a Lukoiltól származó olaj nem kerülhet be a csőbe, mert a Lukoil támogatja a háborút. Tehát
Több nagy olajvezeték jön Oroszországból, ezeket a Transznyeft működteti. Ebbe rengeteg termelő termel be, aki erre kötött kereskedelmi szerződést valamely partnerrel, mint például a Lukoil a Mollal, évi 3 millió tonnára. A MOL nyilván kötött mással is, a Rosznyefty-től a Szurgutnyeftyegázon és a Jukoszon át egészen a Gazpromnyetig, és még más hasonló orosz vállalatokkal. Ezek közül csak a Lukoiltól származó olaj nem érkezhet, de ettől még nem csökkent a mennyiség. Jön majd mástól. Az az alapfeladata a Molnak, és ezt a jogi helyzetet úgy kell lezárni, hogy a Lukoil és a MOL szerződése közé be kell iktatni valamilyen kereskedőcéget, akár létrehoznak egy újat, vagy éppen egy meglévőt, és az onnantól kezdve már az a cég szerződik orosz oldalról a Mollal. Így annak a szerződésnek a bemutatásával már érkezhet az olaj.
az ideológia pedig az, hogy a Lukoil jelentős pénzekkel támogatja Putyin háborúját.
– Simán csak adminisztratív kellemetlenkedésről van szó?
– Adminisztratív és jogi, meg nyilván diplomáciai kérdés is. Az ukránok hitelt érdemlő bizonylatot kérnek a MOL vagy éppen a kereskedőcég részéről, hogy az az olaj nem a Lukoiltól származik. Ez persze kellemetlenség, de megoldható kellemetlenség.
Viszont amikor közbeiktatnak valamilyen céget, az drágíthatja ennek az ügyletnek a bekerülési költségét, mert annak a cégnek is fizetni kell.
– Miért csak a Lukoil? A többi orosz cég nem fizeti a háború költségeit?
– Hogy aztán ez a lista mikor bővül, és mikor szűkül, nyilván az ukránokon múlik. Szijjártóék azt harsogják, hogy azért szükséges mindez az oroszokkal üzletelni, mert nagyon nagy az üzemanyag, illetve nyersolaj függőségünk, amit egyébként ők tettek még egyoldalúbbá. Ennek mentén kiharcolták azt is, hogy az Európai Uniós szankciók ne vonatkozzanak a vezetékes olajra.
Tudják, hogy megoldják majd a magyarok, nyilván, de ez azért mégiscsak egy erős jelzés.
– A csöveink meglennének ahhoz, hogy máshonnan érkezzen az olaj?
– Ha maga a Barátság-vezeték záródna el, ami nem fog, akkor ott az Adria kőolajvezeték. Ez a két olajvezeték van, ami Magyarországra érkezik. Az Adria vezeték elméleti kapacitása 10 millió tonna körül van évente. Ráadásul ezt a vezetéket éppen a 2014-es krími annexiót követően a MOL saját szakaszán felújította, illetve megtette azt, hogy a Barátság két ágát, tehát a Szlovákiába menőt és a magyar ágat összekötötte,
– Ezek szerint fizikailag megvan a lehetőség arra, hogy ne orosz olajat vásároljunk.
– Fizikailag megvan. Viszont egy vezetékes olaj, aminek ott van a végpontja Fényeslitkénél, tehát az ukrán-magyar határnál, nyilván egyszerűbb szállítást jelent, mint megint alkudozni a horvátokkal, akikkel szintén nem igazán jó a kapcsolatunk, és ebből adódóan jól megemelték a tranzitdíjat. De van arra lehetőség, hogy tengeri olajszállításból érkező tankerek lefejtése után az Adria vezetéken Magyarország irányába is szállítsanak. Hogy ez az olaj orosz lesz-e, vagy az oroszhoz hasonló, vagy egy teljesen másfajta olaj, az már más kérdés. Azt érdemes tudni, hogy miközben mi mindig csak az Urál és a Brent olajról beszélünk, a világban 50 féle különböző olajtípust forgalmaznak. Ezek között 8-10 olyan van, ami teljesen olyan, mint az Urali. Csak éppen az egyik Nigériában van, a másik Dél-Amerikában, a harmadik meg Egyiptomban. Nyilván többe kerül az ideszállítani tankereken keresztül.
– Ez annyit jelentene, hogy meg is drágulna az üzemanyag, ha ezeket importálná a MOL?
– Nem feltétlenül, mert az üzemanyag ára nem a direkt költségeken keresztül érvényesül. Van egy úgynevezett mediterrán jegyzési ár. Ezt követi a MOL is, és ez alapján árazzák a benzint, üzemanyagot, mindenféle más terméket. Ha valaki azt mondja, hogy mivel nekem nagyon sokba került az olaj, és ezért drágán adom a benzint, akkor a kutya nem fogja tőle megvenni. Tehát nem teheti meg, hogy eltér egy piaci árazási trendtől,
Tehát amikor arról beszél a miniszterelnök, hogy ez megdrágítja a benzin árát, az nem igaz, hanem a mediterrán költség és a saját haszon közötti részt fogja szűkíteni. A mediterrán árazásban nagyon sok olyan ország és sok olyan cég van, akik tengeri szállításból szerzik be az olajat. Tehát most a MOL-nak azért olyan jelentős haszna, mert a vezetékes szállítással a piacon most a szankciók hatására eléggé leértékelt olajat tud vásárolni. Az más kérdés, ennek egy még jelentősebb részét, 98 százalékát a magyar állam simán zsebre teszi extraprofit adóként. Nem véletlen akadt ki Hernádi Zsolt a napokban.
– Tehát a magyar állam szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy honnan jön az olaj?
– Azt nem mondanám, hogy mindegy lenne, mert ha máshonnan veszi, akkor nem tud extraprofitra szert tenni.
Sőt, talán már nem is tesz meg mindent a magyar kormány, hogy minden egyes európai uniós pénzt megszerezzen, mert úgy látszik, Orbán úgy döntött, hogy máshonnan szerzi meg a hiányzó pénzt.
– Nem arról van szó, hogy a kormány hosszú távú szerződést kötött, amit nem lehet olyan egyszerűen felmondani?
– Az olajszerződések nem így kötődnek. Ez a földgázra igaz.
Arra is hivatkozhatott volna a magyar kormány, hogy azért bontja fel a szerződést, mert az európai uniós országok úgy döntöttek közösen, hogy egy háborús agresszort nem fognak támogatni azzal, hogy megveszik tőle a földgázt.
– Amikor kivételeket kaptak a tengerparttal nem rendelkező országok, akkor nemcsak Magyarország, hanem Ausztria, Szlovákia, meg Csehország is beleesett ebbe a kategóriába. Ezek az országok hogyan oldották meg a leválást az orosz energiahordozókról?
– Csehország már nem vásárol orosz eredetű földgázt. Nyilván Németországon keresztül vesz norvég gázt, meg sok egyéb más eredetűt is. Európába nagyjából olyan 300 milliárd köbméternyi import gáz érkezik. Ebből 160 milliárd vezetéken érkezik, jelentős része Norvégiából, de jön Észak-Afrikából, Azerbajdzsánból és máshonnan is, és 140 milliárd köbméter meg LNG formájában érkezik az európai kikötőkbe.
– A kőolajnál is meg tudta oldani Csehország a leválást?
– Igen, kőolajról is leváltak. A csehországi finomító nem nagy kapacitású. Azt kell tudni, hogy a korábbi közös csehszlovák állam miatt a Slovnaftnak van a pozsonyi finomítója, ami a MOL tulajdonában van. Az jelentős részben ellátta a csehországi, főleg a dél-csehországi területeket üzemanyagokkal, ez így alakult ki még a csehszlovák rendszerben. Volt egy külön kitétel az uniós szabályozásban, hogy ezek az országok nyersolajat hozhatnak be, de nem értékesíthetik az orosz nyersolajból származó üzemanyagot. Ez a szabály a legnagyobb problémát a Molnak okozta, a pozsonyi finomító vonatkozásában. Hiszen korábban a csehországi ellátás jelentős része orosz olajból történt. Ezért aztán a MOL elkezdte növelni a máshonnan beszállított olaj mennyiségét. Azt szokták mondani, hogy a MOL finomítóiba érkező olajnak nagyjából 70 százaléka orosz eredetű, 30 százalék pedig máshonnan jön.
– Marad Szlovákia, amit ugyanúgy a MOL lát el.
– Nem Szlovákia vagy Magyarország vásárol olajat, meg földgázt. Bár Szijjártó mindenütt fontoskodik, a magyar állam nem vásárol semmit. A földgázt az MVM partner vásárolja, a nyers kőolajat pedig a MOL.
– Azért ezekre a cégekre van némi ráhatása az államnak.
– Nyilván van ráhatás, ha más nem, akkor az, hogy különadókkal sújtja a céget. Hát szép ráhatás. Ha nekem lenne egy aranytojást tojó tyúkom, én azt megpróbálnám táplálni, nem kizsigerelni.
– Olyan irányban is lehetne ráhatása, hogy ha a magyar állam azt mondaná, hogy nem vásárolunk orosz olajat, akkor ezt a MOL-nak meg kellene csinálnia.
– Meg is oldotta volna. De nálunk pont az ellenkezője működött. A magyar állam arra biztatta a MOL-t, hogy dőljél csak nyugodtan hátra, majd én elmegyek Lavrovhoz, kapok még egy kitüntetést tőle, és majd én mindent elintézek. Merthogy elintéztem az Uniónál, hogy nincs rá szankció.
A dolognak az az érdekessége, hogy Szijjártó Péter most sem az ukrán partnerhez rohant el, amikor ilyen probléma van, hanem elvágtatott Lavrovhoz, majd utána a szlovák kollégájával együtt feljelenti az ukránokat az Európai Uniónál.
– Ezt én, mint fogyasztó, meg fogom érezni az üzemanyagárakban?
– Nagy valószínűséggel, de ellátási problémát biztosan nem fog jelenteni. Az üzemanyag ára pedig alapvetően a mediterrán jegyzési ártól, az árrésektől és az adótartalmától függ.
– Megtörténhet később, hogy szép lassan az összes orosz vállalatot kitiltják az ukránok?
– Megtörténhetne, de az ukránok se hülyék.
– Ezek felől a gazdasági érdekek felől viszont érthető, hogy Oroszország miért nem támadja ezeket az infrastruktúrákat Ukrajnában.
– Így van, hát persze,
Így is jelentősen lecsökkent a korábbi fosszilis energia exportja 2022 elejéhez képest. Tehát az oroszok is kézzel-lábbal ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon nekik ez a bevételi forrás. Nem lesznek hülyék lebombázni ezt a csővezetéket.
