Hetvenezret fizetett egy anyajegy leszedéséért, de végül egy sima klinikai bőrgyógyászaton látták el
Hetvenezer forintért kapott gyors műtéti időpontot, de sebtapaszt már nem adtak neki a közfinanszírozott egyetemi bőrgyógyászati osztályon – a HVG számolt be egy debreceni páciens történetéről, amely világosan megmutatja, hogyan csúszik egymásba a köz- és a magánellátás. Az ügy eljutott a frissen hivatalba lépett egészségügyi miniszterig, aki felülvizsgálatot ígért.
Egy férfi egy anyajegyet szeretett volna eltávolíttatni, de nem akart hónapokat várni, ezért az interneten keresett magánklinikát. A választása a Debreceni Egyetem tulajdonában álló UD YouMED nevű cégre esett, ahol 70 ezer forintért öt napon belül kapott időpontot.
A folyosón szembesült vele, hogy a tb-finanszírozott betegeknek ugyanerre a beavatkozásra már csak októberre adtak időpontot.
„Nem tudták, hogy miért vagyok ott, azzal sem volt tisztában az orvos, hogy melyik anyajegyemet kell leszedni, a feleségemnek kellett bejönnie megmutatni, melyikről van szó, mivel a hátamon volt, én azt pedig ugye nem látom” – mesélte.
Azt is hozzátette, hogy a varratszedésért két hét múlva 10 ezer forintot kellene fizetnie a magánszolgáltatón keresztül.
A férfi panasszal élt a cégnél, ahonnan azt a választ kapta, hogy a vállalat sosem állította magáról, hogy magánklinikaként működne. Baranyiné Rácz Judit ügyvezető igazgató szerint „cégünk a Debreceni Egyetem vállalataként egészségügyi szolgáltatóként jár el, amely szerződéses keretek között, kijelölt helyszíneken biztosítja az ellátást”. A Debreceni Egyetem nem válaszolt a HVG megkeresésére.
Az ügy eljutott Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez is, aki megerősítette, hogy foglalkozni fog az állami és magánszektor összefonódásával. A miniszter szerint nem elég, ha egy konstrukció szabályos, annak etikusnak is kell lennie, és nem rombolhatja a közbizalmat.
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint a jogszabályok lehetővé teszik a modellt, de a jogszerűség kulcsa az átláthatóság. „A betegellátás teljes időtartama alatt meg kell tudni mondani, hogy az ellátást végző orvos, nővér, az ellátási helyszín, az ellátáshoz használt eszközök – legyen szó szikéről vagy gumikesztyűről – éppen melyik szolgáltatóhoz tartoznak” – magyarázta a szakértő.
A Semmelweis Egyetem közlése szerint náluk a magánellátás a teljes volumen egy százalékát teszi ki, és minden esetben térben és időben elkülönül a közfinanszírozott ellátástól. Hozzátették, hogy 2025-ben a NEAK által finanszírozott szint felett 4,3 milliárd forintnyi, az állam által már nem finanszírozott betegellátást végeztek el.
A Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Frendler Judit arról tájékoztatott, hogy náluk az orvosok 5–6 százaléka dolgozik a magánszolgáltatónál, a Mediversal Kft.-nél, jellemzően munkaidő után, önálló épületben.
A HVG által idézett panaszok ugyanakkor más betegélményekről szólnak:
– írta egy korábbi páciens.
Az egyetemi hátterű magánszolgáltatók működéséről évek óta vita folyik az egészségügyben. A szolgáltatók azzal érvelnek, hogy a fizetős ellátás elkülönített keretek között zajlik, és segít megtartani az orvosokat az egyetemi rendszerben. A kritikusok viszont azt kérik számon, hogy hosszú várólisták mellett mennyire átlátható a közpénzből fenntartott kapacitások és a fizetős ellátások szétválasztása.
