Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök - mondta Rétvári Bence az MTI-nek. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország védi az Európai Unió külső határait.
Múlt héten az RTL rögzítette, ahogy embercsempészeket engedtek szabadon reggel Szombathelyen. Ők egy nemrég elfogadott kormányrendelet szerint úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülnek. Ennek lényege
72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ha ezt nem teszik meg akkor visszakerülnek a börtönbe.
Az ügy miatt az osztrák külügyminiszter hétfő délutánra bekérette a bécsi magyar nagykövetet, illetve elrendelte a fokozott ellenőrzést az osztrák-magyar határon.
Kedden Rétvári Bence az ügy kapcsán azt hagsúlyozta, hogy Magyarország védi az Európai Unió külső határait, Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis ennyit költöttünk 2015 óta határvédelemre.
„Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva. A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek”
- tette hozzá.
Rétvári azt is hozzátette: az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sem börtönök építésére.
„Azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva. A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy »embertelenek a körülmények" a túlzsúfoltság miatt.”
Rétvári felidézte „börtönbizniszt” is, amikor szerinte „elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a börtönök telítettségére hivatkozva”.
Az államtitkár azt mondta, hogy az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogva tartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.
„Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének költségeit ne a magyar adófizetők állják. Az intézkedés 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti. Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök”
- mondta Rétvári Bence.
(Forrás: MTI)
Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök - mondta Rétvári Bence az MTI-nek. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország védi az Európai Unió külső határait.
Múlt héten az RTL rögzítette, ahogy embercsempészeket engedtek szabadon reggel Szombathelyen. Ők egy nemrég elfogadott kormányrendelet szerint úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülnek. Ennek lényege
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Frissült a radnaimark.hu, hálószobatitkokról készült felvételt tettek közzé
Az összetúrt ágyas képről elhíresült oldal egy hanganyagra mutató linkkel frissült, melyen állítólag Vogel Evelin és Radnai Márk hallható. Az oldal nem először tett közzé a Tisza Párt politikusainak magánéletében vájkáló, ismeretlen forrásból szerzett anyagot.
Pénteken egy linkkel frissült a radnaimark.hu oldal, amely egy Vissza a mederbe nevű Facebook-oldalra vezet, ahol egy újabb hangfelvételt tettek közzé. A hozzá csatolt bejegyzés szerint a felvételen Vogel Evelin és Radnai Márk arról beszélgetnek, hogy „hogyan szokott velük bánni Péter a hálószobában”.
Ez a Facebook-oldal az utóbbi napokban a szexuális irányultságával próbálja támadni Magyar Pétert, és több ehhez hasonló, titokban rögzített felvételt is közzétettek.
Az újabb hangfelvétel azután jelent meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön közölte, hogy a bekamerázott szoba és a titkos felvétel miatt nem, de kábítószer-birtoklás gyanúja miatt továbbra is nyomoznak az ügyben.
A weboldal legutóbb február 12-én frissült, akkor a „coming soon” feliratot a „once upon a time…” szöveg és egy dátum, 2024. augusztus 3. váltotta fel. Ez a dátum arra utalhat, hogy a közzétenni tervezett, kompromittálónak szánt felvétel akkor készülhetett.
Mindeközben a HírTV-nek nyilatkozott Tényi István. A korábbi fideszes politikus szerint a történtek nem maradhatnak következmények nélkül, ezért a hatóságokhoz fordult és
szexuális kényszerítés bűntett gyanúja miatt feljelentést tett.
Pénteken egy linkkel frissült a radnaimark.hu oldal, amely egy Vissza a mederbe nevű Facebook-oldalra vezet, ahol egy újabb hangfelvételt tettek közzé. A hozzá csatolt bejegyzés szerint a felvételen Vogel Evelin és Radnai Márk arról beszélgetnek, hogy „hogyan szokott velük bánni Péter a hálószobában”.
Ez a Facebook-oldal az utóbbi napokban a szexuális irányultságával próbálja támadni Magyar Pétert, és több ehhez hasonló, titokban rögzített felvételt is közzétettek.
Az újabb hangfelvétel azután jelent meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön közölte, hogy a bekamerázott szoba és a titkos felvétel miatt nem, de kábítószer-birtoklás gyanúja miatt továbbra is nyomoznak az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Természetesen raktunk bele önmegsemmisítőt" - nagyon büszke volt Henry a Tisza Párthoz becsempészett kémtollra
A Direkt36 birtokába került üzenetváltások szerint a magát Henrynek nevező személy ismerte el a felelősséget a kémtoll-akcióért. Az üzenetet a párt egykori informatikusának, Hrabóczki Dánielnek küldte, akit a csoport megpróbált beszervezni a párt ellen.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
„Tudod, mi általában egy akcióval több célt is megpróbálunk elérni. Ez a cucc például akkor került oda, miután Péter elkezdte túlmisztifikálni a lehallgatásos sztorit”
– írta.
Henry szerint épp kapóra jött, hogy Hrabóczki ment átnézni az irodát, mert „kíváncsiak voltunk, mennyire vagy alapos”. Hozzátette, abban is reménykedtek, hogy Magyar Péter a sajtóban „Tóni szuperfegyvereként” mutatja majd be a tollat. A szerkezetről azt állította, önmegsemmisítőt is építettek bele, hogy „még jobban megkeverjük a vezetőséget”. Amikor Hrabóczki megjegyezte, hogy a tollban nem volt SD-kártya, Henry így felelt:
„hát persze, hogy nem volt benne. Ez a típus élőben is tökéletesen működik. Pont ezért választottuk.”
még Magyar Péter 2024. november 18-án egy sajtótájékoztatón mutatta be a fekete tollat, amelyet elmondása szerint egyik IT-biztonságért felelős munkatársa talált meg egy tárgyalóban, az internetkábel-csatornában. Akkor a pártelnök még egy online is beszerezhető, amatőr eszközről beszélt. A mostani üzenetváltásokból úgy tűnik, a megtaláló éppen Hrabóczki Dániel lehetett.
A kémtoll-ügy a Tisza bedöntését célzó titkos művelet része lehetett, amelynek fő célja a párt informatikai infrastruktúrájának megbénítása volt a választások előtt. Miután Hrabóczki és egy másik, Buddha becenevű informatikus elhatározták, hogy lebuktatják Henryt, a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott náluk egy névtelen bejelentés alapján, gyermekpornográf tartalmakat keresve. Ilyesmit nem találtak, a Henryvel folytatott üzenetváltásokról készült képernyőképeket azonban igen. A Direkt36 szerint a nyomozásba beavatkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a két informatikus meggyanúsítását szorgalmazta, miközben a nyomozók nem vizsgálhatták Henry kilétét.
A kormány a nyilvánosságban egy másik történetet vázolt fel, amely szerint a két informatikus valójában ukrán kém, és az Alkotmányvédelmi Hivatal egy kémelhárító akciót hajtott végre. Ezt az állítást Orbán Viktor is megismételte, Hrabóczki Dániel azonban egy interjúban tagadta, hogy bármilyen külföldi titkosszolgálattal kapcsolatban állt volna.
A Tisza Párt és Hrabóczki Dániel a Direkt36 friss megkeresésére nem reagált.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren
A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,
így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.
A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.
Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).
A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.
Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.
Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.
A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.
Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul, azonnali hatállyal menesztették az amerikai hadsereg vezérkari főnökét
A Pentagon bejelentette, hogy Randy A. George tábornok nem tölti ki 2027-ig tartó megbízatását a hadsereg élén. Helyét ideiglenesen Christopher LaNeve tábornok, a védelmi miniszter korábbi katonai asszisztense veszi át.
Háború közepén, mindenféle hivatalos indoklás nélkül menesztették az amerikai hadsereg legfelsőbb egyenruhás vezetőjét. A Pentagon csütörtökön szólította fel azonnali távozásra Randy A. George tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét.
A döntést Pete Hegseth védelmi miniszter hozta, miközben az Egyesült Államok fegyveres konfliktust vív Irán ellen. A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump elnök nemrégiben újabb kemény katonai fellépést helyezett kilátásba. „Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen le fogunk csapni rájuk” – jelentette ki Trump. George menesztése nem egyedi eset volt aznap este: a védelmi miniszter két másik magas rangú tábornoknak is megköszönte a munkáját, David Hodne vezérezredesnek és William Green vezérőrnagynak.
A hadsereg vezetését ideiglenesen Christopher LaNeve tábornok, a nemrég kinevezett vezérkari főnökhelyettes veszi át, aki korábban Hegseth katonai asszisztenseként szolgált. A Pentagon szűkszavú közleményben reagált a történtekre. „Jó egészséget kívánunk neki a nyugdíjazásához” – közölte Sean Parnell szóvivő. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú védelmi tisztviselő ennél valamivel többet árult el. „Hálásak vagyunk a szolgálatáért, de itt volt az ideje a vezetőváltásnak a hadseregben” – mondta a CBS Newsnak.
A lépés azért is keltett meglepetést, mert a vezérkari főnökök megbízatása általában négy évre szól. George-ot 2023-ban még Joe Biden elnök jelölte, és a szenátus is megerősítette a posztján, így mandátuma 2027-ig tartott volna. Távozása egy hosszabb ideje tartó személycseresorozat legújabb állomása.
Hegseth az elmúlt egy évben több mint egy tucat tábornokot és admirálist távolított el vagy küldött korai nyugdíjba. A kormányzati álláspont szerint a cserékre azért van szükség, hogy a hadsereg vezetésében olyanok üljenek, akik „megingás nélkül” hajtják végre az elnök és a védelmi miniszter elképzeléseit.
A kritikusok szerint azonban a lépések politikai tisztogatásnak minősülnek. Volt védelmi miniszterek egy korábbi nyílt levélben arra figyelmeztettek, hogy az indoklás nélküli elbocsátások „arra késztetnek, hogy arra a következtetésre jussunk: ezeket a vezetőket pusztán pártpolitikai okokból menesztik” – írták a Breaking Defense szerint. A vezetői bizonytalanság különösen érzékeny időszakban éri a hadsereget, mivel éppen zajlik a 82. Légiszállítású hadosztály egyes elemeinek és tengerészgyalogos erőknek a Közel-Keletre telepítése.
Háború közepén, mindenféle hivatalos indoklás nélkül menesztették az amerikai hadsereg legfelsőbb egyenruhás vezetőjét. A Pentagon csütörtökön szólította fel azonnali távozásra Randy A. George tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét.
A döntést Pete Hegseth védelmi miniszter hozta, miközben az Egyesült Államok fegyveres konfliktust vív Irán ellen. A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump elnök nemrégiben újabb kemény katonai fellépést helyezett kilátásba. „Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen le fogunk csapni rájuk” – jelentette ki Trump. George menesztése nem egyedi eset volt aznap este: a védelmi miniszter két másik magas rangú tábornoknak is megköszönte a munkáját, David Hodne vezérezredesnek és William Green vezérőrnagynak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
