HÍREK
A Rovatból

Friss kutatás: A Fidesz és a Tisza szavazói már az országra is veszélyesnek tartják egymást

A megkérdezettek 48 százaléka számít kormánypárti visszaélésre, míg a Tiszától csak 22 százalék tart ettől. A tét óriási, a választók 80%-a szerint sokkal fontosabb lesz a mostani voksolás, mint a négy évvel ezelőtti.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. december 10.



Hideg polgárháborús hangulat uralja a magyar közéletet: a Fidesz és a Tisza Párt szavazótáborának többsége már egymást is komoly fenyegetésnek tartja az országra nézve, miközben a 2026-os választásra rekordközeli részvétel körvonalazódik. Mindez a Political Capital megbízásából, a Medián által október 29. és november 13. között készített friss, 1000 fős reprezentatív kutatásból derül ki, amely szerint a magyar pártrendszer példátlanul gyorsan újra kétosztatúvá vált – írta a Telex.

A politikai hangulat felfokozottságát jól mutatja, hogy a megkérdezettek 85 százaléka biztosan, további 12 százaléka pedig valószínűleg elmenne szavazni.

A két nagy tábor közül a Tisza szavazói az aktívabbak, 95 százalékuk mondta biztosra részvételét, míg a fideszesek 86 százaléka. A részvételi kedvet az is fűti, hogy a két nagy pártot választók 85-85 százaléka szerint a most következő választáson sokkal fontosabb részt venni, mint a legutóbbi, 2022-es voksoláson.

A magas tétérzethez azonban komoly bizalmi válság is társul a választás tisztaságával kapcsolatban.

A teljes mintában 28 százalék vélekedik úgy, hogy a választási szervek nem fogják tisztán lebonyolítani a voksolást. A Tisza-tábor 39 százaléka, a bizonytalanok 36 százaléka bizalmatlan.

Sokan számítanak arra is, hogy a Fidesz még a választás előtt hozzányúl a szabályokhoz: a megkérdezettek 63 százaléka, a tiszások 90 százaléka, de még a fideszesek negyede is biztos ebben.

A bizalmatlanság legélesebb formája a csalástól való félelem, amiben látványos aszimmetria mutatkozik. Arra, hogy a kormánypárt választási csalást követ el, 48 százalék számít, míg a Tiszától mindössze 22 százalék tart ettől. A Tisza-szavazók 79 százaléka tart a Fidesz visszaélésétől, míg a fideszesek 50 százaléka vár a Tiszától „rosszhiszemű beavatkozást”. A bizonytalanok körében több mint négyszer annyian gondolják (46 százalék), hogy a kormányoldal csalhat, mint ahányan az ellenzéki párttól várják ezt (11 százalék).

A két tábor szerkezete is élesen eltér.

A Fidesz a legzártabb párt, szavazóinak fele annyira elkötelezett, hogy nincs másodlagos preferenciája, 30 százalékuk a Mi Hazánkra szavazna át. A Tisza szavazói esetében sokkal kisebb (19 százalék) azoknak az aránya, akik semmiképp sem voksolnának másra.

Körükben messze a legnépszerűbb második párt az MKKP (31 százalék), de a DK-t (14 százalék), a Mi Hazánkat (8 százalék) és a Momentumot (7 százalék) is viszonylag sokan említették. A két nagy párt tábora egyértelműen a másikat látja a legnagyobb ellenfélnek: a fideszesek 81 százaléka a Tiszát említette, mint amire biztosan nem szavazna, a Tisza szavazóinak 90 százaléka mondta ugyanezt a Fideszről. A bizonytalanok körében a kormánypárt elutasítottsága lényegesen magasabb (41 százalék) a Tiszáénál (16).

A megosztottság a mindennapi gondolkodást is áthatja.

A Tisza-táborban tízből kilencen gondolják a fideszesekről, hogy vakon elhiszik, amit a vezetőiktől hallanak.

Orbán Viktor többször is megtévesztett embereknek nevezte az ellenzéki szavazókat, amivel támogatóinak kétharmada egyet is ért. Ennél is súlyosabb, hogy a Fidesz szavazóinak 65, míg a Tisza szavazóinak 55 százaléka gondolja a rivális párt támogatóiról, hogy komoly fenyegetést jelentenek az országra. A politikát a jó és a gonosz harcának leginkább a Fidesz szavazói látják (37 százalék), míg a tiszásoknál ez az arány 18 százalék.

A törzsi gondolkodás gyakran együtt jár az erős vezető iránti vággyal. Az összes válaszadó 26 százaléka véli úgy, hogy az ország sikeresebb lenne egy keménykezű vezetővel. Ebben a kérdésben a bizonytalan választók a leginkább tekintélyelvűek (35 százalék), megelőzve a fideszeseket (31 százalék) és a tiszásokat (18 százalék).

A politikai légkör durvulását a választók többsége, 69 százaléka érzékeli. A felelősség kérdésében a teljes minta 55 százaléka Orbán Viktort és a Fideszt tartja felelősnek, míg 26 százalék Magyar Pétert és a Tiszát.

A Tisza szavazóinak 81, míg a Fidesz szavazóinak 60 százaléka érzi erőszakosabbnak a politikát, mint négy éve.

Szerencsére a fizikai erőszak ritka, de a verbális sértések és a fenyegetettségérzés már jóval gyakoribb. Tíz százalék körül van azok aránya, akik fizikailag érezték már veszélyben magukat. A teljes mintában 39 százalék azok aránya, akiket megsértettek már a politikai nézeteik miatt. A Fidesz szavazóinak 35 százaléka, a Tisza szavazóinak pedig a fele érez így.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk