prcikk: Hiába tiltakoznak sokan, Balog Zoltán támogatóit választhatják meg a református egyház élére a zsinaton | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Hiába tiltakoznak sokan, Balog Zoltán támogatóit választhatják meg a református egyház élére a zsinaton

Azt, hogy Balog mondjon le a püspökségről is, egyetlen másik püspök sürgette a négy közül, Fekete Károly. Az ő neve azonban most fel sem merült a lehetséges utódok között.


82 nappal a kegyelmi-ügy kirobbanása után talán feszültebb a helyzet a Magyarországi Református Egyházban, mint február másodika óta bármikor. A reformátusok szokásos tavaszi zsinatát szerdán és csütörtökön tartják Balatonszárszón. Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint a négy püspök egyetért abban, hogy a botrányban érintett Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levél szerint

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

A levélben azt írják, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

„Továbbra is mindenki úgy táncol, ahogy Balog püspök fütyül, miközben teljes a káosz” – írják, miközben a lelkész „magatartásával rossz hírét keltette az egyháznak, viszálykodást, közössége megosztottságát eredményezte, magatartása megbotránkoztatást váltott ki”.

De vajon hogyan jutott el odáig kevesebb, mint három hónap alatt a hazai református egyház, hogy a tavaszi zsinat kezdete előtt tulajdonképpen két táborra szakadt?

A kegyelmi-ügy kirobbanása

Február 2-án a 444.hu cikket közölt arról, hogy 2023-ban az áprilisi pápalátogatásra hivatkozva Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét. A bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét azért ítélték el, mert segített az intézmény igazgatójának pedofil bűncselekményeit eltussolni. A vádak szerint V. János 2004 és 2016 között több gyereket is bántalmazott szexuálisan.2016-ban az egyik fiú jelezte a vele történteket a gyámjának. Ezután zsarolta meg a gyereket K. Endre, hogy vonja vissza vallomását, különben elköltöztetik az otthonból unokatestvérét.

Novák mellett szinte azonnal felmerült Varga Judit felelőssége is, aki a döntést még igazságügyi miniszterként ellenjegyezte. Ekkor a nyilvánosság előtt még nem került szóba Balog Zoltán esetleges érintettsége.

Novák Katalin az ügyben először négy nappal később, egy nemzetközi sajtótájékoztatón reagált. Egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy undorodik a pedofíliától, majd hangsúlyozta, hogy az ő elnöksége alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később, február 8-án posztolta emlékezetes, miszlikbe vágós videóját, amiben alkotmánymódosítást jelentett be, amivel ellehetetlenítenék, hogy kiskorú gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Még ugyanezen a napon posztolt Balog Zoltán is, aki a Facebookon közölte, hogy néhány hétre elvonul imádkozni és gondolkozni.

Ekkor már egyre nyilvánvalóbb lett a református püspök érintettsége, aki Novák elnöki tanácsadójaként lobbizhatott K. Endre kegyelméért. Ennek részeleteiről néhány nappal később a Direkt36 számolt be elsőként.

Novák Katalin végül február 10-én, szombaton jelentette be lemondását, miután katari útját megszakítva hirtelen hazarepült az arab országból. Percekkel Novák bejelentése után Varga Judit is közölte, hogy távozik a közéletből, ami azt jelentette, hogy már nem lesz a Fidesz listavezetője a június 9-i EP-választáson sem.

Mi történt eközben Balog Zoltánnal?

Balog Zoltánt két nappal Novák lemondása után találta meg a burgenlandi Mosonszentandráson a 444.hu. A püspök a négy nappal korábban még többhetesre tervezett elvonulása után éppen a csomagtartóba pakolt, és Budapestre indult Ausztriából, másnapra pedig nyilatkozatot ígért. Balogot a Magyarországi Református Egyház vezetése esperes-gondnoki értekezletre rendelte be, ahol az ügyben vállalt szerepéről kellett beszámolnia.

Ezután Balog videóüzenetben jelentette be, hogy a kegyelmi ügyben tévedett, hibázott, de ennek ellenére sem mond le az egyház vezetéséről, mivel szerinte Novák Kataliné volt a végső döntés, és ő ezért már vállalta a felelősséget.

„Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” - mondta többek között a február 13-i videóban, ahogy azt is elismerte K. Endrével kapcsolatban, hogy „az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon”.

A nyilatkozat végén hangsúlyozta, hogy az egyházra vonatkozó következményekről „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink”. Csak néhány nap kellett az újabb fordulathoz.

Február 16-án Balog mégis bejelentette lemondását, igaz, három egyházi tisztsége közül (református lelkész, Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke) csak utóbbi pozícióját nem tölti be a jövőben. Ezt akkor így indokolta egy újabb videóüzenetben:

„Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem. Hogy ne bánthassák tovább az ártatlanokat. Hogy ne fordíthassák szembe még inkább azokat, akik ebben a Magyar Református Egyházban, összetartoznak a te szeretetedben.”

Néhány órával Balog lemondása előtt egyébként téma volt a kormányinfón is a püspök kegyelmi-ügyben történt szerepvállalása is. Gulyás Gergely újságírói kérdésre akkor azt válaszolta, hogy addig marad a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosi posztján, amíg Balog Zoltán is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor egyben azt is nyomatékosította, hogy „a kormánynak nincs véleménye a református egyház belügyeiről”.

Nem volt elég

Balog Zoltán részleges lemondása után sem csitultak az indulatok, sőt egyre többen követelték a távozva maradó püspök végleges lelépését. A cikk elején említett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Egyház Zsinata lelkészi alelnöke lemondása előtt két nappal közleményben szólította fel Balogot, hogy fontolja meg a távozást.

„Bízom abban, hogy egyházunk egységét szem előtt tartva, egyeztetve az elnökségi tanács tagjaival, ezt hajlandó lesz megtenni.”

„Döntésének meghozataláig legyünk türelemmel, kérem ezért minden egyháztagunk és minden szolgatársam mértéktartását. Előttünk van a böjt első vasárnapja, amikor református gyülekezeteinkben úrvacsorai közösséggel kezdjük a húsvéti ünnepekre való felkészülést. Adja Isten, hogy a böjti időszak elősegítse személyes és közegyházi önvizsgálatunkat” – írta a nyílt levélben még február 14-én Fekete Károly.

Rajta kívül Balog lemondását kérte február közepe óta többek között Thoma László, a Gazdagréti Református Gyülekezet vezető lelkipásztora, 24 református értelmiségi egy közös nyilatkozatban, amit azóta már 130-an írtak alá, de távozását kérték a Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány kuratóriumának éléről is. Balogról alkotott véleménye miatt köszönték meg 12 év után a munkát Vargha Anikó tököli kántornak is. Kilenc társa mellett ő is az egyik aláírója annak a nyílt levélnek, ami hétfőn jelent meg a Szemléleken.

Mi az a zsinat, ami szerdán kezdődik?

A száztagú zsinat a református egyház legfőbb törvényhozó és intézkedő testülete, Az országot négy nagy református egyházkerültre (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli) osztották. A zsinat tagjainak többségét a két legtekintélyesebbnek tartottból, vagyis a Dunamelléki és a Tiszántúli egyházkerületből választják. A zsinatnak két vezetője is van: a tekintélyesebb, lelkészi posztról távozott Balog Zoltán.

Az egyházi szokásjog szerint a zsinat elnöki posztján is a két nagy egyházkerület vezetői váltották egymás, egészen 2021-ig, Balog Zoltán megérkezéséig. Akkor Fekete Károly jött volna, mert előtte a dunamelléki püspök állt a zsinat élén, ráadásul ő volt a rangidős is. Csakhogy Balog érkezése miatt változtattak a szokásokon. Most pedig úgy tűnik, a Balog távozását sürgető Fekete Károlynak semmi esélye sincs, hogy ő kapja meg a pozíciót.

A lehetséges utódok közül Pásztor Dánielt támogatásáról biztosította a többi püspök. Ő volt az, aki Baloggal kapcsolatban azt írta:

„A zsinat lelkészi elnökének ebben a helyzetben hozott döntéseit – legyen az bármi is – tudomásul veszem, és támogatom.”

Lehetséges az is, hogy a székbe Steinbach József kerül. Ő úgy vélte, „ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: