HÍREK
A Rovatból

Medián: a magyarok közel fele attól tart, hogy a Fidesz elcsalja a választást

A Medián kutatása szerint a Tisza Párt és a Fidesz szavazótáborában is többségben vannak azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog. Az is kiderült, hogy a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak.


A magyarok közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz választási csalást követhet el, miközben a kormánypárt szavazóinak több mint fele éppen a Tisza Párttól tart visszaéléstől – derül ki a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatásból, melynek eredményeit a Telex közölte. A felmérés szerint

a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak, a kampányban terjedő, mesterséges intelligenciával manipulált videók pedig egyre több zavart okoznak.

A kutatás szerint többségben vannak azok, akik a Tisza Párt győzelmére számítanak. A válaszadók 48 százaléka a Tisza sima vagy kétharmados győzelmét várja, míg a Fidesz többségét 35 százalékuk. A pártpreferencia erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét tartja valószínűnek, míg a Fidesz-táborban gyakorlatilag senki sem számít Tisza-többségre. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben.

A választók jelentős része ugyanakkor nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb listás szavazatot szerző párt nem feltétlenül szerez parlamenti többséget a manipulált választókerületi térkép, a levélszavazatok és a nemzetiségi mandátumok rendszere miatt. A megkérdezetteknek csupán 39 százaléka tudja, hogy a magyar választási rendszer képes a többségi akarat elbillentésére. A magyarok nagyobb felét tehát felkészületlenül érné, ha a legnépszerűbb párt kisebbségbe szorulna a parlamentben.

A külhoni magyar állampolgárok választójogának megítélése árnyalt képet mutat. A megkérdezettek 35 százaléka elvenné a választójogot, 28 százalék jelenlegi formájában tartaná meg, egy szintén 35 százalékos csoport pedig bizonyos szabályok módosításával tartaná meg azt. A határon túlról érkező voksok hatását a válaszadók 48 százaléka legfeljebb 1-2 mandátum sorsára tartja befolyásosnak, bár 2022-ben 2 mandátumot fordítottak át a levélszavazatok a Fidesz javára. A kutatás szerint 2026-ban legfeljebb 1-2 mandátumra lehetnek majd hatással.

A választási csalástól való félelem mélyen áthatja a társadalmat. A válaszadók közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz csalást követhet el. A Tisza-szavazók 76 százaléka számít erre, míg a Fidesz-szavazóknak csak 2 százaléka. Ezzel párhuzamosan a teljes minta egyötöde tart attól, hogy a Tisza Párt követne el választási csalást, a Fidesz-szavazók körében ez az arány 54 százalék.

Mindkét nagy párt szavazótáborában többségben vannak tehát azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog, ami előrevetíti, hogy a győztestől függetlenül az ellenoldal táborának nagy része nehezen fogadja majd el az eredményt.

A külföldi beavatkozás veszélyét a legtöbben Oroszország irányából érzékelik. A válaszadók csaknem fele, 48 százaléka gondolja úgy, hogy Moszkva befolyásolni készül a választásokat. Ukrajna, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió intézményei irányából a válaszadóknak csak nagyjából negyede számít beavatkozásra. A pártpreferencia itt is élesen kirajzolódik:

a Tisza-szavazók elsősorban Oroszország, míg a Fidesz-szavazók inkább Ukrajna és az EU felől számítanak befolyásolási kísérletre.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, mesterséges intelligenciával előállított videókkal a megkérdezettek 73 százaléka találkozott már. Az ilyen tartalmakkal szembesülők 52 százaléka számolt be arról, hogy előfordult már, hogy nem volt biztos benne, valódi felvételt lát-e.

A válaszadók 37 százaléka pedig elismerte, hogy hitt már valódinak olyan videót, amelyről később kiderült, hogy manipulálták.

A legtöbben úgy vélekednek, hogy míg mások bedőlnek az ilyen tartalmaknak, ők maguk képesek felismerni a hamisítványokat. A deepfake videók politikai felhasználását a magyarok elsöprő többsége, 90 százaléka elutasítja.

A kutatás több, a közbeszédben keringő, de tényekkel nem igazolható állítás elfogadottságát is mérte. A kormányoldali narratívák jellemzően a saját táboron belül népszerűek, de a társadalom többsége elutasítja őket. A Fidesz-szavazók négyötöde például igaznak gondolja azt az állítást, mely szerint „a magyar politikai ellenzéket külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek irányítják”, míg a teljes mintában ezt csupán 25 százalék hiszi el. Ezzel szemben az ellenzéki közbeszédben megjelenő összeesküvéses állítással, miszerint a kormány szándékosan rombolja az oktatási rendszert, mert az alacsonyan képzettek szavazataira hajt, a válaszadók fele egyetértett.

A kutatás március 23. és 26. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk