Halálos csapda várta a rendőröket Esztergomban, a robbantó egy 38 méter hosszú alagutat épített magának
Az ingatlan teli volt robbanásveszélyes vegyi anyaggal, amely végül fel is robbant. A férfi egyértelműen arra törekedett, hogy megölje az intézkedő rendőröket.
Napokig katasztrófavédelmisek, rendőrök és tűzoltók dolgoztak Esztergom Búbánatvölgy városrészének azon háza előtt, ahol szerda este egy zavart férfi felrobbantott egy gázpalackot, megölve ezzel saját magán kívül a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik munkatársát is. A robbantásban 11-en megsebesültek, köztük négyen súlyosan.
A nyomozó ügyészség most közleményt tett közzé, amelyben sok, eddig nem ismert, megdöbbentő körülményt tisztázott az esettel kapcsolatban.
Az ügyészség több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indított nyomozást az ügyben - írták.
Az elkövetést követően rövid idő elteltével megkezdett szemlét – a nyomozó ügyészség felkérésére – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálatának Bűnügyi Technikai Főosztálya nagy erőkkel, szakértők és tűzvizsgáló szaktanácsadó bevonásával folyamatosan végezte, több napig tartó megfeszített munkával.
A szemle megállapította, hogy
az elkövető egy 38 méter hosszú alagutat épített magának a házból kiindulva, amely a robbanás ellenére épségben maradt.
Az eddig beszerzett adatok szerint az elkövető olyan - Magyarországon engedély nélkül nem beszerezhető - nagy mennyiségű vegyi anyagot tárolt légmentesen az ingatlanban, amely szoba-hőmérsékletű levegőn illékonnyá válik, és nagy erejű robbanás előidézésére alkalmas - tették hozzá.
Az elkövető a rendőrségi akció idején a vegyi anyagot tartalmazó tartályt felnyitotta – nem kizárhatóan szándékosan a nagyobb robbanás érdekében felborította –, majd a cseppfolyós anyag a levegővel keveredett.
A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy
a férfi gázmaszkot viselt a házban, amelyet csak akkor vett le, amikor az épületből kilépve a rendőrökkel tárgyalt. A férfi a gázmaszkot a robbanáskor is viselte. Az elkövető szándéka kétséget kizáróan az intézkedő rendőrök életének kioltására irányult.
A helyszínen jelenleg is dolgoznak a nyomozók.
Napokig katasztrófavédelmisek, rendőrök és tűzoltók dolgoztak Esztergom Búbánatvölgy városrészének azon háza előtt, ahol szerda este egy zavart férfi felrobbantott egy gázpalackot, megölve ezzel saját magán kívül a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik munkatársát is. A robbantásban 11-en megsebesültek, köztük négyen súlyosan.
A nyomozó ügyészség most közleményt tett közzé, amelyben sok, eddig nem ismert, megdöbbentő körülményt tisztázott az esettel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Nyugat megpróbálta Ukrajnát befolyása alá vonni, majd arra törekedett, hogy a volt szovjet köztársaságot az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez csábítsa
- tette hozzá az orosz elnök.
Kijelentette: a válság megoldásához a kiváltó okokat kell kezelni, és helyre kell állítani a biztonságban a méltányos egyensúlyt. Közölte:
az augusztusi alaszkai csúcson a Donald Trumppal folytatott tárgyalások eredményei utat nyitottak a békéhez, ezekről már tájékoztatta Hszi Csin-pinget, és a többi SCO-vezetővel is egyeztetni kíván.
Putyin a csúcstalálkozón köszönetet mondott Kínának és Indiának az ukrajnai válság rendezésére tett erőfeszítéseikért.
Az orosz elnök az indiai miniszterelnök, Narendra Modi és a házigazda Hszi Csin-ping kínai elnök társaságában vett részt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini csúcstalálkozóján, ahol a vezetők rövid eszmecserét folytattak.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Nyugat megpróbálta Ukrajnát befolyása alá vonni, majd arra törekedett, hogy a volt szovjet köztársaságot az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez csábítsa
- tette hozzá az orosz elnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
200 ezres sérelemdíjat követel a siófoki önkormányzattól egy nő, mert lespriccelte a szökőkút
A budapesti nő megalázónak érezte, hogy egy siófoki szökőkút eláztatta, ami miatt még szerinte ki is nevették. A polgármester szerint „egyetlen kanyi vasat” sem fognak fizetni neki.
Egy budapesti nő azzal kereste meg Lengyel Róbert siófoki polgármestert, hogy a városban tartózkodása alatt a rózsakerti szökőkút lespriccelte. Nem elég, hogy vizes lett a ruhája, a nő úgy látta, hogy az ott sétáló emberek kinevetik, és még egy befutó hajó utasai is gúnyos mosollyal néznek rá a fedélzetről.
Azt állította, hogy még egy héttel a történtek után is kellemetlenül érezte magát, ezért sérelemdíjat követelt.
„A kellemetlenségekért – elmaradt program, nyirkos ruhában utazás, megaláztatás – 200 000 Ft sérelemdíjat kérek önöktől, mint a köztéri szökőkút üzemeltetőitől. Kérem, hogy az összeget szíveskedjenek az alábbiak szerint bankszámlaszámomra utalni. Amennyiben kárigényemet vitatják és nem fogadják el, az igényem érvényesítése érdekében jogi képviselőhöz fordulok”
- írta a polgármesternek, aki nemcsak a nő levelének részleteit, hanem a saját válaszát is nyilvánosan közölte a Facebookon.
Lengyel Róbert azt közölte a sérelemdíj iránti igényről, hogy azt „nem fogadjuk el. Nem fogunk a siófoki adófizetők pénzéből ezért önszántunkból egyetlen kanyi vasat sem fizetni. Tessék körültekintőnek lenni, a kihelyezett figyelmeztető táblát elolvasni, meg számolni azzal, hogy nyáron, különösen is a kánikulában, ahol vannak, ott a szökőkutak bizony vizet spriccelhetnek ránk.”
Egy budapesti nő azzal kereste meg Lengyel Róbert siófoki polgármestert, hogy a városban tartózkodása alatt a rózsakerti szökőkút lespriccelte. Nem elég, hogy vizes lett a ruhája, a nő úgy látta, hogy az ott sétáló emberek kinevetik, és még egy befutó hajó utasai is gúnyos mosollyal néznek rá a fedélzetről.
Azt állította, hogy még egy héttel a történtek után is kellemetlenül érezte magát, ezért sérelemdíjat követelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a 81 éves nagybátyját ültette be a Nemzeti Ménesbirtok vezetésébe
A Nemzeti Ménesbirtoknál nemcsak Lázár rokona kapott helyet. Tavaly mondott le a felügyelőbizottsági posztjáról Rákay Philip, a hétmilliárdos Petőfi-film producere is. Az ő helyére a menesztett földművelésügyi államtitkár került.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. idén új felügyelőbizottsági tagot kapott. Lázár János anyai nagybátyja, a 81 éves Gyapjas Károly bekerült a testületbe. A miniszteri rokon korábban a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosa volt, amelyet Mészáros Lőrinc egyik cége vásárolt fel. Az ügylethez Lázár Jánosnak is hozzá kellett járulnia, mivel a Grosswiese Zrt.-n keresztül részesedése volt a cégben - számolt be az mfor.hu.
A Nemzeti Ménesbirtoknál nemcsak Lázár rokona kapott helyet. Tavaly mondott le a felügyelőbizottsági posztjáról Rákay Philip, a hétmilliárdos Petőfi-film producere.
Ő 2021-től volt tagja az ellenőrző testületnek, korábban pedig az igazgatóságban dolgozott. Rákay helyére Bitay Márton Örs került, aki egykor földművelésügyi államtitkárként bukott meg, később pedig tanácsadó céget vezetett. A 24.hu úgy tudja, Bitay más állami cégek igazgatóságában is helyet kapott, köztük a Magyar Közút Zrt.-ben és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-ben, idén augusztustól pedig a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója lett.
A ménesbirtok évek óta sok pénzt kap működési költségekre. A cég 2017 óta állami tőkeinjekciókban részesül: összesen körülbelül 65 milliárd forint közpénz vándorolt hozzájuk. Csak 2023-ban 15 milliárd forint érkezett, míg a legutóbbi, sorrendben 27. alkalommal 670 millió forintot tettek a cégbe, így az alaptőke 66,6 milliárd forintra duzzadt.
A gazdaságban több látványos fejlesztés is történt. Ötmilliárdért felújították az egykori kaszárnyában működő, 14 szobás és 2 lakosztályos Nonius Hotelt, de építettek háromszintes sportcsarnokot, valamint vízágyas tehénistállókat is.
A mezőhegyesi birtokot hosszabb ideje Lázár János felügyeli. 2018 és 2022 között kormánybiztosként irányította, 2023 óta pedig a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökeként gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az alapítványt 2021-ben hozták létre, és több nagy állami vagyont kapott ingyen, köztük a ménesbirtokot, a Concordia Közraktár Zrt.-t és az ATEV Zrt.-t.
Az alapítványhoz tartozó három társaság összértéke tavaly év végén 101 milliárd forint volt. Ebből a legnagyobb tétel a ménesbirtok 76 milliárddal, az ATEV 21,7 milliárddal, a Concordia pedig 3 milliárddal.
Egy társasági jogban jártas szakértő szerint nincs olyan szabály, amely megtiltaná, hogy rokonok legyenek a vezetőségben vagy a tulajdonosok között. A korlátozás csak a hasonló tevékenység folytatására vonatkozik más cégeknél, és arra is adható felmentés. A szakértő így fogalmazott: „Nincs tiltás rokonságra, lényegében mindent lehet, amíg a jó erkölcsbe nem ütközik.”
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. idén új felügyelőbizottsági tagot kapott. Lázár János anyai nagybátyja, a 81 éves Gyapjas Károly bekerült a testületbe. A miniszteri rokon korábban a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosa volt, amelyet Mészáros Lőrinc egyik cége vásárolt fel. Az ügylethez Lázár Jánosnak is hozzá kellett járulnia, mivel a Grosswiese Zrt.-n keresztül részesedése volt a cégben - számolt be az mfor.hu.
A Nemzeti Ménesbirtoknál nemcsak Lázár rokona kapott helyet. Tavaly mondott le a felügyelőbizottsági posztjáról Rákay Philip, a hétmilliárdos Petőfi-film producere.
Ő 2021-től volt tagja az ellenőrző testületnek, korábban pedig az igazgatóságban dolgozott. Rákay helyére Bitay Márton Örs került, aki egykor földművelésügyi államtitkárként bukott meg, később pedig tanácsadó céget vezetett. A 24.hu úgy tudja, Bitay más állami cégek igazgatóságában is helyet kapott, köztük a Magyar Közút Zrt.-ben és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-ben, idén augusztustól pedig a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megosztott egy belső DK-s levelet, amiből szerinte világosan látszik, hogy a szatellitpártok a TISZA rendszerváltó közössége ellen küzdenek
A TISZA Párt elnöke azt állítja, a hozzá is eljutott levelet a DK egyik választókerületi elnöke küldte a pártja vezetőinek. A levél szerint „túl akarják élni a TISZA-t”.
Magyar Péter képet is közölt a bejegyzéshez, amelyben a DK és „a szatellitpártok” tevékenységét kritizálja, mondván azok valójában nem támogatják a rendszerváltást, csak a Fidesz rendszerét erősítik meg. A poszt szerint a dokumentumot Kökény Gábor, a DK ceglédi választókerületi elnöke írta, támogatást kérve ceglédi közösségének megerősítéséhez.
A politikus a levélben egymillió forintra pályázik a DK-nál, szimpatizánsok véleményét felmérő telefonos közvélemény-kutatásra és irodabérlésre. Kökény a levélben úgy fogalmaz, Cegléden nincs is DK-tagság, de „helyi láb” nélkül nem lehet visszavinni a támogatókat a szavazófülkébe.
Kökény hozzáteszi: legalább az irodabérlés kellene a jelenléthez, ha a párt helyben „túl akarja élni” a TISZA-t.
„Ezt a DK belső levelezést csak azért teszem ki, hogy világos legyen mindenki számára, hogy a szatellitpártok nem Orbán Viktor korrupt hatalma ellen küzdenek, hanem a TISZA rendszerváltó közössége ellen” – fogalmazott Magyar Péter a Facebookon.
Ironikusan hozzátette: „vicces, hogy bevallják, hogy már tagságuk sincs és úgy hiszik, hogy majd irodabérléssel és extra állami támogatással, álfüggetlen szakértőkkel és a rogáni propagandistákkal összefogva sikerül megakadályozniuk a rendszerváltást. Nem fog sikerülni.”
„A TISZA ezt a választást meg fogja nyerni. A ceglédi körzetben is” – ígérte a bejegyzésben Magyar.
Végül hozzátette: „A szatellitpártok felett pedig ítéletet mondanak a választók.”
Magyar Péter képet is közölt a bejegyzéshez, amelyben a DK és „a szatellitpártok” tevékenységét kritizálja, mondván azok valójában nem támogatják a rendszerváltást, csak a Fidesz rendszerét erősítik meg. A poszt szerint a dokumentumot Kökény Gábor, a DK ceglédi választókerületi elnöke írta, támogatást kérve ceglédi közösségének megerősítéséhez.
A politikus a levélben egymillió forintra pályázik a DK-nál, szimpatizánsok véleményét felmérő telefonos közvélemény-kutatásra és irodabérlésre. Kökény a levélben úgy fogalmaz, Cegléden nincs is DK-tagság, de „helyi láb” nélkül nem lehet visszavinni a támogatókat a szavazófülkébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
