SZEMPONT
A Rovatból

„Tőlem mocskolhatják, minket nem zavar” – riport Magyar Péter országjárásának első napjáról

Magyar Péter először Szerencsen, majd Miskolcon tartott beszédet. Végigkövettük a politikus mindkét rendezvényét, és a szimpatizánsaival is beszélgettünk.


Délután fél három környékén érkeztünk meg Szerencsre, Magyar Péter őszi országjárásának első helyszínére. Pontosabban nem is az elsőre, hiszen a Tisza Párt elnöke már szerda délelőtt Miskolcon két gyermekvédelmi intézményt is meglátogatott. Az országjárás első gyűlését ugyanakkor szerda délután tartották a szerencsi Kulcsár Anita Sportcsarnokban.

Korán jöttünk, még csak a Tisza pulóveres szervezőket találtuk ott, akik készítették elő a terepet. Hatalmas dobozokban pakolták a Tiszás termékeket, hogy a rendezvényre meg tudják nyitni a shopot, ahol vászontáskát, pulcsikat és pólókat is árultak. Aztán szép lassan szivárogni kezdtek az önkéntesek. Tiszás láthatósági mellényt kaptak. Ekkor tűnt fel egy idősebb hölgy, aki nem vett fel mellényt, csak csendben leült a lelátóhoz vezető lépcsőre.

Éva Budapestről jött, azért is ért ide korábban, mert így volt csak vonata. Kedves, nyugodt asszonynak tűnik, aki azt mondja, már a kezdetektől, ahogy ő fogalmaz, a “robbanásszerű” feltűnésétől követi Magyar Pétert. Várt már egy ilyen politikai szereplőre, 2022-ben ugyanis óriásit csalódott az ellenzéki összefogásban.

„Ott voltam 2022. március 15-én is. Akkor úgy éreztem, hogy ez az összefogás végre sikerülni fog! A választás másnapján viszont hányingerem lett tőlük! Szégyen, ahogy egymást kezdték el okolni, illetve leginkább a Márki-Zay Pétert, kivéve talán a momentumosok. Ezután már egy kicsit máshogy néztem erre a fajta összefogásra. Onnantól kezdve nem gondoltam úgy, hogy ez jó irány. Korábban is sokan mondták már nekem, hogy az Orbán-rendszert választás útján nem lehet leváltani, mert a kétharmaddal úgyis titokban, éjszakánként azt fognak csinálni, amit ők akarnak. Igaz, ez már látszott 2010-ben is, csak akkor az én szemem még nem nyílt fel” - fogalmazott Éva, aki később azt is elárulta, hogy 2010-ben és 2014-ben még ő is a Fideszre szavazott.

„Aztán, amikor ez az őrjítő plakátozás megjelent, meg sok minden, akkor rájöttem, hogy az ismerőseim igazat mondanak. Voltak, akik már akkor megmondták, hogy hova fog ez menni, hogyan fognak visszaélni a hatalommal. És végül már én is megértettem. Ha egy régebbi megszólalásával összehasonlítjuk a főnököt, akkor homlokegyenest az ellenkezőjét teszi annak, amit megígér. Igaz, most ezt próbálják rásütni a Magyar Péterre is, holott ő még csak tapogatózott az elején, hogy mit tehet, mit nem tehet, hogy lenne jobb, hogy nem lenne jobb. Én csodálkozom, hogyan bírja erővel, szusszal, idegekkel” - mondja az asszony.

Időközben a szervezők kiküldenek minket az épület elé, amíg sétálunk, Éva hosszan beszél arról, hogy szerinte Magyar Péter lehet a kulcs ahhoz, hogy Orbán Viktort le lehessen váltani. Úgy gondolja, hogy ezt a Fidesz is tudja, éppen ezért próbálják ellehetetleníteni minden eszközzel, például a hangfelvételekkel is. Amikor arról kérdezem, hogy mit gondol ezekről, először elneveti magát.

„Az a hangfelvétel, amit Magyar Péter hozott nyilvánosságra az elején, jogos volt, hiszen egy bűncselekményt mutatott be, nem is akármilyet, egy népellenes bűncselekményt. De azok, amik róla kerültek ki, nevetségesek. Az, hogy a háttérben ő most, mit tudom én, idegességében, anyázott egyet, vagy bármi… Ki nem csinál ilyet? Ez mindenkivel előfordul”

- fogalmaz Éva.



Már az épület előtt állunk. Ahogy körbenézek, egyre több ember sétál felénk a borongós, hűvös időben. Egy idős házaspár érkezik éppen, egymásba karolva, lassú léptekkel felénk. Sándor és a felesége Bodrogkeresztúrról jött, hogy meghallgassa Magyar Péter beszédét. Ők is az első perctől követik már a politikust, és mindketten reménykednek a kormányváltásban. Igaz, Sándor azt mondja, hogy neki azért vannak félelmei.

„Bennem őszintén van egy kis félelem, hogy esetleg sok olyan ember megpróbál felkapaszkodni a menő szekérre, aki talán nem oda való. Vannak olyan ügyeskedő emberek, akik olyanok, mint a napraforgók, mindig arra helyezkednek, ahová az érdekeik húzzák. És ezek az emberek nem a cél érdekében állnak be Magyar Péter mögé, őket a hatalom érdekli csak. De vajon Magyar Péter ezeket az embereket ki fogja tudni szűrni? Számomra ez kérdéses” - mondja Sándor, mire a felesége megjegyzi, hogy szerinte ez “mindig benne van”.

„20 éves korában Orbánnál se tudták megítélni, hogy jó vezető lesz-e! Ez menet közben forr ki. Majd alakul, Magyarnak még rengeteget kell tanulnia. És szerintem egyébként sem mindig a vezetőnek kell mindent tudni, az is fontos, hogy olyan embereket állít maga mellé, akik tudják, hogy mit kell csinálni, akkor nem lesz probléma. Senki sem politikusnak született, majd beletanulnak. Csak bízzunk benne, hogy nem lesz ekkora korrupció, és egy kicsit javulni fog a helyzetünk.”

A házaspár már nyugdíjas, a gyermekeik külföldön élnek, a lányuk például Ausztráliában dolgozik egy kórházban. Azt mondják, hogy ők már nem jönnének haza, akkor sem, ha itthon jobb világ lenne. De nekik, hiába idősek, attól még számít a jövőjük. Éppen ezért jöttek el, bíznak abban, hogy minden ilyen eseménnyel közelebb kerülnek a kormányváltáshoz.

Kormányváltás. Ezt várja Magyar Pétertől Irén és Katalin is. A testvérpár Tokajból jött, és már korábban voltak Tiszás rendezvényen.

„Nagyjából a kezdetektől követjük Magyar Pétert. Onnantól, hogy azt láttuk, vele van esély arra, hogy leváltsuk a NER-t. Pedig én baloldali beállítottságú voltam világ életemben, de most úgy érzem, hogy ha ő nem segít, akkor senki! Itt a fiatalokról van szó, a gyerekeinkről, az unokáinkról! Nekem 79 évesen már mindegy, de nekik még nem! Elképesztő, hogy a munkahelyeken mit megcsinálnak a dolgozókkal.

Meg azért ne meg haragudjon a világ, de minimálbér 250 vagy 260 ezer forint? Orbánnak meg 6 millió?

Nem az, én nem sajnálom senkitől! Csak mikor az emberek éheznek, meg látjuk, hogy mennyien állnak sorba ennivalóért… Én már megvagyok, szerencsére tudom segíteni a gyerekeimet is, de mi lesz velük, ha nem leszek? Kegyetlen világ!” - mondja indulatosan Irén.

Úgy tűnik, hogy a testvérpárt sem ingatták meg az elmúlt időben megjelent hangfelvételek. Mindketten azonnal mosolyogni kezdenek, amikor ezt szóba hozom.

„Gyomorforgató, amit ellene tesznek. Nézze, emberek vagyunk! Lehet, hogy néha ideges és rosszul fogalmaz. De figyelj, ha téged állandóan csesztetnének, lehet, hogy nálad is elszakadna a cérna! Meg mindenkinél”


- fogalmaz Irén, mire testvére is helyesel. Katalin szerint ők akkor is hisznek abban, hogy Magyar Péter jót akar, függetlenül, hogy mi mindent mondanak rá.

„Ha ezt meg tudta tenni ennyi idő alatt, amit megtett... Hiába mocskolják, tőlem mocskolhatják, minket nem zavar! Tudjuk, hogy Orbánék mindent el fognak követni azért, hogy megakadályozzák, hogy Magyar Péter hatalomra jusson! Nagyon nehéz lesz neki, ez biztos. De az országban lesz annyi rendes ember, hogy fogják őt segíteni!” - teszi hozzá Katalin.



Beszélgetésünket rövidre kellett zárnunk. Hamarosan négy óra, akkor nyitják a sportcsarnok ajtaját, így a testvérpár is elindul a bejárathoz. Mi is utánuk megyünk. Ekkor már nyoma sincs a lézengésnek, több tucatnyian állnak a hideg, esős időben az épület előtt. Köztük áll egy fiatal fiú is. Szilveszter 19 éves, Szerencsen él. A Miskolci Egyetemen tanul jogásznak, azt mondja, emiatt is érdekli ennyire a közélet. Ő a júniusi választások óta kíséri figyelemmel Magyar Pétert, aki számára is az az ember, akivel változást lehet elérni Magyarországon.

„Tudom, hogy Péter nagyon megosztó ember a magánéletében, de ez engem teljes mértékben nem érdekel, mert amit ígér az országnak, az az előrehaladás. Ez számomra imponáló! Jó lenne látni végre valami változást Magyarországon, hogy mi történne esetleg, még akkor is, ha rossz irányba mennénk. Most van esély arra, hogy leváltsák a kormányt, azt meg majd kiderül, hogy Magyar Péter valóban tudja-e irányítani az országot” - fogalmaz az egyetemista.



Amikor a hangfelvételekről kérdezem, az emberek már készenlétben állnak, várják, hogy bejuthassanak végre. Szilveszterrel így már csak kevés időm maradt beszélgetni, de azt még elmondta, hogy benne van némi elfogultság Magyar Péter felé, de egyelőre elzárkózik attól, hogy véleményt alkosson a hangfelvételekről, mert szerinte nem lehet tudni, hogy manipulálták-e ezeket vagy sem. Mindenesetre arra a kérdésemre, hogy lenne-e olyan hangfelvétel, ami őt megingatná, határozott igennel felel.

Alighogy befejezzük a beszélgetést Szilveszterrel, már nyílik is a sportcsarnok ajtaja. Az emberek megindulnának befelé, de valami történik. Közelebb megyünk, kiderül, hogy a biztonságiak néhány sajtóst nem akarnak beengedni. Egy rövid szóváltás után a sajtó többi képviselőjét és az embereket is beengedik.

A sportcsarnok egyébként nem túl nagy lelátója hamar megtelik emberekkel. Vannak, akik már le sem tudnak ülni.

A hangfalakból zene szól, az emberek halkan beszélgetnek egymással. 



Fél öt előtt pár perccel végül megérkezik Magyar Péter is. Kezet fog néhány szervezővel, és egy-két önkéntessel, majd egy hangos “Szép jó estét” felkiáltással belép a terembe. Az emberek azonnal tapsviharral és füttyögéssel fogadják. A Tisza Párt elnöke felsétál a csarnok közepére felállított apró színpadra, és belekezd a beszédébe.

A közönség meglepően csendes, figyelmesen hallgatják a maratoni hosszúságú beszédet. Néha egy-egy néző határozottan bólogat, így helyesel Magyar Péter mondandójára. A “Nem félünk!” és a “Ne féljetek!” jelszavak elhangzásánál viszont hallani lehet néhány füttyszót és tapsot. 



A hosszú beszéd végén vastapssal köszönnek el a politikustól, majd a csarnok kis előterében rögtön megrohamozzák a szimpatizánsok. Sokan mondanak köszönetet és gratulálnak Magyar Péternek, aki kezet fog az emberekkel, türelmesen végighallgatja a mondatójukat, és fotózkodni is beáll.

Végül a sajtó is lerohanja, mikronok hada veszi körül. Miután a sajtó kérdéseire is válaszolt, fél hat körül eltűnik. Mi is útnak indulunk, hiszen hat órakor Miskolcon folytatódik az országjárás.

Nagyjából fél óra elteltével már a miskolci Generali Aréna körül keringünk az autóval. Sehol sem találni már parkolóhelyet, tömve az utca is. De nem csak mi jártunk így. Rengeteg autós köröz még a környező utcákban parkolót vadászva.

Épp a főbejárat felé sietünk, ahol már senki sincs, amikor meglátjuk, hogy több készenléti rendőr is a hátsó bejárat felé tart. Mi is arra vettük az irányt. Egy kordonnal elzárt részen nagyjából 15-20 ember ácsorgott. A helyi sajtó szerint Magyar Pétert várták. Aztán pár perc elteltével megjelent egy szürke autó, és rögtön kiderült, hogy a várakozó emberek valójában ellentüntetők. Válogatott szidalmakat kezdtek ordítani, amint meglátták az autót, amiben sejtésük szerint Magyar Péter érkezett.

A kisebb “zavargás” után végül mi is bementünk. Az aréna kicsivel több mint a fele telt meg, a hangulat már akkor sokkal pörgősebb volt, mint Szerencsen. A színpadon éppen Nagy Ervin állt, aki kezdetektől fogja támogatja Magyar Pétert. A politikus is ott volt már, oldalt állt. Az emberek lelkesen tapsoltak, hangosan helyeseltek Nagy Ervin beszéde alatt. A színész után Tarr Zoltán, a Tisza Párt egyik EP-képviselője lépett a színpadra. Beszéde után pedig Nagy Ervin felkonferálta Magyar Pétert. A tömeg rögtön vastapssal, hangos füttyögéssel fogadta a politikust.

A beszéd itt is rendkívül hosszú volt, a közönség viszont sokkal aktívabb, hangosan helyeseltek, és többször is tapssal szakították félbe Magyar Péter beszédét, aminek a végén pedig többet állva tapsolták meg a politikust.

Végül Nagy Ervin kért még szót, jelezte, hogy énekelni szeretne. Felcsendült a Tavaszi szél vizet áraszt című dal, a színészhez pedig nemcsak a közönség, hanem Magyar Péter és a Tisza Párt helyszínen lévő politikusai is csatlakoztak.

A szerencsi eseményhez hasonlóan Magyar Péter itt is hosszasan beszélgetett és fotózkodott a szimpatizánsaival. Többen ajándékkal is készültek, volt, aki közös képekből összeszerkesztett plakátot is vitt magával. Magyar Péter ezután ismét a sajtóhoz fordult, és még nagyjából egy órán át válaszolt a kérdésekre, adott interjúkat. A csarnok közben szépen lassan kiürült, és a Tisza Párt molinóit is lebontották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A drogháború fokozódik: Trump válogatás nélkül megöleti azoknak a hajóknak a legénységét, amelyek drogot csempészhetnek
A hajókat légicsapásokkal semmisítik meg, az amerikai elnök szerint a megölt áldozatok ellenséges harcosok. Napokon belül az Egyesült Államok legmodernebb repülőgéphordozó-anyahajója is bekapcsolódik az akcióba.


Egyetlen nap alatt 14 újabb emberrel végzett az amerikai hadsereg olyan hajókon, amelyeket drogcsempészettel gyanúsítanak. Akárcsak korábban, a halálos csapásokról készült videókat most is közzétették, a vádak bizonyítékát viszont egyáltalán nen.

Pete Hegseth védelmi miniszter szerint három csapás során négy hajót találtak el nemzetközi vizeken. Volt egy túlélő is, akit azonban nem az amerikai hadsereg mentett ki, hanem a mexikóiak.

„A négy hajót ismerték a hírszerzőink; ismert kábítószer-csempészési útvonalakon haladtak, és drogot szállítottak” — írta Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Szerinte az első megsemmisített hajón nyolc férfi volt, a második négy, a harmadikon pedig három.

A Dél-Amerika partjainál folytatott akció halálos áldozatainak száma így már 57-re emelkedett.

Kezdetben a Karib-tengeren, Venezuela partjai közelében csaptak le a gyanúsnak ítélt hajókra, de aztán kiterjesztették a hatókört Kolumbia partjaira is. Az akciókban harci helikopterek és MQ-9 Reaper drónok vesznek részt.

A Fox News riportja a legújabb támadásról

Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében a hajókartelek elleni csapásokat az elmúlt 24 év közel-keleti és afganisztáni háborúihoz hasonlította. „Ezek a drog-terroristák több amerikai életet oltottak ki, mint az al-Kaida, és ugyanúgy fogunk velük bánni” — jelentette ki.

Trump pedig a második támadást bejelentő bejegyzésében minden drogfutárt megfenyegetett: „FIGYELMEZTETÉS – HA OLYAN DROGOT SZÁLLÍTASZ, AMELYEK AMERIKAIAKAT MEGHALHATNAK, AKKOR VADÁSZUNK RÁD!” - írta.

Az amerikai katonai akciót azonban sok szakértő illegálisnak tartja, mert katonai erővel nem célozhatnak meg szándékosan olyan civileket, akik nem vesznek részt közvetlenül fegyveres összecsapásokban, még akkor sem, ha bűncselekménnyel gyanúsítják őket.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet jogellenes, törvénytelen gyilkosságoknak minősítette a történteket. „Az amerikai tisztviselők nem ölhetik meg azonnal azokat az embereket, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak” – mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója. „A kábítószerek Egyesült Államokba jutásának problémája nem fegyveres konfliktus, és az amerikai tisztviselők nem kerülhetik meg emberi jogi kötelezettségeiket azzal, hogy az ellenkezőjét színlelik.”

Van olyan videófelvétel, amin az látszik, hogy két ember a fedélzetén pihent, mielőtt felrobbant a hajójuk. Gustavo Petro kolumbiai elnök pedig azt állítja, a szeptember 15‑én megölt emberek egyike egy kolumbiai halász volt. Kolumbia emiatt az Egyesült Államokat gyilkossággal vádolja.

Korábban Amerika hagyományosan a Parti Őrség és időnként a haditengerészet segítségével lépett fel a tengeri drogcsempészet ellen, elfogva a hajókat. Ha a gyanú beigazolódott, a legénység tagjait letartóztatták, ugyanúgy, ahogyan a rendőrség is letartóztatja az utcai dílereket. Az azonban fel sem merül, hogy az utcán egyszerűen kivégezzék őket.

Trump januári hivatalba lépése óta egy sor latin‑amerikai drogkartellt és bűnbandát – köztük a Tren de Araguát – minősített terroristának. Az a törvény, amely felhatalmazza a kormányzatot, hogy egy csoportot külföldi terrorszervezetnek minősítsen, lehetővé teszi a vagyonuk befagyasztását, és bűncselekménnyé teszi a csoport támogatását. Arra azonban nem jogosít fel, hogy embereket, akiket a csoporthoz tartozónak gyanítanak, minden további ok nélkül megöljenek.

Emiatt a Trump kormányzat még tovább ment, és kijelentették, hogy a drogcsempészeket „ellenséges harcosoknak” tekintik.

Arra hivatkoznak, hogy Trump „megállapította”, a kartellek kábítószer‑kereskedelme fegyveres támadásnak minősül az Egyesült Államok ellen, és hogy az ország formális fegyveres konfliktusban áll a kartellekkel, így a hajók legénysége legálisan célba vehető.

Olyan jogi érvelés azonban sem nyilvánosan, sem a Kongresszus előtt nem hangzott el, amely megmagyarázná, hogyan lehet a kábítószer‑kereskedelmet fegyveres támadásnak tekinteni, és miért lehetnek „ellenséges harcosok” azok, akik illegális fogyasztási cikket szállító hajón tartózkodnak.

Az amerikai elnök jogi érvek helyett azt állítja, hogy minden egyes megsemmisített hajóval 25 ezer amerikai életet mentenek meg.

Csakhogy ez a szám sem stimmel, mivel évente körülbelül 100 ezer amerikai hal meg drogtúladagolás következtében, de ezeknek a halálozásoknak a többsége a fentanilhoz kötődik, amely mexikói laborokból származik, míg Dél-Amerikában, ahonnan a hajók érkeznek, kokaint termelnek.

A nemzetközi tiltakozás ellenére úgy tűnik, a katonai csapásokat fokozzák. A védelmi miniszter a múlt héten elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép‑hordozó anyahajó, valamint a hozzá tartozó hadihajók és támadó repülőgépek Latin‑Amerika partjaihoz vezénylését. A flotta eddig Horvátország partjainál állomásozott, és 7-10 nap alatt érhet Dél-Amerikához.

A Gerald R. Ford az amerikai haditengerészet legmodernebb és technológiailag legfejlettebb repülőgép-hordozója.

A fedélzetén nagyjából 5000 tengerész szolgál, és több mint 75 támadó, felderítő és kiszolgáló repülőgépet üzemeltet, köztük F/A‑18‑as vadászgépeket.

Érkezésével látványosan tovább erősítik a térségben állomásozó amerikai erőket. Augusztus vége óta az amerikai hadsereg már 10 ezer katonát telepített a Karib‑térségbe: körülbelül a felük nyolc hadihajón szolgál, a másik felük Puerto Ricóban állomásozik.

A New York Times úgy értesült, hogy a Trump‑kormányzat azt is fontolgatja, hogy szárazföldi csapásokat mér Venezuelában a droglétesítményekre, és erővel eltávoldítja az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. A művelet támogatói között van állítólag Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is.

Az amerikai hadsereg a lap információi szerint már összeállított egy listát a venezuelai drog‑célpontokról, amelyeket meg tudna támadni, és ezt a csomagot bemutatta Trump elnöknek, aki azonban erről egyelőre nem hozott döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.


Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak
Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.


Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: