Ha havonta kétszer van sajt, az már maga a kánaán
Brutális árakon adják a laktóz-, a liszt- vagy éppen a cukormentes élelmiszereket. Még egy átlagos keresetű család sem bírja anyagilag, ha valakinél érzékenységet vagy cukorbetegséget állapítanak meg. A mélyszegénységben élők pedig havi 50 ezerből képtelenek tartani a diétát, ezért folyamatosan rombolják az egészségüket. A bolti árakon nem segít az sem, hogy divattá vált mentes élelmiszereket fogyasztani.
„A termékek árain mélységesen fel vagyok háborodva. Ez olyan, mintha az ember választotta volna, hogy ilyen betegséget akar” – mondja Bogdánné Tímea, aki laktózérzékeny.
Azoknak az embereknek, akik cukorbetegek, laktóz- vagy gluténérzékenyek, sokkal nagyobb terhet jelent a mindennapi étkezés, mert a boltok polcain lévő "mentes" termékek árai a csillagos eget súrolják.
Egy növényi tej 550 forint, a 200 grammos laktózmentes sajt 800 forint, 10 dkg laktózmentes felvágott 1000 forint, 1 kg gluténmentes kenyér 1500-2000 forint is lehet.
Azoknak is megterhelő mindezt kifizetni, akik átlagos keresetűnek számítanak, sok mindent meg kell vonni maguktól, mert egyszerűen nem bírja a pénztárcájuk. A szegénységben élőknek viszont esélyük sincs arra, hogy ha cukorbeteg van a családban, akkor megvegyék neki a szénhidrátcsökkentett kenyeret. Úgy oldják meg, hogy több inzulit adnak be, ettől viszont az egészségük folyamatosan romlik. Rengetegen küzdenek ezekkel a betegségekkel, amelyek gyakran egymással kombinálva jelentkeznek.
Bogdánné Tímeánál két éve derült ki, hogy laktózérzékeny, ekkor jött rá, hogy még abban is van laktóz, amiről nem is gondolta volna.
„Amikor kiderült, akkor döbbentem rá, hogy ez eléggé zsebbenyúlós dolog” – meséli.
Nem csak a tejtermékekben, hanem a felvágottakban, gyógyszerekben is van laktóz, ami pedig laktózmentes, az jóval drágább. Tímea a tejet, a tejfölt és a túrórudit teljesen száműzte az étrendjéből, mert nem tudná őket megvenni, ezért inkább nem eszik ilyesmit.
Csokit például két éve nem evett, mert egy tábla 1000 forintba kerül, erre pedig nem futja.
De még így is szerencsésnek tartja magát, mert van munkája, és így meg tudja magának vásárolni a szükséges laktózmentes élelmiszereket, ha rengeteg mindent meg is von magától. Kenyeret például úgy eszik, hogy a helyi pékséggel megbeszélte, hogy készítsenek neki olyan kenyeret, amiben nincs tej. Így 300 forintért tud venni egy 30 dkg-os kenyeret, ami három napra elég, de azért igyekszik vele spórolni.
„Ezek a termékek akciósan is annyiba kerülnek, mintha normál termékeket vennék dupla áron” – mondja.
A laktózérzékenység még súlyosabb, ha tejfehérje érzékenységgel párosul, mert itt már nem elég a pár száz forinttal drágább laktózmentes tej megvásárlása, meg kell venni a növényi alapút, aminek literje körülbelül 800 forint.
Fehérné Kiss Adrienn épp ebbe a helyzetbe került, súlyos laktózérzékenységet állapítottak meg nála két éve, egy évre rá pedig kiderült a tejfehérjeérzékenység is. Most újabb vizsgálatokra jár, mert az is lehet, hogy gluténérzékenysége is van, ezért már most kerüli a gluténtartalmú ételeket.
Adrienn kisgyermeknevelőként dolgozik, a férje is keresőképes, egy gyerekük van, de még így is óriási anyagi teher a nő betegsége.
Csak szójamentes felvágottakat ehetne, de 10 dkg kerülne 600 forintba, ami nagyjából 6 szeletnek felel meg. A normál felvágottak közül a Pick szalámit és a füstölt termékeket tudná megenni, de egy rúd szalámi 2500-3000 forint.
„Már nem tudok enni semmilyen felvágottat, mert nekem nincs 1000 forintom 10 dkg kolbászra, ezért inkább lemondok róla” – magyarázza. Imádja a sajtot, de mivel csak növényi alapút ehet, ezért egy hónapban maximum kétszer engedheti meg magának, hogy vesz egy 200 grammost 800 forintért.
„Ha tudok egy hónapban kétszer venni sajtot, akkor már örülök, mint majom a farkának” – mondja a nő.
A hónap végére viszont annyira elfogy a pénze, hogy egy hétre már csak 1 liter növényi tejet vesz meg, és beosztva issza kizárólag a kávéhoz. Adrienn imád sütni-főzni, de a hozzá szükséges alapanyagot, például az 1500 forintba kerülő tejszínhabot csak ünnepnapokon veszi meg.
Nagy Eszter Anna dietetikus szerint az is hozzájárul a mentes termékek eget verő áraihoz, hogy az utóbbi pár évben divattá vált mentes élelmiszereket vásárolni. Azok is megveszik, akiknek nincs szükségük rá. A tévhittel ellentétben ezek a terméke egyáltalán nem egészségesebbek, mégis kihasználja ezt az iparág. Ennek lett a következménye, hogy átestünk ló túloldalára, és már külön edényeket is gyártanak a gluténérzékenyeknek. Ez az egész pedig félelemkeltésen alapszik. Az, aki nem veszi meg az olyan gyárak által előállított termékeket, ahol csak mentes élelmiszereket készítenek, növeli a kockázatát annak, hogy mégis kerüljön allergén az ételbe.
A dietetikus úgy véli, hogy a három tömegbetegség közül leginkább a cukorbetegeknek a legkönnyebb elkerülni a drága termékeket, mert ez már egy régóta ismert betegség, kialakultak a bevett gyakorlatok.
A glutén- és laktózérzékenyeknél viszont horror árak vannak, ezért jelenleg az egyetlen megoldás, ha az érzékenyek otthon maguknak gyúrják a kenyeret és a tésztát. Persze az ehhez szükséges alapanyagok is drágábbak, mint a normál, és egy dolgozó, gyereket nevelő családnak nem feltétlen van ideje és energiája erre.
Csakhogy még a cukorbetegséggel járó diéta sem megugorható, ha havi 50 ezer forintból kell gazdálkodni egy hónapban. Csemer Lajos, Mátraverebélyben közmunkásként dolgozik, 52 ezer forintot kap és cukorbeteg.
„Hogy tartom a diétát? Úgy, hogy sehogy. Az drágább lenne, mintha húst ennék minden nap” – mondja a férfi. Lajos csak a gyógyszerekre elkölt 16 ezer forintot egy hónapban, ezért arra semmi pénze nem marad, hogy például szénhidrátcsökkentett kenyeret vegyen.
Képtelen lenne betartani az orvos által előírt diétát, ezért úgy étkezik, mint egy nem cukorbeteg, csak több inzulint ad be. Szerinte még 100 ezer forint sem lenne elég arra, hogy meg tudja venni a cukor és szénhidrátcsökkentett élelmiszereket, nettó 200 ezer kellene.
Nagy Eszter dietetikus is úgy látja, hogy aki szigorúan akarja tartani a diétát, tehát egészségesen akar élni, annak nagyon komoly pénzekkel kell számolnia.
Gyóni Józsefné és a fia is cukorbeteg, és mindketten közmunkás bérből tartják fenn magukat. Ők sem tudják tartani a diétát, inkább több inzulint adnak be, aminek meg is lett a következménye: a nő látása fokozatosan romlik.
„Meg se tudjuk venni, sokszor ugyanazt esszük mi is, mint a normális emberek. A fiam is cukorbeteg, én is, mindketten négyszer inzulinozzuk magunkat” – meséli a nő.
A cukorbetegeknek készült kenyér 300-400 forint is lenne, ami kettejüknek talán két napra, ha elég. Édességet, amit kifejezetten a cukorbetegeknek gyártanak, egyáltalán nem tudnak venni.
Lakatosné Danó Zsuzsannának a férje cukorbeteg, ő maga pedig daganatos betegsége miatt cukor és fehérliszt mentes diétán van. A házaspár nem rég jutott olyan anyagi helyzetbe, hogy meg tudják venni a diétás élelmiszereket, de korábban örültek, ha a 80 ezer forintból a normál ételeket ki tudták fizetni, pedig a férfi már akkor is cukorbeteg volt.
„A háziorvos mindig elmondja a férjemnek, hogy mit kéne ennie, aztán hozzáteszi, hogy persze, ha a pénztárcájuk engedi” – mondja a nő.
Bár most már jobban állnak, azt most sem engedhetik meg maguknak, hogy például a cukrot a süteményekben vagy a kenyérben 2600 forintba kerülő mézzel helyettesítsék.
Úgy látják, hogy fejenként kellene ahhoz nettó kétszáz ezer, hogy normálisan tudjanak étkezni. Zsuzsa szerint ma Magyarországon egészségesen élni luxus.
Zsuzsa és férje egyelőre meg tudja venni a szükséges élelmiszereket, de ez annak köszönhető, hogy a nőnek van egy ideiglenes mellékállása. Ha viszont ennek vége lesz, nem tudja, hogy hogyan lesznek képesek folytatni majd az egészséges életmódot.
Egyelőre az országban csak kevés esetben vehető igénybe támogatás, ha valakinek valamilyen érzékenysége van. Az iskolákban két éve indult a menzarendelet, miszerint az oktatási intézmények kötelesek speciális étrendet biztosítani, ennek ellenére, ahogy egy cikkünkben megírtuk, sok iskolában és óvodában még mindig nincs erre lehetőség. Ha valaki érzékenységgel küzdő gyermeket nevel, akkor a gyermek 20 éves koráig emelt összegű családi pótlékot lehet igénybe venni, aminek összege 23 300 forint.
Felnőttként csak a súlyos érzékenységgel küzdők vehetnék igénybe személyi adókedvezményt, ami a mindenkori minimálbér 5 százalékának felel meg, 5500 forintnak. Ez nagyjából az ötöde annak, amennyit egy érzékeny a hónapban elkölt speciális élelmiszerre. Ráadásul ezt csak azok vehetik igénybe, akiknek van munkájuk, a támogatásokból és segélyekből nem vonható le az 5 százalék.
