HÍREK
A Rovatból

Hegedűs Zsolt a meghallgatásán jelentette be, hogy Karikó Katalin a tanácsadója lesz az Egészségügyi Minisztériumban

Hegedűs Zsolt a parlamenti bizottsági meghallgatásán árulta el, hogy Karikó Katalin csatlakozik a miniszter mellett felálló tanácsadó testülethez. A miniszterjelölt emellett egy független minőségellenőrző hatóság felállítását és a NEAK átnevezését is bejelentette.


Nobel-díjas kutatóval, a betegek eddiginél jóval erősebb szavával és egy új, független minőségellenőrző hatósággal alakítaná át a magyar egészségügyet Hegedűs Zsolt. A Tisza-kormány miniszterjelöltje hétfőn a parlament Egészségügyi Bizottságának meghallgatásán jelentette be, hogy

felkérte Karikó Katalint, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testületben, amit a kutató el is fogadott.

Hegedűs a meghallgatáson arról beszélt, öt fő célja van: a hálapénz nélküli, empatikus és etikus egészségügy megerősítése, a betegek és hozzátartozók hangjának felerősítése, az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülésének és az autonómiájának az erősítése, az értékalapú egészségügy megteremtése és a prevenció.

Szerinte a magyar egészségügy válsága több évtizedes folyamat eredménye, amit az őszinte szembenézés és az átláthatóság hiánya súlyosbított.

Negatív statisztikákat sorolva elmondta, hogy 2023-ban Magyarország GDP-arányosan kevesebbet költött állami egészségügyre, mint az uniós átlag, a mentális egészségre fordított kiadások pedig az EU-átlag negyedét teszik ki. Szerinte a rendszer kettészakadt, aki megteheti, fizet a gyorsabb, de nem feltétlen jobb ellátásért. Nem egyenletes a hozzáférés, pedig 155 ezerrel kevesebb 75 évesnél fiatalabb ember halt volna meg, ha a színvonal elérte volna a nyugati átlagot.

Kiemelte, hogy 2010 óta 225 kórházi osztály zárt be, hiányoznak a háziorvosok, leromlott a kórházi struktúra, és sok helyen a higiénai eszközök sem állnak rendelkezésre. 900 ezer embernek nincs háziorvosa, ami hatalmas betegbiztonsági kockázat.

„Az egészségügy a Tisza-kormánynak központi kérdés, olyan egészségügyben hiszek, ami átlátható, betegközpontú, transzparens”

– mondta a miniszterjelölt.

A tervek szerint a betegek visszajelzései központi szerepet kapnának. Lehetőséget teremtenének arra, hogy a páciensek akár névtelenül, szabad szöveges mezőben is értékelhessék az ellátást, ezeket pedig a kórházvezetőknek kötelező lenne szakmailag feldolgozniuk. Hegedűs szerint a klinikai eredmények önmagukban nem elegendőek. „Nem csak azt kell mérni, mi történt a rendszerben, hanem azt is, hogy a beteg hogyan érzékelte az ellátás minőségét, és milyen hatással volt az életére” – fogalmazott. A minőségi mutatókat és a betegértékeléseket nyilvánossá tennék. Így például nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat is.

Az őszinteség alapkövetelménnyé válik. Ha például nem várt szövődmény alakul ki, le kell majd ülni a beteggel és a hozzátartozóval, és elmondani, mi történt.

Létrehoznának egy, a minisztériumtól függetlenül működő egészségügyi minőségi hatóságot is, amelynek célja nem a büntetés, hanem a jobb ellátás biztosítása lenne.

A finanszírozásban is szemléletváltást ígért: nemcsak az ellátás költségét néznék, hanem azt is, hogy az milyen egészségnyereséget hozott a betegnek. Bejelentette azt is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) átneveznék Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá.

Arról is beszélt, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság szerepét új alapokra helyezik. Kijelentette, hogy véget kell vetni a túlzott centralizációnak, ehhez pedig a külföldi jó gyakorlatok átvétele is fontos.

Újraszervezik a népegészségügyet és a szűrőprogramokat, cél az, hogy 10 százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedések aránya. Programokat indítanak a dohányzás és alkoholvisszaszorítás érdekében, és támogatják az egészséges életmódot, a táncot - jelentette ki, ami nevetést váltott ki a teremben.

Kiemelte még, hogy elérhetővé kell tenni a pszichoterápiát, és hogy regionális gyermekpszichiátriai centrumokra, országos iskolapszichológusi lefedettségre van szükség.

Azt is elmondta, hogy a kormány célja, hogy 2035-re a születéskor várható élettartam 80 évre emelkedjen.

Azt ígérte, az érdekvédelmi szervezetekre valós partnerekként tekint majd a kormány, meg fogják hallgatni a szakmai szervezeteket. A Magyar Orvosi Kamara jogait is kiterjesztik, visszaadják a kötelező tagságát is.

Hegedűs a meghallgatásán több államtitkárságot is bejelentett, például a Járó és fekvőbeteg államtitkárságot, a Digitális egészségügyi államtitkárságot, az Alapellátásért felelős államtitkárságot, és a Népegészségügyi államtitkárságot.

Az alapellátásért felelős államtitkárnak Popráczy Krisztina háziorvost kérte fel, a Tisza jelöljeként jutott a parlamentbe. Svéd Tamás, a MOK eddigi főtitkára pedig a tárca politikai államtitákra lesz.

Önálló gyógyszerészhatóságot állítanak fel, és világos szabályokat hoznak az állami és a magánellátásra. A fő szempont az lesz, hogy a közellátás nem sérülhet. Felülvizsgálják az állami kórházakban működő fizetős ellátások szabályait.

A szakmát megerőszakolta a politika, ez a véleménye a szívhangrendeletről - mondta egy kérdésre válaszolva Hegedűs Zsolt.

Azt ígérte, társadalmi egyeztetés után felülvizsgálják. Nem tudja, ennek mi lesz az eredménye, de a szakma nélkül nem lehet ilyen súlyos etikai döntést hozni - jelentette ki. Szerinte széleskörú társadalmi egyeztetésre van szükség az eutanázia ügyében is.

Videón Hegedűs Zsolt álláspontja a szívhangrendeletről:

Takács Péter előző egészségügyi államtitkár is kérdést tett fel neki, a válaszában Hegedűs Zsolt azzal vádolta a fideszes politikust, hogy elárulta a hivatásrendet, aminek a tagja volt.

A meghallgatás végén a bizottság tagjai 6 igennel és egy tartózkodás mellett támogatták Hegedűs miniszterré kinevezését.

Fotógaléria Hegedűs Zsolt meghallgatásáról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Titkos paktummal vádolja a Fidesz az egyik alkotmánybírót és Magyar Péter sógorát
A Fidesz szerint Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora titkos alkut kötött. Az állítólagos alku értelmében a Sulyok-beadványt blokkoló bírók a helyükön maradhatnak.


Titkos paktumot kötött Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton – állítja szombat reggeli közleményében a Fidesz. A párt szerint a megállapodás értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre venni Sulyok Tamás államfő beadványát, a posztjukon maradhatnak.

A Fidesz szerint „a tegnapi volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja.”

Az ellenzéki párt arra reagált, hogy pénteken gyakorlatilag meghiúsult, hogy az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás indítványáról tárgyaljon – írja a Telex.hu. Szabó Marcel és hat másik alkotmánybíró ugyanis kizáratta magát az eljárásból, többek között arra hivatkozva, hogy a köztársasági elnök nem egy már elfogadott törvényről, hanem egy jövőbeli, feltételezett helyzetről kért állásfoglalást.

A hét kizárással a testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez a tagok kétharmadára, azaz tíz főre lett volna szükség. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ezért levette a beadványt a hétfői ülés napirendjéről.

A fejleményre Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki a kialakult közjogi válság miatt Sulyok Tamás és Polt Péter azonnali távozását követelte.

„Itt a vége a történetnek” – üzente Sulyok Tamásnak a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

A Sándor-palota szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.”

A mostani konfliktus előzménye, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök június 11-én azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület értelmezze, egyedi helyzetek rendezésére irányuló Alaptörvény-módosítások alkotmányosnak minősülnek-e. Az államfő azután lépett, hogy Magyar Péter május végéig adott határidőt neki és más közjogi méltóságoknak az önszántukból való lemondásra, és kilátásba helyezte, hogy a tiszás parlamenti többség Alaptörvény-módosítással fogja őket elmozdítani.

A helyzet pénteken eszkalálódott, amikor a hét alkotmánybíró lépésével megbénult a testület, és az ügy lekerült a napirendről. Erre reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen, ami azonnali lemondásra kell, hogy késztesse az érintetteket. A Fidesz másnap, szombaton emelte a tétet a titkos paktum vádjával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk