Gazdasági háború: „Az oroszoknak van játékterük arra, hogy visszavágjanak, ha úgy alakulnak a dolgok”
Elhúzódó gazdasági válságra számíthat Oroszország, sorra érkeznek a szigorítások, az orosz jegybank pedigl úgy kalkulál, hogy nagyjából 8 százalékkal eshet majd vissza a GDP. Deák András György, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa szerint a szankciók célja Oroszország kivéreztetése, de Putyin kezében is vannak ütőkártyák.
– Az emberek megrohamozták egy utolsó mekizés erejéig a legnagyobb gyorsétteremláncot Oroszországban, nem lehet majd kapni Legót, vagy nem ihatnak az oroszok Coca-Colát. Ezek mennyit ártanak az orosz gazdaságnak?
– Főleg azok vonulnak ki, akik kereskednek Oroszországgal vagy szolgáltatást nyújtanak, és kevesebb vasban, betonban történő beruházást eszközöltek az országban. Ez félig egy üzleti, félig egy emberi döntés, hiszen Ukrajnát próbálják óvni. A hatások teljesen szerteágazóak.
Nyilván az életminőséget, főleg a városi középosztály körében jelentősen rontja. Ennél talán egy sokkal súlyosabb az olyan cégek kivonulása, amelyek például informatikai vagy valamilyen meghatározó infrastrukturális szektorban tevékenykednek. Itt konkrétan olyan problémák merülhetnek föl, hogy nem fognak hozzáférni adott esetben szoftverfrissítésekhez, nem tudják a technológiai parkot megújítani, ami 2-3 éves távlatban akár az alapinfrastruktúrák működését is veszélyeztetheti. Tehát itt egy nagyon komoly barkácsolásra lesz szükség, hogy ezeket az elemeket valahogy - akár céges, akár állami szinten - ki tudják váltani. Ez egy stratégiai probléma lesz, hosszabb távon jelentkezik majd az orosz gazdaságban.
– Az orosz jegybank adatai szerint az Európai Unió, az Egyesült Államok és a most szankcióban résztvevő többi ország összbefektetése 430 milliárd dollár körül lehet. A legtöbb az Unióé. Ha elmaradnak az EU-s befektetések, az azt jelenti, hogy sem tőkére, sem technológiára nem számíthat Oroszország?
– Ez így van. A szankciók legjava a devizapiacokra vonatkozik, és az a célja, hogy Oroszország ne jusson kellő mennyiségű devizához, és így ne tudjon bevásárolni a keleti piacokon. Bizonyos területeken, például a nemzetközi hajózásban, az olaj- vagy gázszektorban pedig konkrét technológiákat is betiltottunk. Mind a kettő nagyon szerteágazó következményekhez vezethet. Nem tudjuk még pontosan a hatásokat. Ilyenkor mindig az a nagy kérdés, hogy mennyire tudják ezeket a dolgokat máshonnan beszerezni. Távol-Keleten azért ehhez a szankciós rezsimhez csak Japán csatlakozott, és annak sem tudom a mélységét, hogy mennyire gondolják ezt komolyan. Dél-Korea talán még foganatosított intézkedéseket, de a többiek nem. Itt nyilván most az a kérdés, hogy az alternatív útvonalakon milyen mennyiségben, milyen távon tudja beszerezni Oroszország magának a technológiát és a tőkét.
– A Fitch Raitings hitelminősítő egyenesen azt állítja, hogy államcsőd lesz Oroszországban. Ennek van reális esély?
– Már túl vagyunk azon, hogy a különböző hitelbesorolásokat nézegessünk. Egy olyan helyzetben, amikor effektíve nem lehet és nem szabad hitelt nyújtani Oroszországnak, teljesen mindegy, hogy milyen a besorolása, mert úgysem adnak. Azt kell mondjam, hogy ez várható volt. Az pedig, hogy az orosz állam maga részleges államcsődöt hirdet, illetve próbálja elérni, hogy az orosz cégeknek ne kelljen kifizetni a devizában fennálló kötelezettségeiket, egy teljesen racionális válságkezelési stratégia.
Így próbálják a devizamérlegüket megmenteni, és megtartani a normál működtetéshez szükséges pénzügyi forrásokat.
– Az orosz gáz a nagy kérdés most Európában, megy a matek, hogyan lehetne nélküle megoldani az energiaellátást. Ez az oroszoknak vagy nekünk fájna jobban?
– Tavaly olyen 500 milliárd dollár körüli devizabevétele volt gáz- és olajexportból Oroszországnak, ez nyilvánvalóan idén, ilyen árak mellett több lesz.Főként az olaj az, ami számít. A gázzal valamit tudunk kezdeni, de az olajjal nem. Az egy jó kérdés, hogy rövid távon mit lehet kezdeni az energiával, itt az oroszoknak is van manőverezési lehetősége. Ezt hosszabb távon lehet kezelni és csökkenteni, főleg az olajfüggőséget.
– Nagy gabonaexportáló ország is Oroszország, évente nagyjából százmillió tonnát visz ki. Ezt a területet mennyire érinthetik a mostani döntések?
– Itt nem csak a gabona lesz gond, nem csak ebben számít a világgazdaság az oroszokra. A palládiumból például 40 százalékot termelnek ki, nem helyettesíthető dolog az autógyártásban, azután az alumínium az 20 százalék, ott a nikkel, a műtrágya, és valahol itt lesz a gabona a sorban, ami olyan 5 százalék körüli a világtermelésben. Ez nem Irán, ahol csak az olaj volt és a következő tétel a mandula.
Itt egy játszma van kibontakozóban Nyugat és Oroszország között, amiben nem engedhetjük el a lovat. Igen, kimondható, hogy a kivéreztetés a szankcionáló országok célja, de a teljes megadásra kevés esélyt látok, a mostani társadalom nincs arra felkészülve, hogy visszafordíthatatlan veszteségek érjék, még Ukrajnáért sem.
