Fabiny Tamás: „végre jó volt magyarnak lenni” amikor a menekültek megsegítéséről volt szó

Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:

A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.

A hiány egyik oka a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlásának elmaradása, a másik pedig a rendkívül magas belépési küszöb.

A növekvő európai légiforgalom miatt a HungaroControl is nagyszabású létszámbővítést tervez. A szakma sajátossága a hosszú és rendkívül intenzív képzés, így a szeptemberben induló tanfolyamra jelentkezők legkorábban 2028-ban szerezhetik meg a szakszolgálati engedélyt. A hallgatók már a képzés alatt is fizetést kapnak: az alapképzés idején bruttó 535 ezer forint jár, amely a tanulmányok előrehaladtával nő. Ezt cafeteriával és albérleti támogatással egészítik ki. A támogatás az albérleti díj 80 százalékát fedezi, legfeljebb havi nettó 150 ezer forintig.

A belépési feltételek között érettségi, középfokú angol nyelvtudás, büntetlen előélet és anyanyelvi szintű magyar nyelvtudás szerepel. A kiválasztás azonban rendkívül szigorú: tavaly közel 1600 jelentkezőből mindössze 40-en kezdhették meg a képzést. Öt év tapasztalattal már stabil, hétszámjegyű nettó fizetés érhető el, de a HungaroControl hangsúlyozza, nem szeretnék, ha kizárólag a pénz motiválná a jelentkezőket. A cég tudatosan foglalkozik a kiégés megelőzésével, több szabadsággal, 0-24 órás pszichológiai szolgáltatással, magánegészségügyi ellátással és sportprogramokkal támogatja a dolgozókat.

A mesterséges intelligencia szerepéről Bárány Ákos, a HungaroControl kommunikációs és marketing igazgatója egyértelműen fogalmazott. „Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de soha nem válthatja ki az irányítókat, a humán tényező ugyanis a légiközlekedésben nem helyettesíthető” – mondta.

Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”

A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.

Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.

„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.

Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.

– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.

Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.

A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.

A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.

„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint

• A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
• Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
• A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.

A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.

A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.

Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”

A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.

A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok:

„Az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás nem luxus, hanem alapjog” – ezzel a kijelentéssel vázolta fel agrárprogramját a TISZA Párt. Szerintük a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar válságról válságra bukdácsol. A párt helyzetértékelése szerint a termelékenység alacsony, a gazdatársadalom elöregszik, a fiatalok pedig nehezen jutnak földhöz, miközben a piacot elárasztják a rossz minőségű külföldi termékek és az Unión kívülről beáramló, ellenőrizetlen termények. Bóna Szabolcs, a párt szakértője ismertette az elképzeléseiket.

A TISZA Párt egy minőségre, fenntarthatóságra és tudásra épülő agráriumot képzel el, ahol a föld nem kizsákmányolás tárgya, hanem a megújuló élet alapja. A jövő agrárpolitikája szerintük az önálló, tudásalapú gazdálkodásról szól, ahol a természeti erőforrásokra nem politikai zsákmányként, hanem közös nemzeti értékként tekintenek – írják a párt hivatalos programjában. Ennek egyik legfontosabb eszközének az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tartják, amivel szerintük a termelők versenyképesebbé válnak, a magyar családok pedig könnyebben juthatnak hozzá a hazai termékekhez.

A program

Támogatnák a rövid helyi ellátási láncok kialakítását és egyszerűsítenék a házi feldolgozás engedélyezését. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terheket, de szigorú minőségi ellenőrzést biztosítanának.

Az intézményrendszert is átalakítanák:

visszaállítanák a növény-, állat- és élelmiszer-egészségügyi szakhatóságok függetlenségét, és garantálnák a hatóságok szemléletváltását. A céljuk, hogy a hatóságok „a gazdálkodókat nem büntetni, zaklatni fogják, hanem segíteni és szolgálni”.

Felülvizsgálnák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését és a kamarai tagdíjak rendszerét is. A generációváltás érdekében felerősítenék a birtok- és gazdaságátadási támogatások szerepét. A finanszírozást a szaktanácsadási rendszer megerősítésével, az állami hitelgarancia mellett a nem állami hitelezés fokozásával, valamint a természeti károkra és járványhelyzetekre köthető, kedvezményes biztosítási konstrukciókkal javítanák.

A kormány ezzel szemben azt kommunikálja, hogy a magyar élelmiszeripar a válságok ellenére is növekedési pályán tudott maradni és „átment a stresszteszten”. A TISZA Párt adópolitikai csomagjában szereplő élelmiszeráfa-csökkentést a kormányoldal jelentős költségvetési kockázatnak tartja. Politikai vita bontakozott ki az uniós agrártámogatások kérdésében is: Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában októberben az aránytalan támogatáselosztást bírálta, jelezve, hogy a területalapú támogatást meg kell tartani, de a túlzott birtokkoncentrációt kezelni kell.