Hatalmas sikert ért el Mikó Attila, a magyar Down-szindrómás fiú
Egy egészen különleges dolog történt a 34 éves, Down-szindrómás Mikó Attilával. Egy éve még menni is alig bírt, most pedig edzőjének, Szalmásy Balázsnak, és saját hatalmas akaraterejének köszönhetően végigcsinálta a Spartan Race-t.
Az edző az Origonak mesélte el a nem mindennapi történetet.
Tavaly a sajtót bejárta a hír, hogy egy edzőteremből elküldték a fiút. Szalmásy Balázs személyi edző ekkor kereste meg a szülőket azzal, hogy ő szívesen foglalkozik Attilával.
– mesélte Balázs, aki szintén ingyen vállalta a feladatot. Nem akart a hírekbe kerülni, csak segíteni akart.
Ám a versenyen való eredményes szereplés végül mégis arra ösztönözte, hogy elmesélje, mi történt velük az elmúlt időszakban, hogy ezzel példát mutassanak.
A veszprémi Spartan Race az edző ötlete volt, itt húsz különféle pályát kell teljesíteni a hét kilométeres távon. Az erről szóló videót megmutatta Attilának is, és a szülőkkel is megbeszélte a dolgot. Végül úgy döntöttek, hogy nekivágnak a kihívásnak.
VIDEÓ: a futás hivatalos videója
Balázs még nem foglalkozott sérült emberekkel, de az egyetemen egészségfejlesztő szakra járt és az Országos Rehabilitációs Intézetben volt gyakorlaton. Utána nézett a Down-szindrómának is, és úgy vágott neki a feladatnak. A célja elsősorban az volt, hogy Attila életét legalább kicsit jobbá tegye.
Az első találkozáson még a lépcsőn is alig tudott lemenni a fiú. Ám tíz perc múlva már annyira megbízott Balázsban, hogy közölte, a barátja. Attilának cukorbetegsége is van, gyengébb a látása és hallása. Ezért egy saját jelrendszert alakítottak ki maguk között.
„Pedig a szülei mesélték, hogy kimaradt a gyerekkori fejlődésében a kúszás, ezért nekünk innen kellett kezdeni a felkészülést.”
A kezdet nagyon nehéz volt, mert sok dolgot még nem volt képes Attila megcsinálni. De ahogy erősödött, úgy lett egyre bátrabb és ügyesebb. Szellemileg is javult az állapota. Ma már heti négyszer edzenek, és a teremből már kimentek a természetbe is, így készültek a versenyre.
Az edző számára az volt a fontos, hogy végigmenjenek a távon, amit végül hat óra alatt teljesítettek is, és a húsz akadálynak a felét Attila meg tudta csinálni.
Volt olyan feladat, amit nem tudott a fiú megoldani, ilyenkor ezért büntetés járt.
„Amikor már láttam, hogy nagyon fárad, akkor az egyik önkéntes szervezőt megkérdeztem, hogy megcsinálhatom-e helyette, erre azt válaszolta, hogy az eredeti spártai szabályzatban az van, hogy a csapatból bárki megcsinálhatja a büntetést, ő most elfordul, és csináljam meg helyette,
de volt olyan önkéntes is, aki beállt, és velünk együtt csinálta.
Ezúton is szeretném megragadni a lehetőséget, hogy megköszönjem mindenkinek, a szervezőknek és az összes versenyzőnek, a nézőknek, akik segítettek nekünk."
A versenyben számos akadályt úgy győzött le, hogy mesterét is meglepte kitartásával. "Mentálisan nagyon egyben volt, elképesztő akaratereje van, példa lehet sok ember számára.”
„Volt még egy kritikus időszak, amikor egy óra alatt tettünk meg 200 métert, ott ötméterenként kellett megkérdeznem tőle, hogy kell-e neki az érem. Minden akadály után boldogan mondta, hogy megcsinálta, az utolsó előtti akadálynál pedig megkérdezte, hogy: »Én leszek a bajnok?« Mondtam, hogy »Igen, Atti, te leszel«”.
A versenyt végül sikerült teljesíteni, és Attila bajnok lett.
„A hat óra végére én is borzasztóan elfáradtam fejben, akkor milyen megterhelés lehetett neki?"... Példát mutattunk, a küzdeni tudása, az akaratereje érzelmileg hatott az emberekre, már ezért megérte."
A verseny után sem hagyják abba a közös munkát. Most a cél a további fogyás.
Balázs, mint mondta, még soha nem volt ennyire büszke az eredményre, ezért csináltatott egy tetoválást a Spartan Race dátumával, így mindig emlékezni fog arra a napra. „Atti egyből mondta, hogy neki is kell egy ugyanolyan tetoválás. Persze ő csak hennával kapja meg, de elmegyünk, és megcsináltatjuk együtt.”
Forrás: Origo
