Ferenci Tamás: „Aki ma koronavírusban haldoklik, még korlátozások előtt fertőződött meg”
Nem arról szól a tudomány, hogy semmiről nem tudunk semmit mondani, mert az nem lenne biztos. Hanem, hogy bármit mondunk, ahhoz tegyük hozzá a limitációkat - mondja Ferenci, aki egyik szerzője volt annak a cikknek, melyet még nyáron jelentetett meg egy hazai kutatócsoport a magyar viszonyokra vonatkozó előrejelzésekről. Ebben alternatív forgatókönyvek szerepelnek, attól függően, a kormányzat gyengébb, közepes vagy erős kontrollt gyakorol-e a védekezés terén:
“Ezek hosszú távú, több hónapos előrejelzések, de fontos, hogy vegytisztán soha nem érvényesülnek, hiszen a valóságban nincs olyan, hogy hónapokon keresztül semmilyen intézkedés és azok betartása sem változik.”
Soha nem tudjuk meg, hány áldozatot szedett a vírus
A magas esetszám és halálozási szám miatt hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy az újabb korlátozások sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A szakértő szerint viszont nem szabad elhamarkodottan ítélkeznünk:
“A drasztikus intézkedések hatása legkorábban 3-4 héten belül jelenik meg, ehhez az időszakhoz tehát csak most kezdünk közeledni. A leggyorsabban változó statisztika az esetszám, ami viszont a tesztelési aktivitástól is függ: ha hirtelen megugrott, nem biztos, hogy romlott a helyzet, lehet, csak a szélesebb körben való tesztelés eredménye. Avagy fordítva: ha nem nő, akkor sem biztos, hogy nincs baj, lehet, hogy csak nem tudunk többet tesztelni.”
A halálozás már stabilabb mutató, hiszen kevésbé függ a tesztelési aktivitástól, ugyanakkor lassabban is reagál a változásokra. Gondoljunk csak bele: ide értendő a lappangási idő, a tünetek megjelenése, a kórházba, majd lélegeztetőgépre kerülés ideje is. Így aki a napokban hunyt el, az könnyen lehet, hogy egy hónappal ezelőtt fertőződött meg. A mostani halálozási számok tehát a több héttel ezelőtti fertőzési viszonyokat mutatják - hangsúlyozza Ferenci.
Ahelyett tehát, hogy a jelenlegi adatokat a korlátozások kudarcának tekintenénk, inkább pont hogy mostantól lesz érdemes igazán figyelni a mutatók változását. Persze, ha a kormány karácsonyra enyhít a korlátozásokon, 3-4 hét múltán annak is láthatjuk majd a következményeit.
Fontos még, mennyivel több haláleset történik, mint azt a múltbeli adatok alapján várnánk - azaz, mint amennyi a járvány nélkül történne. A KSH jelentései alapján már igen nagy ez a többlethalálozás, november első hetében a heti ezer főt is meghaladja. Ferenci hangsúlyozza ennek a mutatónak a fontosságát, de óvatosságra is int:
“Ez a mutató jó, mert azt is regisztrálja, ha valakit úgy visz el a járvány, hogy nem diagnosztizálják. Márpedig ez minden rosszhiszeműség nélkül is előfordulhat, például idős, rossz állapotú betegeknél. A probléma viszont, hogy számítanak benne a járvány indirekt hatásai is, például, hogy más betegségekben szenvedők rosszabb ellátást kapnak. A többlet egyéb kórházi fertőzéseket, vagy akár az öngyilkossági statisztikákat is megdobhatja a járvány, hiszen növeli a szorongó, depressziós emberek számát. Tehát: a regisztrált halálozási számmal csak óvatosan szabad összevetni, viszont a járvány(kezelés) összesített terhét jól mutatja” - zárja a szakértő.