Hiába van lakásuk, ha odafagy a kezük a kilincshez
Egymillió ember él hideg vagy teljesen fűtetlen lakásban Magyarországon. Ők láthatatlanabbak, mint az utcán fagyoskodó hajléktalanok, de ugyanolyan veszélyes számukra a tartós hideg. Sokszor nem csak a legszegényebbek, hanem lecsúszott középosztálybeliek is fagyoskodnak otthonukban. Andreáékat a gazdasági válság tette tönkre, ma sapkában alszanak, Bettináék pedig a főbérlőjükkel vesztek össze, aminek következtében a sütővel fűtik a lakást és lavórban fürdenek.
Január 9-én egy telefonáló jelentette a ceglédi rendőröknek, hogy egy törteli háznak nem füstöl a kéménye. A kiérkező rendőröknek az ottlakó 37 éves nő azt mondta, négy gyerekével él ott, viszont elfogyott a felaprított tüzelőjük, ő pedig nem tudta a nagyobb darabokat felhasogatni. Ezt végül a rendőrök tették meg.
Pár nappal később Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hasonló eset történt:
egy nagyszállási házban már fagypont alatti volt a hőmérséklet, amikor a rendőrök odaértek.
Az idős lakó azt mondta, a kályha tönkrement, ő pedig paplannal próbálta melegíteni magát. Őt melegedőbe, a lakótársát kórházba kellett vinni.
Egy székesfehérvári család nem volt ennyire szerencsés:
a 11 éves kisfiú a saját ágyában, az anyja ölében fagyott halálra.
A cukorbeteg kisfiú édesanyjával élt a házban, aki könyvelőként dolgozott, de sokszor még ételre sem volt pénzük, többször is a környékbeliek segítettek nekik tüzelővel, étellel. Az asszony sokkot kapott, őt kórházba vitték.
Az utóbbi egy hónapban többször is tartósan mínusz tíz fok alá hűlt az idő. A segélyszervezetek munkatársai fel alá járták az utcákat, és próbálták megelőzni, hogy az utcán éjszakázó hajléktalanok halálra fagyjanak. A fogvacogtató hideg nem csak a hajléktalanokat, hanem sok olyan embert is veszélyeztet, aki lakásban él, de fűteni, világítani már nincs pénze. Utánajártunk, hány embert érint ez a probléma, és milyen fűtetlen lakásban élni Budapesten és a környékén.
Egymillió ember fagyoskodik
A Habitat for Humanity magyar szervezete évente összeszedi, mit lehet tudni az energiaszegénységről. A legutóbbi, 2015-ös adatok szerint Magyarországon valamelyest csökkent azok aránya, akik anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat, de így is a teljes lakosság 9,6 százalékát, 946 ezer embert érintett ez a probléma. A szegénységi küszöb alatt és felett élők között viszont drámai a különbség: az alatta élőknek a negyede, míg a tehetősebbeknek mindössze a 7 százaléka érintett.
A fűtetlenség mellett ugyanakkor körülbelül 400 ezer villamosenergia-, 194 ezer földgáz-, 126 ezer távhőfogyasztónak volt a kikapcsolás veszélyével fenyegető tartozása, és csaknem százezer kikapcsolt fogyasztó volt az országban 2015. december végén. Ráadásul 2014 végén 140 ezer jelzálog-szerződéssel rendelkező adós volt 90 napon túli fizetési elmaradásban.
946 ezer ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását Fotó: Magócsi Márton
Életveszélyes fűtetlen lakásokban lakni – mondta Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa. A tartós hideg folyamatos megterhelést jelent a szervezetnek, ahhoz pedig, hogy valaki megfagyjon, nincs szükség nulla fok alatti hőmérsékletre, elég ha valaki nincs megfelelően felöltözve. Az egyesület munkásaihoz hasonló szociális munkások látókörében több ember is van, akik nem számítanak ugyan hajléktalannak, mert négy fal között laknak, mégis nappali melegedőkbe járnak, mert nincs pénzük, hogy fűteni tudják a lakásukat.
“Elégtelenek a jövedelmi viszonyok” – mondta Kovács Vera. A lakások rezsiköltsége a rezsicsökkentés ellenére is magas maradt, a bérlakásban élőknek a lakbért is ki kell fizetni, télen pedig felmegy a tűzifa ára is. Kovács szerint baj, hogy megszűnt az egységes lakásfenntartási támogatás, így teljesen esetleges, hogy egy-egy önkormányzat mekkora segélyt vagy tűzifát ad a rászorultaknak. A rossz körülmények között élők ráadásul sok esetben a szankciók miatt nem is mernek a szociális ellátórendszerhez fordulni, mert tartanak például attól, hogy ha szülőként nem tudják eléggé felfűteni a lakásukat, akkor védelembe veszi a gyámügy a gyereküket. Ha pedig fát hoznak a közeli erdőből, szabálysértés miatt megbírságolhatják őket.
Kovács Vera szerint teljesen változó, kik kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem tudják eléggé felfűteni a lakásukat. A rászorultak egy csoportja generációk óta szegénységben él, sokan azonban csak egy-egy váratlan esemény – például egy válás – miatt csúsztak le a középosztályból.
Ismerősökhöz jár zuhanyozni
Andrea egy családi házában él negyedmagával egy Budapest melletti kis településen. Fia ács, édesanyja nyugdíjas, de velük él a lánya és annak barátja is. Ő három műszakban dolgozik. A gazdasági válság azonban teljesen lenullázta őket, hitelük volt, közüzemi tatrozást halmoztak fel, így amikor nyolc évvel ezelőtt elromlott a kazánjuk, egyszerűen nem tudták kicserélni. A hitelképességük odalett, másfélmillió forintjuk pedig nincs rá. Annyit tudtak tenni, hogy vásároltak egy kályhát a nappaliba.
“Én is kunyhólakó vagyok, csak saját tulajdonú kunyhó lakója” – mondta Andrea. A kályha ugyan felfűti valamennyire a nappalit, az alvóhelyiségeket azonban nem.
A házban így nagyjából 13-14 fok van, ami szerinte arra elég, hogy ne fagyjon el a víz, de így is van, hogy jégcsapok lógnak az ablakpárkányról, és odafagy a kezük az ajtók kilincséhez.
Mindez elképesztő módon megnehezíti az életüket:
• minden este a munka után fát kell hasogatniuk a fiával
• ki vannak szolgáltatva a Tüzép-árainak és a hidegnek (a januári hideg miatt két hét alatt eltüzeltek tíz mázsa fát)
• ha elfogy a fájuk, Andrea kutyasétáltatást mímelve szokott eljárni a közeli erdőbe gallyat gyűjteni, és folyamatosan attól retteg, hogy letartóztatják falopás miatt.
Így is hiába, az egy kályha nem tudja felfűteni az egész házat. “Gyakran előfordul, hogy sapkában alszunk” – mondta Andrea. A legutóbbi nagy hidegben négy nadrág, négy pulóver és két zokni volt rajta, erre jöttek még rá a takarók. Ha pedig így sem bírják, akkor mind összezsúfolódnak a kályhás nappaliba.
Volt, hogy a kályha ellenére is elfagyott a vizük, és csak pár napra rá engedett fel, ezért mindig szokott lenni tartalék palackokban. A fürdeni lavórban vagy ismerősöknél szoktak.
– mondta Andrea.
Mindezek miatt azonban folyamatosan fáradtnak érzi magát, az édesanyja pedig, aki dolgozni sem jár el, egész nap otthon fagyoskodik, nyugtatókat szed, hogy minél kevesebb időt töltsön ébren.
Tíz éve nem megy a konvektor
A nyugdíjas Evelin Budapest kellős közepén él, a Blaha Lujza tér mellett egy önkormányzati bérlakásban. A 90-es években költözött oda, azóta a lakás lényegében folyamatosan egyre rosszabb állapotban van: már az előző lakó sem kímélte, volt pár év, amikor Evelin helyett mások laktak benne, és teljesen lelakták, az egész dohos. Már több mint tíz éve kikapcsolták benne a gázkonvektort, mondván, hogy nincs kibélelve a kémény, és amúgy is benőtte a szomszéd növénye, de megcsinálni nem csinálták meg.
Evelin a lakásában Fotó: Magócsi Márton
Így Evelin saját radiátorral és a rezsójával fűt. Ez azonban egyrészt rengeteg pénzbe kerül, másrészt nem bírja el a villany: a radiátort és a rezsót nem is tudja egyszerre használni, és a bojler sem működik. Ezért az idős asszony melegedőhelyekre és munkászuhanyzókba jár el fürdeni.
Karácsonyfa-égőkkel világítanak
A 25 éves Bettina négy éve lakik a párjával egy MÁV-telepi albérletben, alig pár perc sétára a nemrég felújított MTK-stadiontól. A kétszobás lakásban körülbelül 12 fok van, azt is a szomszédos lakások fűtése biztosítja, illetve az, hogy bekapcsolják a sütőt. Ilyenkor Bettina általában mellé ül köntösben. Áram szintén nincs, LED-fűzérrel és elemről működő karácsonyfaégőkkel világítanak.
– mondta.
Bettináéknak sem áram, sem fűtés nincs a lakásukban Fotó: Magócsi Márton
A lakás nem mindig volt ilyen, régebben volt fűtés és áram is. 2015-ben azonban kiderült, hogy Bettináék főbérlője valójában nem adhatta volna nekik ki a lakást, ugyanis nem az övé: valójában ő maga is bérelte, először a MÁV-tól, majd az ingatlan a kerületi önkormányzathoz került. Mindez már akkor derült ki, amikor a lakásból kikötötték az áramot, hátralék miatt. Bettina szerint ugyanis hiába fizettek minden hónapban a közművekért, a pénz nem jutott el a főbérlőjüktől a szolgáltatóhoz. Mindezek miatt közel 900 ezer forintos tartozás halmozódott fel.
Jelenleg úgy vannak vele, hogy már azokat a szolgáltatásokat is félnek használni, amelyek még működnek, nehogy még nagyobb hátralékuk legyen. “A mi fogyasztásunk, szeretnénk kifizetni, de nem kapunk számlát” – magyarázta. A szolgáltatók ugyanis csak akkor küldenének csekkeket, ha megállapodnának a tulajdonossal, az önkormányzat azonban nem tud arról, hogy ők laknak ott, ahhoz pedig, hogy a nevükre kerüljön a lakás, meg kellene állapodniuk a főbérlővel, hiszen a lakást neki utalták ki. Ő azonban az utcán szeretné őket látni.
A sütővel szokták felfűteni a lakást Fotó: Magócsi Márton
“A baj az, hogy nem tudunk elköltözni, nem keresünk annyit, ilyen albérlet-árak mellett” – mondta Bettina. Hiába dolgozik műszakvezetőként egy cégnél, és hiába van a párjának takarító állása, egy százezer forint feletti pesti albérletet nem tudnának kifizetni. Szociális alapon viszont éppen kerestük miatt nem számítanak rászorultnak. Így maradnak, amíg tudnak, és megpróbálják elérni, hogy nekik utalják ki a lakást, ha már évek óta ők laknak benne. A kiérkező csekkeket, például a lakásbérleti díjat pedig jelenleg is fizetik.
Addig azonban akkumulátorral, gyertyával és elemmel oldják meg a világítást, fűteni egyáltalán nem fűtenek, fürdeni pedig vagy lavórban fürdenek, vagy ismerősökhöz járnak át.
– mondta Bettina.
Ha még több ilyen írásra vagy kíváncsi, látogass el az Abcúgra!
