HÍREK
A Rovatból

Hamarosan elbúcsúzhatunk a személyi igazolványtól – minden adatunkat digitálisan hordhatjuk magunknál

Érkezik a DÁP, a digitális állampolgárság. Rogán Antal szerint nem kell attól tartani, hogy az állam így túl sok mindent tudhat rólunk, mert a nagy techcégek így is több információval rendelkeznek.


Hamarosan nem lesz szükség arra, hogy bármilyen igazolványt magunknál hordjunk – legalábbis ez a célja a kormány digitalizációs programjának, írta meg a Portfolio.hu.

Rogán Antal szerint a változás két éven belül forradalmi lehet. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy pénteki háttérbeszélgetésen vázolta fel a kormányzat terveit. E szerint egy digitális állampolgárságról (DÁP) szóló törvényt terveznek, aminek értelmében

a mobilunkra költözik az igazolvány, az aláírás és az ügyintézés is.

„Három év múlva nem kell semmilyen igazolványt magunknál hordani” – mondta el a nagyratörő tervet Rogán Antal. Hozzátette: egyetlen okmány mindenképpen marad, az pedig az útlevél.

Az Electronic Identification, Authentication and Trust Services, azaz Elektronikus azonosítási, hitelesítési és bizalmi szolgáltatások elnevezésű uniós rendeletre hivatkozva kiemelte az önkéntes használatot, az egyedi azonosítót, a határon átnyúló szemléletet, valamint hogy nem csak magánszemélyeknek fog szólni.

A tárcavezető egy fiktív állampolgár esetén keresztül bemutatta, hogy miért lesz jó digitális állampolgárnak lenni:

  • a telefonnal igazolhatja a személyazonosságát a rendőrnek, dohányboltosnak pedig csak annyit, hogy elmúlt 18 éves
  • nem kell észben tartani az ügyeket, az állam proaktív lesz, jönnek figyelmeztetések, ha határidő közeledik
  • nem kell többet szkennelgetni a papírokat és emailben messengerben küldözgetni, minden hivatalos dokumentum elérhető lesz a mobilalkalmazásban és meg lehet osztani
  • egy gombnymással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé
  • egy gombnyomással megadhatja az adatait és kész is a banki hitelkérelem vagy a munkaszerződés, elektronikus aláírással együtt
  • könnyen megtalálja amit keres digitális állami felületeken és érthető is, hogy mit kell tennie, nem kell hozzá további utánajárás.

Rogán Antal jövő héten még alaptörvény-módosítást is benyújt, ami szükséges ahhoz, hogy az új szabályozást bevezessék.

„Magyarországon az ügyek digitális ügyintézése az elsődleges, ehhez az állam kezeli az adatokat, amelyek az ügyek intézéséhez szükségesek”

– fogalmazott a kabinetfőnök.

Felmerült a kérdés, hogy kellően biztonságos lesz-e a felület. Rogán szerint erre az a garancia, hogy csak akkor adok felhatalmazást az államnak az adatokhoz való hozzáféréshez, amikor elindítom az ügyet. Az alkalmazás tesztelése 2024 áprilisában fog kezdődni. Első körben 400 ezer emberre számítanak, akik használni fogják a lehetőséget. 2025-ben már mindenkinek lesz azonosítója, aki regisztrált az alkalmazásban. Elérhető lesz eddigre már minden közigazgatási ügy, melynek éves esetszáma 10 ezer felett van. Végül 2026-ban jön az e-postaláda fejlesztés, amivel szinte teljesen ki lehet váltani a postai szolgáltatást. Ebben az időszakban már 3 millió felhasználóval kalkulálnak.

Rogán Antal a biztonsági aggályokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette továbbá, hogy a Google és a Facebook már most többet tud az emberekről, mint az állam bármikor fog tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A Barátság-vezeték állapotát felmérő magyar delegáció Czepek Gábor vezetésével érkezett Ukrajnába. Az ötfős csoportból egy ukrán útlevéllel is rendelkező tag a besorozástól tartva végül nem utazott el.


A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

„A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van, rajtam kívül velünk tart egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is”

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A magyar felet mindezek ellenére fogadták Kijevben, ahol Czepek beszámolója szerint az energetikai tárgyalásukat egy légiriadó szakította félbe, ezért az óvóhelyre kellett vonulniuk.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Orosz szellemhajó sodródik Olaszország partjai felé, időzített bomba ketyeg a Földközi-tengeren
Az Arctic Metagaz nevű, 277 méteres orosz tanker Málta partjaitól 110 kilométerre sodródik. A hatóságok 5 tengeri mérföldes biztonsági zónát jelöltek ki a több ezer tonna cseppfolyós gázt szállító hajó körül.


Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.

A tanker jelenleg nagyjából 110 kilométerre van a máltai partoktól, nemzetközi vizeken.

A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.

Máltai közlések szerint a hajó az olaszországi Lampedusa szigete felé sodródik, ezt az információt azonban olasz részről egyelőre nem erősítették meg. Egyébként a tanker március 3-án, kedden gyulladt ki Líbia partjai előtt, miután a fedélzetén robbanások történtek. A 30 fős legénységet kimentették a hajóról. Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy tengeri drónnal támadta meg a hajót.

A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.

A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.


Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.

A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.

Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát

„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”

– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: