„Ha csak egy embert meg tudunk menteni azzal, hogy időben megigazítjuk a maszkot, akkor már van értelme az önkéntességnek”
Mosonmagyaróvár egy átjáróház, az osztrák határ közelsége miatt rengetegen mozognak itt, az ország keleti feléből is jönnek munka miatt, így hát jobban terjed a vírus is.
„Múlt év végén bezárták a szülészetet, mert két altatóorvos covidos lett. Győrbe irányították a kismamákat, aztán karácsonykor újranyitották a szülészetet két kölcsön aneszteziológussal, de rövidesen mindent vitt a vírus. Sorra zártak be mindent és ma már 4-5 covid-osztály van a mosonmagyaróvári kórházban” - magyarázza Dudás Veronika annak hátterét, miért van szükség önkéntesekre.
Látott egy felhívást még tavaly, hogy nőnek a betegszámok, szükség lehet minden segítségre a mosonmagyaróvári kórházban. Ez volt az egyik jel, hogy be kell állnia önkéntesnek, a másik a családi örökség.
„Édesanyám harmincöt évig volt körzeti ápolónő. Mikor még gyermek voltam, nem létezett egyszer használatos fecskendő, tű. Amikor kifőzte, fertőtlenítette az eszközeit, a konyhában mással nem foglalkozott. Hosszú ideig "főttek" az eszközök, aztán fertőtlenített fehér ruhára szedte ki őket csipesszel szépen sorban. Majd elrakta a helyükre, a "doktortáskájába”. Akkoriban az ápolónők kerékpárral jártak a betegekhez, hóban, sárban, zivatarban, fagyban. Hányszor, de hányszor fordult elő, hogy
Egész gyermekkoromban láttam, mit jelent alázattal szolgálatot teljesíteni másokért, akik betegek, talán nem is mindig viselkednek szépen, nem hálásak, nem mindig köszönik meg. De akkor is menni kell, mert szükségük van rá.”
Veronika írt a kórház főigazgatójának, hogy szívesen vállal bármilyen feladatot, osszák be arra, amire szükség van. Hiába várt, válasz nem jött. Újabb emailekkel és telefonokkal próbálkozott, és két hét múlva azt mondták, takarításban kellene segíteni, ha megfelel neki.
Megfelelt. Hetente négyszer tudott menni. Ő zongoratanár, de épp téli szünet volt az iskolában.
Azt hitte, egy-két óra alatt megmutatják, mi a dolga, de fél napig oktatták.
„Megtanultuk, milyen a kórház felépítése. A legsúlyosabb covid-osztályok a vörös zónában vannak, oda nem tudsz bemenni, mert katonák őrzik, ha eltévednél, nem engednének be. Szürkében vannak a gyanús betegek, oda sem mehetsz be, csak ha oda osztottak be. Van a tiszta zóna, ahol az ambuláns rendelők és a kórház nem covidos, még nyitva tartó részei vannak. Itt voltam én. A folyosó végén volt gyermek covid-részleg, de oda decemberben alig került valaki.”
Veronikát megtanították arra is, mi van, ha valaki elájul, hirtelen segítség kell. Ha felhívnak egy számot, a sürgősségi csapat egy percen belül megérkezik. Volt szó a minőségbiztosításról, betegelégedettségről, és arról, mit kell tenni tűz esetén. Végül a konkrét munka részletei jöttek.
„Három kendőt használunk. A pirossal a vécéket kell takarítani, a kékkel a bútorokat, kapcsolókat, kilincseket, a sárgával a mosdókat, zuhanykabinokat, kádakat.”
Az mondja, meglepő, milyen részletekre is figyelnek, hogy minden tiszta legyen.
Nagyon kedvelte a kollégáit.
„Takarítótársaim mind kedvesek voltak. Sokan egyedül nevelnek gyereket. Minimálbéren vannak és nagyon sokat dolgoznak. Megtisztelő velük dolgozni.”
A kórházakban az önkéntesekkel is munkaszerződést kötnek, ebben benne van, hogy bármit hallanak, nem adhatják tovább. „Nem mondhatom meg azt sem, mennyi takarítónő és ápolónő hiányzik.”
Az egészségügyiek együttműködése szerinte példamutató.
„Nem láttam még ilyen összehangolt munkát, mint amit decemberben a gyermekosztályon. Kőkeményen dolgoznak együtt. Nagyon családias a rendszer. Fantasztikusan jó emberek. Orvost is láttam sírni. Muszáj sírni, nem lehet hozzászokni.”
Egy valaki nem szólt hozzá szépen, de ebből nem csinál ügyet, pláne, hogy amikor Szíjjártó László főorvossal találkozott, megszólította, és azt mondta: nagyon szépen dolgozik, megköszönte az önkéntességét.
„A folyton rohanó doktor úr nagyon kommunikatív a betegekkel, nővérekkel és mindenkivel.”
Januártól már csak kéthetente tud menni dolgozni, de annak is örülnek.
Szíjjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökeként nemrég meghirdetett egy segédápolói tréninget koronás betegekhez. Veronika korábban is menni akart covid-osztályra, de eddig nem hívták. Az első tíz ember között végezte el most a felkészítést.
Megtanították őket, hogyan etessenek, itassanak, hogyan kell ágyneműt cserélni, lázat, vérnyomást, szaturációt mérni, légzőmaszkot megigazítani, egyáltalán beöltözni a védőruhába és hogyan legyen a szemük a betegen.
„Arról is volt szó, hogy ha valaki csúnyán szól hozzánk, az nem nekünk szól, ilyen leterheltség mellett mindenki gyakran ingerült: betegek és a dolgozók is. Segíthetünk azzal is, ha elmondjuk a betegnek, hogy a rokon kereste vagy csak fogni néha a kezét.”
Nekem ez egyszerű, a gyerekekkel is sokat kell társalogni, a lelküket is dédelgetnem kell.”
Mostanra már volt két újabb tréning is, 30-an várják, hogy behívják őket segíteni a kórházak Győrben vagy Mosonmagyaróváron. Tervezik, hogy más megyékben is lesz ilyen önkéntes felkészítés.
Veronikára nagyon büszkék a tanár kollégái, az iskola fenntartója viszont felvetette, hogy kockázatos lehet covid-osztályra mennie egy tanárnak a gyerekek miatt.
Amíg online oktatás van, semmi veszély nincs, és Veronika szerint később sem kell tartani attól, hogy bevinne valamit a kórházból. Azt mondja, nagyon komolyan fertőtlenítenek, betart minden szabályt, megkapta az oltását is, és az iskolában is vigyáznak egymásra.
„A hangszeres órákon maszkot visel a tanítvány és én is, kezet fertőtlenítünk és másfél méterre ülünk egymástól. A tanítványaim többségének egyébként egészségügyben dolgoznak a szülei, orvosok, ápolónők, gyógyszerészek. Szerintük is fontos az önkéntesség a kórházban.”
Mivel két iskolában dolgozik, sokat nem tud vállalni, de – azt mondja - civil összefogással minden kicsi segítség fontos.
Szerinte a mostani helyzetben nem szabad az időt politizálással pazarolni, most tenni kell. Elsősorban a fegyelemmel, a szabályok betartásával, hogy minél kevesebb beteg kerüljön a kórházakba. Aki pedig tud önkéntesként segíteni, jelentkezzen a MOK felhívására. Bátrakra, fizikailag és lelkileg is erős emberekre van szükség.
