A Fidesz kommunikációs igazgatója: Én optimistán fogadtam a Gergőnek, meg a Szijjártó Péternek a távozását is

„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére” – írta Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon. A szakértő szerint Orbán Viktor nem összeomlást, hanem tudatos stratégiát hirdet, és „húsz százalékos támogatottságról indítja kifutó termékének maratonját”. Tóka úgy látja, a Fidesz középtávon egy 10-20 százalékos pártként stabilizálódhat, hacsak „nem szól közbe az igazságszolgáltatás”.

A posztban Tóka Gábor a Munkáspártot 1989-ben megalakító Thürmer Gyula stílusához hasonlítja Orbán Viktor új politikai szerepét, emlékeztetve arra, hogy Thürmer milyen sokáig képes volt a politika margóján megélni. Orbán Viktor egyetlen hátrányának Thürmerrel szemben azt nevezi, hogy „neki az igazságszolgáltatástól van a legtöbb félnivalója.” A szakértő hozzáteszi, már előre készült arra, hogy sokan a Fidesz megsemmisüléséről fognak írni, de ő nem osztja ezt a véleményt, sőt, ha fogadni lehetne erre, „óriásit kaszálnék rajta”.

A poszt szerint sokak számára érthetetlen, hogyan szavazhat bárki a Fideszre, akinek van erkölcsi érzéke, de a szakértő a korábbi kétharmadok tapasztalatai alapján nem számol a párt eltűnésével.

Amíg ez nem következik be, a Fidesz működésének káoszba dőlése sem rendíti meg a pártot alapjaiban. Tóka szerint Orbán nemtörődömnek bizonyult abban, hogy a kormányhatalom elvesztése után biztosítsa a pártapparátus és a propagandamédia fenntartását, de „ettől még ott maradt kb. másfél millió szavazó”, akinek „abszolút tetszeni fog, hogy Orbán ellenállást hirdet egy új autokráciával szemben.”

Ez a tartalék lehetővé teszi, hogy „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás.” Egy ilyen Fidesszel viszont „még nagyon sokáig senki nem akar majd koalícióra lépni”, ami akadályozni fogja egy versengő pártrendszer kialakulását.

Tóka Gábor elemzése Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői beszéde után jelent meg, ahol a Fidesz elnöke ellenzéki politikusként nyíltan meghirdette az „ellenállási politikát”. A választási vereség után a párton belül is megindult a szembenézés, egy tusványosi pódiumbeszélgetésen L. Simon László és Navracsics Tibor is a párt leegyszerűsítő kommunikációját és a belső kritika elfojtását tette felelőssé a bukásért.

Forradalom zajlik Magyarországon, de felvetődik a kérdés, hogy egy tekintélyuralmi rendszert le lehet-e bontani a demokratikus játékszabályok feszegetése nélkül – ezt a dilemmát járja körül az osztrák Die Presse friss vezércikke, amelyet a HVG szemlézett.

Mint írják, az új kormány 80 nap alatt messzebbre jutott az állam átalakításában, mint azt sokan egy teljes ciklustól remélték. Olyan, az orbáni évekből ismerős módszerekhez nyúlnak, mint az alkotmány átírása, hogy megszabaduljon a köztársasági elnöktől. Azonbn ha a hatalomváltás után le lehet cserélni államfőt és bírákat, azzal a Tisza pont azt a hatalommegosztást gyengítheti, amit elvileg erősíteni szeretne.

ami visszaütött, amikor anélkül jelölte államfőnek Polgár Juditot, hogy előtte egyeztetett volna vele.

A lap úgy látja, a Fidesz szétverése jól halad, és

Erre reagálhatott a volt miniszterelnök, amikor Tusványoson ellenállásra szólított fel.

A cikk szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.

A Die Presse egyébként már a kormányváltás előtt is rendszeresen és kritikusan foglalkozott a magyarországi helyzettel.

Orbán Viktor nemcsak hibáztatja a fiatalokat, hanem egyenesen hülyének nézi őket – értékelte a volt miniszterelnök tusványosi beszédét a HVG-nek Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint iszonyatos lenézés van abban, ahogy Orbán a kampányban soha nem látott aktivitást mutató fiatalokról beszél.

A szakértő szerint Orbán Viktor útmutatást ígért, de ehelyett csak egy homályos párhuzamokkal tarkított helyzetleírást adott a saját táborának. A beszédéből nem derült ki, hogy a Fidesz mit fog tenni a jövőben, az okfejtés végletekig zavaros volt, ami Virág szerint „kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy fogalmuk sincsen arról igazából, hogy mit kellene csinálni.”

Az elemző a Tisza-kormányt Venezuelához hasonlító párhuzamot is bírálta, szerinte az a választók többségének „teljesen értelmezhetetlen volt.”

A tusványosi beszéd közvetlen előzménye az a szerdai sajtótájékoztató volt, ahol Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz „ellenállást” hirdet a „tiszás önkényuralommal” szemben. Ezt azután közölte, hogy az ügyészség az NKA-ügyben házkutatást tartott a párt szerverközpontjában, és szervereket foglalt le. A Fidesz a héten választotta meg Bóka Jánost új frakcióvezetőjének, miután Gulyás Gergely lemondott.

A párton belüli feszültségeket jelzi, hogy Tusványoson volt fideszes kormánytagok, köztük Navracsics Tibor és L. Simon László is élesen kritizálták a párt elmúlt évekbeli politikáját. A lemondott Gulyás Gergely pedig végül el sem ment a rendezvényre.

Lakner Zoltán a Partizán és a Válasz Online közös műsorában, Az elemző-ben fejtette ki véleményét a magyar politika elmúlt hetének legfontosabb eseményeiről, kezdve a köztársasági elnök-jelölés körüli helyzettel. Szerinte a Polgár Judit-jelölés kudarcát követő, miniszterelnöki fotókkal kísért egyeztetések egyfajta „úgy castingolunk, mintha nem castingolnánk” stratégiát mutatnak. Úgy látja, a folyamat zavaros, mert nem egyértelmű, mire is szolgál a társadalmi egyeztetés. .

A Polgár Judit körül kialakult helyzetet Lakner egy előre megtervezett, de rosszul elsült folyamatként értékelte. Álláspontja szerint a kormány egy számára rokonszenves jelölt mögé akart társadalmi támogatást generálni, de a terv megbukott a heves elutasításon. „Engem is meglepett az, hogy akik megszólaltak Facebook kommentelőként, azoknak mennyire nagy tömege fogalmazott meg véleményt Polgár Judittal szemben, és hogy ezt milyen hevességgel tették” – mondta.

Hozzátette, hogy a kommentekből nem lehet teljeskörű következtetést levonni, de a jelenség szerinte reflektálhat egy olyan társadalmi elvárásra, amely a NER-rel szemben kritikus, „rendszerváltó” hőst látna szívesen az államfői székben.

„Lehet, hogy tényleg azt várják el, hogy egy olyan államfője legyen az országnak, akinek valamilyen része volt a rendszerváltó folyamatban, valamilyen kritikát megfogalmazott a NER-rel szemben.”

Úgy véli, a Fidesz most ugyanazt a hibát követi el, mint korábban az ellenzék, amikor nem élt a közjogi pozíciói adta lehetőségekkel. „Hogyha bent vagyok a parlamentben, azt az utat választottam, hogy egy szerintem illegitim hatalommal szemben én betöltöm a nekem jutó közjogi pozíciókat, akkor számomra sosem volt logikus az, hogy akkor miért nem veszek részt azokban az aktusokban, amelyeket ezek a közjogi pozíciók kínálnak.”

Szerinte a Fidesz mostani, jogállamiságot védő retorikája hiteltelen, különösen a korábbi nyilatkozataik fényében. Felidézte Kövér László 2019-es kijelentését: „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség. Annak semmi köze se jogállamhoz, se a demokráciához. Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratnyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt” – idézte a házelnököt, hozzátéve, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ennek szellemében zajlott, így a mostani pálfordulásuk nehezen vehető komolyan.

Sulyok Tamás és Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész távozásával kapcsolatban az elemző úgy látja, a Fidesz által kinevezett vezetők magukra maradtak. Szerinte mindketten felmérték, hogy a Fidesz már nincs abban az állapotban, hogy politikai küzdelmet folytasson értük.

Úgy véli, a távozó vezetők látták, hogy az a szereplő, amelyikre támaszkodhattak volna, egyszerűen eltűnt a küzdőtérről.

Úgy látja, a legfőbb ügyész próbált taktikázni, jó pontokat  szerezni, de felmérhette, hogy a jó pontok nem voltak elegendőek. Emellett ő legalábbis megpróbálkozik azzal, hogy az ügyészi státuszát megőrizze, és talánezért is választotta ezt a módszert.

A TISZA kormányának első intézkedéseit Lakner a valódi kormányzás jeleinek tekinti, de kritikát is megfogalmazott. Az iskolakezdési támogatás kapcsán hiányolta a valódi társadalmi egyeztetést és a visszajelzést a beérkezett javaslatokról. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a források oda áramlanak, ahol már léteznek kész tervek, ami háttérbe szoríthatja az új kormányzat humáninfrastruktúrával kapcsolatos céljait.

A benzinár-szabályozásról szóló kommunikációt a „közpolitikai hazugságok lebontásaként” értékelte. Kiemelte Magyar Péter kijelentését, amely szerinte a kormányzás eddigi legkockázatosabb mondata volt, amikor úgy fogalmazott, drágulhat a benzin és a gázolaj, és annyit tud ígérni, hogy az ár a közép-európai átlagnak mindig az alján lesz. Lakner szerint a miniszterelnök ezzel tudatosan kerülte el a „nem lesz gázáremelés” típusú, később betarthatatlanná váló ígéreteket.

Az elemző kitért a Fidesz belső állapotára is, Gulyás Gergely frakcióvezetői posztról való lemondását egyértelmű menekülésként értelmezte.

Szerinte Gulyás egy lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor elvállalta egy kétharmados társadalmi többséggel szemben álló, széteső párt vezetését.

Orbán Viktor gyengülését mutatja szerinte az is, hogy a volt miniszterelnök egy alkotmányos válság közepén külföldre utazott. „Az biztos nem hatásos, hogy elmegyek odébb egy kontinensse, és onnan üzenem, hogy mekkora baj van otthon” – fogalmazott.

Az interjú végén Lakner Zoltán a Fidesz ideológiai fordulatáról és a tusványosi beszédről is beszélt (ami az interjú másnapján hangzott el). Szerinte a Fidesz opportunista módon tért vissza a jogállami érveléshez, amit kormányon még elutasított. Úgy véli, Orbán Viktor politikai pályája a végéhez közeledik, és a tusványosi beszéde már inkább csak a jövő történészei számára lesz érdekes.

Úgy látja, Orbán Viktor politikai agóniája azt bizonyítja, miért fontos a politikai váltógazdaság, mert egy leválthatatlan vezető egy idő után megbénítja a saját politikai közösségét.