SZEMPONT
A Rovatból

„Tőlem mocskolhatják, minket nem zavar” – riport Magyar Péter országjárásának első napjáról

Magyar Péter először Szerencsen, majd Miskolcon tartott beszédet. Végigkövettük a politikus mindkét rendezvényét, és a szimpatizánsaival is beszélgettünk.


Délután fél három környékén érkeztünk meg Szerencsre, Magyar Péter őszi országjárásának első helyszínére. Pontosabban nem is az elsőre, hiszen a Tisza Párt elnöke már szerda délelőtt Miskolcon két gyermekvédelmi intézményt is meglátogatott. Az országjárás első gyűlését ugyanakkor szerda délután tartották a szerencsi Kulcsár Anita Sportcsarnokban.

Korán jöttünk, még csak a Tisza pulóveres szervezőket találtuk ott, akik készítették elő a terepet. Hatalmas dobozokban pakolták a Tiszás termékeket, hogy a rendezvényre meg tudják nyitni a shopot, ahol vászontáskát, pulcsikat és pólókat is árultak. Aztán szép lassan szivárogni kezdtek az önkéntesek. Tiszás láthatósági mellényt kaptak. Ekkor tűnt fel egy idősebb hölgy, aki nem vett fel mellényt, csak csendben leült a lelátóhoz vezető lépcsőre.

Éva Budapestről jött, azért is ért ide korábban, mert így volt csak vonata. Kedves, nyugodt asszonynak tűnik, aki azt mondja, már a kezdetektől, ahogy ő fogalmaz, a “robbanásszerű” feltűnésétől követi Magyar Pétert. Várt már egy ilyen politikai szereplőre, 2022-ben ugyanis óriásit csalódott az ellenzéki összefogásban.

„Ott voltam 2022. március 15-én is. Akkor úgy éreztem, hogy ez az összefogás végre sikerülni fog! A választás másnapján viszont hányingerem lett tőlük! Szégyen, ahogy egymást kezdték el okolni, illetve leginkább a Márki-Zay Pétert, kivéve talán a momentumosok. Ezután már egy kicsit máshogy néztem erre a fajta összefogásra. Onnantól kezdve nem gondoltam úgy, hogy ez jó irány. Korábban is sokan mondták már nekem, hogy az Orbán-rendszert választás útján nem lehet leváltani, mert a kétharmaddal úgyis titokban, éjszakánként azt fognak csinálni, amit ők akarnak. Igaz, ez már látszott 2010-ben is, csak akkor az én szemem még nem nyílt fel” - fogalmazott Éva, aki később azt is elárulta, hogy 2010-ben és 2014-ben még ő is a Fideszre szavazott.

„Aztán, amikor ez az őrjítő plakátozás megjelent, meg sok minden, akkor rájöttem, hogy az ismerőseim igazat mondanak. Voltak, akik már akkor megmondták, hogy hova fog ez menni, hogyan fognak visszaélni a hatalommal. És végül már én is megértettem. Ha egy régebbi megszólalásával összehasonlítjuk a főnököt, akkor homlokegyenest az ellenkezőjét teszi annak, amit megígér. Igaz, most ezt próbálják rásütni a Magyar Péterre is, holott ő még csak tapogatózott az elején, hogy mit tehet, mit nem tehet, hogy lenne jobb, hogy nem lenne jobb. Én csodálkozom, hogyan bírja erővel, szusszal, idegekkel” - mondja az asszony.

Időközben a szervezők kiküldenek minket az épület elé, amíg sétálunk, Éva hosszan beszél arról, hogy szerinte Magyar Péter lehet a kulcs ahhoz, hogy Orbán Viktort le lehessen váltani. Úgy gondolja, hogy ezt a Fidesz is tudja, éppen ezért próbálják ellehetetleníteni minden eszközzel, például a hangfelvételekkel is. Amikor arról kérdezem, hogy mit gondol ezekről, először elneveti magát.

„Az a hangfelvétel, amit Magyar Péter hozott nyilvánosságra az elején, jogos volt, hiszen egy bűncselekményt mutatott be, nem is akármilyet, egy népellenes bűncselekményt. De azok, amik róla kerültek ki, nevetségesek. Az, hogy a háttérben ő most, mit tudom én, idegességében, anyázott egyet, vagy bármi… Ki nem csinál ilyet? Ez mindenkivel előfordul”

- fogalmaz Éva.



Már az épület előtt állunk. Ahogy körbenézek, egyre több ember sétál felénk a borongós, hűvös időben. Egy idős házaspár érkezik éppen, egymásba karolva, lassú léptekkel felénk. Sándor és a felesége Bodrogkeresztúrról jött, hogy meghallgassa Magyar Péter beszédét. Ők is az első perctől követik már a politikust, és mindketten reménykednek a kormányváltásban. Igaz, Sándor azt mondja, hogy neki azért vannak félelmei.

„Bennem őszintén van egy kis félelem, hogy esetleg sok olyan ember megpróbál felkapaszkodni a menő szekérre, aki talán nem oda való. Vannak olyan ügyeskedő emberek, akik olyanok, mint a napraforgók, mindig arra helyezkednek, ahová az érdekeik húzzák. És ezek az emberek nem a cél érdekében állnak be Magyar Péter mögé, őket a hatalom érdekli csak. De vajon Magyar Péter ezeket az embereket ki fogja tudni szűrni? Számomra ez kérdéses” - mondja Sándor, mire a felesége megjegyzi, hogy szerinte ez “mindig benne van”.

„20 éves korában Orbánnál se tudták megítélni, hogy jó vezető lesz-e! Ez menet közben forr ki. Majd alakul, Magyarnak még rengeteget kell tanulnia. És szerintem egyébként sem mindig a vezetőnek kell mindent tudni, az is fontos, hogy olyan embereket állít maga mellé, akik tudják, hogy mit kell csinálni, akkor nem lesz probléma. Senki sem politikusnak született, majd beletanulnak. Csak bízzunk benne, hogy nem lesz ekkora korrupció, és egy kicsit javulni fog a helyzetünk.”

A házaspár már nyugdíjas, a gyermekeik külföldön élnek, a lányuk például Ausztráliában dolgozik egy kórházban. Azt mondják, hogy ők már nem jönnének haza, akkor sem, ha itthon jobb világ lenne. De nekik, hiába idősek, attól még számít a jövőjük. Éppen ezért jöttek el, bíznak abban, hogy minden ilyen eseménnyel közelebb kerülnek a kormányváltáshoz.

Kormányváltás. Ezt várja Magyar Pétertől Irén és Katalin is. A testvérpár Tokajból jött, és már korábban voltak Tiszás rendezvényen.

„Nagyjából a kezdetektől követjük Magyar Pétert. Onnantól, hogy azt láttuk, vele van esély arra, hogy leváltsuk a NER-t. Pedig én baloldali beállítottságú voltam világ életemben, de most úgy érzem, hogy ha ő nem segít, akkor senki! Itt a fiatalokról van szó, a gyerekeinkről, az unokáinkról! Nekem 79 évesen már mindegy, de nekik még nem! Elképesztő, hogy a munkahelyeken mit megcsinálnak a dolgozókkal.

Meg azért ne meg haragudjon a világ, de minimálbér 250 vagy 260 ezer forint? Orbánnak meg 6 millió?

Nem az, én nem sajnálom senkitől! Csak mikor az emberek éheznek, meg látjuk, hogy mennyien állnak sorba ennivalóért… Én már megvagyok, szerencsére tudom segíteni a gyerekeimet is, de mi lesz velük, ha nem leszek? Kegyetlen világ!” - mondja indulatosan Irén.

Úgy tűnik, hogy a testvérpárt sem ingatták meg az elmúlt időben megjelent hangfelvételek. Mindketten azonnal mosolyogni kezdenek, amikor ezt szóba hozom.

„Gyomorforgató, amit ellene tesznek. Nézze, emberek vagyunk! Lehet, hogy néha ideges és rosszul fogalmaz. De figyelj, ha téged állandóan csesztetnének, lehet, hogy nálad is elszakadna a cérna! Meg mindenkinél”


- fogalmaz Irén, mire testvére is helyesel. Katalin szerint ők akkor is hisznek abban, hogy Magyar Péter jót akar, függetlenül, hogy mi mindent mondanak rá.

„Ha ezt meg tudta tenni ennyi idő alatt, amit megtett... Hiába mocskolják, tőlem mocskolhatják, minket nem zavar! Tudjuk, hogy Orbánék mindent el fognak követni azért, hogy megakadályozzák, hogy Magyar Péter hatalomra jusson! Nagyon nehéz lesz neki, ez biztos. De az országban lesz annyi rendes ember, hogy fogják őt segíteni!” - teszi hozzá Katalin.



Beszélgetésünket rövidre kellett zárnunk. Hamarosan négy óra, akkor nyitják a sportcsarnok ajtaját, így a testvérpár is elindul a bejárathoz. Mi is utánuk megyünk. Ekkor már nyoma sincs a lézengésnek, több tucatnyian állnak a hideg, esős időben az épület előtt. Köztük áll egy fiatal fiú is. Szilveszter 19 éves, Szerencsen él. A Miskolci Egyetemen tanul jogásznak, azt mondja, emiatt is érdekli ennyire a közélet. Ő a júniusi választások óta kíséri figyelemmel Magyar Pétert, aki számára is az az ember, akivel változást lehet elérni Magyarországon.

„Tudom, hogy Péter nagyon megosztó ember a magánéletében, de ez engem teljes mértékben nem érdekel, mert amit ígér az országnak, az az előrehaladás. Ez számomra imponáló! Jó lenne látni végre valami változást Magyarországon, hogy mi történne esetleg, még akkor is, ha rossz irányba mennénk. Most van esély arra, hogy leváltsák a kormányt, azt meg majd kiderül, hogy Magyar Péter valóban tudja-e irányítani az országot” - fogalmaz az egyetemista.



Amikor a hangfelvételekről kérdezem, az emberek már készenlétben állnak, várják, hogy bejuthassanak végre. Szilveszterrel így már csak kevés időm maradt beszélgetni, de azt még elmondta, hogy benne van némi elfogultság Magyar Péter felé, de egyelőre elzárkózik attól, hogy véleményt alkosson a hangfelvételekről, mert szerinte nem lehet tudni, hogy manipulálták-e ezeket vagy sem. Mindenesetre arra a kérdésemre, hogy lenne-e olyan hangfelvétel, ami őt megingatná, határozott igennel felel.

Alighogy befejezzük a beszélgetést Szilveszterrel, már nyílik is a sportcsarnok ajtaja. Az emberek megindulnának befelé, de valami történik. Közelebb megyünk, kiderül, hogy a biztonságiak néhány sajtóst nem akarnak beengedni. Egy rövid szóváltás után a sajtó többi képviselőjét és az embereket is beengedik.

A sportcsarnok egyébként nem túl nagy lelátója hamar megtelik emberekkel. Vannak, akik már le sem tudnak ülni.

A hangfalakból zene szól, az emberek halkan beszélgetnek egymással. 



Fél öt előtt pár perccel végül megérkezik Magyar Péter is. Kezet fog néhány szervezővel, és egy-két önkéntessel, majd egy hangos “Szép jó estét” felkiáltással belép a terembe. Az emberek azonnal tapsviharral és füttyögéssel fogadják. A Tisza Párt elnöke felsétál a csarnok közepére felállított apró színpadra, és belekezd a beszédébe.

A közönség meglepően csendes, figyelmesen hallgatják a maratoni hosszúságú beszédet. Néha egy-egy néző határozottan bólogat, így helyesel Magyar Péter mondandójára. A “Nem félünk!” és a “Ne féljetek!” jelszavak elhangzásánál viszont hallani lehet néhány füttyszót és tapsot. 



A hosszú beszéd végén vastapssal köszönnek el a politikustól, majd a csarnok kis előterében rögtön megrohamozzák a szimpatizánsok. Sokan mondanak köszönetet és gratulálnak Magyar Péternek, aki kezet fog az emberekkel, türelmesen végighallgatja a mondatójukat, és fotózkodni is beáll.

Végül a sajtó is lerohanja, mikronok hada veszi körül. Miután a sajtó kérdéseire is válaszolt, fél hat körül eltűnik. Mi is útnak indulunk, hiszen hat órakor Miskolcon folytatódik az országjárás.

Nagyjából fél óra elteltével már a miskolci Generali Aréna körül keringünk az autóval. Sehol sem találni már parkolóhelyet, tömve az utca is. De nem csak mi jártunk így. Rengeteg autós köröz még a környező utcákban parkolót vadászva.

Épp a főbejárat felé sietünk, ahol már senki sincs, amikor meglátjuk, hogy több készenléti rendőr is a hátsó bejárat felé tart. Mi is arra vettük az irányt. Egy kordonnal elzárt részen nagyjából 15-20 ember ácsorgott. A helyi sajtó szerint Magyar Pétert várták. Aztán pár perc elteltével megjelent egy szürke autó, és rögtön kiderült, hogy a várakozó emberek valójában ellentüntetők. Válogatott szidalmakat kezdtek ordítani, amint meglátták az autót, amiben sejtésük szerint Magyar Péter érkezett.

A kisebb “zavargás” után végül mi is bementünk. Az aréna kicsivel több mint a fele telt meg, a hangulat már akkor sokkal pörgősebb volt, mint Szerencsen. A színpadon éppen Nagy Ervin állt, aki kezdetektől fogja támogatja Magyar Pétert. A politikus is ott volt már, oldalt állt. Az emberek lelkesen tapsoltak, hangosan helyeseltek Nagy Ervin beszéde alatt. A színész után Tarr Zoltán, a Tisza Párt egyik EP-képviselője lépett a színpadra. Beszéde után pedig Nagy Ervin felkonferálta Magyar Pétert. A tömeg rögtön vastapssal, hangos füttyögéssel fogadta a politikust.

A beszéd itt is rendkívül hosszú volt, a közönség viszont sokkal aktívabb, hangosan helyeseltek, és többször is tapssal szakították félbe Magyar Péter beszédét, aminek a végén pedig többet állva tapsolták meg a politikust.

Végül Nagy Ervin kért még szót, jelezte, hogy énekelni szeretne. Felcsendült a Tavaszi szél vizet áraszt című dal, a színészhez pedig nemcsak a közönség, hanem Magyar Péter és a Tisza Párt helyszínen lévő politikusai is csatlakoztak.

A szerencsi eseményhez hasonlóan Magyar Péter itt is hosszasan beszélgetett és fotózkodott a szimpatizánsaival. Többen ajándékkal is készültek, volt, aki közös képekből összeszerkesztett plakátot is vitt magával. Magyar Péter ezután ismét a sajtóhoz fordult, és még nagyjából egy órán át válaszolt a kérdésekre, adott interjúkat. A csarnok közben szépen lassan kiürült, és a Tisza Párt molinóit is lebontották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos a pénzügyi védőpajzsról: Mi eddig úgy tudtuk, gondok vannak, de szakadék nincsen
A volt jegybankelnök szerint Orbán Viktor szavait lehet úgy érteni, hogy a miniszterelnök olyan kockázatokat lát, amiket mi nem. Ami történik, vagy bizalomnövelő óvintézkedés, vagy pedig ellenkezőleg, a növekvő kockázatok beismerése.


Az Orbán-Trump csúcs legtalányosabb eredménye a "pénzügyi védőpajzs", amiről Orbán Viktor nem is a washingtoni sajtótájékoztatóján, csak a hazafelé tartó repülő fedélzetén beszélt. Azt mondta, „az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni, ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk.” De a miniszterelnök még ekkor sem árulta el, mire gondol. A Válasz Online írt először arról, hogy egy valutacsere-megállapodás, úgynevezett "currency swap" állhat a háttérbe.

Hétfőn aztán Nagy Márton szavaiból kiderült, részben valóban erről lehet szó, illetve emellett szabad felhasználású, fejlesztési és infrastrukturális hitel is szóba jöhet. A gazdasági miniszter szerint „Magyarországnak is szüksége van egy big brother-re”. Aztán arról is beszélt, van is már egy hasonló megállapodásunk Kínával, amiből az következik, létezik egy "kínai védőpajzs" is. Szerinte az amerikai segítségre azért van szükség, mert „Brüsszel benne van a kampányban, és a költségvetést, gazdaságot tudja szorítani, például a pénzek befagyasztásán keresztül", emellett segít egy forint elleni spekulatív támadás, valamint egy leminősítés ellen is védekezni. Magyar Péter szerint az egész egy amerikai „IMF hitel”, míg a Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank kihagyása ebből a tárgyalásból súlyosan sérti az MNB függetlenségét. Miért lehet szükség egy ilyen védőpajzsra, és mit üzen ez a piacnak? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákos volt jegybankelnökkel.

–Mit gondoljunk a „pénzügyi védőpajzsról”?

– Talán a „megbeszélés” szót akarta használni a repülőgépen a miniszterelnök. Megállapodás, ami szerződés jellegű lenne, nincs előttünk. Újságírók szerint arra gondolnak, hogy az amerikai hatóságok és a magyar hatóságok között egy úgynevezett devizacsere-ügylet jöhet létre. A currency swap egyébként bevett és ismert pénzügyi formula.

A Magyar Nemzeti Banknak, amikor úgy érezte, hogy szüksége van rá, különösebb fanfár nélkül kötött forint–euró csereügyletet az Európai Központi Bankkal (EKB), az most is érvényben van.

Emlékeim szerint a Svájci Nemzeti Bankkal (SNB) is volt ilyen, amikor úgy tűnt, hogy több svájci frankra lehet szükség. Dollárt, svájci frankot persze a piacon is lehet venni, ha van rá pénz. A currency swap annyiban más, hogy nem kell megvenni a devizát a piacon: ez cseremegállapodás két jegybank között. Itt most az amerikai fél valószínűleg a Treasury, az amerikai pénzügyminisztérium lenne, a másik pedig a Magyar Nemzeti Bank. De ez csak feltételezés.

– Nagy Márton is csak hétfőn csepegtetett információkat. Ezeket az ügyleteket fű alatt szokás kötni? Nem szokás nyilvánosságra hozni?

– Dehogynem. Ha a jegybank ilyen cseremegállapodást köt egy társbankkal, azt mindkét intézmény közzéteszi. Egyébként ha valóban devizacsere-keretre vonatkozik a nem eléggé világos politikusi szöveg, akkor el kell mondani, hogy az nem hitelfelvétel. Hitellé akkor válik, ha a kezdeményező ország jegybankja úgy érzi, hogy a piacon már nem képes forráshoz jutni, ekkor lehívja a devizahitelcsere-keretet. Az természetesen adósságnövelő hitelfelvétel lesz: a magyar költségvetésből vagy az MNB számláiról forinttal fizetünk, és annak fejében a devizatartalékba bekerül például az euró, dollár, ha tényleg igénybe veszik a devizacsere-keretet. De ezzel előreszaladtunk.

Az ilyen kisegítő keretre akkor van szükség, ha már nagy baj van. Orbán drámai bejelentése viszont azért különös, mert a magyar pénzügyi helyzet az adatok alapján, a mi tudomásunk szerint, nem szorul kisegítésre.

A nemzetközi devizatartalékok szintje megfelelő, a forint árfolyama az utóbbi hónapokban, sőt már egy éve feltűnően és örvendetes módon stabil. A miniszterelnök szavai tehát több kérdést vetettek fel, mintsem megnyugtattak volna. A közvélekedés szerint ugyanis a magyar állam, a magyar üzleti élet piaci finanszírozhatósággal nincs különösebb gond, azon túl, hogy a piaci források drágák. Ez a körülmény pedig abból adódik, hogy Magyarország mint hitelfelvevő, nem számít A-besorolású adósnak.

– Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy ha a világ bármely sarkából indulna pénzügyi támadás Magyarországgal szemben, ami akár az árfolyamunkat, vagy az adósság-, illetve a hitelbesorolásunkat érintené, annak az elhárításához rendelkezésre áll ez az amerikai segítség. Az adósság-, vagy hitelbesorolást felül lehet írni ezzel az eszközzel?

– A miniszterelnök mondatai több mint talányosak, inkább zavarosak. Betudom annak, hogy repülőgépen, a welcome drink után influencereknek foglalta össze azt, ahogy átélte a tárgyalásokat. És valóban, a „támadás” szót használta. Nos, minden valuta sebezhető, amely ki van téve a kereslet és kínálat hullámzásainak. A magyar különösen, mert a besorolásunk nem A, hanem az egyik nagy hitelminősítőnél BBB− (a bóvli, azaz BB+ határán), a másik kettőnél pedig valamivel afölött, BBB.

Heteken belül bekövetkezhet egy újabb felülvizsgálat, és kaphatunk minősítést, mely szerint a magyar eszközök a korábbinál kockázatosabbak.

Ez nem lenne jó hír. Ilyenkor megeshet, hogy a magyar pénztulajdonosok megijednek, és elkezdenek eurót, dollárt, svájci frankot, aranyat, kriptót vagy akár festményeket venni. Ha a forintot tömegesen eladnák, esne az árfolyam. De ez nem olyan „támadás”, mint amikor egy sikátorban az ember oldalához nyomnak egy kést. Ez a piac normális működése, főleg ha a valuta kicsi és volatilis. 21. éve vagyunk EU-tagok, a belépéssel vállaltuk az euróövezethez való csatlakozást is; a velünk együtt csatlakozók többsége már bent van. Horvátország, amely később lett uniós tagállam, szintén eurót használ, 2023 óta. Az eurót a mérete miatt nem érheti olyan „támadás”, mint a zlotyt vagy a forintot.

Tehát van itt tehát egy elvégzetlen munka, hiszen még mindig forintunk van, és ebből következik a törékeny helyzet.

Kérdés, hogy befolyásolja-e ez a feltételezhető valutacsere-keret a magyar hitelminősítést? Őszintén: nem tudom. Két logika van. Az egyik: ha bármi történne, az amerikai hatóságok hajlandók forintot venni és dollárt eladni egy swap keretében; a tartalékba bekerül a dollár. Ez a csereművelet tekinthető megnyugtató, jó hírnek. A másik olvasat: ha a magyar kormány ilyen devizacsere-ügyletet igényel, vajon miért is? Példaként most sokan Argentínát említik: Trump a vele barátkozó argentin elnöknek valóban nagy swapkeretet ígért. Csakhogy Argentína pénzügyi helyzete roppant törékeny.

Lehet tehát úgy érteni, hogy a magyar miniszterelnök olyan kockázatokat lát, amiket mi nem, ezért tartotta fontosnak ezt az óvintézkedést.

Ez viszont elgondolkodtathatja az elemzőket is.

– Kicsit olyan ez, mint a rejtői mondat: „mindenki őrizze meg a nyugalmát”, és erre tör ki a pánik. Megtörténhet ez?

– A lebegő árfolyamú valutánál előfordulhat, hogy a körülmények hatására nagyot esik az árfolyam, ezt lehet „támadásnak” hívni. Valaki gondolhatja, hogy a forint veszíteni fog az értékéből, és eladja, ez a shortolás, ami az élet velejárója. A miniszterelnök ugyanakkor megnevezte, honnan várja a „támadást”. Nos, Brüsszeltől. Ezt azért nehéz komolyan venni.

Bízom benne, hogy a hitelminősítők és a jelentős piaci szereplők is annak tekintik, ami: belpolitikai célzatú, fantáziadús fordulatnak.

– Vannak, akik szerint annak, hogy a forint most régóta nem látott, viszonylag magas árfolyamon van, az az oka, hogy a piacok már Magyar Péter győzelmére fogadnak. Mégiscsak november 10-e van, messze még bármilyen választás. Ez mégis lehet magyarázat, vagy inkább ez is „fantáziadús fordulat”?

– Három éve nem nő érdemben a magyar gazdaság, miközben a régió többi országa igen, ennek a kormánynak a gazdaságpolitikája láthatóan hibás. El tudom képzelni, hogy nemcsak itthon remélik sokan a kormányváltást, de az üzleti körökben is növekszik a fordulat iránti várakozás. Ám a választás még messze van.

Ami viszont konkrét hatótényező: a jegybanki alapkamat 6,5%. Ez irdatlanul magas.

Az euróövezetben 2% körüli az irányadó szint, a cseheknél 3,5%, a lengyeleknél 4,25%. Magyarországon érdemi kockázat nélkül nagy kamatelőnyt lehet elérni: valaki 2%-on felveszi a pénzt, és egy hónapra 6,5%-on kihelyezi; majd zsebre vágja a hozamot. Ezért áramlik be a pénz, viszonylag magasan tartva a forintárfolyamot. Csakhogy ez nincs ingyen. Igazán az a baj a forinttal, hogy van. Most elég stabil – ami jó, mindenesetre jobb a korábbi nagy kilengésnél, gyengülésnél –, de azért stabil, mert nagyon magasan tartják a kamatokat.

A drága hitel pedig nem ösztönzi a beruházásokat. A legnagyobb adós a magyar állam, amely így igen jelentős adósságokat cipel: a GDP kb. 5%-át fizeti ki kamatra.

Nagyon jó lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank lejjebb tudná vinni, mondjuk a lengyel szintre a kamatot, ám nem meri, mert az „erős forint” hirtelen visszagyengülhetne. Emlékeztetek: volt korábban olyan, hogy 434 forintot kellett adni egy euróért.

– Azt mondja, hogy az a baj a forinttal, hogy van. Mennyibe kerül nekünk az, hogy van forint?

– Nagyon sokba. Említettem az 5%-ot, amit a magyar állam az államadósság-állomány kamataira fizet, miközben az eladósodási hányadunk európai mércével közepes, a régióban viszont a legmagasabb.

A kamatfizetési teher aránya jóval több, mint Görögországé, Olaszországé.

Az, hogy inflációra hajlamos, ingatag saját valutánk van, és a hitelminősítésünk épp csak az „investment grade” (befektetésre ajánlott kategória) alján áll (BBB−/BBB), drágább finanszírozást eredményez. Magyarország ráadásul nem képes megfelelni az euró-átvétel úgynevezett maastrichti feltételeinek. Márpedig az előttünk belépő új tagok átmentek a fogyókúrán, vagy ha a cseh, svéd, dán esetet veszem, az utóbbiak önszántukból is „karcsúak”. A mi helyzetünk sajnos egészen kedvezőtlen:

megmaradt a saját valuta, de nem olyan erős, mint mondjuk a svéd korona, viszont messze vagyunk, legalább 4-5 évre, az euró átvételi követelmények teljesítésétől.

Nyakunkon maradt ez a fizetőeszköz, ami hátrány a nemzetgazdaságnak és minden adófizetőnek: ha kamatra a mai felét kellene csak fizetni, ami reális lenne az eurózónában, abból például kijönne kéthavi nyugdíj.

– Magyar Péter Gyurcsány Ferenchez hasonlítja Orbán Viktort, és azt mondja, „mindketten tönkretették a magyar gazdaságot, aztán mentőcsomagért és gigahitelért futottak, mindketten »védőpajzsnak« hazudták Magyarország totális eladósítását”. Van ebben valós megfelelés, vagy ez inkább a költői munkásság része?

– Nehéz összevetni a két időszakot, de annyiban stimmel, hogy akkor is, most is törékeny volt az országkockázat. Gyurcsány idején A-kategóriából csúsztunk lefelé, jött a nemzetközi pénzügyi válság, és ismert módon csak a Valutaalaphoz (IMF) fordulva, annak hitelét felvéve lehetett elkerülni a nagyobb bajt. Az IMF hiteléhez kemény gazdasági kondíciók társultak. Most, az Orbán-kormány idején az országkockázati besorolás hasonlóan gyenge, az eladósodottság körülbelül ugyanannyi. A devizatartalékok szerencsére most nagyobbak. Különbség, hogy míg akkor az EU-hoz és az IMF-hez fordult a kormány, Orbán most a repülőúton tartott tájékoztatón Brüsszelt „támadási pontként” említette. Az IMF-ről pedig korábban azt mondta, hogy onnan nem vesz fel hitelt. Inkább bilaterális kapcsolatokban bízik.

– Ilyen téren rosszabbak Orbán pozíciói, mint Gyurcsányé voltak?

– Ezt nem tudjuk. Az IMF-nél tudható, mi történik, ha baj van: megfizethető kamatozású pénz jön, cserébe rendbe kell rakni a költségvetést. Az IMF mostanra elég transzparens eljárást követ. Ugyanakkor a bilaterális hiteleknél a nyújtási feltételeket, a kamatszintet nem ismerjük. Az ilyen hitelek kevésbé transzparensek. Az IMF, bármennyire misztikus sokaknak, átláthatóbb intézmény, melynek Magyarország a tagja. Nem öröm odafordulni, mert ez az „utolsó mentsvár”, akkor veszik igénybe, amikor a piacról már nem lehet forrást bevonni. Ezért sem értem a mostani bejelentést:

az amerikai pénzügyi kapcsolat elvileg helyettesíthetné az IMF-et, de miért kell egyáltalán vészhelyzeten gondolkodni?

Mi úgy tudjuk, azt látjuk, hogy a magyar állam meg a nagyvállalatok, a MOL, az OTP, Richter, hozzáférnek a piachoz. A hitelkamat? Hát, a kölcsön ára olyan, amilyen. Lehetne kedvezőbb, de ennek oka a gyenge magyar renomé a csehekhez, dánokhoz, svédekhez, szlovákokhoz képest.

– Nem lehet, hogy Orbán Viktor már a választási osztogatás gazdasági hatásait látja előre, és ezért mintegy előremenekül?

– Szerintem nem. Ez gyakran felmerül, de a currency swap nem olyan hitel, amiből csak úgy osztogatni lehet. Ha valaki osztogatni akar, azt most is megteheti a költségvetésből. Csakhogy az már most is nagyon deficites. Tovább osztogatni csak a hiányterv további emelésével lehetne. Erre szoktak a hitelminősítők „a szívükhöz kapni”, és jön az, amit Orbán „támadásnak” nevez. A devizacsere-keret nem friss pénz: forintot adunk, devizát kapunk érte.

A forintot nem lehet kétszer elkölteni. Nem lehet belőle egyszerre dollárt venni érte, és ugyanabból Mariska néninek 35 ezer forintos csekket küldeni húsvétra.

– Tehát ez inkább biztosítás, ahogy Nagy Márton is mondta?

– Igen, védőháló. Ha valaki a szakadék fölött kötélen megy, jó, ha van háló.

Csakhogy mi eddig úgy tudtuk: gondok vannak, de szakadék nincsen.

Az egész keretezés ezért különös. Az RTL Híradó is kérdezte tőlem: ha devizacsere-ügyletről van szó, miért van rá szükség? Válaszolni csak feltételes módban lehet: vagy bizalomnövelő óvintézkedés, vagy pedig ellenkezőleg, a növekvő kockázatok beismerése. Hamarosan kiderül, hogy a hitelminősítők melyiknek értékelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk