SZEMPONT

Frész Ferenc a szavazás napján számít igazán nagy orosz álhír-dömpingre, akkor lehet leginkább befolyásolni a bizonytalanokat

Az oroszok hatalmas előnyben vannak Magyarországon, mert itt a kormánynak sem érdeke, hogy leleplezze őket - mondja az állami kibervédemi központ volt vezetője. Szerinte az utolsó napok célja attól függ majd, mi a jobb a Fidesznek: sokan vagy kevesen voksoljanak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 13.

Orbán Viktor gondterhelt arccal telefonál gyerekeinek és édesanyjának, hogy baj van, veszélyben vannak, őket is megfenyegették az ukránok. Mindezt egy olyan megvágott videó alapján, amiben mondatokat tettek egymás mellé egy interjúból, majd mesterséges intelligenciával megpróbálták elmosni ennek a nyomait, hogy úgy tűnjön, egy idős, nyugdíjas ukrán tábornok a miniszterelnök családját fenyegeti. Ukránok térdelnek az „ukrán aranykonvoj” arannyal és készpénzzel dugig megrakott páncélautói előtt, miközben a NAV kommandósai állnak körülöttük. A kormánypárti sajtó által terjesztett, mesterséges intelligenciával készült képeken még arra sem figyeltek, hogy ne cirill-betűs feliratok legyenek a NAV-osok ruháján.

Csak két példa az elmúlt napokból arról, hogy ebben a kampányban semmi sem az, aminek látszik. Több oknyomozó újságíró is olyan információk és dokuemntumok birtokába jutott, amik azt bizonyítják, hogy aktív orosz befolyásolási akció zajlik a magyar kampányban, amit a kormány tagad. Frész Ferenc 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, vagyis az állami kibervédelmi központot vezette, most pedig saját oldalain próbálja felhívni a figyelmet a veszélyekre. Vele beszélgettünk arról, mire számíthatunk az elkövetkező hetekben.

— Várható volt, hogy az oroszok Magyarországon is befolyásolni próbálják a választásokat?

— Számítani lehetett rá, ismerve a dologhoz való hozzáállásukat. A 90-es évek elejétől kezdve ezek a törekvések folyamatosak. Nagyjából három korszakuk volt eddig a választási befolyásolás, vagyis a más országok belügyeibe való beavatkozás kapcsán. Jóval a korai 90-es évektől kezdődően, nagyjából a tízes évekig, tehát 1994-től 2013-ig bezárólag volt egy jól megfigyelhető korszakuk, aztán 2013-tól 2021-ig, és 2022-től idáig. Az a különbség, hogy a módszerek változtak, fejlődtek: a 90-es években direkt beavatkozás volt, ott pénzeket is mozgattak, és direkt személyes beavatkozásokat csináltak; aztán 2013–14-től kezdve már különböző rendszerek feltörésével és az ellopott adatok közzétételével manipuláltak.

Most pedig már a komplett információs dömping a módszerük.

Ez megfigyelhető volt a közelmúltban, a szlovákiai, csehországi, illetve moldovai, romániai választásokon is.

— Az viszont szembetűnő, hogy a magyar érintettek ezt mennyire tagadják, holott több forrás is megerősíti, hogy erről jelzést kaptak.

— Igen, itt az a szerencsétlenség ebben, hogy a lehető legkönnyebben az ilyen jellegű beavatkozásokat központi állami lépésekkel lehetne felfedni, eliminálni, kivédeni. Moldovában is, Romániában is deklasszifikálták és publikálták azokat a titkos jelentéseket, amelyekben egyértelműsítették, hogy hogyan történik egy ilyen beavatkozás. Ez Magyarországon nincs így. Hogy megértsük, azt látni kell, hogy más a politikai helyzet. Moldovában, Romániában, Csehországban, és Szlovákiában is az volt a cél, hogy a regnáló kormányzatot gyengítsék, ebben ők nagyon jók. Itt viszont Magyarországon az a cél, hogy erősítsék a meglévő kormányt, hogy kormányon tartsák a meglévő kormánypártot.

Ilyen szempontból könnyebb dolguk van azzal, hogy a cél közös, azaz a meglévő magyar kormány, illetve az orosz kormány célja ugyanaz.

Innentől kezdve nem áll érdekében senkinek jelenleg Magyarországon, kormányzati oldalról, hogy ezt valójában felfedjék.

— A a Financial Times legutóbbi cikke egy orosz intézményt említ, a Social Design Agency-t.

— Igen, ez egy ügynökség, ami médiatanácsadással foglalkozik.

— Azt írják, magyarországi módszerként azt választották, hogy ismert hazai influenszereken keresztül juttatják el az orosz tartalmakat. Ez hogy működik? Orosz fedett ügynökök találkoznak velük, és talán nem is tudják, kiktől kapnak információt?

— Lehet ilyen direkt intézkedést is elképzelni, de amit láttunk a román és a moldovai választások kapcsán, az az, hogy különböző európai médiaügynökségeken keresztül kaptak megbízást az influenszerek. Sokszor nem is tudták, hogy orosz forrásból kapnak megbízást.

— Tehát átfuttatták a médiaügynökségeken.

— Igen. Vagy hazai, vagy európai médiaügynökségeken átfuttatták. Azt, hogy ennek milyen a tulajdonosi háttere, nem tudom megmondani önnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy narratívagyártás van: kapnak egy narratívát, amire tartalmat gyártanak. Nagyjából ennyire egyszerű a történet. Nincs arról szó, hogy komplett forgatókönyveket kapnak. Nyilván ilyen is elképzelhető, de sok esetben narratívagyártás van:

van egy üzenet, ezt kell közvetíteni. Adott esetben pénzért.

A másik megoldásuk Moldovában például az volt, hogy kriptopénztárcákon keresztül fizettek, hogy ne legyen lekövethető a banki tranzakció. Az már egy direktebb megbízásnál volt.

— De ha európai ügynökségeken futtatják át, akkor a magyarországi tartalomkészítő nem is tudhatja, ki motiválja?

— Nem feltétlenül tudja. A román példában volt olyan, hogy nem tudták, hogy orosz a forrás, és azt sem, hogy a pénz forrása orosz. Kaptak egy felkérést és egy üzenetet, amit közvetítettek.

— Magyarországon évek óta óriási az információs csatazaj. Hova lehet ezt még fokozni, és kiket lehet egyáltalán megcélozni egy ilyen hadművelettel ebben a felfokozott közegben?

— Ez fokozható még, legalábbis az üzenetek tekintetében. Magyarországon már az egyik oldalról a másik oldalra átbillenteni szavazókat nem lehet. Most már mindkét oldal arra törekszik, hogy a bizonytalanokat meg tudja szólítani. Ilyenkor arra kell gondolni, hogy

a bizonytalan szavazók befolyásolhatóak, hiszen azok, akik már eldöntötték, akik azokban az információs buborékokban vannak egyik vagy másik oldalon, ők meggyőződésből azt akarják elhinni, amit ott kapnak.

Valójában őket nem lehet sem kamuhírekkel, se mással kibillenteni abból, hogy ők azt hiszik el, amit szeretnének hallani. Ellentétben azokkal, akik nem döntötték még el, hogy hova szavaznak, vagy hogy elmennek-e egyáltalán szavazni. Általában a parlamenti választásoknál is a billegőket lehet megszólítani ilyen és hasonló üzenetekkel.

— Milyen üzenetekre lehet számítani?

— Amire most a következő időszakban lehet számítani, többféle üzenet lehet. Az egyik a narratívamosás, amikor tisztára mosnak egy narratívát azzal, hogy megjelennek hírek olyan friss weboldalakon, amelyeknek semmiféle múltjuk nincsen. Ezeket az álhíreket Magyarországon a mainstream média, egy kormányzati szereplő, politikus, vagy akár a híradó beemeli hivatkozási forrásként. Innentől kezdve gyakorlatilag legitimálják a hamis üzenetet, és a valódiságát már senki nem fogja megkérdőjelezni.

A másik módszer a klasszikusabb, a hamis zászlós művelet (false flag), amikor az ellenfél nevében, vagy rá hivatkozva fenyegetnek, akár fizikai atrocitással.

És a harmadik az, amiről beszéltünk: az influenszer-hálózaton keresztül üzenet eljuttatása, ami arra jó, hogy felerősítsen egy narratívát. Célzottan az ilyen és ehhez hasonló lépések vagy fogások arra jók, hogy a billegőket valamelyik oldal felé billentsék. És az is nagyon fontos, hogy a cél nem feltétlenül az, hogy meggyőzzenek valakit, hova szavazzon, hanem sokkal inkább az, hogy elkedvetlenítsék a bizonytalanokat, hogy ne menjenek el szavazni. Ez attól függ, mit mérnek. Ha a kormánypártnak nem érdeke, hogy sokan menjenek el szavazni, mert akkor garantáltan bukik, akkor az lesz az üzenet lényege, hogy nem megbízható a szavazási rendszer, manipulálják a választásokat, stb. Ha pedig az kedvez nekik, hogy sokan menjenek el, akkor a bizalmat fogják erősíteni.

— Hogyan lehet ez ellen védekezni, ha jelenleg az államtól nem számíthatunk segítségre?

— Azért megjegyzem, hogy kormánynak kötelessége lenne ez ellen fellépni.

Így viszont nagyon nehéz védekezni, mert nincs segítségünk ebben.

Mindenképpen fontos azokat a portálokat követni, amelyek azzal foglalkoznak, hogy lebuktassák ezeket a trollfarmokat, influenszereket, hamis híreket. A Lakmusztól kezdve, most a Telexen is elindult egy ilyen folyamatos monitoring. Fontos lenne, hogy a független sajtó ezt monitorozza, és segítsen a szavazóknak. Mindemellett ezeknek az üzeneteknek a minősége egyébként nem túl szofisztikált. Ön is látja szerintem, hogy nagyon egyszerű és rossz minőségűek ezek a fake videók is.

— Például a Ripost és a Bors ukrán pénzszállítós AI-képei. Nehéz elhinni, hogy ezt hivatásosok csinálták, annyira gagyi.

— Igazából teljesen mindegy, hogy milyen minőségű, mert megint csak arról van szó, hogy az információs buborékokban és szekértáborokban ülők nem azt nézik, hogy ez valódi-e vagy sem, mert ezt akarják elhinni. Sokkal fontosabb, hogy a meggyőződésüknek megfelelő üzenetet kapjanak, mint az, hogy milyen minőségben. És higgye el, sok esetben nem ismerik fel a hamisítást, még az ilyen nagyon egyszerűt sem azok, akiknek ez szól.

— Ön azt mondta, érdemes nézni azokat az oldalakat, amelyek azonosítják ezeket a beavatkozásokat. Ez nem túl hatásos, mert ezeket a portálokat a műveletek célpontjai valószínűleg nem fogják olvasni.

— Az a helyzet, hogy aki igényli az ellenőrzést, akiben felmerül a kérdés, hogy igaz-e, ahhoz el lehet juttatni az igazolást, hogy ez nem hiteles. Illetve a bizonytalanokat is meg lehet szólítani a pre-bunkinggal vagy a debunkinggal. A pre-bunking arról szól, hogy

ha tudjuk, hogy jön egy ilyen üzenet, akkor arról beszéljünk előre, hogy majd egy ilyen lesz.

Ez is megfigyelhető most a kampányban: „jön majd egy ilyen, figyeljetek”. A debunking pedig az, amit a Telex csinál, vagy a Lakmusz: lebuktatja a már megjelent ilyen üzeneteket. Én a bizonytalanokról beszélek, akik tájékozódnak és tájékozódni akarnak, ugyanis nekik kell segíteni. Az igazán elkötelezettek nem kritikusak ezekkel az üzenetekkel szemben, nem fogják megkérdezni, hogy igaz-e, hanem szajkózni fogják. Erre játszanak rá azok, akik legyártják ezeket a tartalmakat.

— Korábban mondta, hogy ellentétben a moldovai, cseh, szlovák és román példákkal, a mi esetünkben nem a regnáló hatalom gyengítése, hanem épp a megerősítése a cél.

— Igen, itt gyakorlatilag a regnáló hatalmat akarják megvédeni. A másik esetben pedig az ellenfelet, a kihívót erősítették mindig.

— Könnyebb vagy nehezebb dolga van így az orosz ügynökségeknek?

— Sokkal egyszerűbb. Pontosan azért, mert például a narratívamosás technika arról szól, hogy ha megjelenik egy fake news, és azt a regnáló hatalmat támogató mainstream média beemeli, akkor ezzel hitelesíti. Tehát

ma Magyarországon sokkal egyszerűbb kamuhíreket hiteles hírként beállítani a nagyközönségnek, mint máshol.

— A nem kormánypárti közvélemény-kutatók 5-től 20 százalékpontig mérnek különbségeket a Fidesz és a Tisza Párt között. Egy ekkora különbség megfordítható egy ilyen tömeges dömpinggel?

— Az összes ilyen ügy fordítható. 2016 óta, a Cambridge Analytica eset óta látjuk ezt, ahol az amerikai választásokat forgatták meg teljesen.

A szavazás napján lesz ez érdekes. Akkor és ott, amikor a szavazás történik, kell arra figyelni, hogy milyen típusú üzenetek jelennek meg, mekkora botrányok, és hogyan, milyen módon lesz ez tálalva.

Ott lehet még mindig befolyásolni, hogy a bizonytalanok elmenjenek-e, vagy ne menjenek el. Most már kampánycsend sincs, tehát ott lesz egy komolyabb ráerősítés: vagy arra, hogy ne menjenek el, vagy arra, hogy elmenjenek. Ezt előtte már mérik. Ha a kormányon lévő pártnak az az érdeke, hogy sokan menjenek el szavazni, mert akkor fordíthatnak, akkor a bizalmat fogják erősíteni a szavazási rendszerben. Ha az az érdekük, hogy ne menjenek el sokan, akkor meg az elbizonytalanító üzenetek jönnek.

— Tehát a kormánnyal szemben álló erőknek, akik ellen az orosz kampány zajlik, az a feladatuk, hogy ezekről a módszerekről és veszélyes pillanatokról a választás közeledtével minél transzparensebben beszéljenek.

— Az a lényeg, hogy nagyon sokat kell erről most beszélni. Beszélni arról, hogy milyen módszerek, hogyan és milyen módon működnek. Tehát közérthető formában elmondani az embereknek, hogy mi érheti őket, és hogy miért érheti ez őket. Ezért nagyon fontos az, hogy erről most szó van.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Gyilkolhatok az utcán vagy egy üzletben is” - Budapesten fenyegetőzött óriási tömegmészárlással, nyolc év fegyházat kapott a norvég férfi

Nyolc év fegyházbüntetésre ítélték azt a Magyarországon élő norvég férfit, aki tömegmészárlással fenyegetőzött. Az ítélet terrorcselekménnyel fenyegetés és gyermekpornográfia miatt született, a férfit tíz évre ki is utasították.

KÉK HÍREK

„Szeretem, ha fojtogatnak, ostoroznak” - Titkos OnlyFans-fiókjával zsarolták a fiú diákjait megrontó tanárnőt

Egy 25 éves amerikai tanárnő küldött ilyen üzeneteket fiú diákjainak, akikkel a vád szerint szexuális aktust is létesített. Az ügy új fejleménye, hogy a tanárnő feltételezett OnlyFans-fiókjának felfedezése után állítólag zsarolni kezdték őt diákjai a jobb jegyért.

KULT

Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey

James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: A fideszes szavazók több mint fele is elszámoltatást vár az új kormánytól

A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók 52 százaléka támogatja a felelősségre vonást. A teljes magyar társadalomban ez az arány 84 százalékos. Az új kormányzat már a kampányban is központi témává tette a kérdést.