Győrffy Dóra: Minden attól függ, hogy Donald Trump hogyan ébred, 80 év békének és jólétnek van most vége ezekben a hetekben

A világ szerdán újabb szédítő fordulatot élt meg Donald Trump hullámvasútján. Miután a múlt héten teatrálisan, nagy táblán mutatta be a kulönböző országokra kivetett drasztikus vámokat, hirtelen gondolt egyet, és ennek nagy részét visszavonta, néhány órával azután, hogy életbe léptek. Kínával kapcsolatban azonban egyre feljebb emeli a tétet, csütörtökön már 145%-os vámokról beszélt. Mindez hol a mélybe taszítja a tőzsdét, hol óriási rally-t vált ki, de összességében az látszik a részvény- és a kötvénypiacon is, hogy a befektetők bizalma megrendült az Egyesült Államokban. A világ országai és legnagyobb cégei teljesen elbizonytalanodtak, senki sem tudja, mit hoz a holnap.

Meddig folytatódhat ez a gazdasági ámokfutás? Hogyan változtathatja meg az erőviszonyokat a világban? És milyen hatással lehet például a magyar akkumulátoripari beruházásokra? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdásszal, aki a Corvinus Egyetem professzora és az MTA doktora.

– Teljesen váratlan volt, hogy szerdán hirtelen kiderült, Trump az aznap reggel életbe lépett vámemeléseket felfüggeszti, kivéve Kínáét, amin még emelt is. Mi történik itt? Egyáltalán tudja ezt valaki?

– Teljesen nem volt váratlan a felfüggesztés, tekintve, hogy összeomlóban volt, pontosabban 12%-ot vesztett az amerikai tőzsde az értékéből. Amerikában a nyugdíjmegtakarítások miatt nagyon fontos a tőzsde, az állampolgárok 62%-ának van valamilyen részvénye. Korábban már volt visszakozás ilyen helyzetben, amikor a Kanada és a Mexikó elleni vámokat bevezette az elnök és a tőzsde esni kezdett.

Fontos az is, hogy a vámok még így is nagyon magas szinten ragadtak be, hiszen 10% vám továbbra is megmaradt, megmaradt az Európai Unió ellen, és megmaradt a Heard- és a McDonald-szigetek, a pingvinek ellen is, Kínával szemben pedig már 125%-nál tartanak, ami azt jelenti, hogy ez egy állomás a vámháborúban, de messze nem a történet vége.

– Mi lehet a történet vége?

– Amíg nem sikerül az elnöki jogkört valamilyen módon megfegyelmeznie az amerikai kongresszusnak, addig egyfajta valóságshow-ként fogjuk figyelni, hogy éppen mi jut Trump elnök eszébe. Ő szerintem ezt a figyelmet nagyon élvezi. A régi jó nyugalmas időkre, amikor napokig nem láttuk az amerikai elnököt, és úgy tűnt, hogy nem történik semmi, biztosan nem lehet számítani.

– Kína nem kicsi ország, és Kínával kapcsolatban már tarthatatlan vámtételeknél tartunk. Itt mi várható? Kína egy nagyon autoriter állam, tehát a kínai vezető, Hszi Csin-ping sem hátrálhat. Láthatóan Trump is kötésig beleállt ebbe a viaskodásba. Ki fogja félrerántani a kormányt?

– Az első és a második világháború közötti időszak volt a blokkosodás kora, amikor a vámháború megelőzte a világháborút. Ez valóban nagyon félelmetes helyzet, és ez most még érzékenyebb, mert az elmúlt évtizedekben éppen a szabadkereskedelem hatására kialakultak a globális értékláncok, azaz nagyjából minden alkatrészt máshol gyártanak. Ebben Kína a legnagyobb szereplő. Ez elsősorban az amerikaiak számára okozhat nagyon komoly inflációt. Emellett várhatóan megindul a kereskedelem elterelése. Ahogy azt az Oroszországgal szembeni szankciók során láttuk, továbbra is eljutnak bizonyos áruk Oroszországba, csak áttételeken keresztül. Azért is nehéz fenntartani ezt a vámszínvonalat, mert

Ez felfordulást, bizonytalanságot, magas tranzakciós költségeket eredményez első körben, a továbbiakat illetően jósolni nem szeretnék. Teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, minden éppen attól függ, hogy Donald Trump hogyan ébred és kivel beszélt legutoljára.

– A bizonytalanság miatt a cégek sem tudnak tervezni, egy normális gazdasági tervet sem lehet készíteni így, az biztos. Nemcsak Trump iránt, hanem az Egyesült Államok iránt rendült meg a világ bizalma. Az rendben van, hogy Trump most visszalépett egy lépést, de visszacsinálható még a bizalomvesztés?

– Ez tartós marad. Trump nem tud hiteles ígéretet tenni, hiszen az elmúlt napokban többször azt mondta, hogy a vámok maradnak, és már tervezte a hatalmas költségvetési bevételeket, hogy mennyi fog beérkezni, amiből adót csökkenthet majd. Az, hogy mond valamit egyik nap, és az, hogy mi lesz a másik napon, aközött nem feltétlenül van kapcsolat. Ha a kongresszuson átmennek azok a javaslatok, amik elvennék az elnök jogkörét arra, hogy vámokat vessen ki, tehát valamilyen módon megkötik a kezét, csak akkor lesz képes arra az Egyesült Államok, hogy hiteles ígéretet tegyen. Addig marad ez a bizonytalanság. Valószínűleg az is hozzájárult a vámok részleges felfüggesztéséhez szerdán, hogy sokan azt várták, hogy ha zuhan a tőzsde, akkor majd menekülnek a befektetők az amerikai állampapírokba.

Ha a dollárból kivonulnak a befektetők, mert elveszti a tartalékvaluta szerepét, akkor nagyon-nagyon megdrágul az amerikai államadósság finanszírozása, és az nagyon komoly költségeket jelenthet majd. Tehát valóban bizalomvesztést látunk, és ez abszolút jogos azok után, ami itt történt az elmúlt 80 napban.

– Azt mondta, hogy Trumpot talán megrendszabályozzák vámügyileg. De nem csak ez az egyetlen terület, ahol Trump kiszámíthatatlan. Biztonságpolitikai téren ugyanez megy. Azt sem tudjuk, hogy kivonja-e az amerikai csapatokat Európából, vagy nem vonja ki, átcsoportosítja, vagy nem, egyáltalán szövetségese még Európának vagy sem?

– Ha a vámügyekben sikerül megkötni a kezét, akkor esetleg a külügyekben is könnyebben fog sikerülni.

Láttuk azt, hogy az első hónapokban a biztonságpolitikai bizonytalanság uralkodott el, tehát az Európai Unióval felismertette, hogy nem lehet vakon Amerikára hagyatkozni, mert Amerika már nem megbízható szövetséges, most pedig a vámpolitikáról van szó. Ez egy olyan politika, amikor alvilági módszerekkel, az értékrendet teljesen feladva, a történelmet teljesen elfelejtve, az Egyesült Államok elnöke jelenleg fegyverként használja azt a hegemón státuszt, amit az elmúlt 80 évben Amerika felépített, és ezt rögtön pénzzé akarja tenni. De hosszú távon ez abszolút nem az Egyesült Államok érdeke, hiszen a szövetségeseit veszíti el ezzel, akik épp a Kínával szembeni fellépésben lennének képesek segíteni.

– Szó volt arról, hogy elvesztheti a dollár a tartalékvaluta szerepét. Ebből melyik valuta profitálhat? A jüan, az euró, a svájci frank?

– A jüannal az a baj, hogy nem teljesen konvertibilis, és egy autoriter rendszer áll mögötte. Az eurónak vannak erre reményei, és ezek a remények növekedni fognak, ha az Európai Unió elkezdi a közös adósságkibocsátást, közös kötvényeket bocsát ki, például éppen a fegyverkezés biztosítására. Az euró jelenleg a világ második számú valutája. A svájci frank valószínűleg túl kicsi.

– Magyarországon a gazdaságpolitika erőteljesen Kína felé fordult, például az akkumulátorgyárak beinvitálásakor is nagyban támaszkodott a koreaiak mellett Kínára, emellett Szegeden épül a BYD, ami szintén kínai autógyártó cég. Magyarországot hogy érintheti ez a vámháború, ha csak azt nézzük, hogy van egy ilyen kitettségünk?

– Nyilvánvalóan rosszul. Az autóipar ennek a kereskedelmi háborúnak a középpontjában van. A BYD éppenséggel az európai vámokat igyekszik kikerülni, tehát az európai piac ellátására alapul. Az akkumulátorgyártás azért kérdéses, mert igazából az átállást állami szabályozásokkal erőltették, tehát ezek nem fogyasztói igények, nem egy piaci folyamatról van szó, hanem arról, hogy ha vannak az autógyárak és a vevők számára támogatások, akkor sok elektromos autót adnak el, de ha ezeket visszavonják, akkor jóval kevesebbet. És az a felfordulás, amit most látunk, valószínűleg el fogja a figyelmet terelni arról, hogy milyen autóval járjanak az emberek Emiatt szerintem az európai autógyártókat sújtó európai szabályozásokat is lazítani fogják. Ez idén egyébként már meg is történt, ettől az évtől élt volna egy szigorú kibocsátási szabály, ami szerint 93,6 gramm per kilométer lett volna a felső kibocsátási korlát, 16 milliárd eurós bírsággal fenyegette volna az európai autógyártókat. Ezt kitolták 2027-re, de még sok más szabályt is ki lehet tolni. Azt gondolom, hogy

Sokkal fontosabb lesz a biztonságpolitika, a fegyverkezés, tehát lesz más terület, ahova költeni kell, és ez valószínűleg nem az elektromos autózás erőltetése lesz.

– Felmerül az emberben a kérdés, ha racionálisan akar még gondolkozni, hogy ez mégis kinek az érdeke? Ki jár ezzel jól? Mert bárhogy is számolok, nemcsak az Egyesült Államok partnerei, de maga az Egyesült Államok sem jár jól ezekkel a vámokkal, mert a saját partnereit, nyersanyagforrásait lehetetleníti el?

– Arról beszéltünk, hogy mekkora a bizonytalanság. Ha most egy cég arra tervez, hogy három-négy év alatt kiépít egy gyártókapacitást, de ha nagy vámok védik a piacot, akkor nem érdemes kiépítenie, mert fogalma sincs, hogy mi lesz a vámokkal. Ha tegnap hozott volna egy ilyen döntést, akkor ma az már rossz döntésnek bizonyulhatna. Ha pedig import alkatrészekre támaszkodik, akkor pedig attól kell tartania, hogy bármikor kivetnek rá vámot és ellehetetlenítik a versenyképességét. Egyébként most is ez történik. Ha alapanyagokra is kivetnek vámokat, mint az acélra és az alumíniumra, amit az amerikai ipar használ, akkor az amerikai ipar versenyképességét rontják.

Az amerikai elnök láthatóan nagyon élvezi, hogy mennyien keresik meg, hogy Mar-a-Lago-ban egymillió dolláros vacsorákat tarthat, hogy a cégvezetők 5 millió dollárért ülhetnek le kettesben vele egy beszélgetésre, mennek hozzá a külföldi államok vezetői, azokkal tárgyalgathat. Tehát valóságshow-szerű módon tudja az eseményeket befolyásolni. Szerdán pedig a bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel, amikor kijelentette, hogy micsoda fantasztikus vásárlási lehetőség van, aztán délután bejelentette, hogy a vámokat felfüggeszti, utána pedig emelkedett a tőzsde, úgyhogy akik tudták, hogy mi történik majd, és hallgattak rá, azok sok pénzt nyertek.

– Számomra ebben az az ijesztő, hogy úgy tűnik, hogy az eddigi demokratikus normáktól eltérően most mintha arról lenne szó, hogy egy szűk csoport, amit Magyar Bálint precízen meghatározott, igaz, ő Magyarországgal kapcsolatban írta le, foglyul ejtette Amerikán keresztül az egész világot.

– Igen, most már a republikánus szenátorok között is csatlakoznak azokhoz a kezdeményezésekhez, amik Trump kezét megkötnék a vámok kivetésében, és most már az alsóházban is vannak erre utaló jelek. Nem merik szavazásra bocsátani a kezdeményezést, mert még megszavazná sok republikánus is. Különösen azok, akik csatatérállamban vannak, és jövőre félidős választások lesznek. A félidős választások után várható, hogy valami szabályszerű döntéshozatal visszatér az amerikai politikába.

– Tehát csak ki kell valahogy húzni odáig?

– Szerintem a világ többi részének erre nem érdemes várnia, mert teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, és nagyon fontos, hogy ezek a maffiamódszerek élnek. Súlyos fenyegetések érik a kongresszusi képviselőket és családtagjaikat, és azt, hogy ezek nem légből kapottak, jelzi például az, hogy 2022 októberében Nancy Pelosi 86 éves férjét kalapáccsal verték meg. Most az Európai Uniónak az, hogy ellentétben Amerikával, itt normatív döntéshozatal lehetséges, kiszámítható a környezet, és az Európai Unió, ha aláír egy szerződést, vagy megígér valamit, várható, hogy be is tartja, óriási versenyelőnyt jelenthet.

Érzékelhetően a nyugati szövetség újraszerveződése folyik. Kanadában 46%-os a támogatottsága annak, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzanak. És Kanadát nagyon érdemes figyelni, mert ők voltak az első célpontjai Donald Trump politikájának.

– Van-e arra bármi esély, hogy az a liberális világrend visszaépüljön, ami azért lényegesen magasabb fokú biztonságot adott a világnak?

– 80 év békének és jólétnek van most vége ezekben a hetekben. Nem szeretnék jósolni, nagyon sok múlik azon, hogy az Egyesült Államokban hogyan alakulnak a belpolitikai viszonyok.

De nem fogadnék arra, hogy gyorsan visszatérünk a régi jó világba, valószínűbb, hogy válságról válságra botladozik tovább a világ.