G7: az Orbán-bányák kövének átrakodójára 10 milliárdot költhetett a kormány, miközben elhanyagolták az ország legfontosabb vasútvonalát
Az 1-es számú vasúti fővonalon kialakult helyzet legalább egy évtizede érlelődik, a tervek is régóta megvannak már a megelőzésére, a pénz viszont hiányzott hozzá, mert inkább ehhez képest jelentéktelen projektekre költötték – írja a G7.
A Szárligetet is magába foglaló, a Vértesen átvezető Biatorbágy-Tatabánya vasúti pályán 1975-1978 között végeztek utoljára átfogó munkát, ekkor számos ívet korrigáltak. 1994 és 1997 között pedig felemelték a pályasebességet a korábbi 120 kilométer/óráról Biatorbágy és Tata között 140-re, Tata és Hegyeshalom között pedig 160-ra, ehhez a biztosítóberendezések fejlesztésére volt szükség.
Már 2010-ben kiírt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) egy tendert a szakasz megtervezésére, a Közbeszerzési Hatóság azonban megsemmisítette az eljárást. A kormány 2013-ban fogadta el, hogy uniós forrásból készüljön el a szakasz felújításának kiviteli terve, a tervezésre le is szerződtek egymilliárd forintból 2014-ben, 2016-ban pedig kiegészítő terveket készítettek 132 millió forintért. A tervezési folyamatról Bencsik János, 2006 óta fideszes országgyűlési képviselője is beszámolt honlapján. Ennek megfelelően a NIF tervei, a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az uniós KÖZOP projekt is azzal számolt, hogy 2017-ben, körülbelül 110 milliárdos költségkerettel megindulhat a felújítás.
A projektet a V-Híd nyerte el 9,6 milliárd forintos kivitelezési költség mellett, amelynek keretében a város szélen egy korábban félbehagyott hidat fejeznek be, ami a kőszállító teherautók útvonalát rövidíti, illetve P+R parkolók készülnek, valamint a vasúti aluljárót meghosszabbítják a város másik oldalára.
Ráadásul 2019-ben még 15,5 milliárdos összesített projektről volt szó: a városban még egy közúti aluljárót terveznek építeni, illetve egy új vasútállomást is.
Mindeközben egy 25,6 milliárd forintos projekt keretében a MÁV éppen gyorsítja az 1-es vonalat. A G7 szerint ez a CEF nevű, közvetlen brüsszeli kiírású forrásból valósul meg, amit nem érint az uniós pénzek felfüggesztése, a projektben 16 milliárd forint az uniós finanszírozás.
Ennek a fejlesztésnek az lenne a célja, hogy 16 perccel csökkenjen a menetidő a Budapest-Bécs szakaszon, emellett pedig napi 16 párra emelné a közlekedő vonatok számát, csúcsidőszakban a jelenlegi órás helyett félórás ütemre. A munka keretében a meglévő biztosítóberendezéseket fejlesztik, az elavult biztosítóberendezéseket cserélik, Hegyeshalmon pedig lehetővé tennék, hogy megállás nélkül roboghassanak át a vonatok Ausztriába.
Azonban a pálya helyreállítása nélkül a portál szerint nem tudnak majd a vonatok gyorsabban közlekedni és nem járhat több vonat, így az uniós támogatás visszafizetése is felmerülhet.
