SZEMPONT
A Rovatból

Fleck Zoltán: Közkeletű feltételezés az Orbán-rezsimről, hogy nem kívánja könnyedén átadni a hatalmat, még akkor sem, ha elveszíti a választást

Munkahelyét felszólították a kirúgására, és feljelentették Fleck Zoltánt a köztársasági elnökkel kapcsolatos mondatai miatt. A jogász szerint azonban nem mondott semmi büntetendőt. Csak arról beszélt, mi történhet, ha Orbán Viktor nem adja át a hatalmat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. augusztus 07.



Gulyás Gergely szerint az ELTE-nek ki kellene rúgnia Fleck Zoltánt, miután a Tisza Sziget egyik júniusi kerekasztalán egy kérdésre válaszolva arról beszélt, szerinte „fenyegetni, zsarolni” kellene a köztársasági elnököt, amennyiben akkor is Orbán Viktornak adja a kormányalakítási megbízást, ha a Tisza nyer. A jogász-szociológus szerint fel kell készülni arra a lehetőségre, mi történik, ha megpróbálják bojkottálni az eredményeket, amit megtehetnek, mivel az összes választással kapcsolatos intézmény a hatalom kezében van.

„Mit szeretne, Fleck kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” - így válaszolt a köztársasági elnök. Sulyok Tamás szerint minden politikai erőnek távol kell tartania magát az ilyen erőszakos, súlyosan alkotmánysértő nézetektől. Lánczi Tamás, a Szuveneritásvédelmi Hivatal elnöke szerint Fleck kijelentései akár az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének is minősülhetnek, ezért feljelentést tett. Az ELTE pedig közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják a magánvélemény szabadságát, de elutasítják, hogy politikai eszközként közjogi méltóságok „zsarolását” vagy „fenyegetését” javasolják, különösen egyetemi oktatók. Fleck Zoltánnal arról beszélgettünk, pontosan mire is gondolt a Tisza rendezvényén, és mi a véleménye a reakciókról.

– Számított rá, hogy ennyire heves indulatokat vált ki ez a néhány mondata?

– Nem, erre az ott jelenlévők sem kapták fel a fejüket, pedig a közönségben jogászok is bőven voltak, mégsem volt semmilyen reakció. Senki nem kérdezte meg tőlem, hogy pontosan mire gondoltam, és nem értették félre, amit mondtam, kontextusban értelmezték.

Ha valaki csak egy rövid részletet lát a videóból, mondjuk két-három mondatot, az ominózus félmondat környezetét, akkor is nagyon nagy rosszindulat kell hozzá, hogy jogellenességet vagy akár büntetőjogi határfeszegetést feltételezzen.

Teljesen világos, hogy semmilyen büntetőjogi tényállás nem sérült, sem közvetlenül, sem közvetve. A kérdés inkább az, miért érzékeny erre a NER vagy a jobboldal. Minden megszólaló – beleértve a köztársasági elnököt is, a NER szerves része. Azt hiszem, sokan nehezményezték, hogy nyilvánossá tettem annak lehetőségét, hogy előfordulhat, nem akarják majd elfogadni a választási eredményeket.

– Ön szerint van ilyen opció?

– Közkeletű feltételezés az Orbán-rezsimről, hogy nem kívánja könnyedén átadni a hatalmat, még akkor sem, ha elveszíti a választást. Hiszen Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok azért is kerültek pozícióba, hogy biztosítsák a hatalom megtartását. Ebből kiindulva lehet feltételezni az autokratikus rendszer rosszindulatát. Miért feltételezne bárki mást? Ha valaki ezt nyilvánosan kimondja, és hozzáteszi, hogy bizonyos ponton túl nincsenek jogi eszközök, például ha a köztársasági elnök nem a jogállami és demokratikus elveknek megfelelően jár el, akkor politikai eszközökhöz kell nyúlni.

A politikai értelemben vett „zsarolás” vagy fenyegetés ebben a helyzetben azt jelenti: világossá kell tenni a köztársasági elnök számára, hogy társadalmi nyomásgyakorlás lesz egy ilyen helyzetben, és ő lesz a felelős, amiért nem tartotta be a demokratikus, íratlan szabályokat.

Ezért érzékenyek rá a NER részéről: nem szeretnek arról beszélni, mi fog történni. A köztársasági elnöknek pedig egyetlen reakciója lehetett volna: kijelenti, hogy be fogja tartani a demokratikus szabályokat, és aszerint fog eljárni, ahogy a nép választ, de ezt nem mondta, és azóta sem mondta senki.

– Bálványoson, és minden politikustól megkérdeztem, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén átadják-e a hatalmat? Mindenki azt mondta, hogy a Fidesz demokratikus párt, tiszteletben tartja a demokráciát, el fogja ismerni a választás eredményét

– Ezek politikusok. A politikus sok mindent mondhat, ígérhet, hazudhat is, ahogy hazudtak 15 éven át. Mondhatja, hogy mindent meg fog tenni, de a hatáskör egyedül a köztársasági elnöké.

– A Tiszának még akkor sem lenne egyszerű a helyezete, ha elismernék az esetleges győzelmét. Megmaradnának a bebetonozott intézmények. Létező lehetőség például párhuzamos intézmények felállítása, jogkörök átcsoportosítása az átmeneti időszakban?

– Ahogy a rendezvényen is mondtam, az autokrácia lebontása sokkal bonyolultabb, mint a felépítése. Ha valaki vissza akar térni a jogállami, demokratikus működéshez, számolnia kell azzal, hogy az autokrácia szándékosan csapdákat helyezett el. Nem tudjuk, hogyan ér majd véget a folyamat, de ritka eset az, amikor társadalmi békével és a választási eredmények elismerésével zárul.

– Tehát a ’89-es modell egyszeri és megismételhetetlen?

– Akkor a külpolitikai tényezők teremtették meg az egyetlen lehetséges forgatókönyvet, és a kerekasztal-tárgyalásokon a hatalom egyik birtokosa megegyezett az átadásról. Ma el tudjuk képzelni, hogy az Orbán-rendszer leül tárgyalni, és közli: szeretné átadni a hatalmat? Fel kell készülni a nehéz ügyekre, amelyeket remélhetőleg minél inkább jogilag lehet rendezni, de lesznek olyanok, amelyekre csak politikai megoldás létezik. A párhuzamos intézmények felállítása kockázatos, legitimációjuk nehezen tartható fenn, de lehet, hogy szükség lesz rájuk. Bárándy Péter is mondta: az államapparátus, a bűnüldöző szervek, a rendőrség, az ügyészség nagy része érdekelt a jogállam helyreállításában. Ha akadály lesz, az a legfelsőbb szinteken jelentkezik, és akkor ott kell valamit tenni.

– Magyar Péter Nagykanizsán beszélt a közpénz-visszaszerzési hivatalról, számomra ez például párhuzamos intézménynek tűnik, amivel meg lehet kerülni az ügyészséget, vagy más intézményeket.

– Sok mindent lehet csinálni, de az alkotmányos korlátok, főként az Alaptörvény, jelentősek. Ez olyan elemeket is tartalmaz, amelyek kifejezetten akadályozhatják, hogy ilyenfajta párhuzamos intézmények létrejöjjenek. Persze létre lehet hozni őket, de érdemes elgondolkodni: nem egyszerűbb-e az ügyészség problémáját más módon kezelni? Lehet, hogy nem is maga az ügyészség a probléma, hanem a legfőbb ügyész személye, sőt az sem kizárt, hogy egy kormányváltás után a legfőbb ügyész szakmai alapon fog eljárni. Ezt nem zártam ki a köztársasági elnök esetében sem.

De az elmúlt 15 év tapasztalatait és a magyar politikai kultúrát ismerve fel kell készülni arra is, mi történik, ha nem így lesz?

Ha obstrukció lesz, egy demokratikusan megválasztott új kormány nem mondhatja, hogy „bocs, nem tudok kormányozni, visszaadom a megbízatást”. Valamit kezdeni kell, és ha nincsenek jogi eszközök, politikai eszközöket kell kitalálni. Ugyanez a helyzet a párhuzamos intézményekkel is. Feltételezem, Magyar Péter is arra gondolt, hogy a meglévő intézmények nem akarnak jogállami módon működni, ezért egy új politikai erő kénytelen lehet ilyeneket létrehozni. Ez hatásköri villongásokhoz és más következményekhez vezet, ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás. De értem, hogy ő is azon gondolkodik: milyen opciók maradnak, ha destruktív hatalommal kerül szembe.

– Ahhoz, hogy az az ellenzék részéről az ön által említett nyomásgyakorlás működjön, fenn kell tartaniuk a társadalmi aktivitást. Nem lehet, hogy a társadalom kifárad, és nem lesz meg ez a tömegesség a nyomásgyakorláshoz?

– A nyomásgyakorlás és a „zsarolás” kifejezetten arra a helyzetre utal, amikor ott áll egy demokratikus többség, amely leváltotta a kormányt, de azt tapasztalja: hiába szavazott, hiába fejezte ki akaratát egy többé-kevésbé szabad választáson, annak ellenére, hogy lejtett a pálya, az autokratikus vezetés különböző közjogi, legalista eszközökkel, köztük a köztársasági elnökkel akadályozza a társadalmi akarat érvényesülését. A kérdés az, hogy a társadalom elfogadja-e ezt? Tehát én nem azt mondom, hogy a társadalmat fel kell hívni a rendszer elsöprésére. A Tisza-gyűlésen is azt mondtam: ha a demokratikus többség nem akarja elfogadni, hogy az akarata semmit nem ér, annak következményei lesznek.

– Tanulhatnak valamit a lengyel példából, ahol évek óta zajlik a folyamat, és még mindig nem értek el áttörést?

– Igen. Például azt, hogy tényleges veszélyt jelenthet a köztársasági elnök hatásköre. Bár formálisan gyenge a köztársasági elnöki rendszer, bizonyos pontokon meg tudja akadályozni a törvényhozást is. Ha úgy látja el a feladatát, hogy továbbra is a NER érdekeit szolgálja, akár egyetlen törvényt sem lehet elfogadni, hiszen szerepe van a jogalkotásban.

Kiemeltem a választásokkal kapcsolatos hatáskörét, de ha következetesen él a többi jogosítványával is, és ebben partnere az Alkotmánybíróság, lényegében megbéníthatja a kormányzást.

Ez új választáshoz vagy kormányozhatatlan állapothoz vezethet, és ez a valódi veszély. A lengyel példa mutatja: ha az elnök konzekvensen a régi hatalom érdekeit szolgálja, hónapok alatt csökken a kormány népszerűsége, mert a választó azt látja, hogy nem elég hatékony, nem kezeli a problémát.

– Ez nálunk is megtörténhet?

– Abszolút. Előállhat kormányozhatatlansági helyzet, amiben a közvélemény akár visszakozhat is: „ha úgyis minden az övé, akkor inkább kormányozzon ő, bármilyen katasztrófába vezeti is az országot, de legalább működik valahogy az állam”. Így nagyon könnyű előidézni katasztrófahelyzetet, amelynek egyik főszereplője a köztársasági elnök lehet.

– A hosszú mandátumú, bebetonozott tisztségek, például a legfőbb ügyész vagy más fontos pozíciók kétharmaddal felülírhatók-e? Hiszen a demokratikus felfogás szerint ezek az intézmények függetlenek, kinevezés után nem hívhatók vissza onnan tisztségviselők.

– Ez az a csapdarendszer, amit a szakirodalom és a közbeszéd is egyre inkább legalista autokráciának nevez. Közjogi és jogi eszközökkel betonozta be a hatalmát a rendszer, hogy azt ne lehessen megváltoztatni akkor sem, ha elveszti a választást. Így is megőrizheti tényleges hatalmát. Ennek nincs jogi megoldása. Én csupán nyilvánosságra hoztam ezeket a veszélyeket.

A hatalom hisztérikusan reagált, és én értem miért, de ettől még szembe kell nézni a ténnyel: ez olyan, mintha a robbanóanyagot körbebetonoznák. Az pedig előbb-utóbb szétfeszíti a falakat, és ez nem jó.

Fontos lenne elérni, hogy a közjogi szereplők a tényleges funkciójuknak megfelelően járjanak el, ne azt hajtsák végre, amit eddigi parancsnokuk elvár. Lehet, hogy rosszindulatúnak tűnik, ha feltételezem, hogy a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az ombudsman, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész azért van ott, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor hatalmát, még akkor is, ha elvesztette a választást. De ezek a tényezők valóban képesek lehetnek megbénítani a következő kormány működését, ráadásul nagyon gyorsan.

– Tehát ön szerint könnyen robbanásveszélyessé válhat a helyzet.

– Ha ezt a kockázatot vállalják, és minden eszközük megvan hozzá, olyasmi történhet, amit egyikünk sem kíván, és amivel egyikünk sem akar fenyegetni. De látni kell:

ez egy olyan csapdarendszer, amelyben a döntés joga azok kezében van, akiket Orbán Viktor nevezett ki kifejezetten a hatalma biztosítására. Ha tartják magukat ehhez a szerephez, katasztrófát idéznek elő.

Ez az a mondat, amivel politikai értelemben „nyomást” lehet gyakorolni a köztársasági elnökre: bármi történik, ön lesz a felelős.

– Azaz „zsarolni”...

– Igen. De azért lássuk be: a büntető törvénykönyvben használt kategóriáknak van egy köznapi jelentésük is. Amikor barátok, házastársak vagy családtagok között mondjuk azt: „ne zsarolj már azzal, hogy…”, annak is van értelme, de nem büntetőjogi értelemben.

– A ELTE elhatárolódott az ön szavaitól. Kívánja ezt kommentálni?

– Értem az egyetemet. Beszorított helyzetben van. Egy állami egyetem fenntartója állami kézben van, és ha a politikai hatalom ráugrik valamire, retorziókat követelve, az egyetem természetes reakciója az elhatárolódás. Nem akarja rontani a saját helyzetét. Lánczi most azzal fenyegeti ezeket az intézményeket, az Akadémiát is, hogy felelősek. Szerinte a Tisza-szigetnek is fel kellett volna jelenteni engem. Ez is mutatja, mennyire politikai természetű a nyomásgyakorlás, amelynek egyik eszköze maga a büntetőjog. Az egyetem ilyenkor elhatárolódik, ami helyes: ezek az én mondataim, nem az övék. Ez a szólásszabadság körébe tartozik, én pedig senkit nem fenyegettem közvetlen erőszakkal.

– Szerdán Lánczi Tamás bejelentette, hogy feljelenti önt.

– Erről beszélünk: jogilag teljesen abszurd, alapvető büntetőjogi ismeretek hiányáról árulkodik. Ettől függetlenül, ha a miniszter, a minisztérium és a köztársasági elnök is ezt kívánja, valószínűleg meg fog történni a gyanúsítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk